Transcript ÉV összefoglaló Dia

A kisfeszültségű berendezések ÉV-i előírásai
(MSZ 172-1) KLÉSZ. és az MSZ 2364/MSZ HD 60364)
Def: Az üzemszerűen feszültség alatt nem álló,de meghibásodás következtében feszültség alá kerülő fém vagy egyéb villamos vezető anyagú testeknek az ember által való érintéséből eredő veszélyek ellen óvó berendezések létesítésének és üzembenn tartásának előírásait foglalja össze
A MSZ 172 sorozatnak négy lapja van.
Az MSZ 172-1:1986/1M:1989 1000V-nál nem nagyobb feszültség
Az MSZ 172-2:1994 1000V nál nagyobb közvetlenül nem földelt (3-35kV)
Az MSZ 172-3:1973 1000-V-nál nagyobb közvetlenül földelt (120-400 kV)
Az MSZ 172-4-1978 1000V -nál nagyobb feszültségű kis zárlati áramú berendezések
pl, neon, röntgen, műanyaghegesztő berendezések.
KLÉSZ, a 8 / 1981. (XII.27) Ip.M. Rendelet léptette hatályba
MSZ 03-40 helyett MSZ 2040:1995 Korházak és más egészségügyi intézményekre
MSZ 04-64 Építkezési felvonulási területekre
MSZ 2364/MSZ HD 60364 (Kisfeszültségű villamos berendezések)
A felülvizsgálók tevékenységének leginkább alapul szolgáló MSZ 172 – 1 és
MSZ 1600 szabványok rendelkezései 2003. 01. 01- től megváltoztak
A harmonizált európai szabvány átvételével készült MSZ 2364 szabványsorozat
váltotta ki.
E szabványsorozatnak a szerkezete alapvetően más. Ezért e szabvány sorozat
egységes MSZ 2364 számához kötőjellel egy háromjegyű szabványszám csatlakozik.
Ha e háromjegyű szám utolsó számjegye nem nulla, akkor ez a nulla – végződésű
másik szabvány alá van rendelve.
Ez a szabványsorozat csak kisfeszültségű (AC esetén 1000 V,DC esetén 1500 V – nál
nem nagyobb névleges feszültségű ) berendezésekre vonatkozik.
Az új sorozat életbelépése után az érintésvédelemre vonatkozó létesítési előírásokat
az MSZ 2364 – 300, - 410, - 470, - 510. - 537, - 540, valamint a különleges
létesítményekre ( pl. fürdőszobák, uszodák, kiállítások ) vonatkozó – 700 – as sorozat
szabványaiból kell összeszedni.
A meghatározásokat az MSZ 2364 – 200, a vizsgálatra vonatkozó
előírásokat az MSZ 2364 – 600 tartalmazza.
ÉV. Alapelve:
Az ,hogy egyszeres hiba(pl..testzárlat)esetén az adott helyen veszélyes nagyságú
Ué feszültség lépne fel azt 0,2s idő alatt kikell kapcsolnia.
UL a nemzetközi U limit elnevezésből származó
Határértéke váltakozó feszültség:50V vagy120V egyenfeszültség
Egyes esetekben AC 25V
AC 12V
DC 60V
DC 30V értéket ír elő
Rögzítetten felszerelt vill. Szerkezeteknél 5s-os
Ott ahol helyi EPH-ra hozást építettek ki.10s késedelemmel bekövetkező kikapcsolással is megelégszik
A régi szabvány nem tárgyalta a helyi EPH-ra hozás fogalmát így a 10s -os enyhítést
A szabvány alapelve az,hogy minden villamos szerkezetet
el kell látni ÉV-el. MSZ HD 60364 -100:2004
Kivételek: MSZ 172 – 1:1986 ( 2.1.2.)
Kéziszerszámok: általában védővezető nélküli ÉV. módokat kell
alkalmazni.
Szigetelt nyelű villamos hőkészülékeknél pl. forrasztópáka, vasaló
azonban megengedett a TN, vagy TT alkalmazása is.
Más készülékeknél ez csak akkor engedhető meg ha a kikapcsoló szerv
késleltetés nélküli ÁVK.
Nagy kiterjedésű fémtárgyak, tartályok, kazánok belsejében:
• törpefeszültség azaz III.ÉV. oszt. vagy
• védőelválasztás II. és I. ÉV. oszt. kéziszerszámoknál, de a tápláló
áramforrást a fém szerkezeten kívül kell elhelyezni
• I. ÉV. oszt. hőkészülékeknél vagy ÁVK alkalmazásakor megengedett
a védővezetős mód alkalmazása de a kéziszerszám testét a helyi EPH-ú
összeköttetésen keresztül össze kell kötni a fémszerkezettel.
25 V névleges értékű törpefeszültséget kell alkalmazni:
• felnőtt felügyelete nélkül használható gyermekjátékok esetében
• a kezelt személyek testével rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő
fodrászati, kozmetikai, és gyógyászati berendezéseknél.
A szabvány általános korlátozó előírást ad a betonkeverők ÉV. re is
közvetlenül földelt hálózatról védővezetős ÉV. -el üzemeltethetők, de
a védelem kikapcsoló szerve kizárólag késleltetés nélküli ÁVK lehet.
Védővezetős érintésvédelmi módok
A jelenlegi szabvány háromféle védővezetős érintésvédelmi módot
ismer el, ezeket kétbetűs rövidítésekkel jelöli.
Az első betű azt jelenti, hogy milyen a táphálózat tápponti földelése,
a második betű pedig azt, hogy a védett testet mivel köti össze a
védővezető.
Védővezetős érintésvédelmi módok
Régi
elnevezés
Új ( IEC )
jelölés
A rendszer tápponti
földelése
A védett test
védővezetője
Nullázás
TN
közvetlen ( T )
nullavezető ( N )
Védőföldelés közvet
lenül földelt rendszerben
TT
közvetlen (T )
földelés
Védőföldelés földeletlen- IT
vagy közvetve földelt
rendszerben
T ( terre) föld
N ( nulla )
C ( common ) közös
közvetve ( I )
(impedancián
át ) földelt
földelés
(T)
-
(T)
I ( impedancia )
S ( separated ) szétválasztott
TN-C
Közös üzemi nulla vezetővel
TN-S
Teljes hosszban szétválasztott védővezető és üzemi nulla vezető
TN-C-S
Részben szétválasztott védővezető és üzemi nulla vezető .
Védővezetős ÉV -módok közös kiviteli előírásai.
Az új szabvány szerint az ÁVK nem számit külön ÉV-módnak.
A védővezetőt nem szabad keresztülvezetni az ÁVK érzékelő áramváltóján.
A három fázist nem egyenlően terhelő fogyasztó a nulla vezetőn keresztül záródik,
akkor a nulla vezetőt is átkell vezetni az ÁVK érzékelőjén.
A szabvány tiltja,hogy az ÁVK érzékelőjén átvezetett nulla vezetőt leföldeljék.
Az áramkörnek azon szakaszán ahol az üzemi nulla vezető nincs külön választva a
védő vezetőtől (un. PEN-vezető) nem lehet az áramkörvédelmét három egy fázisú
ÁVK-val megoldani.
Próbagomb: havonta kötelező a működőképességet ellenőrizni (MSZ 2364 ½ év)
1, Érdemes -e minél érzékenyebb ÁVK-ot alkalmazni ?
2, A 30mA-es vagy érzékenyebb ÁVK alkalmazása estén kell-e védővezetőt kiépíteni?
3. Az ÁVK egyfázisú kimaradás ellen véd-e?
Az EPH-ba be kell kötni (MSZ 172-1:1986 (1.2.3.))
• a védővezető gerincvezetőjét.
• minden földelésnek a csatlakozó vagy gyűjtő kapcsát
•betonalap földelést
• Az épület villámhárító berendezés legközelebbi földelését
házi fémhálózatokat,amelyeknek vagy a vízszintes kiterjedése 5-m
• nél, vagy függőleges kiterjedése az adott szint magaságánál nagyobb
•fémből készült fürdőkádakat
• valamint 500 l űrtartalmú helyhez kötőtt fémtartályokat
• a zuhanyzó tálcák bekötése előnyös de nem kötelező
Elhagyható: pl ablakpárkány bádoglemeze,erkély és függő folyosó
korlátok,lépcsőkorlátok stb.
Amelyek idegen potenciállal való érintkezése kevésbé valószínű
Tilos az ÉPH-ba bekötni,
Az épülethez csatlakozó csővezetéket illetve fémszerkezetet.amely látható és ellenőrizhető módon el van szigetelve.
Katódos védelemmel ellátott utcai gáz.cső
Segédeszköz nélkül el nem érhető fémszerkezeteket,amelyek elvannak szigetelve,
(pl. betörésjelző, jelzőberendezés részei)
Az épületet elhagyó illetve óda csatlakozó gyengeáramú kábelek pl koax
KÁBELKOM
Kioldószervek
Az MSZ 172-1 kimondja, hogy ÉV.-i kikapcsolás szempontjából az előírt
gyorsaságú kikapcsolást előidéző áramerőséget az olvadóbiztosítók ill.
kismegszakítók névleges áramának (kioldási, kiolvadási ) szorzóval
növelt szorzatával egyenlőnek tekinti.
I a  I n 
Hol kötelező az EPH kiépítése?
EPH – hálózatot ki kell építeni minden olyan épületben amelyben
védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak.
- Az épületben a helyhez kötött villamos szerkezetek testével
egyidejűleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet is van.
- Minden berendezést a táplálás önműködő lekapcsolásával kell
védeni, kivéve azokat amelyek védelmére más módszer
használatos
-Az EPH- t össze kell kötni a védővezetővel akár nullázott,
akár nem.
-Nullázott hálózat esetén ahol számottevő természetes földelés
van össze kell kötni a nulla vezetővel.
- Ahol ilyen számottevőnek minősülő természetes földelés nincs
ott minden épületbe csatlakozásnál létesíteni kell egy önállóan
is számot tevő földelést ( 0,5m –nél mélyebb hossza legalább 4m)
- Ajánlatos a védővezetőket ott földelni ahol az épületbe vagy a telekre
belépnek.
Milyen keresztmetszet van az összeköttetés kivitelére előírva?
Az EPH gerincvezető keresztmetszete ne legyen kisebb mint a
berendezésben alkalmazott védővezető keresztmetszetének fele.
2
2
25m
m
6m
m
Rézvezető eseté legalább
legyen és nem kell
nél nagyobbra választani.
Más anyagú EPH – vezető olyan legyen, hogy vezetése legyen azonos
az így megállapított rézvezetővel.
Az EPH leágazó vezető keresztmetszete mechanikailag védett
elhelyezés esetén legalább 2,5mm2,mechanikailag nem védett
elhelyezés esetén legalább 4m m2 legyen.
Az MSZ HD 60364-5-54:2007 (Kisfeszültségű villamos berendezések)
E szabvány szerint, milyen legyen az EPH vezetők keresztmetszete,
valamint azt, hogy milyen fémszerkezetek alkalmazhatók erre a célra.
E szerint nem csupán védővezetőként, de EPH vezetőként sem
alkalmazhatók a fém vízcsövek, éghető gázokat vagy folyadékokat
tartalmazó csövek.
Normál üzemben mechanikai igénybevételeknek kitett szerkezeti részek,
hajlékony vagy hajlítható fémcsövek (kivéve, ha azokat kifejezetten erre
a célra tervezték).
A hajlékony fémrészek, a tartóhuzalok, sőt a kábeltárcák vagy
kábellétrák sem.
Az EPH gerincvezetők keresztmetszete:
- réz esetén
- alumínium esetén
- acél esetén
6
16
50 mm2 nél nem lehet kisebb
Kimaradt az új szabványból a korábbiban szereplő az a kivétel, hogy ez
a berendezésben alkalmazott legnagyobb keresztmetszetű védővezető
keresztmetszetének legalább a fele, de réz esetén legfeljebb 25 mm2
legyen.
Milyen esetben kötelező kiépíteni?
Új villamos berendezések létesítése vagy a meglévő létesítmények
felújítása, vagy csak az érintésvédelem felújítása esetén be kell tartani
Az MSZ 172- 1:1986 szabvány előírásait.
Ha csak új gázberendezést szereltek fel, akkor emiatt a szabvány
értelmében nem kell a meglévő villamos berendezéseken változtatni.
Összegezve a leírtakat:
• Az épületbe újonnan bekötendő gázcső csatlakozásokat és
gázkészülékeket,( a fémharisnya áthidalásokat is !) be kell kötni
az épület EPH rendszerébe.
• A bekötést, illetve az áthidalást villamos szakember végezze
2
2,5mm2vagy 4m m keresztmetszetű rézvezetékkel.
• a bekötést ÉV. vizsgát tett szakember ellenőrizze szerelői ellenőrzés
formájában és a bizonylatot is ő állítsa ki ( 8,7, 8,8, 8,9 sz. minta)
I. Bizonylat
AZ ÉPÜLET MEGLÉVŐ GÁZCSŐHÁLÓZATÁRA
CSATLAKOZTATANDÓ GÁZKÉSZÜLÉKEKNEK EPH-BEKÖTÉSÉRŐL
1) A vizsgálat helye: (helység, utca, házszám, emelet, ajtószám stb.) …………………………………................
…………………………………………………………………………………………………………………..
2) A vizsgálat oka:
□- új (
Azonosításra
alkalmas
Adatai
(fajtája,
gyártmánya,
típusa,
elhelyezése
stb.)
Érintésvédelmi
védővezetőbe be
van-e kötve
(igen, nem)
Gázbekötése
fix
flexibilis
Flexibilis bekötés
esetén ez
fémharisnyás
(típusa)
fémharisny
a
nélküli
(típusa)
A fémharisnyás
bekötés EPH
átkötése
Gyárila
g
szavatol
t
Egyedi
(kereszt
metszet
mm2)
4) Megjegyzések:…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………...
Az itt felsorolt, üzembe helyezendő erősáramú csatlakozású gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem, s
az EPH átkötést villamos szempontból
megfelelőnek* nem megfelelőnek*
minősítem.
*a nem kívánt szöveg áthúzandó!
Dátum:………………………….
A vizsgálatot végezte: …………………………………
Címe: ………………………………………………….
ÉV. Vizsgabizonyítvány száma: ………………………
P.H.
…………………………………………
a felülvizsgáló aláírása
Helyi egyenpotenciálra hozó összekötés
A helyi EPH- ra hozó összeköttetés nem önálló ÉV.- i mód, hanem
csupán az eddig ismertetett ÉV. I módok kiegészítése.
Ha az ÉV- i. kioldást csak 10 másodpercre méretezték, vagy a környezet
különleges veszélyessége ezt megköveteli, akkor minden egymással
egyidejűleg érinthető villamos vezető részt egymással „helyi EPH- ra
hozó összekötésen” át fémesen össze kell kötni.
Méretezési képlet:
I a  I n 
UL
R
Ia
R az összekötő-vezető ellenállása
Ul megengedett érintési feszültség
( váltakozó áram esetén 50V)
Ia az ÉV. Kikapcsoló szervnek 5
másodperces rögzített ill. nem
rögzített készülék esetén 0,2
másodperc
Ezt a számítást csak kétség esetén kell elvégezni, abban az esetben, ha
ez a kioldó áram ( A – ben ) megközelíti a vezető keresztmetszetét
négyzet milliméterben a hosszéval ( m- ben ) osztott értéke.
Rézvezető esetén 3000 – szeresét
Alumínium vezető esetén1500- szorosát
Vasvezető esetén 300- szorosát
Azt ,hogy mi tekinthető
egyidejűleg érinthetőnek
az MSZ 1600-1
határozza meg.
Kioldószervek
Az MSZ 172-1 kimondja, hogy ÉV. -i kikapcsolás szempontjából az
előírt gyorsaságú kikapcsolást előidéző áramerőséget az olvadóbiztosítók
ill.kismegszakítók névleges áramának (kioldási, kiolvadási ) szorzóval
növelt szorzatával egyenlőnek tekinti.
I a  I n 
Feszültségek:
Hibafeszültség: a meghibásodás folytán feszültség alá került test és a
végtelen távoli földpotenciálú hely között fellépő
feszültség.
U H  I FZ R F
Érintési feszültség: két, egyidejűleg érinthető, üzemszerűen feszültség
alatt nem álló, vezető anyagú rész között szigetelési
hiba következtében fellépő feszültség.
Megengedett érintési feszültség: U L (U LIMIT ) az érintési feszültségnek
az a legnagyobb értéke, amely adott körülmények
között a szabvány előírásai szerint meghatározott
idejű kikapcsolás nélkül fennmaradhat.
Lépésfeszültség: lépés közben a talajt érintő lábak között, a talajban
folyó földzárlati áram hatására fellépő feszültség.
Különbözeti áramváltó elve
Ha egy AC fogyasztóhoz csatlakozó
valamennyi vezetőt az áramváltónak az
ablakán vezetik keresztül, ez azzal
egyenértékű,mintha egy menetű tekercs
lenne.
A mágneses erővonalak ( fluxus )
ezek azonban egymás hatását lerontják
A váltakozó áramú energiát ugyanis nem lehet
tárolni amennyi áram bemegy a fogyasztóba,
ugyan annyi kénytelen a többi vezetőn vissza jönni.
Az áramváltó szekunder tekercsében
nem keletkezik feszültség, nem indul áram.
ÁVK elvi rajza
A fogyasztót tápláló vezetékbe beépíte
nek egy un. különbözeti vagy hiba áram
váltót, azon a fogyasztó valamennyi üzemi áramot vezető vezetőjét átvezetik, de
a fogyasztó testéhez kötött védővezetőt
nem.
. Jelenleg ez a legkorszerűbb ÉV-i
megoldás
A régi szabvány szerint ez külön
ÉV-i megoldás volt.
Az ÁVK- védőkapcsoló csupán a
nullázás vagy védőföldelés
kikapcsolást végző szerve
Az ÁVK -nak két névleges
áramerőssége van. In és
a I In
ÁVK Ellenőrzése
Ez a próba gombos kapcsolás csak
magát az érzékelőt és a kapcsolót
ellenőrzi, de sem a védő vezető sem
a védőföldelés épségét és a helyes
kialakítását nem vizsgálja!
Havonta kötelező ellenőrizni!
Az R ellenállás úgy van megválasztva
,hogy a védőkapcsolás érzékelőjét
megkerülő áramot hoz létre.
Ennek ugyanúgy ki kell kapcsolni a
fogyasztót mint a védővezetőn át folyó
testzárlati áramnak
ÁVK ellenőrzése
Első módszer szerint meg kell mérni az
ÁVK-t működtető áramot ,majd
nullázás estén a Rh- ellenállást,
védőföldelés estén a Rf-t külön-külön
meg kell mérni.
Ezek eredményeiből számítással
meg kell határozni, hogy az ÁVKkielégíti-e a kikapcsolásra
vonatkozó előírásokat
A nullázás és a védőföldelés
kiértékelése az MSZ 172-1 szerint
A mérést pedig az MSZ 4851-2
szerint kell végezni.
ÁVK ellenőrzése
A másik ellenőrzési módszer
szerint Rv -t kapcsolunk a védett
berendezés tápvezetéke és a teste
közé, és mérjük a feszültséget.
Az ellenállás értékét folyamatosan
csökkentjük, míg az ÁVK ki nem
kapcsol.
Megfelelő ha a Uf feszültség és a
kikapcsoláskor mért feszültség
különbsége kisseb mint UL.
Uf - Um< UL
Áram- védőkapcsoló jelölések
a, csak tisztaváltóáramra érzékeny áram- védőkapcsoló
b, lüktető egyenáramra is érzékeny áram - védőkapcsoló
c, tiszta egyenáramra érzékeny áram - védőkapcsoló
d, szelektív áram – védőkapcsoló ( 0,06 sec. )
e,f, 10 ms késleltetésű áram –védőkapcsoló jelölései
S
G
K
g,h „villámbiztos” áram – védőkapcsoló jelölései
i, (szabadtéri ) -25 fokon is működő áram- védőkapcsoló
-25
Önzáró Áramvédő Relé
Egy hibaáram vagy kézi lekapcsolás után visszazár, miután letelt az
egymást követő visszazáró műveletek közti idő
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy van benne egy mágneses relé, amit
egy időzítő áramkör vezérel
A visszazáró műveletek közötti időt beállíthatjuk 10 – 600 másodperc
közötti időtartamra, az újra próbálkozások száma 6 lehet
A nullázás ( TN- rendszer )
A nullázás elve, hogy a hálózati betáplálásnak a közvetlenül földelt
vezetőjét hozzá kötik az érintésvédelmet igénylő villamos szerkezet
testéhez.
Ezzel minden testzárlat egyúttal fázis-nulla zárlatot jelent.
A nullázás alkalmazhatóságának három feltétele van.
1, A hálózat belső impedanciája ( a hurokellenállása )olyan kis értékű legyen, hogy
a tuláramvédelm az elő irt rövid idő alatt kioldja az ezen keresztül fellépő zárlati
áramot.
2, A védővezető szerepét is betöltő nullavezető mindig földpotenciálon legyen, ne
fordulhasson elő ,hogy egy máshol fellépő hiba a nullavezető potenciálját
életveszélyt okozható mértékben emelje.
3, A védővezető szerepét is betöltő nullavezető megbízhatósága legalább a fázisvezetők megbízhatóságával legyen azonos.
Az első feltételt a szabvány képlettel is megadja: Zs * Ia < Uo
Ahol: Zs az un. Hurokimpedancia ( hurokellenállással szokták
azonosnak venni)
Ia a kikapcsolást végző szervnek a kioldóárama
kismegszakító esetén:
I a  I n 
ÁVK esetén: I a  I n
Uo fázis feszültség gyakorlatilag 230 V
A hurokimpedancia a következőkből áll:
• a tápláló transzformátor tekercse
• a fázisvezető
• nullázó vezető
• PEN vezető
Nullázási megoldások
„Ötvezetős Nullázás”
N
üzemi nullavezető (csak üzemi áramokat vezethet )
PE
nullázóvezető (csak testzárlati áramokat vezethet )
PEN közösített nullavezető ( üzemi áramokat is és
testzárlati áramokat is vezethet )
PEN- vezető szakadása különösen veszélyes, mert egy fázisú földzárlat
fellépése nélkül is a fogyasztókon keresztül feszültség kerülne a
szakadás utáni minden nullázott testre.
2
Ezért PEN- vezetőül csak rögzítetten szerelt legalább 10m m
keresztmetszetű vetetők alkalmazhatók.
Színük lehet: akár kék, akár zöld/sárga
Kötelező viszont a PEN- vezető megszakítására bontási lehetőséget
beépíteni minden olyan helyen, ahol a fázis vezetők is megszakíthatók
Mechanikai szilárdság szempontjából csak azt a védővezetőt kell ellenőrizni, amely nincs a fázisvezetővel közösen szerelve.
Megengedett legkisebb keresztmetszet a védővezető anyagától
függetlenül:
2,5 mm2
• mechanikailag védett elhelyezés esetén:
2
• mechanikailag nem védett elhelyezés esetén 4 mm
Hogyan ellenőrizhető a védővezető és a nulla felcserélése?
Rejtett nullázás ellenőrzése
Tiltott
összekötés
(Tiltott összekötés vagy vezeték felcserélése estén rendszerint már
üzemi áramok hatására is bekövetkezhet az ÁVK -ló indokolatlan
lekapcsolása.
TT rendszer védőföldelés
Méretezés képlete:
A kikapcsoló szerv
Áram-védőkapcsoló
RA *Ia < UL
Ahol:
RA a védőföldelés földelési ellenállása
Ia az ÉV-i kikapcsoló szervnek a megengedett kikapcsolási időhöz tartozó árama.
UL tattósan megengedett érintési feszültség (AC=50 V, DC=120 V)
A TT rendszerben már lakás-fogyasztóknál nélkülözhetetlen lehet
az ÁVK felszerelése.
Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerekben
( IT- rendszer )
Rajz:
Használják:
IT – rendszerekben a testzárlati áram ( amit itt „ földzárlati áram- nak
neveznek a védőföldelésen és a szigetelési ellenálláson ill. a
kapacitáson át záródik.
Képlet:
Ahol: RA
Id
UL
RA  I d  U L
a védőföldelés ellenállása
a rendszer földzárlati árama ( tehát nem a kioldó áram )
az érintési feszültség 50 V váltakozó áram, ill. 120 V DC
IT ellenőrzése
Szigetelés-ellenőrző berendezés amely kezdő szigetelés-leromlást jelzi.
2. DC hálózaton (beiktatott
AC feszültséggel
1. AC hálózaton (beiktatott DC feszültséggel)
IT ellenőrzése
Különleges esetekben az IT -rendszerben
állandószigetelés ellenőrző berendezést is
alkalmaznak.
Amely a kezdő szigetelés-leromlását jelzi,
nagyobb szigetelésromlás (pl.testzárlat) estén
az egészrendszert kikapcsolja.
RK U 0

RA U L
Rk a működést kiváltó szigetelési ellenállás Ohm-ban.
Bányákban és korházi
műtőkben használják
Uo fázisfeszültség 230 V
UL Limit feszültség 50 V AC ill. 120 V DC.
Nagy előnye, hogy a szigetelések
szimmetrikus leromlását is kimutatja.
Ha fémesen összefüggő IT rendszerben két helyen is van földzárlat
ezt hívják „kettős földzárlatnak” gyors önműködő kikapcsolás szükséges
Ennek megoldására a szabvány három megoldási módot ad:
1, Ha a kikapcsolást adó szigetelés ellenőrző- berendezés van felszerelve
akkor kettős földzárlat fellépésével nem kell számolni.
2, Ha az ÉV- et az IT- rendszerben is TT- rendszer képlete alapján méretezték a túláramvédelem kioldásra, akkor földzárlat esetén a
túláramvédelem az egyik földzárlatot önműködően kikapcsolja.
3, Ha a teljes fémes összefüggő IT rendszer valamennyi testének védőérintkezőjét egymással fémesen össze van kötve, akkor az előzőek
helyett megengedett a fázisfeszültség felével 115 V-tal végzett
nullázási méretezés is.
ÁVK. Alkalmazása IT rendszerbe.
Ehhez szükség van a rendszer teljes földzárlati áramának ismeretére Id,
valamint a hálózati rész kapacitásából származó földzárlati áramra Ic.
Az áram – védőkapcsolás  I n érzékenységégét a következő képlet alapján
kell meghatározni:
2I C  I n  I d  I c
Ennek oka az, hogy az IT rendszerben a hibás szakaszon a földbe belépő
földzárlati áram a többi szakasz kapacitásán keresztül lép vissza a
rendszerbe, így a hibátlan szakaszon is érzékelhető különbözeti áram.
ÁVK alkalmazása nem ajánlott
Ellenálláson keresztül, un. hosszúföldeléssel megoldható
A védővezetős érintésvédelmek közös előírásai
Földelések: minden vezetőnek valahol földelve kell lennie.
Földelőként nagy felületű csövet, rudat, szalagot, huzalt vagy lemezt
mélyítenek a talajba. Ennek az összekötésnek az ellenállását nevezik
szétterjedési ellenállásnak.
