Miben és Miért különbözik a Föld a többi bolygótól?

Dr. Illés Erzsébet MTA KTM Csillagászati Kutató Intézete

Ebben az előadásban olyasmiről lesz szó, amit mindenki tud vagy tudhatna, (vagyis, hogy miben ) és olyasmiről, amit senki nem tud , és eddig nem is vetődött fel, hogy tudni kellene (vagyis, hogy miért ). Viszont érdemes lenne kutatni!!!

Nézzük először azt, hogy:

Miben különbözik

a Föld a többi bolygótól?

Keletkezéskor mi hoz be különbségeket?

A naptávolság : tömegben (szökési sebességben) összetételben hőmérsékletben A pálya alakja és a forgástengely hajlása a hőmérséklet változásában

A bolygók tömeg e ugyanis attól függ, hogy a keletkezése idején és helyén - mennyi porszemcse állt rendelkezésére, amikből összegyűjtögethette az anyagát a porszemcsék száma a Naptól távolodva csökken, de nagyobb az a terület, ahonnan gyűjt - és más bolygók zavaró hatása mennyire hagyta őt gyűjtögetni.

összetétele pedig attól, hogy milyen anyag porszemcséi Ez pedig a környező álltak ott rendelkezésre a gyűjtögetéshez.

hőmérséklettől függött.

A bolygótestek egy poros gázköd füstszemcse-méretű porszemeiből álltak össze.

Amikor a központi csomósodás hőmérséklete olyan magas lett, hogy begyulladt a Nap, az felfűtötte környezetét, s a kis porszemcsékből elpárolgott az illó anyag. A Naphoz közel Amikor már így szilikátbolygók (Nagy Bombázás Időszaka) álltak össze víz nélkül, de távolabb már jegek is beépültek. nagyok lettek, óriási ütközésekkel alakult ki belőlük az a 4 5 darab, ami most is létezik.

A Föld

a szilárd, szilikát kéreggel rendelkező „földtípusú” bolygótestek közé tartozik, ugyanúgy mint a Merkúr, a Vénusz, a Mars és a Hold.

Azt várjuk tehát, hogy geológiai fejlődési szintjük tömegük szerint sorba rakható, mert a radioaktív fűtőanyag a szilikáttartalommal arányos.

Mitől függ egy bolygón

a hőmérséklet ?

Miután a földtípusú bolygóknak viszonylag gyenge a belső hőforrásuk, (ellentétben az óriásbolygókkal), felszíni hőmérsékletük elsősorban attól függ, hogy milyen messze keringenek a Naptól, (a Föld nem túl hideg és nem túl meleg) és ez a hőmérséklet milyen változásoknak van kitéve

A tengelyhajlás a többi bolygó zavaró hatására kaotikusan tud változni, pl. a Marson százezer éves időskálán 20-60 fok között. A Földön a nagytömegű Holdunk miatt A ez a hatás sokkal kisebb, így a tengelyhajlás nem változik nagyon. pálya-excentricitás is kicsi, a Földön ezért az ebből adódó hőmérsékletváltozás sem túl nagy.

És miután a szökési sebesség sem túl kicsi, a Földnek jó esélye van arra, hogy légkörét megtartsa

Az illó anyagok légkörök lassítják formájában a bolygótestek hűlését, így meghosszabbítják a geológiai aktivitás időszakát.

Ezért érdekes, hogy egy bolygótest mennyire tudja megtartani légkörét.

A Naphoz túl közel túl kevés túl távol túl sok illó anyag épült be a testekbe

A légkörök szökése

Egy nagy becsapódás egy pillanat alatt elfújhatja egy bolygó légkörét.

A földtípúsú bolygók többször is elveszíthették így légkörüket a Nagy Bombázás időszakában .

