2. A LEGFONTOSABBAK A TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL

Berczeli Emília adjunktus

A települések a történelmi múltban

spontán módon

növekedtek.

de már az antik városépítés olyan elvek alapján folyt, amelyek szem előtt tartották a: 

célszerűség,



gazdaságosság,



szépség,



védhetőség,



tartósság,



kényelmesség és a



higiénia elveit,

amelyeket a kor neves gondolkodói (pl. Arisztotelész, Platon, Vitruvius) fogalmaztak meg és a melyek némelyikét törvénybe is iktatták.

MILÉTOSZ i.e.5.sz.

Hippodamosz

 LAKÓTÖMBÖK MINDEN ÁRON  SAKKTÁBLA RENDSZER  VÁROSFALAK, ÁRTÉR

RÓMA – az ókori város a gyalogosok számára épült

…Néphullám áll mielőttünk, míg sietünk, véknyunk hátulról is tömegével nyomja: könyökkel üt ez, másik nagy deszakdarabbal, vagy póznával sújt fejen egy, hordóval a másik. Sár hízlalja bokám, sok roppant talp tipor itt rám körben, s lábon szúr a bakancsszege egy katonának.” Juvenalis szatíraíró i.sz. 100 (Muraközy Gyula fordítása)

PÁRIZS

„Helyes arány a városban ha vannak hatalmas sugárutak és keskeny utcácskák, ha szelleme és lelke, a céltudatos akarat és a szeszély összetalálkoznak. Az Avenue des Champs Élysées, a föld leghíresebb útja, az Arc de Triomphe-tól húzódik a Place de la Concorde ig, majd széles sétányként a Tuileriákon át a Louvre ig folytatódik. Ha valaki megáll a közepén, a Place Clemenceau-n körben elébe tárul az egyik legnagyvonalúbb kép amit az ember a maga sajátos világképében, a városban teremtett.” Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig

 Az olasz, majd a francia és a német

reneszánsz építészek, hadmérnökök

használták fel a barokk városok (Róma, Versailles, Párizs, Szentpétervár) (Alberti, Scamozzi) terveit 

Utópikus szocializmus

XIX. századi társadalomkritikai, elméleti munkássága jövő településképeket ad. (Fourier falanszterei, Owen kommunái).

 A századforduló után az

új urbanisztikai törekvései

nyugaton az

elmúlt század városépítésének kritikájából

indult ki.

  

1.



Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya

Robert Owen

Szociális gondolkodású nagyiparosa – munkásokkal törődés –

paternalista Négyszögletes

tér köré épült ideális falu 1200 fős – középpontjában iskola Nevelés elve – a jó

szomszédság

jó emberré tesz Geometrikus formák –

környezeti determinizmus

Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya

2. Charles Fourier

    Ideális települése a

falanszter

, mely egy 1500 fős barokk palota Igazságos társadalomban mindenki

palotában

lakik A miniatürizált önellátó

város a házban

, melyben a szervezés, a

funkciók szétválasztása

uralkodik Ember felszabadul a munkamegosztás elidegenítő kényszere alól

Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya

3. William Morris

 Nem a jövő városát hanem a hozzá vezető utat dolgozza ki    

Elidegenedés oka a kézműves kultúra hiánya

A jövő városa a középkori kisvárosokhoz hasonlít majd Folyamatos fejlődés - organikus formákkal

Emberi kultúra folyamatossága

Városias - urbánus hagyomány

    XIX. század közepe – nagyvárosi környezet radikális átalakulása Járványok, katasztrófális egészségügyi szociális viszonyok Szabályozási rendszer – jogi, pénzügyi, szervezeti háttérrel Városméretű közmunkák – bontások, közművek, utak, reprezentatív középületek építése

Városias - urbánus hagyomány

Párizs átépítése 1853

 Haussmann prefektus    Egyenes

sugárutakat

(avenues) nyit körforgalmakkal Városfalak helyén

körutakat

(boulevards) nyit Hatalmas

parkokat alakít

 (Bois de Boulogne)

Történelmi városmag elpusztul

Városias - urbánus hagyomány

Bécs átépítése 1857

   Városfalak helyén széles körút a

Ring épül Középkori várostest megmarad érintetlenül

A Ring vonalán reprezentatív középületeket hoznak létre – biróság, múzeumok, parlament stb.

Városias - urbánus hagyomány

Barcelona 1859

   Amerikai hatás A több településből álló agglomerációt egy

derékszogű hálós útrendszerrel

növesztik össze

Középkori városmag megmarad

Városias - urbánus hagyomány



Budapest 1871

Szabályozási Terv a kiegyezést követően  Kiépül a

kis és a nagykörút

, a sugárutak  Haussmann –

Andrássy út három fokozatosan szélesedő szakaszból

érkezve a reprezentatív Hősök terére a Bazilikától –

Rendezési funkció

Az Andrássy út és a Nagykörút szabályozási terve, 1870.

A terven láthatjuk a mai Szabadság-tér helyén álló Újépületet. Az Andrássy út, (akkor: Sugár út) javarészt beépítetlen területeken halad át. Az Oktogon és a Kodály Körönd szabályozása.

A Nagykörút Király utcától keletre még nincsen megnyitva.

