Transcript A mezőgazdaság kockázatai

Kockázatok definiálása és értékelése
MEZŐGAZDASÁG
2012.04.14. konzultáció
Hallgatók:
Geizer Andrea
Balogh Tóth Kinga
Lengyel Péter
Tanár: Csőke Béla
Szrenka Péter
Kalmár Sándor
Vígh Miklós
1
MEZŐGAZDASÁG
szakterület munkavédelmi és
egészségügyi kockázatai
Néhány jogszabály
 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági
Szabályzat kiadásáról.
 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági
Szabályzat kiadásáról.
 83/2003. (VII.16.) FVM rendeletet a mezőgazdasági és
erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és
kiadásának szabályairól.
 24/2005. (III.23.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának
és feldolgozásának biztonsági szabályzatáról.
 tárolásának és szállításának Biztonsági Szabályzatáról.
 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági
Szabályzat kiadásáról.
Néhány jogszabály
 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi
XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.
 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi
higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.
 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk
biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági
követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (hatályba lép
2009. december 29-én, egyidejűleg hatályát veszti a 21/1998. (IV.17.)
IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és
megfelelőségének tanúsításáról).
Néhány jogszabály
 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.
 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes
veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel
kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról.
 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és
a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások,
illetve tevékenységek részletes szabályairól.
 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett
munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és
munkabiztonsági követelményekről.
 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő
zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági
követelményekről.
Néhány jogszabály
 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági
követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és
használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek
minimális szintjéről.
 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók
munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának
minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők
hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről.
Néhány szabvány
MSZ-08-1868-3:1985
Munkavédelem. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok és gépek.
A kezelőelemekre ható erő mérési módszerei
MSZ-08-1868-2:1985
Munkavédelem. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok és gépek.
A munkahelyi rezgés mérési módszerei
MSZ-08-1868-4:1985
Munkavédelem. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok és gépek.
A munkahelyi zaj mérési módszerei
MSZ-05-10.0112:1991
Munkavédelem. Mezőgazdasági gépek hágcsójának,
kezelőlétrájának, kezelőlépcsőjének, kezelőállásának és
korlátjának biztonságtechnikai követelményei
MSZ-08-1862-10:1990
Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai követelményei.
Terménymosás, -áztatás és tisztítás gépei
MSZ-08-1862-5:1990
Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai követelményei.
Terményszárítás gépei
MSZ 12779:1979
Traktorok és mezőgazdasági gépek általános biztonságtechnikai
követelményei
MSZ-05-10.0215:1982
Vetőmagcsávázó gépek műszaki és biztonságtechnikai
követelményei
Néhány szabvány
MSZ-08-1862-1:1990
Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai követelményei. Általános
követelmények
MSZ-05-91.0158-1:1992
Húsipari gépek és berendezések biztonságtechnikai
követelményei. Általános követelmények
MSZ-05-91.0158-2:1992
Húsipari gépek és berendezések biztonságtechnikai
követelményei. Élelmezési célú vérgyűjtő berendezés
MSZ-05-91.0158-3:1992
Húsipari gépek és berendezések biztonságtechnikai
követelményei. Sertéstest-forrázó és -kopasztó berendezések
MSZ-05-91.0154:1990
Húsipari hőkezelõ berendezések biztonságtechnikai követelményei
MSZ-05-91.0153:1990
Húsipari töltőgépek általános és biztonságtechnikai követelményei
MSZ-05-91.0141:1986
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Csomagológépek
MSZ-08-1862-9:1992
Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai követelményei.
