Transcript immunitas
A
táplálékok
és az
immunrendszer
A demonstrációs anyagot
dr. Vucskits András Valentin
SZIE ÁOTK Állattenyésztéstani, Takarmányozási és Laborállattudományi Intézet készítette
Mi a
jelentősége
az immunrendszernek?
• •
Könnyen érthető az immunrendszer jelentősége, ha arra gondolunk, hogy mi történik egy állattal a halála után Saját és idegen felismerése
Szabályozó T sejtek (sárga)
Garat és orr mandula Nyirok csomók Vakbél Csontvelő Nyirok csomók
Kik a résztvevői a mérkőzésnek?
Tímusz
•
Lép Peyer plakkok Nyirok csomók, nyirok erek
• • – –
A szervezet immunrendszere
elsődleges és másodlagos limfoid szervek
A bélflóra
Helicobacter pylori
A tápanyagok
Melyek az immunrendszer fő alkotórészei?
Védelmi rendszerek 1. Fizikai védelem
(Bőr és nyálkahártyák)
2. Veleszületett immunitás
(Nem specifikus)
3.
Adaptív immunitás
(Specifikus)
Sejtes komponensek Humorális komponensek Sejtes komponensek Humorális komponensek
Mit nevezünk
sejtes immunitásnak?
• •
A sejtes immunválaszban nem játszanak szerepet az
ellenanyagok és a komplement
• • • •
Aktív szerepe van a
makrofágoknak, az ölő sejteknek (NK cells), a citotoxikus T limfocitáknak különböző citokineknek ( antigén specifikus), és a
A citokinek polipeptid szabályozó anyagok.
Szerepük az immunsejtek közötti kommunikáció.
A fenti képen makrofágok, T limfociták és citokinek láthatók (zöld pálcikák)
• •
Mit nevezünk
humorális immunitásnak?
A humorális immunválasz (HIR) az a folyamat, amelyben a védelem ellenanyagok segítségével történik.
–
Az ellenanyagokat a B limfociták termelik.
A T sejtek a tímuszban érési folyamaton esnek át
–
Citotoxikus T sejtek közvetlenül támadják az idegen sejteket
– –
Segítő (Helper) T sejtek
stimulálják a B sejteket
A B sejtek plazma sejtté válnak , amelyek
ellenanyagokat küldenek a véráramba.
–
Néhány B sejtből emlékező (memory) sejt lesz ezeknek a későbbi immunválszban van szerepük
Tímuszban Plasma cell
Melyek az
elsődleges limfoid szervek?
Anatómiai háttér
Peyer's Patches • –
A legtöbb emlősben a csontvelő és a tímusz
–
Nyúlban
•
Peyer plakkok és az appendix
–
Juhban és borjúban
•
Peyer plakkok
–
(Szórtan elhelyezkedő limfoid szövetcsoportok a vékonybélben. Emberben a vékonybél alsó szakasza felé egyre több található belőlük, a legtöbb az ileumban van)
•
GALT
–
(a béllel összefüggő más elsődleges limfoid szövetek )
–
Madarakban
- Fabricius féle burza
Mi a funkciója?
–
A limfociták érésének a helye
Melyek a
másodlagos limfoid szervek?
• • • • • •
Nyirokcsomók Lép Bőrrel
–
összefüggő limfoid szövetek (CALT = Cutaneous Associated Lymphoid Tissues)
Nyálkahártyákkal
összefüggő limfoid szövetek
–
(MALT = Mucosal Associated Lymphoid Tissue)
Bronchusokkal
–
összefüggő limfoid szövetek (BALT = Bronchus associated lymphoid tissue)
Bélcsatornával
–
összefüggő limfoid szövetek (GALT = Gut associated lymphoid tissue)
•
Mi a funkciója?
–
Itt találkoznak a limfociták az antigénekkel és
–
itt történik az egymásra hatás az immunrendszer más sejtjeivel
• •
Mi a GALT
és mi a feladata?
GALT = Gut Associated Lymphoid Tissue Emésztőcsőhöz kapcsolódó limfoid szövet Több önálló nyiroktüszőből álló, különböző nagyságú képződmények összessége:
–
Mandulák
– –
Peyer plakkok Emésztőcső nyálkahártyájában elszórt nyirok (lymphoid) képletek
–
Nyiroktüszők
Az M sejtek szállítják az antigéneket az immunsejtekhez
–
Mi a GALT feladata?
• •
Fontos szerepet játszik a „bemeneti kapuban” a kórokozók elleni védekezésben és a helyi immunitás kialakulásában
Milyen képességek jellemzik
a veleszületett és az adaptív immunitást?
