Transcript Bakony
Bakony Természeti képe • K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja • A Devecser és Várpalota közötti törésvonal osztja két részre: É-i- és D-i-Bakonyra. • 4000 km2 kiterjedésű • ÉK-DNy-i irányba 110 km hosszú, 30-50 km széles • Középhegység, hegyei 300-700 m magasak • A táj kialakulását befolyásolták: – tektonikus mozgások repedésárkok hálózata – a tenger többszöri jelenléte üledékes kőzetek • Hat természetföldrajzi kistájra osztható: – Északi-Bakony (Öreg- vagy Magas-Bakony) – Déli-Bakony – Balaton-felvidék – Tapolcai-medence – Keszthelyi-hegység – Pannonhalmi-hátság vagy Sokoróalja • Az É-ÉNy-i pereme: Bakonyalja Földtani képződmények • Perm homokkő • Triász tűzköves mészkő, márga, dolomit, mészkő ősmaradványokkal (Megalodus-kagyló, ammonitesz) mészégetés • Jurában tenger borította, mészkő, dolomit • Érctelepek (mangán) Úrkút, Eplény • Kréta mészkő, márga, agyagmárga, ajkai barnakőszén, alatta urán • Kéregmozgások kiemelkedés a tengerből • Bauxit (Kislőd, Iharkút, Fenyőfő, B.szentlászló, B.oszlop, Dudar) • Foszfát (gyenge minőségű), (B.bél, Pénzesgyőr, Lókút, Olaszfalu, B.nána, Tés) • Eocén agyag, agyagmárga, mészkő, homokkő, andezittufa • Megáll a szénképződés, a meglévő telepek is lepusztulnak • Oligocén, miocén szárazföldi lepusztulás: kavics, agyag, homok, homokkő, konglomerátum • A homokos agyag és a homokkőrétegek között szén keletkezett • Lignit (Várpalota, Herend) • Harmadidőszak üledékképződés a folyamatosan sekélyedő és kiédesedő tengerben • Kéregmozgások bazaltvulkanizmus (Balaton-felvidéken, de a Bakonyban is pl. Kab-hegy) • Negyedidőszak jégkorszak lösz • Holocén tőzeg Barlangjai • Több mint 500 barlang a karsztosodó mészkőben és dolomitban • Felszíni karsztjelenségek: víznyelő, dolina • Képződésük már a tengerből való kiemelkedést követően megindult • A beszivárgó csapadék + a feltörő termálvíz • Jégkorszak kisebb, egyfülkés barlangok • A bazalthegyek üregei tektonikus eredetűek • Ősember Ismertebb barlangok • • • • • • • Likas-kő (B.szentlászló – Hódos-ér) Zsivány-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét) Remete-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét) Cuha-völgyi-kőfülke (Vinye) Odvaskői-barlang (Gerencepuszta) Ördög-lik (B.oszlop – Ördög-árok) Háromkürtő-zsomboly (Tés) Vízrajza • Sok vízfolyás és forrás alacsony vízhozam + elszivárgás • Felszín alatti vizek nehézkes bányászat lecsapolás elapadó források • É-i-B: Cuha, Gaja, Gerence, Gella, Bittva, Hódos-ér, Hajagos • A D-i-B. vízszegény terület: Séd, Torna • A Meleg-vizet és a Kígyós-patakot a karsztvíz lecsapolása duzzasztotta fel Gaja-szurdok Élővilága • Dolomit sajátos növénytársulások • Tölgyesek, bükkös öv az É-i-B-ban + kőris, juhar, gyertyán, szil, Fenyőfő – ősfenyves • Állatvilága gazdag, számos ritka faj: erdei homokfutrinka, tarajos gőte, rézsikló, feketególya, darázsölyv, vörös kánya, vándorsólyom, uhu, borz, vadmacska, muflon • A barlangokban számos denevérfaj él Ipar, bányászat • Szénbányászat (mára mindet bezárták): – Ajka és Padrag vidéke – Dudar és környéke – Várpalota (lignit) • Bauxitbányák (megszűnt a kitermelés): Nyirád, Halimba, Kislőd, Fenyőfő, Dudar • Mangán: Eplény, Úrkút • Bakonyi Erőmű Zrt. – ajkai és inotai hőerőművek összevonásával • Üveghuták már a XVIII. századtól Ajka Kristály • Herend: porcelángyár (1825 óta) – Stingl Vince, Farkasházi Fischer Mór A Bakony kistájai Északi-Bakony • Legmagasabb pontja: Kőris-hegy (709 m) • A miocénben töredezett sasbércekre és árkos süllyedékekre • Változatos kőzetek alkotják: dolomit, mészkő, bauxit, agyag, márga, kavics, homok, lösz sajátos domborzati típusok alakultak ki • Sasbérc karsztos formák (Kőris-hegy, Som-hegy, Kék-hegy, Papod, Középső-Hajag), nagyesésű lejtőiket száraz völgyek tagolják • A sasbércek között tektonikus medencék (Bakonybéli-, Csehbányaimedence) • A fennsíkperemeket eróziós szurdokvölgyek tagolják (Cuha-, Gerence-patak, Kő-árok), melyek a hegység lábánál hordalékkúpokat halmoznak fel • Északról dombságok (Súri-, Pannonhalmi-dombság), illetve alacsony hordalékkúp-síkságok (Fenyőfői-Bakonyalja) övezik. Az Északi-Bakony részei Ez a tájegység további három részre tagolható: • Magas- vagy Öreg-Bakony: legmagasabb csúcsok (Kőris-hegy, Kék-hegy, Som-hegy, Középső-Hajag, Papod) • Keleti-Bakony • Bakonyalja Keleti-Bakony • Egységes fennsík alkotja: a karsztos Tési-fennsík • Mindenhol 500 m-nél magasabb, meredek lejtők • Lejtőit a Pannon-tenger formálta: meredek partfalak, édesvízimészkő-takaróval borított teraszok (Várpalota, Inota) Déli-Bakony • Legmagasabb pontja: Kab-hegy (600 m) • Árkos süllyedékekkel határolt, töréses szerkezetű sasbércek és hegyközi medencék sorozatából épül fel • Fennsíkokon bazaltos lávatakaró, vulkáni kúpok • A Balaton-felvidéktől a Nagyvázsonyi-medence választja el Felhasznált irodalom • Karátson Dávid: Magyarország földje • Majer Antal: Fenyves a Bakonyalján • Mészáros Gyula: Bakony, Balaton-felvidék Készítette: Szüts Júlia