Transcript Átfogó likviditási index I. - Partiumi Keresztény Egyetem

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
NAGYVÁRAD
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT
8.
Dr. Tarnóczi Tibor
Forgóeszköz-befektetés
• A vállalkozás eszközei közül, a forgóeszközök
biztosítják a befektetett eszközök folyamatos
"működtetését".
• Viszonylag rövid idő alatt megtérülnek, újra
felhasználhatóvá válnak.
• A forgóeszközök finanszírozásához forgótőkére
van szükség. A forgótőke sajátossága:
– stabilitás: szükséges és nem nélkülözhető, állandó
tőkelekötést jelent,
– mobilitás: tárgyiasult formája és mennyiségi igénye
változó és rövid idő alatt változtatható.
Forgóeszköz-gazdálkodás
• A vállalkozás eszközei közül, a forgóeszközök
biztosítják a befektetett eszközök folyamatos
"működtetését".
• Viszonylag rövid idő alatt megtérülnek, újra
felhasználhatóvá válnak.
• A forgóeszközök finanszírozásához forgótőkére
van szükség. A forgótőke sajátossága:
– stabilitás: szükséges és nem nélkülözhető, állandó
tőkelekötést jelent,
– mobilitás: tárgyiasult formája és mennyiségi igénye
változó és rövid idő alatt változtatható.
Forgóeszköz-gazdálkodás célja
• Tranzakciós motívum –legyen mindig
elegendő készlet és pénzmennyiség az
üzletmenet lebonyolítására
• Likviditás megőrzése – A vagyon egy része
legyen forgóeszközben, mivel az gyorsan
mobilizálható ha fizetési problémák adódnak.
• Spekulációs motívum – a kedvező
lehetőségek rugalmas kihasználása
A forgóeszközök körforgása
készpénz
készpénz
vevőállomány
Anyag,áru
termelés
értékesítés
Késztermék,
készletek
Forgóeszköz-gazdálkodás feladata
• A forgóeszközök körforgásának fenntartása
• A termelés folyamatának biztosítása a lehető
legkisebb ráfordítással
• Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális
szintje
• Eszközök finanszírozása
A forgótőke menedzsment jelentősége
• A belső források megfelelő szinten történő biztosítása, a
vállalat tevékenységének folyamatos finanszírozása
szorosan összefügg a forgótőke menedzsmenttel.
• A forgótőke menedzsment előtérbe kerülésének másik
oka, hogy napjainkra egyre hosszabb fizetési határidők
alakultak ki a vállalatok értékesítési forgalmában, azaz
jelentős mértékben megnövekedett a kereskedelmi
hitelezés időtávja, amely időtávot a vállalatoknak
finanszírozni kell tudniuk.
• A vállalkozások termék vagy szolgáltatás értékesítése
során nyújtott hiteleit nevezzük kereskedelmi hitelnek.
7
A forgótőke
• A forgótőke (working capital) a vállalkozás
készpénzbe, követelésbe, készletbe és más
forgóeszközökbe befektetett pénzeszköze (nevezik
bruttó forgótőkének is).
• A forgótőke hagyományosan egy vállalkozás
forgóeszközökbe történt befektetéseit jelenti,
vagyis azokba az eszközökbe, amelyet a cég
várhatóan egy éven belül képes készpénzzé
konvertálni.
8
A forgótőke elemzése
• A forgótőke alapvető fontosságú a vállalatok
rövid távú pénzügyi állapotának a
meghatározásához.
• A forgótőke szignifikáns változása fontos
információt sugároz a vállalat különböző
érintettjei számára, és kiemelten igaz ez a nettó
forgótőkére.
• A forgótőke elemzése egyik módja a vállalat
hitelképességi értékelésének, valamint segítséget
nyújt ahhoz is, hogy jobban megértsük a vállalat
normál üzleti ciklusát.
9
A nettó forgótőke
• (net working capital), amit a vállalkozás
forgóeszközeinek (forgótőkéjének) és rövid lejáratú
kötelezettségeinek különbségeként határozhatunk meg,
azaz a forgóeszközöknek az a része, amely nincsen
lekötve rövid lejáratú kötelezettségekkel.
• A nettó forgótőkét úgyis felfoghatjuk, hogy az
lényegében a forgótőke nettósítása.
