Transcript A kaposztafelek

A káposztafélék kártevői és
kórokozói, valamint az ellenük
való védekezés lehetősége
Milyen növények tartoznak a
káposztafélékhez?
Fejes káposzta
Vörös káposzta
Kelkáposzta
Bimbóskel
Leveleskel
Karalábé
Karfiol
Brokkoli
Kínai kel
Bordáskel
Tarlórépa
A bór hiánya
• Karfiol, brokkoli, káposzta
• Torzsában kialakuló üregek (üregek barnulása)
• A karfiol és a brokkoli rózsájának közepe megbarnul
és fokozatosan összetöpped, esetleg a rózsák közepén
másodlagos baktériumos rothadás alakul ki
• A retek esetében a gumók belső szöveteinek
barnásodnak
• A zavar elsősorban olyankor nyilvánul meg, amikor a
bór hiányt gyors fejlődés, magas hőmérséklet és
nitrogén-túladagolás kíséri
A molibdén hiánya
• Leggyakrabban karfiolnál és a brokkolinál
• Elmarad a rózsák kifejlődése („kivakulás”tenyészőcsúcs fagykárosodása, repcebecő-ormányos)
ill. levéllemezek redukciója és deformálódása
(levéllemez egyik fele erősen redukált és fodrosodott
leginkább a széleken)
• Jelentkezik: a savanyú talajokon, de a felvehető vasat
nagy mennyiségben tartalmazó agyagos talajokon is
gyakori
• A zavart enyhíti a talaj semleges vagy enyhén lúgos
kémhatása
A kalcium hiánya
• Tünet: levélszélek elhalása (levélszélek elszáradása
következtében ezek fejlődése leáll, de a levéllemez
egyéb
részei
tovább
növekednek,
aminek
következtében a levelek deformálódnak kel- és
fejeskáposzta), kínai kel és bimbóskel esetében
néhány levél vagy a tenyészőkúp elhalása a fejek vagy
a rózsák belsejében, vmennyi káposztafélén a belső
leveleken apró, enyhén beesett szürke vagy akár
fekete foltok keletkeznek
• A kalcium felvételt a talajban előforduló kálium- és
nitrogénfölösleg gátolja, de a száraz és a túl nedves
talaj is akadály lehet
• Véd.: rendszeres öntözés, a talaj semleges vagy
enyhén lúgos kémhatás
A fejes káposzta kórokozói
•
•
•
•
•
•
•
•
Káposztamozaik
A káposzta xantomonászos feketeerűsége
A káposzta fuzáriumos sárgasága
A káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája
Káposztaperonoszpóra
A káposzta alternáriás levélfoltossága
A káposzta plenodómuszos betegsége
Palántadőlés
Káposztamozaik
• Levélen világos- és sötétzöld mozaik foltok, a fő- és
mellékerek kivilágosodnak, az erek mentén sötétzöld
sávok (érszalagosodás) is megjelenhet
• Terjedés: levéltetvekkel és mechanikai úton
• Védelem: vektorok ellen ill. rezisztens fajták
használata, gyomnövények elleni védelem
Káposztamozaik
Plazmodiofórás gyökérgolyvája
• A betegség az erősen savanyú talajokon jelentkezik
• Tünet: a növények növekedésükben visszamaradnak,
lankadnak, hervadnak, a gyökéren henger vagy gömb
alakú daganatok figyelhetők meg (sárgásfehér
színűek, nem fásodnak el, felületük egyenetlen, parás,
ha a daganatot kettévágjuk, belseje fehér, egynemű,
üreg nem található benne)
• Fertőzési forrás: talajban 4-6 évig életképes
kitartóspóra
• Opt.: a talaj vízkapacitása 45 % felett legyen, a talaj
pH értéke 7 alatt legyen
A káposzta
plazmodiofórás
gyökérgolyvája
Xantomonászos feketeerűség
• Tünet: a levélen a levél szélétől kiinduló sárgászöld széles
„V” alakú foltok (foltokban a levél erek fekete színűek), a
foltok elszáradnak, pergamenszerűek lesznek és a levelek
lehullnak, a torzsát kettévágva az edénynyalábok részben
vagy teljesen fekete színűek (a karalábénál nem
jelentkezik)
• Fertőzési forrás: talaj és a vetőmag
• Opt.: magas hőmérséklet és páratartalom, esős időjárás
• Véd.: egészséges vetőmag, vetésváltás, palántaágyak
fertőtlenítése, megelőző permetezés különösen esős
időjárás ill. öntözés esetén, réztartalmú szerek használata
Champion 50WP, Rézoxiklorid 50WP,
A káposzta
xantomonászos
feketeerűsége
Rezisztens és toleráns
fajták termesztése!
