Transcript a magyarországi felszíni hasznosítható vízkészletek klímaváltozást

A MAGYARORSZÁGI FELSZÍNI
HASZNOSÍTHATÓ
VÍZKÉSZLETEK KLÍMAVÁLTOZÁST
IS FIGYELEMBEVEVŐ VIZSGÁLATA
Munkacsoport:
Rónay István mcs. vezető
Dr. Goda László szakértő
Keve Gábor szakértő
Dr. Kozák Péter szakértő
Dr. Nováky Béla szakértő
Tóth László Menyhért szakértő
Budapest, 2010. március
A TÉMA AKTUALITÁSA


Magyarország EU tagsága
Víz Keretirányelvben megfogalmazott
kötelezettségeink



Vizeink jó állapotba hozása 2015-ig
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek
Éghajlatváltozás, és várható hatásai

Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC),
valamint a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia
(NÉS) forgatókönyvei
Víz Keretirányelvben megfogalmazott
kötelezettségeink

Vizeink jó állapotba hozása 2015-ig


Mai napig nem tisztázott, hogyaz egyes vizek
esetében mi jelenti a jó állapotot
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek

A tervek határidőre elkészültek, de nem
foglalkoznak:


A hasznosítható vízkészlettel
A jó állapothoz szükséges vízkészletekkel
Víz Keretirányelvben megfogalmazott
kötelezettségeink

A VKI célkitűzések elérése érdekében gondoskodni kell a vizek állapotának megfigyelését
biztosító monitoring kialakításáról is

A VKI alapvető követelményként írja elő az
adatok megfelelőségét és pontosságát
Az adatok megfelelősége és
pontossága

Az adattárakban lévő adatokkal kapcsolatban sajnos
több probléma merülhet fel. Ezek közül a
legfontosabbak:




sok esetben nem ismertek az adatgyűjtés körülményei;
a műszeres észlelések különböző időbeli
visszatekintésűek, de a feladat szempontjából még a
leghosszabbak is rövid idejűnek számítanak;
a mérési és értékelési metodika változásai miatt az
egyöntetűség valószínűleg nem minden esetben
biztosított;
a lefolyási értékek különböző emberi hatásokkal terheltek,
ami egyes esetekben számottevő is lehet.
A megbízás végrehajtásának
előkészítése

Első lépésben a hasznosítható vízkészletek maghatározásához szükséges metodika kialakítását irányoztuk elő.

A metodika kialakítását célzó szakértői megbeszélések eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
A metodika kialakításának szempontjai
(1)




Az ismert modellek áttekintése
Adathiányos, rövid idősorokkal rendelkező vízgyűjtő
esetében megfontolásra érdemes a hidrológia analóg
módszereinek alkalmazása;
Azonos álláspont alakult a tekintetben, hogy
elsősorban az ágazatban már bevezetett, vagy
bevezetésre kezdeményezett modellekben
gondolkodjunk, felhasználva szerzett tapasztalatokat;
A modellválasztás további szempontja lehet, hogy
különböző részletességű és terjedelmű adatbázisokra
is alkalmazható legyen;
A metodika kialakításának szempontjai
(2)



A vízkészletek várható alakulásának becslését az
Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC),
valamint a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia
(NÉS) forgatókönyvei alapján kell kimunkálni;
Át kell tekinteni a hasonló feladatok megoldására az
EU-ban használatos vízháztartási modellek
alkalmazásának lehetőségeit,
Tisztázni kell a hazai modellekhez való hozzáférés
és alkalmazásának feltételeit (tulajdonjogi, átadási, a
modellkidolgozók bevonása a munkába).
A modellek áttekintésének
struktúrája (1)






a modell rövid, követhető leírása,
a modell működéséhez szükséges éghajlati változók
megnevezése,
a modell működéséhez szükséges modell-állandók
megnevezése,
a modell kimeneti eredményét, és az alapján a hasznosítható
vízkészlet számítása/becslése, eddigi alkalmazási területek,
különösen éghajlat-változási hatásvizsgálatokban,
a modellekhez való hozzáférés és alkalmazásának feltételei
(tulajdonjogi, átadási, a modellkidolgozók bevonása a
munkába),
a modell összegző értékelése (előnyei, hátrányai,
megvalósíthatóság, megbízhatóság)
A modellek áttekintésének
struktúrája (2)








biztonságos futáshoz szükséges adatigény beszerezhető-e
képes-e kezelni adathiányt vagy változó sűrűségű (térben,
időben) adatokat
kezelhetősége felhasználóbarát-e vagy használata külön
jártasságot igényel
a modell elméleti háttere világosan dokumentált-e vagy csak
fekete dobozként működik
igényel-e különleges szoftver vagy hardver környezetet
van-e átjárhatósága más akár térinformatikai vagy irodai
alkalmazások felé
tud-e segíteni a modell saját kalibrálásában, Van-e beépített
algoritmus az egyes paraméterek kalibrálásához
Van-e mód érzékenység vizsgálatra és az eredmények
összehasonlítására
ÁTTEKINTETT MODELLEK
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
Zéró-modell
Empirikus modell
Budiko-modell……
Regressziós modell
Generálás…………
Fizikai modellek (hazai használatban meglévő) HOLV-TAPI
SENSMODE
ARESZ
HEC-HMS………..
Fizikai modellek (hazánkban nem használt)
MIMIKOU
GRDC
PODIUM
IMPACT
WEAP
WATERGAP
MIKE BASIN_DHL
Fizikai modellek Nincs részletesebb információ POLESTAR
TARGETS
MINTATERÜLETEK
MODELLEZÉSE

Dr. Kozák Péter a Fehértó-Majsai vízgyűjtőn –egy
síkvidéki területen- a HEC-HMS modell
alkalmazásának lehetőségét vizsgálja. Ez a vízgyűjtő
korábban a VITUKI kísérleti területe is volt, ezért viszonylag részletes
monitoring adatokkal rendelkezik

Keve Gábor, dr. Nováky Bélával és
dr. Goda Lászlóval együttműködve
a dombvidéki sajátságokat mutató Kígyós
vízrendszerben a Budyko lefolyási modell
alkalmazását tesztelte. Jelenleg a HEC_HMS modell
vizsgálatával foglalkozik ugyanezen a területen
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET