Transcript 1. Bevezető - Informatikai Tanszékcsoport

UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Programrendszerek fejlesztése
Bevezető
Dr. Bilicki Vilmos
Szegedi Tudományegyetem
Informatikai Tanszékcsoport
Szoftverfejlesztés Tanszék
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Tartalom
Követelmények
Bemutatkozás
Célok
■ Nem funkcionális/rendszer követelmények
■ Skálázhatóság
A félév áttekintése
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
2
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Követelmények
Gyakorlat 50% (20 %)
ZH előadáson 50% (20%) (Tavaszi
szünet utáni első előadás)
Vizsga az osztályzat 60%-át adja
Jegyzet:
2015.04.13.
■ http://tananyagfejlesztes.mik.unipannon.hu/index.php?option=com_content&
view=article&id=58&Itemid=71#Programrend
szerek%20fejleszt%C3%A9se
Programrendszerek fejlesztése
3
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
SZTE – Szoftverfejlesztés
Tanszék
Számok:
■ ~ 130 munkatárs (80%
projekt állás)
■ ~ 3500 hallgató
Fókusz területek:
2015.04.13.
R&D
Oktatás
Ipari
Projektek
■ Szoftver Minőség
■ Nyílt forráskódú
fejlesztés
■ Nagy rendszerek
fejlesztése
Programrendszerek fejlesztése
4
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
M2M Csoport
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
5
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Célok
Startégiai szintű áttekintés:
Nagy skálázható rendszerek fejlesztése
2015.04.13.
■ Problémák
■ JEE alapú megoldások
– Milyen rétegeket használjunk?
– Hogyan fejlesszünk produktívan skálázható
alkalmazást?
Programrendszerek fejlesztése
6
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
A tantárgy tematikája
Az Információs rendszerek architektúrája
Középrétegek, ezek szolgáltatásai
Üzenet alapú rendszerek
Alkalmazásszerverek és szolgáltatásaik
J2EE
Objektum perzisztencia.
■ Különböző perziszetencia rendszerek
bemutatása. (Hibernate, EJB2.1, EJB3.0, …)
Web Szolgáltatások
Tervezési minták
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Alkalmazás rétegelés
 Az alkalmazás kompnensek feladatának elválasztása
■ Megjelenítés réteg
–
–
–
–
A kérés/válasz objektuomkra koncentrál
Megoldja a modell alapján a GUI renderelést
Formázási és nem üzleti logika alapú validálási logikát tartalmaz
A más rétegek által dobott kivételeket kezeli
■ Perzisztencia réteg
–
–
–
–
A tárolókkal kommunikál
Lekérdezés nyelvet biztosít
ORM képesség
JDBC, Hibernate, iBATIS, JDO, Entity Beans, …
■ Domén réteg
– Az üzleti objektumokat tárolja, ezek a többi rétegben is
felhasználhatóak
– Kezeli az üzleti objektumok közötti komplex relációat
– Gazdag üzleti logika
– ORM
– A domén objektumok csak egymástól függhetnek
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Szolgáltatás réteg?
• Hogyan pozicionáljuk a lazán csatolt üzleti logikát?
• Mi a szolgáltatás logika?
•Hogyan kell a konténer szintű szolgáltatásokat megvalósítani?
•Hogyan kezeljük a POJO alapú alkalmazásokban a tranzakciókat?
• Hogyan kommunikáljunk a megjelenítési rétegből a perzisztencia rétegbe?
•Hogyan kapunk üzleti logikát megvalósító szolgáltatásokat?
•Hogyan kommunikálnak az üzleti objektumok a perzisztencia téteggel?
• Hogyan adjuk át a prezisztencia rétegben található objektumokat a UI rétegnek?
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Alkalmazás rétegek
■ Szolgáltatás réteg
– Egy átjáró amely segítségével az üzleti logikát
biztosítjuk a külvilág számára
– Kezeli a tároló szintű szolgáltatásokat
(tranzakciók, biztonság, …)
– Sok alkalmazásban nincs megfelelően
definiálva
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Alkalmazás architektúra
3 Rétegű Vs. MVC
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
11
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Minta rendszer
2015.04.13.
M2M Statusreport
12
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
2. Elosztott rendszerek
Problémák
Átteszőségek
Architektúrák
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Valós nagy rendszerrel kapcsolatos
tapasztalatok (Inktomi)
2015.04.13.