Scanning electronmikroszkópos kép. Egy neutrofil granulocita bekebelez egy anthrax baktériumot
Veleszületett immunitás Nem
antigén
specifikus Azonnali reakció Adaptiv (szerzett) immunitás
Patogén és antigén
specifikus válasz Késéssel reagál az antigén ingerre
Sejtes és humorális
Nem vihető át
más egyedbe
Nincs immunológiai emlékezet Minden életformában megtalálható
Sejtes és humorális
Átvihető
más egyedbe
Van immunológiai emlékezet Csak az állkapoccsal bíró gerincesekben
Mi ellen kell védeni a szervezetet?
Influenza
vírusok
Kolera
Toxinok
Tc sejt
Milyen sejtes elemek
„harcolnak” a betolakodókkal?
(Az immunsejtek fejlődése)
Mieloid előszülő
Masztocita, vagy hízósejt
B limfocita T limfocita Vörösvérsejt T limfocita Vérlemezke Dendritikus sejt és limfocita Makrofág
1. Gyulladás Bazofil granulocita Melyek az
immun-reakció
lépcsőfokai?
2. Fagocitózis Makrofág monocita Neutrofil granulocita 4. Humorális immunitás
(B limfocita)
3. Sejtes immunitás
(T limfocita)
Hízósejtek
Mi a bélflóra szerepe
az immunitás és az egészség fenntartásában?
Mi a
bélflóra szerepe?
• •
Serkent
i
az immunrendszert
Véd
i
a gazdaszervezetet az idegen baktériumok és vírusok behatolásától
Eubiózis – diszbiózis
sejtet tartalmaz és 10 14 (Az emberi test kb. 10 13 mikroba él a bélcsatornában)
• A bélflóra folyamatosan és dinamikusan befolyásolja a bélcsatorna és az immunrendszer működését Az első baktériumok amik a bélbe kerülnek képesek úgy befolyásolni az immunrendszert, hogy az ne kezelje ellenségként őket. Ezzel egész életre befolyásolják a bélflóra összetételét
•
Hogyan hat a bélflóra az immunrendszerre?
Fő és kísérőflórát alkotó baktériumok sejtfalában
–
két fontosabb komponens található, a
•
peptidoglikán
és a
•
lipopoliszacharid
(LPS)
• •
A
Peptidoglikán
megtalálható
a Gr + és Gr -
baktériumok sejtfalában egyaránt Az
LPS csak a Gr -
baktériumokra jellemző
–
Az LPS bilógiai aktivitása kb. 1000–szerese a Peptidoglikánnak, ezért az immunrendszer éberségét is jobban befolyásolja.
Hogyan segíti a bélflóra az immunrendszer éberségét?
LBP=LPS kötő fehérje
éberségi szint
Az ábrát Dr. Szigeti Gábor készítette
magas szint
•
Mi az a
CD 14?
•
Mintafelismerő receptor
–
Emberben előforduló gén
•
Az általa kódolt fehérje a veleszületett immunrendszer érzékelő receptor része
•
A nevét a sejtfelületen lévő jelzőfehérjék közzé való tartozásáról kapta (CD = cluster of differentiation )
Két formája van
–
A sejt membránjához horgonyozott (
mCD 14
)
–
Oldott formájú (
sCD 14
)
Mi a tápanyagok szerepe
az immunrendszer működésében?
Mit nevezünk
•
Immuntáplálkozásnak?
Az a lehetőség, hogy speciális tápanyagokkal módosítsuk az immunrendszer aktivitását.
Melyek
az immunválaszt serkentő táplálkozás/takarmányozás
célkitűzései ?
•
A táplálkozás (takarmányozás) tegye lehetővé a vakcinázási programokra adott optimális immunválaszt
• •
Optimalizálják az
–
immunválasz-készséget Csökkentsék minimálisra az
–
egyes fertőző és nem fertőző betegségek kialakulásának lehetőségét
•
Hogyan befolyásolhatja a táplálék a
(takarmányozás)
a fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságot?
Hatással lehet
–
a bélflórára
•
negatív és pozitív hatás
–
(pre- és probiotikumok)
–
az
•
emésztőcsatorna sejtjeinek egészségére (bélbolyhok mérete, stb.)
–
a védekező mechanizmusokra
• • •
mint táplálék mint antigén (energia, aminosav) (allergiás reakciók) mint szabályozó molekulák forrása Malac jejunum Újszülött
Goblet sejtek Mucint szekretál
3 napos Bendőflóra
Milyen tápanyagok hatnak az
immunrendszerre?