„Száraztermesztés”
Fuzáriumos sárgaság
• Tünet: először az alsó levélerek, majd a levélérközök
elsárgulnak (gyakori, hogy csak a levéllemez egyik
oldalára korlátozódik), később a levelek elszáradnak, a
növények apró fejet fejlesztenek, a torzsát kettévágva
az edénynyalábok részben vagy teljesen barna színűek
• Fertőzési forrás: talajban lévő növényi maradványok,
a mag nem fertőzési forrás
• Opt.: magas hőmérséklet és a talaj alacsony 40 %
alatti vízkapacitása
• Véd.: vetésváltás, ellenálló káposzta fajták
termesztése
A káposzta
fuzáriumos
sárgasága
A káposzta
fuzáriumos sárgasága
Rezisztens és toleráns
fajták termesztése!
Káposztaperonoszpóra
• Tünet: sziklevelek sárgászöldek, rajta fehér penészgyep,
lomblevelek színén sárgászöld, erek által határolt szögletes
foltok, a fonáki oldalon fehér penészgyep, később a
levélfoltok elszáradnak
• Fertőzési forrás: áttelelő növényeken és növényi
maradványokban
• Opt.: párás vagy esős, hideg idő, a káliumhiány és a
nitrogénfölösleg
• Véd.: megfelelő tőszám, vetésforgó, rezisztens fajták,
palántaneveléskor legalább 2 alkalommal, kiültetés után
szükség szerint kell permetezni. Amistar, Champion 50
WP, Dithane DG, Previcur Energy
Káposztaperonoszpóra
Palántanevelés esetén
van jelentősége!
Alternáriás betegség
• Tünet: szikleveleken apró, sötétbarna, sárgászöld udvarú
foltok, lomblevélen először apró, lilásbarna, majd 10-15
mm kerek, zonált foltok, a maghozó száron és a
becőtermésen a foltok aprók, sötétbarnák, középen
kivilágosodnak (idősebb levelek fertőződnek)
• Fertőzési forrás: növénymaradványok, vetőmag (felszínén
és a belsejében is)
• Opt.: magas páratartalom és hőmérséklet
• Véd.: vetésforgó, növényi maradványok alászántása,
egészséges, csávázott vetőmag, kémiai: Amistar, Miltox
Speciál Extra, Rézoxiklorid 50WP, stb. A védekezést
megelőzően fejesedés időszakában kell elkezdeni, majd 10
naponként 3-4 alkalommal ismételni.
A káposzta
alternáriás
levélfoltossága
A káposzta alternáriás levélfoltossága
Palántadőlés
Gazdanövény: kb. 230 növényfaj
Kórokozók: a Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Alternaria fajok
és más gombák.
Tünet: csíranövények sziklevele és gyökere a talajban elbarnul,
elpusztul, a növények nem kelnek ki (hiányos kelés), a palánták
gyökérnyaki része üvegessé válik, befűződik, a palánták
„kidőlnek”
Opt.: rossz talajszerkezet, savas kémhatás, tápanyaghiány,
nitrogéntöbblet, kevés fény, magas hőmérséklet - ezek a
tényezők elősegítik a fertőzés kialakulását.
Életmód: tipikus talajlakó gomba (magon Alternaria), a talajban
maradnak fenn petespórák, sclerotia, klamidospórák vagy
szaprofiták formájában
Védekezés: vetés után és kelés után a talaj beöntözése, 3-5 liter
vízben oldott fungicid / 1 m², BUVICID F, FOLPAN 50 WP
A káposzta
palántadőlése
Palántanevelés esetén
van jelentősége!
