Transcript A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

A latin-amerikai gazdasági
szerkezet jellemzői
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaságföldrajz
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Gazdasági fejlődés

1880-as évektől
– Bányászati, mezőgazdasági termékek

1930-as évektől
– Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek

1950-es évektől
– Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes
termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás)

1970-es évektől
– További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (TávolKelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)
2
Rossz földellátottság

Sivatagok, esőerdők, Patagónia, Tűzföld,
magashegységek  kevés a művelt terület (8%)
– Mexikó nagy része: öntözéses gazdálkodás, de elmaradott
– Brazília: csak ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília,
Amazónia: kevésbé)

Egészségtelen birtokviszonyok
– Latifundiumok – Brazília, 1000 ha felett: mg-i ter. 43%-a, de
farmok 1%-a – kihasználatlan kapacitások (státuszszimbólum,
munkaerő, gépek hiánya)
– Minifundiumok – Brazília, 10 ha alatt: mg-i ter. 2,8%-a, de
farmok fele – gazdaságtalan (kevés jövedelmet biztosít  max
önellátásra)


Mexikó: ejido tulajdonforma
Peon-rendszer
3
Függőleges (magassági)
övezetesség: éghajlati
emeletek
magassági szint
felső magassági
határ
jellemző
termesztett
növény
gazdaságilag
alig
hasznosítható
tierra helada
hideg föld
tierra fría
hűvös föld
kb. 4000 m-ig
búza, kukorica
tierra templada
meleg föld
2000 m-ig
rizs, gyapot
1000 m-ig
banán,
4
cukornád,
kakaó, vanília
tierra caliente
forró föld
Az agrárium stratégiai ágazat

Stratégiai ágazat
– Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %
– Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése

Eltérő agrárpolitikák
– Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció,
támogatások csökkenése
– Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása



Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform)
1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom
Világviszonylatban jelentős
– Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am
– Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R),
Karib-szk.
5
– Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol
Cukornád
Kuba cukornád termelésének ingadozásai
9
8.4
millió metrikus tonna
8
7.6
7.3
7
6
5
4.3
4
3
2
1
0
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
1960

1958

1956

1954

1952
1950

Latin-Am: világtermelés 44%-a
Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK 
Gazohol-program
Mexikó
Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek”
Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay
país” = „Cukor nélkül nincsen ország”
– Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány
– Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent
Egyéb termesztett
növények



Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó
Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília
Dohány
– Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent

Trópusi gyümölcsök, citrusfélék
– Kuba: jobban fejlődnek
– Karib-szigetek: ananász, citrusfélék, kopra
– Brazília

Fűszerek:
– Szegfűbors: Jamaica
– Szerecsendió: Grenada (VR1.)

Szója
– Brazília: Paraná, campo cerrado


Gyapot, szizál: Brazília
Japán kertészetek (Sao Paulo)
7
Erdőgazdálkodás és
állattenyésztés

Erdőgazdálkodás
– Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ)
– Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino)
– Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével,
de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett
– Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga)

Alárendelt állattenyésztés
– Mexikó 30%
– Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika

Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ +
Amazónia), Argentína
– Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína
– Halászat: Kuba, Mexikó
8
Mezőgazdaságon kívüli ágazatok

Bányászat (szén hiányzik)
–
–
–
–

Színesércek: Mexikó, Andok
Vasérc: Brazília
Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica
Kőolaj: Mexikó, Venezuela
Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a)
– Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés 
sokoldalúbb
– Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó:
Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte
ipari háromszög)
– Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore

Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron)
– Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco
(Mex), Copacabana (Brazília)
9
– Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)
Külkereskedelem

Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek
térbeli megoszlása
– USA befolyása É-ról D-re csökken
– Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt)

Nemzetközi gazdasági szervezetek
– Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó
(+USA, Kanada)
– Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília,
Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia)
– Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig
– Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize,
Guyana, Suriname
– Andok országai (ANDEAN)
10