Keverőberendezések
MSZ-05-91.0130:1985
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Zúzó-, aprító- és darabológépek
Néhány szabvány
MSZ-08-1862-6:1983
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Cukoripari diffúzió gépei, berendezései
MSZ-05-91.0128:1984
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Dagasztó-, formázó-, gyúró- és tésztakészítő gépek
MSZ-0591.0128:1984/1M:1986
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Dagasztó-, formázó-, gyúró- és tésztakészítő gépek
MSZ-05-91.0129:1985
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Fajtázó-, osztályozó gépek
MSZ-08-1862-3:1983
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Fermentáló és erjesztő gépek és berendezések
MSZ-08-1862-2:1983
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Füllesztőgépek és berendezések
MSZ-08-1862-8:1983
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Granuláló gépek és berendezések
MSZ-05-91.0124:1983
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Síkszita
MSZ-05-91.0131:1984
Munkavédelem. Élelmiszeripari gépek biztonságtechnikai
követelményei. Villamos kábítóberendezések
További jogszabályok, szabványok
Jogszabályok:
http://www.ommf.gov.hu/
https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabal
ykereso
További szabványok:
http://www.mszt.hu/
Bevezetés
 Mezőgazdaság: széles terület
 növénytermesztés: szántóföldi
növénytermesztés+kertészet
 állattenyésztés
 erdőgazdálkodás, vad-halgazdálkodás
 kapcsolódó területek: feldolgozóipar,
kereskedelem, szállítás
 Ipari termelés, háztáji gazdálkodás
 Sokféle erőforrás szükséglet: gépek, víz,
takarmány, vegyi anyagok, EMBER
Alapvető kockázatok
 Gépek: sokféle eszköz, elavult géppark, nem megfelelő
kezelés-karbantartás, védőburkolatok leszerelése,
„házi bütykölés”
 Időjárási viszonyok
 Vegyi anyagok nagy száma/mennyisége: nem
megfelelő tárolás, használat következtében mérgezés,
környezetszennyezés
 Állatok-kiemelt kockázat: megvadult állat által okozott
sérülések, zoonózisok
 Nagy élőmunka ráfordítás , „mindenki ért hozzá”
oktatás nélkül is, elégtelen oktatás
BŐVEBBEN…
A mezőgazdasági ágazat speciális
munkaszervezési feltételeiből adódó
kockázatok
 családtagok, rokonok is segítenek a mg.-i munkák
elvégzésében anélkül, hogy a munkavégzésükkel együtt járó
kockázatokkal tisztában lennének
 a mg.-i vállalkozások egy része nem rendelkezik
kockázatértékeléssel, ahol pedig van, az sokszor
helytelen, vagy hiányos
 foglalkoztatott munkaerő sokszor alacsony
képzettségű
 sok a kölcsönzött-, alkalmi- és idénymunkás, a
munkaszerződés nélkül foglalkoztatott – velük a
statisztikai adatok szerint gyakrabban történik
baleset
A mezőgazdaság főbb
egészségkárosító tényezői, kockázatai
 nem megfelelő higiénés feltételek (kézmosó-,
iható víz, hordozható WC…stb. hiánya)
 klimatikus tényezők (a tevékenységek nagy
része a szabad ég alatt történik)
 a nehéz fizikai munka szervezetre gyakorolt
hatása, a gépesítettség mértékétől függően
 veszélyes anyagok (növényvédő szerek –
hígítás, keverés, kijuttatás során - talajjavítók,
üzemanyagok…stb.)
 a gépek működtetéséből származó rezgés
expozíció (egésztest-vibráció)
 a gépek működtetéséből származó zaj
expozíció
 porexpozíció
 szervetlen: talajból
származó kvarc,
szilikátok, agyag…stb.
 szerves: növényekről származó
penészgombák, spórák, rovarok, emlősök
maradványai, takarmány porladása
 balesetveszély (gépek alkalmazásából eredő
traumás sérülések)
 ergonómiai kóroki tényezők (egyenlőtlen
igénybevétel, munkavégzés kényszertesttartásban,
stb.)
 biológiai kóroki tényezők (zoonózisok pl.:
leptospirosis, tularaemia, brucellosis, lépfene,
rovarcsípések, kullancscsípések okozta fertőzések,
vipera csípések, bőrgyulladást okozó okozó
hernyók…stb.)