Lassú légkörvesztés a hidrodinamikai szökés kisebb testeknél ………………………………… magasabb hőmérsékletnél …………………..

a légkör felső rétegeiből ……………………..

kisebb tömegű atom vagy molekula ........

könnyebben éri el a szökési sebességet, tehát könnyebben szökik el (ez szelektív, vagyis besűrűsödik a légkör)

Ezért fontos a szökési sebesség és a hőmérséklet Ha nagy a tömeg – és így a szökési sebesség, akkor a bolygó légköre nem tud elszökni , (óriásbolygók) ha túl kicsi a szökési sebesség, akkor meg nagyon gyorsan megszökik: a bolygó nem tud állandó légkört fenntartani

A légkör összetétele a hőmérséklet szempontjából azért fontos, mert az üvegház-gázok növeli okozta egy bolygó felszíni üvegházhatás hőmérsékletét.

A Vénuszon a nagy felszíni légnyomás miatt a főleg széndioxidból állólégkör megszaladó üvegházhatást eredményezett.

A Földön (még) nem megszaladó.

PETM hősokk (Paleocen-Eocen Thermal Maximum) ? Metánklatrát becsapódás? vagy kitermelés?

Keletkezéskor így a a belső bolygókba, Földbe sem épült be pl. H2O.

Azt a bolygórendszer külső vidékén keletkezett, nagy H2O tartalmú kisebb testek, üstökösmagok, kisbolygók hozták később -- becsapódásaikkal.

Kritikus a H2O bontása,

mert a hidrogén a legkönnyebb elem, a légkör legkülső rétegébe vándorol, és legkönnyebben szökik el.

UV és EUV nyelő légköri réteg és hidegcsapda lassítja, vagy meg is akadályozhatja a H2O bontását, és ezzel a H2O vesztését.

A földtípusú bolygók közül a H2O-t csak a Föld tudja megtartani

Ózon

a Földön

A Földön a sztratoszféra ózonja miatt az UV és EUV bontani, nem jut le a felszínig: a légkörbe került vizet nem tudja mint a ritka-légkörű Marson

Hidegcsapda a Földön A Földön a troposzférában

a hőmérséklet csökkenése a magassággal olyan meredek , hogy az ózon magasságában már -20 fok van.

Eddigre a vízgőz már kifagy, és visszahullik a felszín felé, vagyis a H 2 O nem jut fel a sztratoszféra fölé, oda, ahol az uv és az euv bontani tudná.

…. vagyis a Föld

hidrodinamikai szökéssel

nem veszíti el a vizét,

mint a Vénusz és a Mars.

T ehát a tartósan a szerencsésen megszerzett óceán Földön megmaradhatott nyi mennyiségű víz.

A mágneses tér

A bolygótestek mágneses adatai a mágneses dipól nagysága szerint

Bolygó

felszíni térerő:

gauss Nap Jupiter Szaturnusz Ur á nusz Neptunusz F ö ld Merk ú r Mars Ganymedes V é nusz

4,28 0,21 0,25 0,13 0,31 0,0035 0,00064 0,00719 0,000003 magn.orrtáv

bolygósugár

20300 45 21 27 26 10 1,4 2 1,05 részecske sűrűség aurora rádiósug 4000 20 + + + + 4 + + 1,4 + + 100 + + + – + – + – + –

Triton

A Föld a mágneses tér erőssége alapján inkább az óriások csoportjához tartozik, mint a földtípusú bolygók csoportjához

A bolyótestek felszínei milyen geológiai aktivitási szintre utalnak ?

Az aktivitás szempontjából miket szoktak figyelembe venni? A felszín egységes-e többféle-e van e valamikori vulkáni kifolyás nyoma jelenlegi vulkanizmus nyoma van e tágulási nyom globális repedés belső megfagyása miatt globális repedésrendszer árapályfeszültség miatt köpenyáramlás miatt van e kompresszió nyoma gyűrt hegyrendszer tágulás és kontinens kompresszió nyoma: lemeztektonika

Az biztos, hogy a csak becsapódási kráterek léte esetén nem aktív egy test csak repedések esetén sem: jéghold belsejének megfagyása vagy árapály-repesztés lehet az ok. Ennél több aktivitási jel esetén már nem egyszerű megmondani, hogy melyik aktivitási szint fejlettebb.