Ehhez hozzáadják a földelőhöz menő úgy nevezett „földelővezető”
ellenállást is a kettő együtt „földelési ellenállás- nak nevezik.
A szétterjedési ellenállás a legtöbbször 0,25 és 25 ohm érték közé esik
Mesterséges földelők: ha külön csak a földelés céljára ásnak el a talajba
Természetes földelők: beton alapok acélbetétei ( betonalap- földelő )
Nem szabad különböző anyagú földelőket egymással összekötni
galvánelemet alkotnának.
A korrózióvédelem csak annyiból áll, hogy anyagukat olyan vastagra
(acélvezető esetén legalább 3mm,) és olyan keresztmetszetre
(acélvezető esetén legalább 500m m2 választják, hogy hosszú ideig
tartson.
Gyakran megkövetelik a földelő tűzben való horganyzását.
Kátrányos festékkel, műanyag bevonattal védelem villamosan szigetelő
így nem jöhet szóba.
Kötések módjai: hegesztés, forrasztás, csavaros, sajtolt, a kötések
korrózió védelméről gondoskodni kell.
A talaj fajlagos ellenállása sok mindentől függ ( nedvesség, sóktól, fagy)
fagyhatár 70 cm alá kell lesüllyeszteni mert kemény tél esetén az e rétegek feletti talajrétegek kifagynak földelők szétterjedési ellenállása
csökken
Sziklás talajban gazdaságos lehet a talaj fajlagos ellenállásának
bentonitos javítása a bentonit agyagásvány őrölt formában árulják.
A talaj koksszal, szénporral való feljavítása tilos !
Vízvezetéki csőhálózat csak abban az esetben használható fel földelésként
ha az épület fala és a vízmérő óra közti rész „önmagában is számottevő
földelés követelményeit kielégíti a talajjal vezető módon érintkező hossza
legalább 4m.
Általános alapszabály, hogy minden földelést összeszabad kötni, ha
ezek egyikén sem lép fel tartósan ( 5 másodpercnél hosszabb időre)
UL- nél nagyobb, s rövid időre sem léphet fel 1000 V – nál nagyobb
feszültség.
Másik alapszabály ,hogy különböző földeléseket vagy össze kell kötni
(fémes összekötést jelent) vagy szét kell választani ez a talajban általában
20 m egymás közötti távolságot jelent!
Az EPH csomóponttól a földelőig tartó vezető a földelővezető ezen
tartósan nem haladhat nagy áram.
Keresztmetszetét elsősorban korróziónak és mechanikai sérülésnek való
ellenállás szempontjai szerint kell megválasztani.
Korróziónak nem védett acélvezető keresztmetszete legalább
Korrózióvédelem esetén legalább 16m m2 és vastagsága cső
esetén nem lehet kisebb, mint 3 mm.
50m m2
Ha a földelővezető szigetelt mechanikai sérülések ellen védett zöld/
sárga szigetelésű alumínium vagy vörösrézerű ennek keresztmetszetét
a hálózati betáplálás nulla vezetőjével azonosra szokták választani.
Megengedett ennél kisebb keresztmetszet is , de akkor méretezni kell
az átfolyható áramerősségre.
Védővezető: a korszerű berendezésekben zöld/sárga vagy a régebbi
berendezésekben piros szigetelésű.
A védővezető keresztmetszete általában 16m m2 fázisvezető- keresztmetszetéig azonos ,e felett legalább fele.
2
35 m m fázisvezető – keresztmetszethez16m m2 védővezető tartozik
A védővezető lehet csupasz vezető is az un. „osztott nullavezetőjű” vagy
„koncentrikus” kábelek.
Ha a védővezető színe megegyezik a többi vezetőével, akkor nem
szabályos ugyan , de megelégszünk azzal ,hogy minden egyes kötésnél
zöld/sárga szigetelő szalaggal jelöljék
Védővezető nélküli érintésvédelmi módok
Egyenrangúak a védővezetős érintésvédelmi módokkal.
Az EPH- hálózat kiépítése sem kötelező ott, ahol kizárólag csak
védővezető nélküli ÉV-i módot alkalmaznak.
1.
Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása
2.
A villamos szerkezet elszigetelése.
3.
A környezet elszigetelése.
4.
Védőelválasztás
5.
Földeletlen egyenpotenciálra hozás.
6. Korlátozott zárlati teljesítményű áramkör
alkalmazása.
1, Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása
Ha a villamos szerkezetet az UL- nél nem nagyobb feszültséggel
tápláljuk és gondoskodunk arról, hogy még hiba esetén se
kerülhessen a rendszerbe ennél nagyobb feszültség akkor az ÉV.
meg van oldva.
A táplálást kell a nagyobb feszültségektől függetlenül (pl akkumulátor
vagy robbanómotorral hajtott generátor) vagy biztonsági
transzformátorral megoldani.
MSZ EN 60742:1998 (régebben MSZ 9229) szerinti biztonsági
transzformátorral.
Előnyös, ha a törpefeszültségű rendszernek nincs üzemi földelése.
Biztonsági transzformátor rajzjelei
az MSZ 9229:1989 – 1M(1992) helyett MSZ EN 60742: 1998
Új jelek
Régi jelek
a ,burkolt
b .beépíthető,
c. játéktranszformátor
d. csengőtranszformátor,
e. kézilámpa-transzformátor
f, biztonsági (elektronikus) tápegység
2, A villamos szerkezetek elszigetelés
A testzárlat fellépésének megakadályozására törekszik.