 allergiás megbetegedéseket okozó növények
Betakarítás munkavédelmi kockázatai –
Gabonafélék betakarítása – arató
cséplő gép
A munkavégzés megkezdése előtt ellenőrizni kell a
legfontosabbakat:
 a kezelőelemek jelölésének láthatóságát és a
jelzőberendezések megfelelő érzékelhetőségét
 ezeket rendszeresen karban is kell tartani
 az arató-cséplőgép ülésének állapota
befolyásolhatja a kezelő fizikai terhelését
 ülésrugózás megfelelősségének ellenőrzése
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: hátfájdalom,
gerincbántalmak
 az arató-cséplőgép legveszélyesebb része a burkolhatatlan vágó,
szúró, forgó, mozgó alkatrészeket magába foglaló vágóasztal
 a szalmarázó-rostaegység ajtaját csak a motor leállítása és a
mozgó részek nyugalmi helyzetbe kerülése után szabad kinyitni
LEHETSÉGES
KOCKÁZATOK: végtagok
(ujjak, kezek, karok, lábak)
becsípődése, leszakadása
 a gépekre szerelt szalmaszecskázók gyorsan forgó veszélyes
berendezések
 Intézkedés: azokat működés közben megközelíteni nem
szabad
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: ujjak, kezek, karok, lábak
becsípődése, leszakadása, szemsérülés, por okozta
allergia
 a ki- és behajtható magkihordó
szerkezet veszélyt jelent a mozgáskörzetében tartózkodókra
 Intézkedés: mozgatása előtt
minden esetben meg kell arról
győződni, hogy a veszélyes térben
senki nem tartózkodik
 a betakarított terményből mintát venni
csak a mintavételi célra kialakított
helyen szabad
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK:
végtagok (ujjak, kezek, karok, lábak)
becsípődése, leszakadása,
szemsérülés, por okozta allergia,
megbetegedés
 megdőlt gabona vágására a kasza-szerkezet elé leszerelt állapotban is igen veszélyes - kalászemelőket
szerelnek
 Intézkedés: a kalászemelőket „üzemen kívül” csak a
gépen kialakított helyen, megfelelően rögzítve szabad
tárolni
LEHETSÉGES
KOCKÁZATOK: kezek,
karok, lábak becsípődése,
leszakadása
 javítás esetén először a
motollát és a
kaszaszerkezetet le kell állítani
 meg kell akadályozni az
illetéktelen, vagy véletlen
újraindítást, - a javítási
munkát csak ezek után
szabad megkezdeni
 LEHETSÉGES
KOCKÁZATOK: végtagok
(ujjak, kezek, karok, lábak)
becsípődése, leszakadása
Betakarítás munkavédelmi kockázatai –
Gabonafélék betakarítása
Arató-cséplőgép szállítása
 szállítási helyzetben a
kaszaujjakat védőlemezzel
kell ellátni
 a gép szállítási szélessége
nagy, ezért a kezelőhely
feljáróját a közúti közlekedés
idejére be kell fordítani a
kerék elé, hogy az ne növelje a
szállítási szélességet
 LEHETSÉGES
KOCKÁZATOK: végtagok
becsípődése, leszakadása,
közúti baleset okozása
Arató-cséplőgép szállítása
 a jelenleg alkalmazott
szélesített vágóasztalok
alapgépen történő szállítása
közúton csak az erre a célra
készült szállítókocsin
vontatva szállíthatók
 LEHETSÉGES
KOCKÁZATOK: közúti
baleset okozása,
elszenvedése
Betakarítás munkavédelmi kockázatai –
Járva-szecskázógépek
 járva-szecskázásnál a kihordótérben (a kifúvó csőív
hatókörzetében) nem szabad tartózkodni
 a szecskázott anyag szállítására olyan speciális
pótkocsit kell alkalmazni, amelyhez üzem közben
rakodószemély nem szükséges
 LEHETSÉGES
KOCKÁZATOK:
 por okozta allergia
