Transcript fajlagos hőveszteségtényező

ENERGIAPASSZUS, ENERGETIKAI
OSZTÁLYBA SOROLÁS
Európai Bizottság és Parlament 91/2002 Irányelve
7/2006 (V.24.) TNM rendelet
Csoknyai Tamás, BME Épületenergetika Tanszék
Az új épületenergetikai szabályozás
Az Európai Bizottság és Parlament 91/2002 Irányelve
értelmében minden tagország új energetikai szabályozást
vezet be 2006-tól. Magyarországon ezt a TNM 7/2006 sz.
rendelet és mellékletei tartalmazzák.
Az energetikai követelmények tekintetében a rendelet
hatálya kiterjed valamennyi
a/ huzamosan használt új épületekre
b/ huzamosan használt épületekre, amelyek fűtött
alapterülete 1000 m2-nél nagyobb, és lényeges
felújítására az építési engedély iránti kérelmet egy
megadott időpont után (2006. szeptember) adják be.
A kivételek listáját részben a rendelet, részben a
mellékletek tartalmazzák.
Az épületenergetikai szabályozás
2
Mi az, amit a Direktíva előír?
 Új szabályozás (számítási módszer és követelményrendszer)
 Felújításokra is kiterjedő követelményrendszer
 Megújuló energia felhasználás, kapcsolt energiatermelés
favorizálása
 Épületek energetikai minőségtanúsítása (új épületek
használatbavétele, meglévők tulajdonos/bérlő változása esetén)
 Tanúsítói jogosítványok feltételeinek szabályozása
 Minőségtanúsítás közzététele középületekben
 Kazánok rendszeres energetikai felülvizsgálata (20 kW felett, 2-4
éves gyakorisággal)
 Klímaberendezések rendszeres energetikai felülvizsgálata
(12 kW felett, 2-4 éves gyakorisággal)
 15 évnél régebbi hőtermelővel üzemelő fűtési rendszerek
 egyszeri felülvizsgálata
Az épületenergetikai szabályozás
3
Az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek
hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az előírt
értéket. De ez önmagában nem garantálja azt, hogy az
épület fajlagos hőveszteségtényezőjére vonatkozó
követelmény teljesül!
Az épület fajlagos hőveszteségtényezője ne haladja meg
a felület/térfogat viszony függvényében előírt
határértéket. De ez még nem garantálja azt, hogy az
összesített energetikai mutatóra vonatkozó követelmény
teljesül!
Az összesített energetikai mutató ne haladja meg a
rendeltetés és a felület/térfogat viszony függvényében
előírt értéket.
A számítás háromféle eljárással végezhető:
• a nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes
szimulációs módszerrel (ESPr, TRNSYS, Energy+….);
• részletes számítási módszerrel;
• egyszerűsített módszerrel.
A részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes
lépései felváltva, „vegyesen” is alkalmazhatók.
Azaz tervezői szabadság a módszerek megválasztásában is...
Figyelem! Ne tévesszük össze az óraértékek alapján működő (korábbiakban
említett) szimulációs programot és az (egyszerűsített vagy részletes) „kézi”
számítás algoritmusán alapuló számítógépes programot!
Az épületenergetikai szabályozás
5
HŐÁTBOCSÁTÁSI
KÖVETELMÉNYEK
A hőátbocsátási tényezők követelményértékei
Épülethatároló szerkezet
A hőátbocsátási
tényező
követelményértéke
2
U (W/m K)
Külső fal
0,45
Lapostető
0,25
Padlásfödém
0,30
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek
0,25
Alsó zárófödém árkád felett
0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett
0,50
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)
1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)
keretkeretszerkezettel)
Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2
2,00
Homlokzati üvegfal
1,50
Tetőfelülvilágító
2,50
Tetősíkablak
1,70
Homlokzati üvegezetlen kapu
3,00
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó
1,80
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal
0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti fal
1,50
Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között
0,45
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton
elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)
0,50
Az épületenergetikai szabályozás
2,50
7
Épülethatároló szerkezet
Külső fal
Lapostető
Padlásfödém
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek
Alsó zárófödém árkád felett
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett
Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és PVC)
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezet)
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal és födém
Cseh: CSN 73 0540 szabvány (2004)
Osztrák: Warmeschutzverordnung LGBL 82/2002
Az épületenergetikai szabályozás
Rétegtervi hőátbocsátási
tényező követelményértéke
U (W/m2K)
Magyar
Cseh
Osztrák
0,45
0,25
0,30
0,25
0,25
0,50
1,60
2,00
0,50
0,38
0,30
0,30
0,30
0,30
0,60
1,80
1,80
0,60
0,35
0,20
0,20
0,20
0,20
0,40
1,70
1,70
0,40
8
FAJLAGOS
HŐVESZTESÉGTÉNYEZŐ
Az épület rendeltetésétől független
A fajlagos hőveszteségtényező
követelményértéke
Fajlagos
hőveszteségtényező
q m (W/m3K)
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4
Felület/térfogat arány
A/V (m2/m3)
Az épületenergetikai szabályozás
10
Az épületenergetikai szabályozás
11
Az épületenergetikai szabályozás
12
Az átlagos hőátbocsátási tényező
Átlagos
hőátbocsátási
tényező
Um (W/m2K)
0,70
0,65
0,60
0,55
0,50
0,45
0,40
0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
1
1,1
1,2
1,3
1,4
Felület/térfogat arány
A/V (m2/m3)
Az épületenergetikai szabályozás
13
A fajlagos hőveszteségtényező számítása
RÉSZLETES SZÁMÍTÁS
q =
A
U