A táplálék/takarmány - alkotórészei Táplálóanyagok (Szükségleti értékkel jellemezhetők) Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Energia források Makro- és mikroelemek Vitaminok Funkcionális tápanyagok (Szükségleti értékek nincsenek) Antioxidánsok Anti-mikróbiális anyagok Oligoszacharidok Enzimek, Emulgeátorok Íz- és aromaanyagok Színezőanyagok
• • •
Energia
Szénhidrátok (cukrok)
–
Magas vércukorszint
•
gátolja a makrofágok fagocitózisát,
•
negatívan hat az immunrendszerre
Zsírok
–
Nincs klinikai adat arra, hogy a zsírok a javasolt mennyiségben gátolnák az immunrendszert
–
Az immunválasz javulását tapasztalták a koplalás, vagy éhezés utáni táplálás esetén
–
A táplálékban egy bizonyos mennyiségű zsír esszenciális
Avas zsírok és olajok
–
Szabadgyök képződés
•
Sérülhet a sejtek membránja,
• •
enzimrendszere és a DNA
Energia
• • • •
Rövid idejű koplalás
–
javíthatja a vakcinázásra adott immunválaszt madarakban Hosszú éhezés
–
rontja az immunválaszt
•
(magas glukokortikoid szint) Energia bevitel korlátozása
–
Energia és aminosav hiány nem rontotta immunválaszt
–
az Energiahiány aminosav túletetéssel rontotta az immunválaszt Túlsúly, elhízás
–
Elhízáshoz vezető magas zsírtartalmú diéta rontja az ellenálló képességet
Aminosavak
Antitest szintézis Vírusszaporodást gátló Akut stresszben energiaforrás Glicin Valin Alanin Aszparaginsav Lizin Leucin Izoleucin Treonin Szerin
•
Arginin Aminosavak
–
Szükséges a normál immunműködéshez
–
Elengedhetetlen a sebgyógyuláshoz
–
Csökkenti a tumor méretét
–
Arginin hiány kimutatható
•
AIDS,
•
immunhiányos szindrómák és
•
kandidiázis esetén
Aminosavak
•
Glutamin
–
A GALT tápláléka legfontosabb
–
A szekretoros IgA szintézis első számú szabályozója
–
Megakadályozza a baktériumok tovaterjedését a bélből
•
stressz,
•
sebészeti beavatkozás, vagy
•
sérülés esetén
Aminosavak
•
Treonin
–
Serkenti az antitest szintézist
–
Detoxikáló
–
Növeli a thymus súlyát
–
Szintje lecsökken a szervezetben
• •
AIDS és depresszió esetén
•
ω-6 zsírsavak Zsírok
–
Sejtmembrán alkotó, stabilizáló
–
Szérum-lipoproteinek alkotója
–
Gyulladáscsökkentő hatás
–
Hiánya esetén a limfoid szövetek
•
atrofizálnak,
•
csökken az antitestek mennyisége
•
zavart szenved a sejtes immunválasz
•
Zsírok ω-3 többszörösen telítetlen zsírsavak
–
Bizonyos immun folyamatokat csökkent
• •
Gyulladáscsökkentő Csökkenti a neutrofil granulociták kemotaxisát
–
Immun stimuláns
•
Nukleinsavak
Purin és pirimidin nukleotidok
–
Szükséges a
•
sejt közvetítette immunválasz normális fejlődéséhez
–
Serkenti a
•
makrofágok aktivitását
–
Hiánya esetén
•
zavart szenved a sejtes immunválasz,
•
csökken a szervezet ellenálló képessége,
•
nő az átültetett szövetek túlélési esélye
Vitaminok
•
B vitamin komplex
–
Fontos a megfelelő immun működéshez
•
Legfontosabb a B6 vitamin
–
Hatással van a
•
humorális és a
•
celluláris immunválaszra is
–
Hiánya esetén
•
limfocitopénia,
•
antitest és
•
IL-2 termelés csökkenés
Vitaminok
•
C-vitamin
–
Citokin előállítás serkentése
–
Semlegesíti a fagocitákból feleslegben kiszabadult
•
autoreaktív és
•
immunszupreszszív oxidánsokat Hiányában
–
csökken a
•
neutrofilek és a
•
makrofágok baktériumölő és mozgásképessége
–
gyengül a
•
sejtes immunitás hatékonysága
–
C-vitamin igény megnő
•
sebgyógyulás,
• •
fertőző betegségek, rák esetén A fagocitáló fehérvérsejtekben koncentrációban kell legyen, mint a környezetben 50-szer nagyobb
Glukóz és C vitamin
• •
Hasonló a kémiai szerkezetük Versenyeznek a sejtekbe való belépéskor
–
Ugyan azok a mechanizmusok szabályozzák mindkét anyagnak a sejtekbe való bejutását
–
120-as vércukorszint 75%-kal csökkenti a fagocitózist Glukóz C vitamin
•
Vitaminok
β-karotin, A-vitamin
–
Antioxidáns hatás
–
Növeli a
•
makrofágok,
•
citotoxikus T-sejtek és
•
NK sejtek tumor ellenes hatását
–
Növeli a
•
T és B sejtek proliferációs készségét
–
Hiány esetén
•
növekszik a hajlam a szisztémás betegségekre és nő a halálozás
•
D vitamin Vitaminok
–
Direkt szabályozza az MPS sejtek érését (MPS = mononuclear phagocyte system )
–
Az aktivált makrofágok képesek
•
D vitamint szintetizálni
–
Befolyásolja a
• •
limfocita proliferációt és a citokin termelést
–
Csökkenti az Ig termelést
–
Valószínűleg szerepe van az autoimmun betegségek megfékezésében
•
E vitamin Vitaminok
– –
Fokozza a
•
humorális és
•
sejtes immunválaszt növeli a sejtek
•
fagocitáló képességét
–
Csökkenti a
•
szabadgyök-képződést
•
Immunstimulációhoz
–
20-100-szoros dózisban kell alkalmazni.