 allergiás tünetek
 a szecskázódobban, vagy a dobóventillátorban
bekövetkezett anyag eltömődést csak a gép leállítása után,
a hajtás kikapcsolása, és a dob teljes leállása, elfordulás
elleni biztosítása után szabad megszüntetni
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: végtagok (ujjak, kezek,
karok) becsípődése, leszakadása, kicsapódó –
eltömődést okozó – magok okozta szemsérülés
 Intézkedés (1): az elakadt
termény eltávolítása
megfelelő segédeszköz
használatával
 Intézkedés (2):
forgásirány-váltással és
mindig élesen tartott
késekkel meg lehet
akadályozni a dugulásokat,
ezért ezeket a
berendezéseket mindig
üzemképes állapotban kell
tartani
A terményszállítás, bálázás
munkavédelmi kockázatai
 a bálázógép hátfalát hidraulikus munkahengerek emelik, amelyek
esetleges tömlőszakadás esetén – visszacsapó szelep
hiányában – nem tudják megakadályozni a hátfal lezuhanását,
mely súlyos baleset okozója lehet
 Intézkedés: a hidraulikus munkahengert szerelés előtt kézi
mozgatású karos mechanizmussal ki kell támasztani, így az
esetleges tömlőszakadásnál a szerkezeti rész nem tud lezuhanni
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: teljes/részleges test
roncsolódás, haláleset kockázata, kezek becsípődése
A rakodás munkavédelmi kockázatai
 rakodógéppel úgy kell az emelési műveletet végezni, hogy a
hidraulikus támasztólábak a szilárd talajon biztonságosan
felfeküdjenek
 a szállítókocsira a terhet (pl. bálákat) egyenletesen elosztva,
lépcsőzetesen, ledőlés és billenés ellen biztosítva kell
elhelyezni
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: teherledőlés okozta baleset,
haláleset kockázata
A termények fogadása, fogadó garatok
kockázatai
 a gabona befogadására kialakított tárolók
beöntő nyílását védelemmel kell ellátni
 Intézkedés: biztonságosan rögzített és megfelelő
teherbírású fedél és a fedél alatt acélrudakból
készült, 0,04m-nél nem nagyobb osztásközű rács
alkalmazása
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK:
munkavállalók beleesésének kockázata,
tárgyak bekerülésének, eltömődésnek a
kockázata, behulló állatok tetemei okozta
minőségromlás, fertőzés kockázata
Gabonatárolás közbeni tűz- és
robbanásveszély kockázata Öngyulladás
 a kiszárított vagy utószárításra kerülő szálas takarmányok, a lucernaliszt,
a szemes termények aránylag alacsony hőmérsékleten (75-80 C°-on)
meggyulladhatnak, mert önmelegedésre, öngyulladásra hajlamosak, ami
aztán kiterjedhet az egész tárolt mennyiségre
 Intézkedés (1): az öngyulladás veszélyét folyamatos
hőmérsékletméréssel kell ellenőrizni
 Intézkedés (2): a túlmelegedett terményt átrakással, szellőztetéssel le
kell hűteni
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: tűz- és robbanásveszély kockázata
Gabonatárolás közbeni tűz- és
robbanásveszély kockázata Porrobbanás
 a mezőgazdasági termények mozgatásuk, szállításuk
közben porladnak, ennek következtében finom por
keveredik el a levegőben, ami bizonyos feltételek
teljesülése esetén robbanóképes elegyet alkothat
 a robbanás kialakulásához egy bizonyos határt
meghaladó porkoncentráció, oxigén jelenléte,
illetve valamilyen gyújtó hatás (pl. szikra) szükséges.
