Transcript A postagalambsport célja, postagalambok versenyeztetése régen és

A
postagalambsport célja,
postagalambok versenyeztetése
régen és ma
avagy
Fejlődés és decentralizáció a magyar
postagalambsportban
A postagalambsport célja (1989’)
avagy progresszív irányok a magyar postagalambsportban
„Bátran kijelenthetem, hogy ma már a
10-es csapat 5-ös befutó nem felel meg a
nagy többség számára.”
Kotymán Imre sportügyi alelnök
…a versenyző…
„Évtizedekkel ezelőtt, amikor Debrecenben
diákként hódoltam közel 10 éven át a
postagalambsportnak, érdeklődésem
középpontjában állt a versenyek
igazságosabb értékelése. Ma, amikor
hivatásszerűen foglalkozom
állattenyésztéssel, e kérdést a tenyészérték
becsléssel összefüggő volta miatt tartom
igen lényegesnek.”
…a genetikus…
Dr. Lovas László, Mezőgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi
docens, Anker alapítvány kurátora
1960:
a magyar postagalambsport
I. mérföldköve
… mint a kezdet vége…
mennyiségi fejlődés
• 1960. január 1:
– Feloldják a postagalambok
tartásának rendőri
engedélyhez kötését
► ugrásszerű létszámnövekedés
= mennyiségi változás
minőségi fejlődés
• 1962-63:
Anker Alfonz publikációinak
megjelenése
• Tóth László országos
szakelőadó
– Intenzív versenyzési módszer
lehetőségének felvetése
• Pirisi Gyula
– Félözvegységi esettanulmány
• 1998: Ujházy Péter: Özvegy
versenyzési módszerek
Decentralizáció
a magyar postagalambsportban
•
1960: „Kék csoda”
– Vasúton a Józsefvárosi
pályaudvarra
– Onnét „Kék csoda”
– Kéthetente versenyek
• Alföld
+ Bp. egyik fele
• Dunántúl
+ Bp. másik fele
►7-7 verseny/év
•
1979:
16 kerület
34 év
14 + tagszövetség!!!
► a tagszövetségek
átlagterületének
megfeleződése
•
•
Tudatos
decentralizáció???
2013:
30 tagszövetség
+ 2 marathon klub
2014:
Galamb Derby Klub???
„…A versenyszervezés joga nem lehet
monopol…”
forrás: www.postagalamb.hu
A hazai postagalambász
társadalom összetétele 2010’
Kor szerint
fő
%
18 év
alatt
138
2,6
18-40
1001
19,1
40-50
1014
19,3
50-60
1346
25,6
60-70
1288
24,5
70 év
felett
426
8,1
Rokkant.
kedv.
39
0,7
60 év
felett
%
Alapnevezett létszám szerint
50év
felett
%
40 év
felett
%
•
•
77,6
Tagjaink 20%-a nem alapnevez
30 galambnál többet
– 14. Nyugat-Dunántúli
tagszövetségben ez 40%
Az ország területének ¼-e
2013-ban már kritikus galamb és
galambászsűrűséggel rendelkezett
58,3
32,6
Gedő Ilka: Önarckép
A hazai postagalambászat
realitásai
1.
Általános csapatbajnokság
centrikusság (nem egységes)
+
Nagy létszámú versenyek
erőltetése
1.
►◄
Egyre csökkenő galamb és
galambászsűrűség
Verseny egyenlő esélyekkel?
Hollandiában és Belgiumban 1/4-1/5 területről jön
össze a nálunk erőltetett 4-5 000 galamb
▼
2.
Irreális földrajzi egységek közös
listára „kényszerítése”
1. Távolság és
2. Időjárási viszonyok
▼
Az összefésült terület növekedésével, arányosan
csökken a listák realitása.
A „Ma nekem fúj, holnap neked...” nem megoldás
A hányszor neked és hányszor nekem döntő
tényezővé válhat.
Elment a hajó?
A postagalambsport célja?
A hazai postagalambászat kérdései
1. Meg kívánjuk-e tartani a
területileg hátrányos
helyzetben lévő tagságot?
2. Meg kívánjuk-e tartani a
30 alatt alapnevezők egyre
növekvő táborát?
3. Életben kívánjuk-e tartani
az ország galamb- és
galambászsűrűsége
szempontjából kritikus
helyzetben lévő és kerülő
területeit?
Mi lesz veled Magyarország?
Kompenzálható-e az esélyegyenlőtlenség?
Valós esélyegyenlőtlenség összetevői:
1. Területi elhelyezkedés
1. 100 méteres síkfutás 50 méter
előnnyel különböző korrekciókkal
kompenzálva?
NEM LÉTEZHET REÁLIS
KORREKCIÓ!!!
2. Bajnoksági forma
1. Csapatbajnokság centrikusság
1. 20% nem alapnevez 30 db-nál
többet
3.
Rögzítő rendszerek
1. Jelentőségük a versenyek
távolságával fordítottan arányos
Meg akarjuk-e őrizni a tagság
esélyegyenlőségbe vetett hitét?
A magyar postagalambsport
rendkívül heterogén.