A II. ÉV osztályú készülék
szigetelésének fajtái ,fémburkolatú
Jele:
2.
Alap (üzemi) szigetelés
3.
(Kiegészítő) védő szigetelés.
4.
Megerősített szigetelés.
5.
Fémrész.
A környezet elszigetelése
Az előírás az hogy az egyidejű érintés megakadályozására szolgáló
szigetelések állandó jellegű tehát rögzített, nem könnyen eltávolítható
módon legyen felszerelve.
A padló és az egyidejűen érinthető falak szigetelési ellenállása legalább
50 kilóohm legyen.
Nagyon nehezen megvalósítható és ezért ritkán alkalmazott
érintésvédelmi mód.
Védőelválasztás
Lényege, hogy a kisfeszültségű táphálózat a földtől tökéletesen ellegyen
szigetelve.
Kis kiterjedésű legyen hogy a
földzárlatáram elhanyagolható legyen
Egyetlen fémesen összefüggő
hálózatról csak egyetlen fogyasztó
táplálható.
Nem szabad e hálózat vezetőit más
fémtestű villamos szerkezeten
átvezetni.
A hálózat egy pontjának üzemi földelése, itt tilos!.
Egy transzformátorról csak egyetlen fogyasztót szabad táplálni.
A védőelválasztott áramkörről táplált fogyasztó berendezés testét sem
szabad szándékosan leföldelni vagy a nulla vezetővel összekötni
de az EPH -ra hozás nem tilos .
Földeletlen egyenpotenciálra hozás
Földeletlen biztonságú táplálást kell létesíteni, de több villamos
szerkezetet szabad ellátni , feltéve, hogy ezek teste egymással
földeletlen EPH- ra hozó vezetőn át össze van kötve.
Ez a vezető nem tekinthető védővezetőnek, mert a védővezetőt mindenképen földelni kellenek, ezt a vezetőt pedig kifejezetten tilos földelni,
és más földelt vezetővel összekötni.
Ezt az EPH – s vezetőt tilos földelni
Korlátozott zárlati teljesítményű áramkörök alkalmazása
Gyújtószikra mentes áramkörökről táplált, valamint információ átviteli
berendezésnek - nem áramütésnek minősített kimenő csatlakozásairól
villamos szerkezetek ÉV – nek kialakításánál az ilyen áramkörről
kapott betáplálást figyelem nélkül szabad hagyni.
ÉV-i ellenőrzés
Kétféle ellenőrzést ismer a szabvány, az un. szerelői ellenőrzést
és a szabványossági
felülvizsgálatot
A szerelői ellenőrzés csak a durva hibák kimutatására szolgál, azt
mindenki saját munkájának ellenőrzésére nem csak elvégezheti de
köteles is elvégezni.
Ezek ellenőrzésére nincs szükség külön vizsgára.
Pl. az ÁVK-at havonta , kéziszerszámokat és a hordozható biztonsági
transzformátorokat évente a KLÉSZ hatálya alá tartózó berendezéseken
(nem ipari jellegű) 6 évenként időszakos vizsgálata is elegendő.
Munkahelynek minősülő berendezések ÉV- nek időszakos vizsgálatára 3
évenként kell szabványossági felülvizsgálatot végezni.
A szerelői ellenőrzés végrehajtása:
• Megszemlélés
• Villamos működési próba
Villamos ellenőrzőkészülékkel ( pl próbalámpával, elemlámpával
feszültség jelzővel) végzett ellenőrző vizsgálat.
A szabványossági felülvizsgálat végrehajtását az MSZ 172-1:1986 sz.
5.3 fejezete ismerteti.
A szerelési ellenőrzés után mindig megtekintéssel kell kezdeni
a vizsgálatot.
Ellenőrizni kell, hogy a vill. szerkezetek el vannak –e látva ÉV-el, az
alkalmazott módok megfelelnek-e az előírásoknak EPH hálózat meglétét,
ha szükséges.
A védővezetők állapotát, épségét, keresztmetszetét
ÉV-i kikapcsoló szervek épségét névleges és beállítási áramerősségét
Az állandó szigetelés ell. és vagy földzárlatjelző beállítási értékét
A nullázó vezető (PE) és az üzemi nullavezető (N) szétválasztását
PEN vezetőben nincs- e kapcsoló vagy biztosító
A PE és az üzemi nulla nincs –e felcserélve
TN és TT rendszerben hurokellenállást ill. földelési ellenállást kell mérni
és az eredményt számítással igazolni.
IT rendszerben földzárlati áramméréssel, földelési ellenállás méréssel és
számítással kell igazolni a következőket:
A rendszer valóban nem közvetlenül földelt ?
Egysarkú földzárlat esetén nem lép fel 50 V- nál nagyobb feszültség.
Kettős földzárlat esetén kikapcsol –e az ÉV-i kikapcsoló szerv
Az ÉV –i szerelői ellenőrzés befejezésekor a következőket kell
írásba rögzíteni:
• mely berendezésre terjedt ki az ellenőrzés
• kivégezte azt (személy és vállalat szerint)
• milyen alkalomból került sor a vizsgálatra
• mikor (dátum ) végezték a vizsgálatot
• a vizsgálat után a berendezés érintésvédelmi szempontból
megfelelő szabványossági felülvizsgálatra vagy javításra
szorul.
Szabványossági felülvizsgálat végrehajtása
• Meg kell vizsgálni azokat a szerkezeteket, amelyek ÉV- re kötelezettek
el vannak – e látva érintésvédelemmel.
• Az alkalmazott ÉV –i módok megfelelnek –e az előírásoknak.
