Transcript Tóth Péter: A Bolognai rendszer hatása a mérnöktanár képzésre

MTA Neveléstudományi Bizottság Pedagógusképzési Albizottság
A bolognai rendszer hatása a
mérnöktanár képzésre
Dr. Tóth Péter
egyetemi docens, főigazgató
Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ
[email protected]
2010. június 17.
A szakmai tanárképzés
és
a szakképzés
kapcsolatrendszere
A szakképzés helyzete
1. Szerkezet
• Szakiskola, szakközépiskola
• Szakmai orientációs oktatás (5 szakterület,
elmélet – gyakorlat, 9-10. évfolyam)
• Szakmai alapozó oktatás (szakközépiskola, 21
szakmacsoport, elmélet – gyakorlat, 11-12.
évfolyam)
• Szakképzés (21 szakmacsoport; elmélet gyakorlat;
TISZK; alapfok – szakiskola, 11-12. évfolyam;
középfok – szakközépiskola, érettségi után, 13-.
évfolyam; FSZ - felsőoktatás)
A szakképzés helyzete
2. Tantervi szabályozás, vizsgarendszer
• Kerettantervek a szakmai alapozó tárgyakhoz
• Kétszintű érettségi a szakmai alapozó tárgyakból
• Szakmai alapozó oktatás (szakközépiskola, 21
szakmacsoport, elmélet – gyakorlat, 11-12.
évfolyam)
• Szakképzés (21 szakmacsoport; elmélet gyakorlat; modulrendszer, kompetenciaalapúság;
alapfok – szakiskola, 11-12. évfolyam; középfok –
szakközépiskola, érettségi után, 13-. évfolyam;
FSZ - felsőoktatás)
A szakképzés helyzete
3. Tanulói létszám alakulása a középfokú oktatásban
szakiskola 9. évf.
szakközépiskola 9. évf.
gimnázium 9. évf.
40 000
budapesti adatok, 9. évf.
Forrás: KSH
35 000
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
0
1990/91
1991/92
1992/93
1993/94
1994/95
1995/96
1996/97
1997/98
1998/99
1999/2000
2000/01
2001/02
2002/03
2003/04
A szakképzés helyzete
3. Tanulói létszám alakulása a középfokú oktatásban
budapesti adatok, szakközépiskola, 2008
1400
Forrás: FöKIR
1300
1200
1100
1000
Tanulók száma
900
800
700
600
500
400
300
200
100
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
A szakmacsoportok azonosító száma
14
15
16
17
18
19
20
21
A szakképzés helyzete
3. Tanulói teljesítmények iskolatípus szerinti összevetése
PISA vizsgálat, 2003
Forrás: Vári Péter
OECD
HUN
Gim.
Szk.
Szi.
4,0
2,5
6,4
0,5
0,0
Legalább 5.
14,6
10,7
24,3
5,2
0,2
Legalább 4.
33,7
28,9
54,1
23,7
1,8
Legalább 3.
57,4
53,2
81,1
54,5
12,7
Legalább 2.
78,5
77,0
95,5
83,4
43,2
Legalább 1.
91,7
92,2
99,5
97,6
76,8
6. szinten
Javaslat 1.
A szakmai tanár a szakmai alapozó oktatásban, a szakképzésben és a
felnőttoktatásban oktat.
A szakmai tanár képzés fejlesztését előzze meg a
szakmai alapozó oktatás és a szakképzés továbbfejlesztése.
A szakképzést és a szakmai tanárképzést két, egymással szoros
kapcsolatrendszerben lévő rendszerként kell kezelni, az egyikben
végrehajtott módosítások éreztetik hatásukat a másikban is.
Javaslat 2.
Szakmai tanárok, gyakorlati oktatók (végzettség, szakirány, korfa, stb.)
A szakmai tanár képzés fejlesztését előzze meg egy, a szakmai
alapozó oktatásra és a szakképzésre kiterjedő átfogó vizsgálat.
Tanulók a szakközépiskolában, szakiskolában (a tanulók megváltozott
életkori sajátosságai, az általános iskolából hozott tudása, képességei,
motivációs szintje, tanulási nehézségei, stb.)