• Azt is mondhatjuk, hogy a nettó forgótőke lényegében a
forgóeszközök azon részét jelenti, amelyet hosszú
lejáratú pénzügyi eszközökkel vagy saját tőkével, azaz
hosszú lejáratú forrással finanszírozunk.
10
Nettó forgótőke - (net working capital)
Saját tőke
Befektetett
eszközök
Hosszú lejáratú kötelezettség
Forgóeszközök
Nettó
forgótőke
Rövid
lejáratú
kötelezettség
11
Forgótőke menedzsment célja
• minimálni a működési folyamatba bekerülő
anyagok és más erőforrások kezdeti inputja és a
vevők által a megszerzett javakért és
szolgáltatásokért történő végső fizetés közötti
időt, valamint
• a lehető leghatékonyabb eszközöket finanszírozni,
a befektetett összes tőke hozama optimálási
céljának figyelembe vételével.
12
Forgótőke menedzsment jelentősége
• A forgótőke mérete és változékonysága jelentős vezetői
törődést igényel.
• Az értékesítés növekedése és a forgótőke közötti
kapcsolat szoros és közvetlen.
• A problémák először a vállalkozás forgótőke számlákon
jelennek meg, főleg a követelések, a készletek és a kifelé
és a befelé irányuló pénzáramlások szintjeiben.
• A forgótőke különösen fontos a kisvállalatok számára,
mert azok általában mind a forgóeszközök mind a rövid
távú kötelezettségek magasabb arányával rendelkeznek.
13
Forgótőke menedzsment – kockázat
• A nettó forgótőke mértéke nagymértékben meghatározza
a vállalkozás finanszírozási politikájának rugalmasságát.
• Egy vállalat akkor tud rugalmas finanszírozási politikát
folytatni, ha a nettó forgótőkéje pozitív.
• A rugalmasság alatt ebben az esetben azt értjük, hogy
tudja-e és hogyan tudja a vállalat a folyamatos
tevékenységéhez szükséges készleteket biztosítani,
milyen mértékben és feltételekkel képes kereskedelmi
hitelt nyújtani, illetve rendelkezik-e elegendő pénz- vagy
pénzközeli eszközzel, hogy a fizetési kötelezettségeinek
határidőre eleget tudjon tenni.
14
Forgótőke menedzsment – kockázat
• A forgótőke menedzsmenthez tartozik az is, hogyan
tudják a pénz be- és kiáramlás közötti szinkronitást
megteremteni.
• Azt is tudnunk kell, hogy nagyon nehéz valamennyi
vállalatra érvényes mutatókat meghatározni, valójában
csak elveket lehet megfogalmazni, amely mentén az
adott mutatókra támaszkodva, minden vállalatnak
magának kell kidolgoznia azt a keretrendszert, amelyet
felhasznál a saját finanszírozási politikájának az
értékeléséhez.
15
Forgótőke állomány mértéke függ
•
•
•
•
•
•
•
•
az iparág jellemzői,
a működés szezonalitása,
a piaci feltételek,
a vállalat mérete,
az értékesítési volumen,
a vállalat növekedési lehetőségei,
a vállalat működési hatékonysága,
a vállalat tőkeszerkezete.
16
A likviditás biztosítása
• A likviditási mutatók, illetve a kiválasztott
mutatók figyelemmel kisérése és az eltérésekre
időben adott válaszok csökkenthetik a
fizetésképtelenség kialakulását, azaz a
likviditási kockázatot.
• Azt is mondhatjuk, hogy a hatékony forgótőke
menedzsmenttel tudjuk fenntartani a vállalat
likviditását és elkerülni az illikviditás
kialakulását
17
Likviditási mutatók
• A likviditási mutatók a vállalkozásnak azt a képességét
mérik, hogyan képes a rövid távú kötelezettségeinek
eleget tenni.
• A mutató a vállalat likvidebb eszközeit hasonlítja a rövid
távú kötelezettségeihez.
• A mutató magasabb értéke azt jelzi, hogy a vállalkozás
várhatóan időben eleget tud tenni rövid távú
kötelezettségeinek és finanszírozni képes a közel
jövőben a működési költségeit.