A fejes káposzta kártevői
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Talajlakó kártevők
Dohánytripsz
Káposztapoloska
Káposzta-levéltetű
Keresztesvirágúak földibolhák
Repceszár ormányos
Káposztalepke
Káposzta bagolylepke
Tavaszi káposztalégy
Dohánytripsz
• Tápnövény: vöröshagyma, fejes káposzta, uborka, dohány
• Kárkép: a levelek közé behúzódó állatok itt szívogatnak (levelek
védelmében), „tűszúrásuk” helyén sebzáró folyamat indul el,
parásodás
• Gazdasági jelentőség: július-augusztus
• Előrejelzés: világoskék, vizes tálcsapdák, növények hetenkénti
vizsgálata
• Fejlődésmenet: soknemzedékű, tavasszal a vöröshagymán ill.
gyomnövényeken felszaporodik, a teljes fejlődési ciklus a
káposztafejben zajlik le, a nőstények a fiatal növény puha szöveteibe
rakják le tojásaikat (a káposztafejben, néhány levél alatt). Az első két
lárvaállapotban a lárvák a szövetekből táplálkoznak szívogatással. A
harmadik és a negyedik lárvaállapotban a lárva nem táplálkozik.
• Védekezés:
- korán fejesedő fajtákkal
- tripsz toleráns fajták (Histona, Riana)
- ACTARA 25 WP (nagy mennyiségű víz, nedvesítő szer)
Dohánytripsz
Dohánytripsz kártétele fejes káposztán
Dohánytripsz kártétele fejes káposztán
Káposztapoloska
• Leveleken szívogatnak, a szúróserték mechanikailag
roncsolják a sejteket, a kibocsátott enzimet tartalmazó
nyál megtámadja a környező részeket, szívás nyomán
fehér folt- levéllemez elhal, hullámos felületű lesz, a
fehér szövetrészek kiszáradnak, kilyukad a levél
• 2 nemzedék, imágó telel erdősávok avarjában
• Április, májusban jön elő, 2 nemzedék júliusban
• Nagyobb hőmérséklet kedvező számára
Káposztapoloska
Káposztapoloska
Káposztapoloska
Káposztapoloska tojásai
Káposzta levéltetű
• Viaszos bevonat
• Külső leveleken szaporodik fel, levelek torzulnak,
megsárgulnak, mézharmat
• Vírus átvitel
• 10-15 nemzedékes
• Nem gazdanövényváltós (káposzta torzsáján, keresztes
gyomokon telel át)
• Nem viaszos fajtákon nem tud felszaporodni
• ACTARA 25 WG, JUDO, BI 58, KARATE 2,5 WG,
PIRIMOR 50 WG
Káposzta-levéltetű
Káposzta-levéltetű
Káposztalevéltetű kártétele
Repceszár-ormányos
• 1 nemzedékes, imágó telel, a levél fő erébe,
nyelébe ill. a szár bőrszövete alá petézik, a lárva a
talajban bábozódik
• Imágó: tavasszal lyukakat rág a leveleken, száron,
levélnyélen
az új bogarak a zöld repcebecőt rágják, hámozzák
• Lárva: levél fő erében, nyelében rágnak, emiatt a
levél elszárad lehullik, az idősebbek a repce szárát
üresre rágják
Repceszár ormányos
Repceszár ormányos
Keresztesvirágúak földibolhái
Helyrevetett káposztában
lehet jelentősége!
KERESZTESVIRÁGÚAK FÖLDIBOLHÁI
KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:
 Az I-k a csíranövényeket és a fiatal leveleket hámozzák, lyuggatják 
megnő a párologtatás  a növények elszáradnak.
 Az idősebb leveleket szitává lyuggatják.
ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:
 1 n. / I (talajban)  kora tavasszal rajzanak és károsítanak.
 A száraz, meleg, napsütéses időjárást kedvelik.
 Előrejelzés: növényvizsgálattal, ragadós lapokkal.
VÉDEKEZÉS:
A betelepedő I-k ellen kontakt rovarölő szerekkel
(ACTARA 25 WG, BI 58 EC, SUMMIDOG 25 EC stb.)