Összeomlások/Merevlemez hibák
Óránként
Adatbázis frissítések
Naponta
Szoftver frissítések
Hetente/Havonta
OS frissítések
Kétszer
Energetikai hibák
néhány
Hálózat hibák
11
Az egész infrastruktúra fizikai
átköltöztetése
2
Programrendszerek fejlesztése
14
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Skálázhatóság
Adat tárolás/Feldolgozás
2015.04.13.
■ Vertikális (Scale up)
– Fizikai korlátai vannak (processzorok száma, JVM
szemétgyűjtő, …)
– Közös memória mint kommunikációs médium
■ Horizontális (Scale out)
– Elosztott rendszer (Leslie Lamport: „Elosztott rendszer
az ahol egy addig teljesen ismeretlen számítógép
hibája teszi használhatatlanná a gépünket”)
– Elvileg korlátlan (elosztottságból fakadóan nem lehet
ACID)
– Távoli hozzáférés problematikája (érték szerint vs.
referencia szerint)
Programrendszerek fejlesztése
15
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Határok – CAP tétel (Brewer tétele)
Internet méretű elosztott rendszerek
■ C – Konzisztencia (Minden csomópont ugyanazt az
adatot látja adott időben)
–
–
–
–
A – Atomi
C - Konzisztens
I - Elkülönítés
D - Tartósság
■ A - Rendelkezésre állás (csomópontok kiesése nem
akadályozza meg a maradókat a működéstől)
– X % időben elérhető
■ P - Partíció tűrés (tetszőleges üzenetvesztést tolerál)
– Gilber és Lynch definíciója szerint „A teljes rendszer
(hálózat) hibáján kívül semmilyen hiba kombináció sem
okozhatja azt, hogy a rendszer hibásan válaszol”.
Ezek közül csak kettő teljesülhet
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
16
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
3. Átszövődő vonatkozások
Kontextusok
Tranzakciós kontextus
Biztonsági kontextus
Perzisztencia kontextus,
…
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
17
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Kontextus
2015.04.13.
18
Programrendszerek
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
4. Köztesréteg
Szolgáltatásai
Konkrét példák:
2015.04.13.
■ P2P középréteg (PECES)
■ Adatközpontú köztesréteg : Apache Hadoop
■ Feldolgozás központú köztesréteg: JEE
konténer
Programrendszerek fejlesztése
19
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Motiváció – nem funkcionális követelmények
 Rendelkezésre állás: azon idő amely alatt a komponens képes kielégíteni a funkcionális
követelményekben meghatározott funkciókat azon időhöz viszonyítva amikor ezt nem
tudja megtenni.
 Kapacitás/Skálázhatóság: A komponens a terhelés növekedésével is képes ellátni a
funkcionális követelményekben megfogalmazott feladatokat.
 Párhuzamosság: A komponens a több egymással párhuzamos terhelés hatására is
képes ellátni a funkcionális követelményekben megfogalmazott feladatokat.
 Fejleszthetőség: A komponens új funkcionális követelményeket is el tud látni viszonylag
szerény fejlesztési ráfordítással.
 Együttműködési képesség: A komponens képes környezetével és a szükséges
komponensekkel aránytalan plusz terhelés okozása nélkül is együttműködni.
 Késleltetés: A komponens az adott funkcionális követelményben szereplő szolgáltatását
adott terhelés mellett adott időtartamon belül kiszolgálja.
 Karbantarthatóság: A komponensnek támogatnia kell az adott szervezetben definiált
karbantartási feladatokat (pl.: backup)
 Menedzselhetőség: A komponensnek támogatnia kell a megfelő konfigurálhatósági
szintet.
 Monitorozhatóság: A komponensnek monitorozhatónak kell lennie.
 Visszaállíthatóság: Hibás adat esetén a komponensnek támogatnia kell a megfelelő
állapot visszaállítását.
 Biztonság: A komponensnek a helyi biztonsági előírásoknak megfelelően kell működnie.
 Konzisztencia: A komponens az adatot konzisztens állapotban tartja.
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
20
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Infinispan
Memória alapú adat rács (data grid)
■ Nagy heap (a redundanciától függően)
■ Nem kell viszony tartás (bárhonnan elérhető)
Cache interfész ->Map-et terjeszti ki
A Jboss gyorsítótáron alapul (Jboss
cache)
Tranzakció támogatás (XA)
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
21
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Architektúra
2015.04.13.