A szakképzés helyzete
4. Tantárgyi tartalmak
Példa – gépész terület
1. Szakmai orientáció szakasza (9-10. évfolyam)
Tantárgyak: műszaki pályák világa, anyagismeret, műszaki ábrázolás alapjai
2. Szakmacsoportos alapozó oktatás szakasza (11-12. évfolyam)
Tantárgyak: mechanika és anyagok, géprajz-gépelemek, alkalmazott
számítástechnika (CAD), elektrotechnika, ember és környezet,
minőségbiztosítási alapismeretek, gépészeti mérések
2. Szakképzés szakasza (13+. évfolyam)
Tantárgyak: 10-15 tantárgyi modul
Javaslat 3.
A szakmai tanár saját szakmacsoportjában 10-15 féle tantárgyat is oktathat.
Papíron egyszakos, valójában többszakos képzés.
A szakmai tanár képzés tantervében erősíteni kell a szakmai
tárgyak és a szakmódszertanok kapcsolatát.
Át kell tekinteni a szakmódszertan tárgyak körét és tartalmát.
A szakmai tanárképzés erős kapcsolata az alapképzés szakmai tárgyaival.
Szakmai tanár képzés szakmódszertanok
Példa – gépész szakirány szakmódszertanai
Jelenlegi módszertanok
1. Szakrajz tanításának módszertana
2. Gépelemek tanításának módszertana
3. Anyag- és gyártásismeretek tanításának módszertana
Javasolt módszertanok
1. Ábrázoló geometria, szakrajz és számítógépes tervezés tanításának módszertana
2. Gépelemek és gépszerkezetek tanításának módszertana
3. Anyag- és gyártástechnológiák tanításának módszertana
4. Másik szakmacsoport szakmódszertanából választott módszertan
A szakmai tanárképzés
és
a felsőoktatás
kapcsolatrendszere
Mérnöktanár mesterképzés elsőhelyes
jelentkezési adatok, levelező képzés,
2010
Mérnöktanár mesterképzés elsőhelyes
jelentkezési adatok, nappali képzés,
2010
Műszaki szakoktató elsőhelyes
jelentkezési adatok, levelező képzés,
2010
Javaslat 4.
Mérnöki fizetés = ~2*mérnöktanári fizetés
A szakmai tanár képzésre jelentkezés ösztönzése.
a)
b)
c)
d)
A tanár pálya jobb társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülése.
Állami helyek racionalizálása, ösztöndíjak bevezetése.
A tanárképzés ne legyen „tömegképzés” → Intézmények ösztönzése
Kiemelt tanárképzési normatíva
A mérnöki pályán BSc diplomával is könnyen el lehet helyezkedni.
Javaslat 5.
Belépési feltételek ésszerűsítése.
„Akadálymentesítés”!
a) Szakoktató képzés → Belépési feltétel: meglévő OKJ szakképzettség → eltörlése
b) Szakmai tanár képzés → A belépési feltétel legyen: teljesített záróvizsga
Adminisztratív akadályok elhárítása.
Javaslat 6.
Felkészült mérnök
Minőségi szakmai tanárképzés
a) Szakmódszertanok megerősítése
b) Motivációs beszélgetés + alkalmassági vizsga
c) 3,50 feletti záróvizsga átlageredmény a felvételkor
Felkészült tanár
Javaslat 7.
Egyelőre a szakmai tanárképzés maradjon továbbra is kétciklusú!
7 féléves mérnöki alapképzés
210 kredit
4 féléves
mérnöktanári
mesterképzés
120 kredit
Pályaorientáció – választható tárgyak
10 kredit
Javaslat 8.
Szakképzés korszerűsítése befejeződhet (Javaslat 1.).
A vizsgálat eredményei kiértékelésre kerültek (Javaslat 2.).
A tapasztalatok felülvizsgálata 2012-ben.
Szükség esetén mélyrehatóbb változtatások.
Az alapképzésben végzettek száma emelkedik.
Köszönöm a figyelmet!