Keresztesvirágúak földibolhái
Keresztesvirágúak földibolhái
Káposztalepke
• Hámozgatás, rágások a levélzeten, tömegszaporodás
esetén csak a torzsa marad meg
• Kívülről rág, nem hatol be a káposztafejbe (Káposzta
bagolylepke behatol)
• 2-3 nemzedék, báb alakban telel
• Tojások csoportosan a levelek fonáki oldalán
• Április, májustól repül, 2 nemz. Rajzása augusztus
• 23°C körüli hőmérséklet és 85% páratartalom
• Véd.:LASER (spinozad), DURSBAN DELTA
(klórpirifosz-etil), MATCH 050 EC (lufenuron),
TRICHOPLUS, DIPEL ES
Káposztalepke
Káposztalepke tojásai
Káposztalepke bábja
Káposztalepke kártétele
Káposzta bagolylepke
• A fiatal növények leveleinek lyuggatása, megrágása, az
idősebb lárvák fénykerülővé válnak és amennyiben a
káposztaféle fejet képez, akkor behúzódnak a fej
belsejébe (megrágott fej gyakran rothadásnak indul)
• Évi 2 nemzedék: 1 nemz. május, 2 nemzedék július,
augusztus
• Peték a levél fonákon
• Meleg, párás időjárás
• Véd.:LASER (spinozad), DURSBAN DELTA
(klórpirifosz-etil), MATCH 050 EC (lufenuron),
TRICHOPLUS, DIPEL ES
Káposzta bagolylepke
Káposzta bagolylepke
Káposzta bagolylepke
Tavaszi káposztalégy
A káposzta legjelentősebb kártevője!
TAVASZI KÁPOSZTALÉGY
A káposztafélék legjelentősebb kártevője.
KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:
 A nyűvek a gyökerekben és a szár földalatti
részében járatokat rágnak  a növények
gyengén fejlődnek, ólomfényűek, hervadnak.
ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:
 3 n. / B (talajban)  III. hó végén rajzik.
 T rakás a gyökérnyaki részhez, a talajra.
 Az 1.n. ápr. elején, a 2.n. jún. végén, a 3.n.
aug.-ban károsít. A nemzedékek rajzása
elhúzódó, egybefolyik.
 A párás idő és a gyakori öntözés kedvező.
VÉDEKEZÉS:
 Vetésváltás és gyors növekedést biztosító agrotechnika.
 Permetezés az I-k ellen a T-rakás előtt (DECIS MEGA).
 A L-k ellen talajfertőtlenítés vagy rovarölő szeres
beöntözés (Bi 58 EC).
Tavaszi káposztalégy
Tavaszi káposztalégy
Tavaszi káposztalégy
A karfiol kórokozói
•
•
•
•
•
•
•
•
Karfiolmozaik
A karfiol xantomonászos feketeerűsége
A karfiol plazmodiofórás gyökérgolyvája
A karfiol fuzáriumos betegsége
Karfiolperonoszpóra
A karfiol altermáriás betegsége
A karfiol plenodómuszos betegsége
Palántadőlés
A karfiol kártevői
•
•
•
•
•
•
Talajlakó kártevők
Káposzta-levéltetű
Keresztesvirágúak földibolhák
Repceszár ormányos
Káposzta bagolylepke
Tavaszi káposztalégy
A karalábé kórokozói
• Karalábémozaik
• Karalábéperonoszpóra
• A karalábé plenodómuszos
betegsége
• Palántadőlés
A karalábé kártevői
•
•
•
•
•
Káposzta-levéltetű
Keresztesvirágúak földibolhák
Repceszár ormányos
Káposzta bagolylepke
Tavaszi káposztalégy
Gyomnövények
• Elsősorban T1-esek pl. pásztortáska
• Ritkábban T2-es, T3-as vagy T4-es
pl. vadrepce, szőrös disznóparéj, fehér libatop,
zöld muhar
• Évelők közül a szár- és gyökértarackosak
G1 és G3 pl. apró szulák, közönséges
tarackbúza
Gyomnövények elleni védelem
• Évelők ellen:
- előveteményből kell kiirtani
- elővetemény utáni tarlóhántás
• Magról kelő gyomok ellen
- presowing vagy preplanting
- preemergens – DEVRINOL 45 F
- postemergens gyomirtás – FUSILADE FORTE