A Vénusz, a Föld, és a Mars ilyennek látszana kb. azonos felbontásnál. Már itt is látszik, hogy nagyon különböző a mintázatuk.

A Marson vajon volt-e lemeztektonika?

Ennek két jele is van.

Mars A repedés és a befagyott mágneses tér Föld

A Vénuszt kerek, a Földet lineáris alakzatok uralják

A Vénusz köralakú alakzatait a koronák adják 100 km átmérőjű 2500 km átmérőjű

A becsapódásos kráterek eloszlása jelzi, hogy a Vénusz kérge egységesen fiatal, millió éves. Hőáram a Földön és a Vénuszon Vénusz Föld Ezt azzal magyarázzák, hogy a Vénuszon a hő nem tud kellő gyorsan kijutni a bolygótest belsejéből, az egész kéreg egyszerre „fordul be” (overturn).

Lehet-e azt mondani, hogy a Föld vagy a Vénusz az „aktívabb”?

Azonos fejlődési utat járnak-e be: Vénusz-féle átkapcsolhat-e a lemeztektonikára, vagy a Föld a vénuszi útra?

Vagy más fejlődési utat képviselnek?

Esetleg egyformán aktívak , csak más aktivitási stílust képviselnek?

Vénusz Föld Ugyanakkor a Vénusz nagyobb koronáinak a profilja olyan, mint a földi szubdukciós zónáké A Vénuszon a „szubdukció” helyei

a felszínek magasság eloszlásának diagramja viszont nem mutat kétféle kérget a Vénusz, a Hold, és a Mars esetében Vénusz Hold Mars

A Föld esetében az élesen szétváló két maximum-hely a kontinensek és az óceáni aljzatok átlagmagasságát jelzi. Ez azt mutatja, hogy a Földön kétféle kéreg van.

A többi földtípusú bolygón?

Most térjünk rá a MIÉRT kérdésre!

Ez a kérdés csak akkor vetődhet fel, ha az összes bolygót tekintjük, vagyis összehasonlítóplanetológiai szemlélet esetén Tekintsük át, mi elgondolkodtató!

A mágneses tér szempontjából miért az óriásbolygók csoportjába tartozik a Föld?

Vagyis miért olyan erős a mágneses tere?

Merkúr Ha a Merkúr sűrűsége túl nagy, akkor a Földé nem?

Föld Vénusz Mars A bolygók ( kék ) és a holdak ( piros ) sűrűsége a Naptól mért távolság függvényében Hold Io Europa Deimos Phobos Jupiter Titán Triton Plútó Charon Szaturnusz

A Földön kétféle kéreg van: a szárazföldi és az óceáni

H. Frey: az óceáni kéreg tulajdonképpen

mare,

csak nem vulkáni kiömlésként, lassan és kisebb foltokban került a felszínre, mint a Holdon.

De hogyan került és maradt a felszínen az óceáni kéreg a Földön -- térbelileg ennyire elkülönülve a kontinentálistól ?

Mitől van a Földön

tartósan lemeztektonika?

Mitől mozognak a lemezek?

Ha csak a bolygó méretétől függ, akkor miért nincs a Vénuszon is, amely csaknem akkora, mint a Föld? És miért nincs a Vénuszon is kétféle kéreg?

Mi a lényeges különbség

a Föld és a többi földtípusú bolygó között?

A Föld nagyméretű holdjának, vagyis a Hold nak a léte A többi földtípusú bolygónak vagy nincs holdja (Merkúr, Vénusz), vagy csak nagyon kisméretű holdja van (Mars)

A többi bolygó holdjai vagy reguláris holdak (az ősi poros gázköd füstszemcse-méretű poranyagából álltak össze, mint maguk a bolygók is.) vagy befogott holdak (a Nap körül keringő kisebb testeket maguk körüli keringésre kényszerítették.)