Technológiai alakulásának
főbb lépései
a magyar postagalambsportban
Intenzív versenyzési módszerek
megjelenése és térnyerése
• 1962-63:
– Anker Alfonz publikációinak
megjelenése
– Tóth László országos
szakelőadó
• Intenzív versenyzési
módszer lehetőségének
felvetése (özvegység)
• Pirisi Gyula
– Félözvegységi
esettanulmány
• 1989. vasfüggöny felszámolása
• 1998: Ujházy Péter: Özvegy
versenyzési módszerek
Az egyre intenzívebbé váló
technológia alkalmazásának hatása
galambjaink táplálkozásbiológiai
viszonyainak alakulására
A tenyésztés
és a fiziológia kapcsolata
GENETIKAI POTENCIÁL
• additívizmus
Cél:
A kiindulóval
legalább azonos
eredményekre
képes generáció
nevelése
KÖRNYEZETI HATÁSOK
• tojás minősége
– Beltartalmi értékei (tápanyagok)
• Szülők állapota
• felnevelés minősége
– Fiatal tápanyagellátása
• Szülők állapota
• fejlődés választást követően
„A postAgAlAmbsportbAn
mindenki a maga lovát
hAjtjA”
Anker Alfonz
Kizárólag megfelelő állapotban versenyeztetett galamb
teljesítményértékelésének lehet értelme.
Zavar
a
tenyésztői
munkában?!
A galambász, mint tenyésztő?
Ha nem tudjuk, hogy miért teljesít…
Ha nem tudjuk, hogy miért teljesít
rosszul…
Ha nem tudjuk, hogy miért maradt el…
KONTROLL!
KONTROLL!
KONTROLL!
„Fiziológiai (élettani) olló”
…és egyéb kellemetlenségek
Galamb igényei
▼
▲
Ellátás színvonala
• 60-as években súlyosan nyitott
állapotba került
• genotípus – környezet interakció
tovább feszíti
• a technológiai színvonal a genetikai
előrehaladás korlátja ▼
„A genetikai előrehaladás
technológiai előrelépés nélkül
elképzelhetetlen” (Cunningham)
akklimatizáció???
– ellátási színvonal
• tartás, takarmányozás…
– versenyszervezés
• program, szállítás, eresztés…
1960.
…mint a vég kezdete…
1960 előtti időszak
• Extenzív tartás
– a kijáró galambok
biztosítani tudták
szükségleteiket
Technológiai alakulásának hatása
a tápanyagellátásra
• 1960-as évekig
– Extenzív tartásmód
• 1962-63 Intenzív versenyzési
módszerek ► többé-kevésbé zárt
tenyészdúcok megjelenése
• 1973: „A repülő keresztrejtvény”
megjelenése
• 1980. probiotikumok (Deli, Ujházy)
1989-es rendszerváltásig
– 3 évente egyszer külföldre
– Szappanos István
• 6 párnál nem több zárt
galamb
• „3 évre be kellett
szerezni”
A „néma járvány”
„A magyar postagalambok 90%-a hiánybetegségekkel terhelt.”
(Szappanos István)
Kijáró galambok táplálékának fedezni tudják
szükségleteiket: emésztő szemcsék mellett
begytartalmuk 2% apró csiga, bogár,
8% egyéb növényi rész.
A sertés 6, kacsa 9, tyúk, pulyka 6-6
csigafajt fogyasztott.
Vásárhelyi István (1960)
A tücsök, a bogár, a szöcske, a csiga, a
giliszta ritkán mászik a volierbe…
Növényvédőszerek, műtrágyák egyre
erősödő használata…
1989:
a magyar postagalambsport
II. mérföldköve
…mikor is kinyílt a világ…
…volt egyszer egy alapítvány…
Galambjaink tápanyagigényét
szükségszerűen biztosítanunk kell
1960-as évektől (I. mérföldkő)
•
„intenzív” versenyzési
módszerek térnyerése
► hiánybetegségek
1973-tól
•
zárt tenyészdúcok
► hiánybetegségek
1989. –től (II. mérföldkő)
•
fokozatosan egyre
elérhetőbbé válnak
az emésztők,
takarmány-kiegészítők
•
„kávédarálós termékek” megjelenése
•
„agyonhallgatott téma”
– Szemléletbeli problémák
► hiánybetegségek
Napjainkban
•
tagság 2/3-a nem etet megfelelő grittet
► Folyamatosan fennálló különböző mértékű
emésztőszervi irritáció!!!
•
tagság 80% nem használ mikro-, makroelem
kiegészítőt
•
tagság 90% nem etet galambjaival állati fehérje
kiegészítőt
•
galambjaink alig kapnak zöldet
► hiánybetegségek
Galambjaink tápanyag-ellátási
lehetőségeinek alakulása 1989-től
•
•
1989. Sörélesztő (Gazdálkodás
gmk. Hassenbauer)
1990-es évek végén
– Natural, Baks, Herbots,
Verhellen termékek
• 1998’ Ujházy: Özvegy
versenyzési módszerek I.
•
•
•
•
?
– Jelentős hangsúlyt fektet a
táplálkozásbiológia alapjaira
2000 Prebiotikumok (MOS)
2003 Savanyítás (Schaerlaekens)
2007: Giantel termékek
regisztrációja
2011: Jovati termékek importja
Megfelelő szakirodalom hiánya,
szemléletbeli hiányosságok
Rendszerbe foglalt egészségügyi- és takarmányozástechnológia
állományok eredményességére gyakorolt hatása
2007-től Magyarországon
2011-től Magyarországon
Váltson lépést! Legyen Ön is egy sikeres csapat tagja!
hiánybetegségek minimalizálása ► csökkenő gyógyszerigény
► „kifutó” formaállapot ► kimagasló eredmények
Erősítene?
„A környezeti hatások nagy mértékben befolyásolják
a genetika hatékonyságát.” (Szappanos István)
Váltson lépést!
A genetikai érték nem elhanyagolható!!!
Magyar tenyésztésű és import telivérek átlagnyereményeinek évenként alakulása
1996-2011’
Elérhetőek-e számunkra
a nemzetközi csúcsegyedek
közvetlen leszármazottai?
import
hazai
tenyésztésű
diagram: Dr. Bokor Árpád (KE)
(Engedélyezett átvétel.)
Köszönöm figyelmüket!
Hantos, 2013. december 14.
Vétek János
www.notaris.hu