Programrendszerek fejlkesztése
22
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Apache Hadoop
Nem valós idejű feldolgozásra
Nagyon nagy adatmennyiségek
kezelésére
Elemei:
■ Elosztott fájlrendszer
■ Elosztott feldolgozó keretrendszer
Számos kiegészítő keretrendszer
2015.04.13.
■
■
■
■
■
Zookeper
Hbase
Hive
Pig Latin
…
Programrendszerek fejlkesztése
23
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
5. Nyelvi trendek, paradigmák:
logika megvalósítása
OO és azon túl
Tartomány specifikus nyelvek
2015.04.13.
■ Szabály és folyamat alapú tartomány
specifikus nyelvek
Programrendszerek fejlesztése
24
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Folyamat nyelvek
 WFMS – Munkafolyamat Kezelő Rendszerek (Workflow Management
System)
 80-as évek adatközpontú világnézet
■ az adatok voltak a fejlesztők fókuszában és nem a folyamatok
 Ma már kellő intelligencia található a különböző keretrendszerekben -> a
folyamatok álljanak a fejlesztők, sőt az adott tartomány szakértői azaz a nem
szoftver fejlesztők figyelmének központjában.
 Munkafolyamat leíró nyelvek
■ grafikus megjelenítéssel is rendelkeznek
■ magát a folyamatot megfelelő fejlesztő eszközök segítségével nem programozó is meg
tudja tenni.
 Alkalmazási területek
■
■
■
■
■
■
üzleti folyamatok modellezése
hagyományos üzleti folyamatok koordinálása
Komponens keretrendszerek
Munkafolyamatok közötti interakciók
B2B interakciók
felhasználói folyamatok
 A logika dinamikusan változtatható akár futásidőben is.
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
25
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Folyamat nyelvek
Felhasználói folyamatok -> pageflow
(JSF/SEAM)
Üzleti folyamatok -> BPLE4WS
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
26
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Szabály nyelvek
A tudás ábrázolásának egy módja a
szabályokkal történő ábrázolás.
Az erre épülő rendszereket Produkciós
Szabály Alapú rendszereknek nevezik
(Production Rule Engine).
2015.04.13.
■ bemeneti adatok (tényeknek nevezik ebben
a körben – Facts)
■ szabályok (Rule)
■ eredmények/események
Programrendszerek fejlesztése
27
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Következtető Motor –
Inference Engine
A szabály motorok központi eleme
A tényeket és a hozzájuk tartozó
szabályokat párosítja minta illesztés
segítségével
Elemei:
 Munka memória
(tények)
 Produkciós
memória
(szabályok)
 Minta illesztő
 Konfliktus feloldás
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
6. Nyelvi megoldások,
paradigmák: ontológia
OO és azon túl
XML és azon túl
Ontológia alapú
leírások
OWL, típusai, …
Következtetés
Ontológia illesztés
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
29
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
1. A tartalom fogyasztók és a tartalom gyártók
közötti megkülönböztetés elmosása
Wiki, Blog-ok, és a Twiter a szöveges publikálást tömeges
jelenséggé tették a flickr és a youtube hasonló eredményt ért
el a multimédia területén
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
2. Az egyedek számára készített médiától elmozdult a
közösségek számára készített média felé
A szociális web oldalak: del.icio.us, facebook, FOAF,
linkedin, myspace és Xing lehetővé teszik a
közösségeknek, hogy gördülékenyen információt
cseréljenek és együttműködjenek
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
3. A szolgáltatás gyártók és a szolgáltatás
fogyasztók közötti különbség elmosása
Mashups-ok segítségével a felhasználók mások által készített
szolgáltatásokat integrálhatnak weboldalaikba
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
RDF: közvetlenül csatol irányított gráf
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
6. Rest/Web Szolgáltatások
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
REST architektúra
Programrendszerek fejlesztése
35
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
A SOA fő elemei
XML
SOAP
WSDL
WSIL
UDDI
Programrendszerek fejlesztése
36
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
7. Felhasználói interakció
Az interakció típusai
A HTTP protkoll
AJAX alapú
megoldások
■ GWT
■ RAP
Servlet alapú
megoldások
JSP alapú megoldások
JSF alapú megoldások
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
37
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
AJAX
 Új felhasználói élmény
■ Részleges frissítés
■ Aszinkron háttérben történő frissítés
 Dinamikus GUI
 Nagy adatmennyiség kezelése
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
38
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Hogyan működik
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
39
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
8. Háttér logika
 Java Enterprise Edition
■ EJB specifikáció (3.0)
■ EJB komponensek
 Injection
 Scope
 Transaction
 EJB
■ Session Bean
– Stateless
– Statefull
■ Entity Bean (Miért nem)
– BMP
– CMP
■ Message Driven Bean
– Durable
– Non Durable
Programrendszerek fejlesztése
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
41
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
JSF vs. Seam
JSF
Page
POJO
Facade
Session
EJB
JSF
JSF
Page
POJO
Facade
Entity
EJB
Managed Bean
JSF
Page
Session
EJB
SEAM
2015.04.13.