l
Qsd
Qsid
V
1
Qsd + Qsid
(U +  l)
V
72
W/m3K, ahol:
- felület (m2)
- rétegtervi hőátbocsátási tényező (W/m2K)
- lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak, csatlakozási élek
vonalmenti hőátbocsátási tényezője (W/mK)
- lábazataok, talajjal érintkező padlók, pincefalak hossza (m)
- direkt sugárzási hőnyereség (W)
- indirekt sugárzási hőnyereség (W)
- fűtött épülettérfogat (m3)
Az épületenergetikai szabályozás
14
A fajlagos hőveszteségtényező számítása
Egyszerűsítési lehetőségek
• a fűtetlen tér egyensúlyi hőmérsékletének számítása
•
•
•
•
helyett U értékének megadott korrekciós tényezővel
való szorzása
a hőhidak hatása az U korrekciós szorzójával is
kifejezhető (UR)
a talajba irányuló hőveszteség „vonalmenti U-val”
számítható
a benapozás ellenőrzésének elhagyásával „körben
észak” sugárzási nyereség számítható
a sugárzási nyereséget kifejező tag elhagyható
Az épületenergetikai szabályozás
15
A fajlagos hőveszteségtényező számítása
EGYSZERŰSÍTETT SZÁMÍTÁS
q =
A
UR

l
Qsd
V
Qsd
1
)
(UR +  l 72
V
W/m3K, ahol:
- felület (m2)
- U (1 + ) a csatlakozási élek hőhid-hatásával korrigált rétegtervi
hőátbocsátási tényező (W/m2K)
- lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti
hőátbocsátási tényezője (W/mK)
- lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak hossza (m)
- direkt sugárzási hőnyereség (W)
- fűtött épülettérfogat (m3)
Az épületenergetikai szabályozás
16
A nyári túlmelegedés
kockázatának ellenőrzése
A nyári túlmelegedés kockázata
t bnyár 
Qsdnyár  AN qb
 AU   l  0,35nnyárV
< 2 K könnyűszerkezetű épületek esetén
< 3 K nehéz szerkezetű épületek esetén
Javasolt:
- Árnyékvető vagy külső árnyékoló alkalmazása
- Minden esetben jó hatású az intenzív természetes
szellőztetés, különösen az éjszakai-hajnali órákban.
Az épületenergetikai szabályozás
18
AZ ÖSSZESÍTETT
ENERGETIKAI JELLEMZŐ
Az épület rendeltetésétől függ
Összesített energetikai jellemző
EP (kWh/m 2a)
Az összesített energetikai jellemző
követelményértéke
250
200
150
Lakóépületek!
100
50
0
0
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9
1
1,1 1,2 1,3 1,4
Felület/térfogat arány
2
3
A/V (m /m )
Az épületenergetikai szabályozás
20
A számítás menete
A fajlagos hőveszteségtényező meghatározása (ezt tettük eddig)
Fűtési idény hosszának és a hőfokhíd meghatározása
Nettó igények meghatározása (fűtés, HMV, légcserék, hűtés)
Összesített primer energetikai jellemző meghatározása
Fűtés primer energiafelhasználása
HMV primer energiafelhasználása
Légtechnika primer energiafelhasználása
Hűtés primer energiafelhasználása
Világítás primer energiafelhasználása
Épületben megtermelt másnak átadott energia primer energiában kifejezve
Összesített primer energetikai jellemző követelményértékének
meghatározása
Összevetés
Az épületenergetikai szabályozás
21
Éves nettó fűtési energiaigény
• Természetes szellőzés esetén
QF =HV(q +0,35n) – ZFAN qb [kWh/a]
• Hővisszanyerős szellőzés + hagyományos fűtés