Bolygók és egyes holdjaik átmérőinek arányai reguláris befogott Mars holdak holdak Föld Hold 3,7 Phobos 261 Jupiter Io 39,2 Himalia 840 Szaturnusz Titán 23,3 Phoebe 521 Uránusz Titania 32,4 Potia 465 Neptunusz Triton 18,3 Proteus 119 Plútó Charon 1,9

A Föld és a Hold méretarányosan

Bolygó -- hold méretarányok

A Jupiter és két „nagyholdja”: Io, Europa

Miért ennyire más a tömegarány a Föld holdja esetében?

mert a mi Holdunk másként keletkezett

Holdunk egy érintőleges óriás ütközéssel keletkezett: a differenciálódott ős-Föld és a becsapódó test is ritkább, külső rétegeit veszítette el az ütközésben, ami a maradék testek átlagsűrűségének a növekedéséhez vezetett

A becsapódó test elrepülő része visszatért, és újra ütközve egyesült a Földdel.

Ez még növelte az ősFöld sűrűségét.

A lefröccsent, szétporladt anyag földkörüli pályára állt.

Ekkor ideiglenesen a Földnek is volt gyűrűje.

A gyűrű részecskéi ütköztek, s így lassan összecsomósodott néhány nagyobb darab.

Majd ezeket is ütközéssel begyűjtötte a legnagyobb csomó,

ami most a mi Holdunk

Vajon

milyen hatást váltott ki a Föld belső dinamikájában

ez az óriási ütközés?

És hogyan befolyásolta ez a későbbi, a mostani dinamikát?

A belső az hőtartalék áramlása megnőtt, a magnak és a köpenynek felgyorsult?

Lehetséges, hogy a Hold keletkezését okozó ütközés miatt vannak a Földnek ilyen különleges tulajdonságai?

Nagyobb mag – A mag nagyobb nagyobb átlagsűrűség hőtartaléka és felgyorsult áramlása - erős mágneses tér A köpeny felgyorsult áramlása – lemeztektonika

De más bolygó is

elszenvedett óriásütközéseket

a Merkúr is, a Vénusz is és a Mars is, mint ezt a bolygótestek forgása és a pályák tulajdonságai mutatják

Akkor miért nem jött létre kétféle kéreg a többinél is?

Egy különlegességét a Földnek eddig még nem említettem: az árapályt a Hold léte következtében.

A geofizikusok szerint a Hold árapályfűtése elhanyagolható a Föld magjából származó fűtés mellett.

De árapály-repesztő hatása is?

Egyáltalán, van a Holdnak most szerepe a tengelyhajlás stabilizálásán kívül?

A 80 as évek: meglepő térkép a mesterséges holdak által készített fotókon megfigyelhető lineamentum rendszer ről a SzU akkori egész területéről, ami az ország mérete miatt globális nak tekinthető.

( A lineamentumok nagy részét geofizikai módszerekkel már ismerték ) Összehasonlításként az Europa hold árapály-okozta globális repedésrendszere Föld, SzU

… és az árapályfeszültségek modellszámítással kapott mintázata az Europa felszínén.

Ciklois alakú repedések az Europan és a Földön

Lehetséges, hogy a földkéreg repesztését a Hold által okozott árapály-feszültség indítja el?

A megrepedt kérget aztán a köpenyáramlás már széthordta, és létrehozta a kétféle kérget?

Ezzel folyamatosan hűl a belső, hideg és törékeny marad a kéreg.

Így nem tud felhalmozódni a hő, mint a Vénuszban?

Mindenesetre a Messenger szonda megfigyelése, miszerint a Merkúr magja ma is folyékony, utalhat arra, hogy az óriásbecsapódások valóban szerepet játszhattak a prolongált dinamóműködésben, és ezzel a prolongált geológiai aktivitásban.

Nagytömegű Holdunk léte a geológiai aktivitás stílusába, és nem a szintjébe szólna bele? Ezekre a kérdésekre végső soron különböző kezdeti feltételekből kiindulva modellszámításokkal lehetne, és lenne érdemes keresni a választ.