Entity
EJB
JSF
Page
Automatically wrapped in Managed Bean
Programrendszerek fejlesztése
42
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
9. Adatkezelés
 Perzisztencia
Object serialization API
ORM
 Hibernate
■ Bevezetés
■ Architektúra
■ Hello world
–
–
–
–
Java File
Mapping file
Műveletek
Konfiguráció
■ Interfaces
■ Mappelés
(Kollekciók,Asszociációk,Leszármaz
ások)
■ Lekérdezések
■ Optimalizálás(fetching and caching)
■ Tesztelés
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Entitás állapotok
 Tranziens:
■
■
■
Az újonnan példányosított (a new operátorral)
objektumok még nem perzisztensek.
Ezek az objektumok nem lehetnek
tranzakcionálisak, azaz a rajtuk végrehajtott
bármely módosítási művelet nem lehet része
tranzakciónak.
Ha egy tranziens objektumot perzisztálni
akarunk, vagy más szóval a tranziens állapotból
perzisztensbe akarjuk helyezni, a perzisztencia
menedzser save függvényét kell meg hívni az
objektumra, vagy egy perzisztens objektumból
hivatkozni kell a tranziens objektumra.
 Perzisztens:
■
A perzisztens állapotban lévő objektumpéldány
rendelkezik egy elsődleges kulccsal azonosított
érvényes adatbázis bejegyzéssel.
■
A tranzakció végeztével csak azok a perzisztens
entitások kerülnek szinkronizálásra, amelyek
módosultak. Ezt a folyamatot dirty chechking-nek
nevezik..
 Leválasztott (detached):
2015.04.13.
■
A perzisztens objektumok a tranzakció
végeztével is léteznek és tartalmaznak adatokat,
azonban leválasztódnak a viszony
bezáródásával.
Programrendszerek fejlesztése
44
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
10. Szolgáltatás integráció
Problémák
Megközelítés módok
SOA koncepció
ESB
SDO/SCA
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
45
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Enterprise Service Bus
•
Szolgáltatások közötti
üzenetcsere monitorozása és
vezérlése
•
Szolgáltatások telepítése és
verziózása
•
Gyakori középréteg
szolgáltatások biztosítása:
2015.04.13.
•
Eseménykezelés
•
Adattranszformáció
•
Üzenetsorok kezelése
•
Biztonság- és kivételkezelés
•
Stb.
Programrendszerek fejlesztése
46
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
11. Magas szintű üzleti
folyamatok
BPEL
■ Absztrakt modell
■ Futtatható modell
Elemei
Tervezési minták
Programrendszerek fejlesztése
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
JBoss ESB
2015.04.13.
Programrendszerek fejlesztése
48
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
12. Ami kimaradt
Biztonság:
■ Kerberos
■ OpenID
■ Shibotech
Menedzselhetőség
■ JMX
■ OSGi
Skálázhatóság
2015.04.13.
■ Klaszter
Programrendszerek fejlesztése
49
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
13. Kitekintés, összefoglaló
A félév áttekintése
Merre tart a szoftver fejlesztés
2015.04.13.
■ Felhasználói programozás
■ Felhő megoldások
■ M2M rendszerek
Programrendszerek fejlesztése
50
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
C@R
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
ECOSPACE
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
PECES
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Egy példa rendszer
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Szoftver architektúra
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Egy példánya
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Egy másik példa
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Példák
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS
UNIVERSITY OF SZEGED
of Software Engineering
Department
Összefoglaló
 Motiváció – nem funkcionális/rendszer követelmények
■ Rendszer granularitás paradigmák
■ Skálázhatóság
 Internet alapú rendszerek
■ Korlátai
■ Lehetőségeink
 Elosztott rendszer architektúrák
 Átszövődő vonatkozások
 Köztesréteg
2015.04.13.
■
■
■
■
Típusai
Megvalósítása
Metrikái
Példák
Programrendszerek fejlesztése
59