• ki van – e építve az EPH- ra hozó hálózat az olyan helyeken, ahol
kötelezően elő van írva.
A szerelői ellenőrzésre előírtakon túlmenően - melyik érintésvédelmi
mód felülvizsgálatánál mit kell vizsgálni, s e vizsgálatot:
• megtekintéssel
• villamos próbával
• méréssel illetve
• számítással
Kell- e végezni.
Valamennyi védővezetős ÉV –i mód szabványossági felülvizsgálata
során megtekintéssel ellenőrizni kell:
• a védővezetők állapotát, épségét, keresztmetszetét, színjelölését.
• az ÉV –i kikapcsoló szervek épségét és/vagy beállítási áramerősségét
• az állandó szigetelés ellenőrző és/vagy földzárlatjelző berendezés
beállítási értékét.
• a nullázó vezető (PE) és az üzemi nullavezető (N) szétválasztását a
10m m2  nél kisebb keresztmetszetű vezeték szakaszon
• a PEN vezetőben nincs- e kapcsoló vagy biztosító
• a környezetbe levő nagyobb kiterjedésű fémtárgyak össze vannak- e
kötve a PEN ill. PE vezetővel és el vannak –e választva az üzemi
nulla vezetőtől (N)
• a nullázó vezető (PE) és az üzemi nulla vezető (N) nincs-e felcserélve.
A védővezető nélküli ÉV.i módok ellenőrzése.
Először megtekintéssel majd szigetelés ellenállás méréssel kell
meggyőződni az alkalmazott szigetelések megfelelő állapotairól.
A szigetelési ellenállás mérése vonatkozik az I. és a II. ÉV-i osztályú
kézi szerszámokra.
Ezen kívül feszültségméréssel kell igazolni hogy az ÉV-i
törpefeszültség határértékénél ( 50 V ) nem nagyobb a feszültséget.
Az ÉV-i szabványossági felülvizsgálat eredményét „minősítő irat”- ban
kell rögzíteni.
KLÉSZ (1981)
Előírta, hogy az új épületekben ki kell építeni valamelyik
védőérintkezős érintésvédelmi módot és az EPH-t is.
VBSz ( Villamos Biztonsági Szabályzat) amely a KLÉSZ-t
hatálytalanítani fogja.
A VBSz ÉV-mel kapcsolatos előírásokat is tartalmazni fog
• a villamos berendezések, létesítmények felülvizsgálatát
• szerelői ellenőrzés és szabványossági felülvizsgálat formájában
• előírja ezek gyakoriságát, dokumentálását
• felülvizsgáló személy képesítését
• javítás után elvégzendő vizsgálatokat és ezek dokumentálását.
A különböző földelő kapcsok jelölése:
Üzemi földelés:
Zajmentes földelést jelöl
Védőkapocs jele
Egyenpotenciálra hozó kapocs jele
Test- vagy vasmag- kapocs, működési okból földelendő
Test- kapocs, csak testel kell összekötni, nem kell földelni
Gyengeáramú készülék kapcsokon: veszélyes feszültség
A villamos berendezésen kiegészítő vagy megerősített szigetelést
alkalmaznak, úgy hogy a biztonsági szintje egyen értékű lesz a
II. ÉV –ú gyártmányokéval
Villámjel
Áramütés-veszélyes
Egyéb veszély
!
Érintésvédelmi osztályok: MSZ 171-1:1984
0 –ás érintésvédelmi osztály:
0 –ás ÉV- i osztályba kell sorolni azt a gyártmányt, amelyben az
áramütés elleni védelem az alapszigetelésen alapul - nincs olyan
szerkezet amelyhez a védővezető csatlakoztatható lenne.
I. Érintésvédelmi osztály:
I. ÉV. osztályba kell sorolni azt a gyártmányt az áram ütés elleni
védelem nem csak az alapszigetelésen alapul, a
gyártmányon védővezető csatlakoztatására szolgáló kapocs
van felszerelve
II. Érintésvédelmi osztály:
Amelyben az áramütés elleni védelem nem csak az alapszigetelésen
alapul hanem járulékos biztonsági óvóintézkedésként a gyártmányt
kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látták el.
A gyártmányon nincs védővezető csatlakoztatására szolgáló kapocs,
így független a villamos hálózattól.
III. érintésvédelmi osztály
III: év osztályba kell sorolni azt a gyártmányt, amelyben az
áramütés elleni védelem érintésvédelmi törpefeszültségen alapul
III. A év. kell sorolni azt a gyártmányt, amelyben nincs 50V váltakozó
ill. 120 V egyen feszültségnél nagyobb névleges feszültség.
(AC: 26 – 50 V ill. 61 – 120 V DC )
III. B év. oszt.
Amelynek sem névleges tápfeszültsége, sem a benne előállított
feszültség névleges értéke nem nagyobb váltakozó áram esetén 25 V
egyenáram esetén 60 V- nál
( AC:10 – 25 V,ill.31 – 60 DC)
III. C Év. oszt.
Amelynek névleges tápfeszültsége, sem a benne előállított feszültség
névleges értéke nem nagyobb váltakozó áram esetén 12 V egyenáram
esetén 30 V- nál.
A különböző földelő kapcsok jelölése:
Üzemi földelés:
Zajmentes földelést jelöl
Védőkapocs jele
Egyenpotenciálra hozó kapocs jele
Test- vagy vasmag- kapocs, működési okból földelendő
Test- kapocs, csak testel kell összekötni, nem kell földelni
Gyengeáramú készülék kapcsokon: veszélyes feszültség