 korpaliszt alsó robbanási határértéke: 25 g/m3
árpaliszt alsó robbanási határértéke : 33 g/m3
borsóliszt alsó robbanási határértéke: 35 g/m3
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: tűz- és
robbanásveszély kockázata
 Intézkedés (1): a porkoncentráció
csökkenthető elszívással, rendszeres
takarítással
 Intézkedés (2): gyújtóforrásként
szolgálható tényezők kiküszöbölése
 pl.: hegesztés hője, -leeső szikrája, a
rendszerbe bejutó fém, -illetve
kődarab ütközéséből keletkező szikra,
a villamos berendezések hibájából,
túlterheléséből, vagy a lerakódott
porréteg miatt leromlott hűlési
viszonyok miatt keletkező hő,
elektrosztatikus feltöltődésből
keletkező kisülések, a dohányzás hője
Betakarítás utáni munkálatok – A
tárolás kockázatai
 a silókban, tároló bunkerekben előfordulhat a szemes
termények beboltozódása, fennakadása, aminek
kézi megszüntetése, eltávolítása kockázatokat rejt
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: fulladásos halál
 Intézkedés(1): a tároló helyeket úgy kell kiképezni, hogy a
benne lévő anyagok bolygatását, fennakadásának
megszüntetését a munkavállalók kívülről végezhessék
 Intézkedés (2): ha ez nem lehetséges, akkor csak a
11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai
tevékenység biztonsági szabályzatáról és a beszállással
végzett munkák (MSZ-09-57.0033:1990 ) szabályainak
együttes figyelembevétele mellett lehet az üzemzavart
elhárítani
 Intézkedés (3): az anyagra ráállni és a dugulást,
boltozódás elhárítást így megkísérelni szigorúan tilos
Betakarítás utáni munkálatok –
Termények ömlesztett tárolásának
kockázatai
 az ömlesztve tárolt termény az anyagra jellemző
természetes rézsűszögnek megfelelő lejtéssel áll meg,
ami átl. 20 és 40 fok között változik
 LEHETSÉGES
KOCKÁZATOK: termény
megcsúszásából eredő
fulladásos halál kockázata
 Intézkedés: tároláskor az anyaghalmazokat úgy kell
kialakítani, hogy a rakodás közben megbontott halmaz
rézsűszöge a természetes rézsűszög határát ne haladja
meg, a tárolt anyag balesetet okozva ne csúszhasson
meg
 kockázatot jelenthetnek az egyes aknákba belekerülő,
és ott a nedvesség hatására megrothadó
terményből
származó gázok,
amelyek mérgező, és/vagy
oxigén kiszorító hatásuknál fogva
halálos balesetek előidézői lehetnek
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: mérgezéses halál
kockázata
 Intézkedés: folyamatos és rendszeres szellőztetés,
gyertyapróba, mérőműszerek alkalmazása, egyéni
védőeszközök alkalmazása
Gyümölcsszedés munkavédelmi
kockázatai
 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: lezuhanás
kockázata, vágóeszközök nem
rendeltetésszerű („félkezes”) használatából
eredő kockázatok, szemsérülés, kéz-, kar-,
ujjsérülés kockázata
 Intézkedés (1): egyágú létra használata esetén a
létrát biztonságosan a fához kell rögzíteni
 Intézkedés (2): gyümölcsszedésnél – 2 m
magasság feletti munkavégzéshez – szilárd,
biztonságos állású segédeszközt (biztonságos
kialakítású létra, szedőállvány) kell használni
 Intézkedés (3): a
segédeszközöket, állványokat
minden használatba vétel előtt
meg kell vizsgálni (létra
szárak és a létrafokok
vizsgálata is!!!)
 Intézkedés (4): a munkát
végző személynek
munkahelyzet beállító övet
(munkaövet) is kell használnia
és a létrához ki kell kötnie
magát
 Intézkedés (5): metszés
céljából fára mászni, csak zárt
metszőollóval szabad
 Intézkedés (6): pneumatikus metszőollót és
motoros láncfűrészt fára felmászva használni
tilos, ezeket a munkákat csak személyemelő
berendezésről szabad végezni
 Intézkedés (7): sáros időben fára mászni nem
szabad
 Intézkedés (8): a szélhatás várható kockázatait
figyelembe kell venni
 Intézkedés (9): gyümölcsöt szállító edénynek vagy
ládának olyan füle vagy
fogója legyen, amely
kézsérülést nem okoz
 Intézkedés (10): betakarításkor a sorok között
gyűjtést végző szállítójármű
megengedett legnagyobb
sebessége legfeljebb
10 km/óra lehet