Z F  Z LT
Z LT
QF  HV q  0,35ninf
 0,35nLT (1   r )
ZF
ZF

• Léghevítő + hagyományos fűtés

Z F  Z LT
QF  HV q  0,35ninf
ZF

Az épületenergetikai szabályozás

  Z F AN qb


  0,35n LT V (t i  t bef ) Z LT  Z F AN qb

22
A fűtés fajlagos primer energiaigénye:
éves nettó fűtési energiaigény
teljesítmény és a hőigény illesztésének
pontatlansága miatti veszteségek
hőelosztás fajlagos vesztesége
fütési hőtárolás veszteségei
EF  q f  q f ,h  q f ,v  q f ,t   Ck   k  e f   ( EFSz  EFT  qk ,v )ev
teljesítménytényező
lefedési tényező
hőelosztás segéd villamos energia igénye
fütési hőtárolás segédenergia igénye
hőtermelés villamos seg.energia igénye
fütés primer energia átalakítási tényezője
a villamos segédenergia átalakítási
tényezője
Az épületenergetikai szabályozás
23
Primer energia átalakítási tényezők
Az épületenergetikai szabályozás
24
A melegvízellátás primer energiaigénye
• HMV nettó hőenergia igénye
• A melegvíz elosztás
veszteségei
• Tárolási veszteségek
EHMV  (qHMV  qHMV ,v  qHMV ,t )  (Ck k eHMV )  (EC  EK )ev
• teljesítménytényező
• lefedési tényező
• a melegvíz elosztás
segédenergia igénye
• kazán segédenergia igénye
• HMV primer energia
átalakítási tényezője
• a villamos segédenergia
átalakítási tényezője
Az épületenergetikai szabályozás
25
Szellőzési rendszerek fajlagos
primer energia igénye
[kWh/m2a]
E LT  QLT ,n (1  f LT ,sz )  QLT ,v C k eLT  ( EVENT
1
 E LT ,s )ev 
AN
Első tagja: a rendszer hőigénye
Második tag: villamos energiaigény
QLT ,h  0,35Vn LT (1   r )Z LT (t bef  4)
EVENT
Az épületenergetikai szabályozás
VLT pLT

Z a , LT
3600vent
26
Hűtési primer energiaigénye [kWh/m2a]
Qhű
24

 nhű  ( AN qb  Qsdnyár )
1000
t e  26  tbnyár
Az épületenergetikai szabályozás
27
A beépített világítás fajlagos éves primer
energiafogyasztása:
[kWh/m2a]
Evil  Evil,n evil
Az épületenergetikai szabályozás
28
Az épület saját energetikai
rendszereiből származó, az
épületben fel nem
használt és más fogyasztóknak
átadott (fotovoltaikus vagy motorikus
áramfejlesztésből származó
elektromos, aktív szoláris rendszerből
származó hő)
energia az épületben felhasznált primer
energia összegéből levonható.
Az épületenergetikai szabályozás
29
Az összesített energetikai jellemző
EP  EF  EHMV  ELT  Ehű  Evil  Eát
Megfelelés feltétele:
EP  EP,meg
Az épületenergetikai szabályozás
30
AZ ENERGETIKAI
MINŐSÉGTANÚSÍTVÁNY
Az épületenergetikai szabályozás
31
Az energetikai minőségtanúsítvány ET
• Kiállítandó minden új épületre a használatbavételi
eljáráshoz,
• Rendelkezésre kell álljon minden meglévő épületre, ha
tulajdonos- vagy bérlőváltás van.
• Épületre vagy annak egy, a rendeltetés és a tulajdonjog
alapján egyértelműen körülhatárolható részére (lakás,
üzlethelyiség) egyaránt kiállítható.
• Érvényessége: tíz év. Megújítás lehet szükségszerű,
lehet tulajdonosi vagy vevői igény.
• 1000 m2-nél nagyobb alapterületű középületelben
közszemlére kell tenni.
Bevezetési határidő ?Esetleges támogatási konstrukciók
Az épületenergetikai szabályozás
32
Az épület besorolása
A+
Az épületenergetikai szabályozás
33
A+
A
B
C
D
E
F
G
H
I
<55
56 - 65
66 – 95
_95 – 100
101 – 120
121 – 150
151 – 190
191 – 251
251 – 340
341 <
Alacsony energiafelhasználású
Energiatakarékos
Követelménynél jobb
Követelménynek megfelelő
Követelményt megközelítő
Átlagosnál jobb
Átlagos
Átlagost megközelítő
Gyenge
Rossz
Az összefoglaló lap javasolt formája
Az épületenergetikai szabályozás
34
Az épületenergetikai szabályozás
35
Köszönöm a figyelmet!
Az épületenergetikai szabályozás
41