Városépítészet előfutárai

  

Camillo Sitte

osztrák építész (1843-1903) Középkori építészet értékei A látvány gazdagsága kedvéért hajlított utcák az egyenes helyett Komplex városrendezés követelményeinek megfogalmazása

Patrich Geddes

    skót (1854-1932) Vizsgálatok, prognózis nélkül nem lehet tervezni Településeket történeti, földrajzi, társadalmi és gazdasági környezetükbe beágyazva értelmezi, de a kertvárosban látja a kiutat Szakma szemléleti és módszertani alapját teremti meg Híres diagramja az emberi környezet dinamikus ökológiai egységéről a hely, a népesség, a gazdaság egymással szoros összefüggésben van

Arthur Glikson

kiegészíti a 9 „házat” egy tizedikkel a közlekedéssel

Kertváros hagyomány

Ebenezer Howard

     Angliában 1902-ben Holnap Kertvárosai c. könyve Kertváros mely " a mozgalmas városi élet egyesítését a falusi

környezet szép és kedvező környezetével".

Települések nagyságát korlátozni Föld bérleti joga

Városnagysága

30 000 lakos, kör alaprajz, 6 szektorra

bontva Önállóak, alapfokú intézmények és pihenés vonatkozásában. (Így épült Letchworth, Welwyn Garden City, tervezője Unwin) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Középületek Üzletek Lakóházak és kertek Zöldsáv és alapfokú intézmények Lakóházak és kertek Ipar Vasúti szárnyvonal Vasútállomás Vasúti fővonal Mezőgazdasági övezet

Kertváros hagyomány

Részlet a Parker és Unwin cég egyik legsikeresebb tervéből: Hamel Hampstead kertvárosias szuburd London mellett 1906

Kertváros hagyomány

Clarence Arthur Perry

       1923-ban "The Neighbourhood Unit" (dö nébörhud junit)

Alapvető szolgáltatásoknak a lakóházak közelében kell lenniük Ez "a család szomszédsága„

A közösségi élet jól szervezett egységekben virágozni fog A várost különböző nagyságú, hierarchikusan egymáshoz kapcsolódó szerkezeti egységekre kell osztani Legfontosabb tartalmi eleme az

általános iskola

Kisméretű parkok és gyermek játszóterek, alapfokú vásárlási lehetőségek és megfelelő lakókörnyezet.

 Belső úthálózat nem átmenő forgalmú

Kertváros hagyomány

     Technikai fejlődés,

motorizáció elleni védekezés

USA-ban New Jersey államban

Radburn

irányzata 1924-28 Három egyenként 7500 10 000 lakosú lakókörzet

jármű- és gyalogosforgalom teljes szétválasztásával

zsákutcás feltárás révén., alul- és felüljárókkal

Kertváros hagyomány

 Épületcsoport Radburn-ben  Radburn egy szomszédsági egysége

• • • Bauhaus Gropius - Karlsruhe De Stijl Theo van Doesburg Cor van Eesteren Konstruktivizmus • Természetes anyagok • Funkcionalizmus • Analitikus, racionális • normatív szemlélet • Ideális tájolás – SÁVHÁZ • Lakótelepek városon szélén A modern városépítészet forrásai

A modern városépítészet forrásai

Le Corbusier (1887-1965) • • • Párizs átépítése Függőleges kertváros • Heliocentrikus unité-k • Város a házban Algír átépítése – monumentális térplasztika

A modern városépítészet forrásai • Chandigar 1950 • Azonos méretű egységek, melyeket a közlekedés és a zöldterületi rendszer köt össze • Igazgatási központ városon kívül mint a sugárzó város esetén

A modern városépítészet forrásai • 3 milliós „sugárzó város” 1935 • Funkcionális övezetek térbeli elválasztása • Kertváros jelleg elutasítása, laksűrűség növelés • Racionális térszervezés, zöldterület növelés • Szétválasztott közlekedés, gépjármű növelés

A modern városépítészet forrásai

• • • • • Brazilia 1922, 1956 Lucio Costa városterve Oscar Niemeyer főépítész Juscelino Kubitschek elnök Israel Pinheiro Novacap állami építővállat igazgató

A modern városépítészet forrásai

•

Athéni Charta 1933

A településnek négy alapfunkciót kell kielégítenie: 1. Lakás 2. Munka 3. Szabad idő eltöltése 4. Közlekedés valamint a 5. Történeti értékek megőrzése

A modern városépítészet forrásai

• • • Bécs 1929 Karl Marx Hof belvárosban Keretes beépítés Tömbudvarokban alapfokú szolgáltatások • • • Dunaújváros 2. ütem Szocialista realizmus Megnyitott keretes beépítés szimmetriatengelyekkel

A modern városépítészet forrásai

Roehamton Court lakótelep London 1950 Tapiola Helsinki kertvárosias bolygóvárosa, egyszerű laza sávházas beépítéssel tájhoz alkalmazkodva

A modern városépítészet forrásai

•La Grande Borne a Grigny lakótelep Franciaország 1968 •„Utcától megszabadított” település az „ortogonális kultúra” feloldására •Candilis-Josic-Woods: Toulouse le Miraille óriás lakótelep 1964 •Az épületek az összefüggő gyalogos zóna felett •Organikus városi szövet nosztalgia

A modern városépítészet forrásai

•Stockholm decentralizált nagyváros fejlesztése 1952 •Új városokból elővárosi gyorsvasutak a fővárosba Doxiadis előrejelzése az európai urbanizációnak a 60 as években megfigyelhető tendenciái alapján ÖKUMENOPOLISZ KEZDETE •Koppenhágai „ötujjas” terv 1947 •Történeti városból sugárirányban kifelé haladó utak mentén a fejlesztés

Budapesti agglomeráció térképe

Plan: A párisi régió fejlesztési terve.

(1990-es évek)

A modern városépítészet forrásai

„urban fiction” Paul Maymont sátorvárosa az „Új Saint Michel” Kenzo Tange metabolista terve Tokio fejlesztésése Moshe Shafdie „Habitat 67” nőtt város nosztalgia térelem lakások

METEORA A MEGISMÉTELHETETLEN MÚLT