• Az alacsonyabb mutatóérték azt jelezheti, hogy a
vállalkozásnak nehézségei lehetnek a rövid távú
kötelezettségei teljesítésében, ami problémát okozhat a
18
cég működésében is.
Nettó forgótőke
• Az általános likviditási mutatóhoz szorosan kapcsolódik
a nettó forgótőke:
forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
• A nettó forgótőke szoros kapcsolatban van az általános
likviditási mutatóval, mert ha teljesül a mutatónál leírt
minimum feltétel, akkor a nettó forgótőke értéke
biztosan pozitív és a vállalkozás rugalmasabb
gazdálkodást folytathat.
19
Likviditási mutatók
• A likviditási mérőszámok szoros
összefüggésben vannak azzal, hogy a
vállalkozás mennyi idő alatt képes
– értékesíteni a készleteit (készletek forgási ideje),
– beszedni a követeléseit (követelések forgási ideje)
és
– kifizetni a rövid távú kötelezettségeit (rövid távú
kötelezettségek forgási ideje).
20
Hagyományos likviditási mutatók problémája
• A hagyományos likviditási mutatók nem veszik
kellően figyelembe, hogy az egyes összetevőik
milyen ideig vannak lekötve a vállalat
működéséhez.
• A likviditásszámításnál használt mérlegtételeket
az alapján kellene korrigálni a forgóeszközök és
a rövid lejáratú kötelezettségek esetében, hogy
az adott eszköz mennyi időt tölt el a vállalat
működési ciklusában.
21
Likviditási mutatók problémái II.
• A hagyományos likviditási mutatókkal
kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a
számviteli beszámolók alapvető jellemzőiből
következően nem mindig mutatnak pontos képet
a vizsgált vállalkozás fizetőképessége
vonatkozásában, előfordulhat azok alul- vagy
felülbecslése is.
• Fontos lenne a likviditási mutatóknak a
folyamatos figyelemmel kísérése, ami azonban
azt igényelné. hogy a vállalkozásoknak
negyedévente vagy havonta zárni kellene a
számviteli nyilvántartásaikat.
22
Átfogó likviditási index I.
• A likviditásszámításnál használt mérlegtételeket
korrigálja.
• Minden korrigálásra kerülő eszköz esetében
kiszámításra kerül a korrekciós faktor, amellyel
az adott mérlegtételt meg kell szorozni, és így
kapjuk meg annak korrigált értékét.
23
A korrekció elvégzése
• A forgó eszközök esetében csak a készletek és a
követelések kerülnek korrigálásra.
• A rövid lejáratú kötelezettségek között nem kell
korrigálni a váltókötelezettségeket, a hosszú
lejáratú hitelek adott évben átsorolt részét,
valamint a passzív időbeli elhatárolásokat.
24
Átfogó likviditási index II.
• CLI – Comprehensive Liquidity Index
• A korrekciók elvégzése után kiszámítjuk a
korrigált forgóeszköz értékeket és a korrigált
rövid lejáratú kötelezettség értéket, amelyek
felhasználásával kiszámítható az Átfogó
likviditási index
25
Átfogó likviditási index III.
• Ezt a mutatót akkor tudja javítani a cég, ha
növeli a készletek és a követelések, illetve
csökkenti a rövid lejáratú kötelezettségek forgási
sebességét, azaz javítja a gazdálkodása
hatékonyságát.
• A mutató értéke lehet nagyobb és kisebb is, mint
az Általános likviditási mutató értéke.
• Ha a vállalat hatékonyan menedzseli a
forgótőkéjét, akkor az Átfogó likviditási index
értéke magasabb lesz, mint az Általános
likviditási mutató.
26
Átfogó likviditási index IV.
• Az átfogó likviditási index nagyon szorosan
kapcsolódik a pénzkonverziós ciklushoz, hiszen
annak a fő összetevői a készletezési idő, a
beszedési idő és a tartozási idő.
• Az is megállapítható, hogy az Átfogó likviditási
index növekedése csökkenteni fogja a pénz
konverziós ciklust, ezáltal hatékonyabb
pénzeszköz menedzsmenthez vezet.
• Meg kell azt is jegyezni, hogy ez a mutató
statikus és nem méri a vállalat cash flow termelő
képességét.
27