Mikroelemek
• •
Se
–
Antioxidáns,
– –
membránstabilizáló hatású Glutationperoxidáz alkotó része
Cu, Zn, Fe
–
Immunválaszképességet befolyásolják
–
Antioxidáns hatás
•
Hiányuk esetén
– –
Csökken az immunválasz-készség Túlzott bevitel toxikus tünetek és
–
csökkent védekezőképesség figyelhető meg
Se hiány: Szív és vázizom elfajulás Zn hiány (kiterjedt alopecia)
Immun stimulálók
• •
Némelyeknek lehet hozamnövelő szerepe.
A gazdaságossága kérdéses
–
Kolosztrum
–
Antitestek
•
(pl. liofilizált, vagy porlasztva szárított tojássárgája, sertés plazma)
– –
Vakcinák Citokinek
•
(az immunrendszer szabályozói)
–
Konjugált linolsav (CLA)
•
(A T sejtek és az interleukin-2 termelést növeli)
Gyógynövények, íz és aromaanyagok (Csalán, fokhagyma, oregáno, borsmenta, torma) (Csokoládé, eper, cseresznye, édesgyökér, vanília)
• •
Gyógynövényeket
–
alternatív terápiás szerként gyakran használják mind az ember- mind az állatgyógyászatban
Az íz és aromaanyagok
–
javíthatják a szervezet aktivitását
antimikrobiális
– – –
Vírusellenes és antioxidáns lehet Serkentik az endokrin és az immun rendszert Javíthatják
a takarmány
íz
ét és az
étvágy
at
Probiotikumok
Olyan egy vagy több baktériumból álló élő mikroorganizmus kultúra, amely javítja a bélflóra egyensúlyát, segíti az emésztőcsatorna hatékony működését
• •
Elhízás
és
alkohol
hatása az immunrendszerre
Zsírfelesleg
–
(elsősorban az abdominális)
Serkenti a
•
gyulladáskeltő immunsejtek termelését, ami rombolhatja a szervezetünket
•
a zsírszövetben lévő makrofágokat aktiválja
Alkohol
–
Mérték felett fogyasztva
•
A szervezet egészére nézve méreg
–
Károsítja az
idegrendszert a csontvelő vérsejt regeneráló képességét, a májat, csökkenti a B vitaminok mennyiségét dehidrál
A mikotoxinok hatása
(Ellentmondásos)
• • • • • •
Aflatoxin B1
–
Pulyka,csirke, malac Trichotecének
–
Erős immungátlók
–
T2 (leukopenia)
–
DAS (Diacetoxyscirpenol)
–
Zearalenon (F 2 )
Ochratoxin A
(bél nyirokcsomók elhalása)
Rubratoxin B
(gátolja az immunválaszt. Leukopenia)
Patulin
(csökkenti a keringő ellenanyagok szintjét)
Citrinin
szintet), (csökkenti az SRBC (sheep red blood cells) elleni ellenanyag
Zearalenon (F2)
Élelmiszer allergia
•
A leggyakrabban allergiát okozó élelmiszerek
– – – – – –
Tejtermékek Tojás Gluten Szója Kukorica Élelmiszer adalékok
Mit tehetünk
az immunrendszer érdekében???
• • • • • • •
A szükségletnek megfelelő összetételű táplálék Alacsony fehérjetartalmú diéta Gabonafélék megfelelő speciális szerepe (pl. NSP tartalom) Korlátozott etetés (az elhízás megelőzése) Funkcionális fehérjék
–
(pl. tejsavó, plazmapor, tojáspor, immunglobulinok) Folyékony takarmány, fermentált takarmány Takarmány-kiegészítők
• •
Érdemes megjegyezni!!!
Fontos, hogy a betegeket szájon át tápláljuk ha lehet, mivel a táplálék
–
növeli a GALT aktivitását
–
javítja a nyálkahártya ellenálló képességét
Parenterális táplálás esetén
–
a GALT aktivitása csökken
–
az IgA szint a bélben, lecsökken
–
az immunválasz képesség csökken