Transcript 2. szovettan - WordPress.com

Definíció:
•egy adott funkció elvégzésére specializálódott
(többnyire azonos eredetű) sejtek és a sejtek közötti
terekben található sejtközötti állomány együttese.
• A sejt és a sejt
közötti állomány
együtt képez
működő szövetet.
(felépítésük,
részvételi arányuk
szövetféleségenként
jelentős eltérést
mutat)
A szövetek csoportosítása
1. hámszövet
2. kötő- és támasztószövet
3. izomszövet
4. idegszövet
1. Hámszövet
• feladata: elhatárolás, védelem,
kapcsolatteremtés
• sejtjeik szorosan záródnak, a sejtmembránok
között sajátságos összeköttetések vannak
• nem jellemző a sejtközötti állomány
• mindig egy alaphártyán helyezkednek el a
sejtek, a tápanyagot diffúzióval kapják
•
•
•
•
•
•
A - egyrétegû laphám (vese, tüdő, kapilláris...)
B - egyrétegû köbhám (mirigyek kivezetőcsöve, vesecsatornák fala...)
C - egyrétegû hengerhám (bél, női ivarutak...)
D - többmagsoros csillószőrös hengerhám kehelysejtekkel (légutakban...)
E - többrétegû hengerhám (férfi húgycső...)
F - többrétegû laphám (bőr, szájüreg, garat, nyelőcső, végbél, hüvely...)
A hámszövet csoportosítása
(funkcionálisan!)
• fedőhám:
– feladata: a felületet beborítja, védi
– egyrétegű: laphám, köbhám, hengerhám,
csillós hengerhám, több magsoros
– többrétegű:
• elszarusodó (pl.:bőr)
• el nem szarusodó (pl.:szájüreg, garat, nyelőcső...)
egyrétegû laphám
egyrétegû hengerhám
egyrétegû köbhám
Többmagsoros csillószőrös hh
Többrétegû el nem sz. laphám
Többrétegű elsz. laphám
Többrétegű hengerhám
• mirigyhám
– külső elválasztású, feladata: váladéktermelés,
kiválasztás, egy- vagy többsejtű (faggyúmirigy,
verejtékmirigy)
– belső elválasztású, feladata: hormontermelés
(pl. pajzsmirigy, mellékvese)
Tipikus belső elválasztású mirigy (pajzsmirigy)
• pigmenthám: fényelnyelés, árnyékolás
(pl. az emberi szem)
• érzékhám: érzékelés, az ingerek felfogása
(pl. a nyelv ízlelőbimbői, tapintást érző szerv)
2. Kötő- és támasztószövet
• Közös jellemzőjük a jelentős nagyságú sejt
közötti állomány.
• A sejtek alakja és működése igen
változatos.
• A sejt közötti állományt az alapállomány
alkotja, melyben kötőszöveti rostokat
találunk. Ezek vízben nem oldódó
fehérjerostok vagy rácsrostok.
• Embrionális kötőszövet:
– az összes többi kötõszövet kezdeményeként az
embrionális fejlõdés során jelenik meg
– Hol marad? köldökzsinórban
• laza, rostos kötőszövet: szerveket rögzít, elválaszt,
üregeket tölt ki. Sok ér, idegvégződés található a rostok
között.
• tömött, rostos kötőszövet(=ínszövet): a rostok szorosan
helyezkednek el, kevés az alapállomány főleg kollagén,
amely összenyomja a sejteket → lassú anyagcsere,
gyógyulás
• Retikuláris kötőszövet: vérképző- és limphatikus
szervek (nyirokszervek (pl. lép, mandulák,
nyirokcsomók) vázát képezi
• zsírszövet: kevés alapállomány, mechanikai
védelem, vitaminok raktározása, a bőraljában
halmozódik fel (fehér/barna)
• vér: folyékony sejtközötti állomány: anyagok
szállítása(O2,CO2,hormonok), immunrendszer,
2. Kötő- és támasztószövet
keményebb, szilárdabb sejtközötti állomány
• porcszövet: a sejtek csoportokban
helyezkednek el
– Üvegporc: ízületi felszíneket borítja
– Rugalmas rostos: sok elasztint tartalmaz (pl. a
fülkagyló...)
– Kollagén rostos porc: csigolyák közötti porckorongok
Rugalmas rostos porc
Üvegporc
• csontszövet:
– szilárd sejtközötti állomány
• szerves (fehérjék)
• szervetlen ((Ca3(PO4)2; CaCO3 ) anyagok építik fel
– sejtek: nyúlványokkal rendelkező, orsó alakú
sejtek, amelyek egy-egy vérér körül koncentrikus
körökben helyezkednek el.
3. Izomszövet
• összehúzódás és elernyedés, mindig az izom
hossztengelyének irányában. Az összehúzódás az
aktin és a miozin elrendeződésének, kapcsolódásának
eredményeként jön létre.
– simaizom: lassú, hosszú ideig tartó mozgás (pl. belső
szervek fala)
– vázizom: gyors, nagy erejű mozgás: hely- és
helyzetváltoztatás
– szívizom: a kettő előnyeit egyesíti, harántcsíkokkal
rendelkező izomsejtjei speciális módon kapcsolódnak
egymáshoz, melynek eredményeként úgy működnek,
mintha rostok volnának. Akarattól függetlenül, a szervezet
igényének megfelelően húzódik össze.
szívizomsejt
Harántcsíkolt izomsejt
Simaizomsejt
4. Idegszövet
• kétféle sejt:
– idegsejt (neuron): az
idegrendszert érő
ingerek felvétele,
feldolgozása,
továbbítása
támasztósejt (gliasejt):
kitöltik az idegsejtek és
a vérerek közötti teret,
táplálják és támasztják
az idegsejteket, segítik
az ingerület terjedését