Transcript Íjjas István: Az EU vízminőség

Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága
Vízminőséget Veszélyeztető Tevékenységek Visszaszorítása Konferencia
Budapest, 2011. február 1.
Az EU vízminőség-védelmi politikái
Ijjas István
Prof.Emeritus
BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Tartalom:
1. Az EU vízvédelmi politikáinak célja
2. Az EU vízvédelmi politikáinak fejlődése
3. Az EU vízvédelmi politikáinak végrehajtása
1. Az EU vízvédelmi politikáinak célja
Az EU vízvédelmi politikáinak célja:
Az EU legfontosabb vízvédelmi jogszabálya, a Víz Keretirányelv
szerint a vizeknek legalább a jó állapotát kell biztosítani.
Ez a vízminőség-védelem célja!
Erről szól az előadás.
Felszíni vizek jó állapota:
Felszín-alatti vizek jó állapota:
jó kémiai és jó ökológiai állapot
jó kémiai és jó mennyiségi állapot
A legnehezebb a jó ökológiai állapot meghatározása és biztosítása
A jó ökológiai állapotnak a medrekben lévő víz, valamint a felszíni és
felszín alatti vizekhez kapcsolódó vizes élőhelyek állapotát kell
jelentenie
Így az előadásban a vízminőség nem csak
a medrekben lévő víz kémiai és mikrobiológiai állapotát jelenti
2. Az EU vízvédelmi politikáinak fejlődése
Az EU vízvédelmi politikájának fejlődése
1970-es évektől:
különálló vízvédelmi irányelveket léptettek hatályba
egyes jelentős vízi-környezeti problémák megoldására
Nem volt tervszerű vízvédelmi-politika fejlesztés.
Ha égető probléma volt – megpróbáltak megegyezni
egy vízvédelmi irányelvben. Sokszor évekig tartott.
A legfontosabb irányelvek a következők voltak:
1976 Fürdővíz Irányelv
1978 Halas Vizek Irányelv
1979 Vadon Élő Madarak Irányelv
1980 Ivóvíz Irányelv
1980 Felszínalatti Víz Irányelv
1982 Baleseti Szennyezések Irányelv
1991 Nitrát Irányelv
1992 Élőhelyek Irányelv
1991 Települési Szennyvíz Irányelv
1996 Integrált Szennyezés Megelőzési és Szabályozási Irányelv
1990-es évektől:
a vizek állapota nem javult a kívánt mértékben, helyenként tovább romlott,
ezért új vízvédelmi politikát dolgoztak ki
2000. december 22. Életbelépett a Víz Keretirányelv, amely
minden vízi-környezeti problémát koordináltan old meg
2000-től 2010-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készültek
az EU egész területére
2000-től – 2010-ig
a vízvédelmi és vízgazdálkodási politika, valamint
más szektor-politikák integrálása került előtérbe
az EU vízvédelmi politikája más vízgazdálkodási politikákkal és
szektor-politikákkal való integrálással bővült
Az új politikák érvényesítéséhez jogszabályok és egyéb dokumentumok
születtek:
2007-től Árvíz-kockázat kezelési irányelv
2008-tól Tengeri Stratégiai Keretirányelv
2009-től Aszály- és vízhiány stratégia és munkaprogram
2010-től Klíma-politika és stratégia
A vízminőség-védelem minden esetben nagyon fontos szempont!
A meglévő vízvédelmi irányelvek is tovább fejlődtek:
2006 Felszín-alatti Víz Irányelv
2008-ig négyszer módosították az IPPC Irányelvet
Egyre fontosabb szerepe van
a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat) Irányelvnek,
az SKV (Stratégiai Környezeti Vizsgálat) Irányelvnek (2004) és
a NATURA 2000 hálózat kialakításának
3. Az EU vízvédelmi politikáinak végrehajtása
Az integrálás szerepe a vízvédelmi szempontok
érvényesítésében a nagy fejlesztési programokban:
EU Duna Régió Stratégiája – vízminőség védelem a Duna vízgyűjtőjén
és a tengerpartok vizének védelme
a Víz Keretirányelv előírásai szerint
EU Balti-tengeri Régió Stratégiája – a tenger teljes víztömegének
védelme és a vizek védelme a tenger teljes vízgyűjtő területén
a Víz Keretirányelv és
a Tengeri Stratégia Keretirányelv előírásai szerint
Új vízvédelmi-politikai elem a tengervizek védelme!
A tengerparttal nem rendelkező országoknak is vannak tennivalói!
A tagállamok „víz-igazgatói” és „tenger-igazgatói” a
Bizottság fő tanácsadói
A Duna
vízgyűjtője
és az európai
tengerek
vízgyűjtője
Vízvédelmi és szektor-politikák integrálása:
Közlekedési (vízi-szállítási) - politika és vízvédelmi politika integrálása
Közös Nyilatkozat a fenntartható víziút fejlesztésről
Közös Mezőgazdasági Politika és vízvédelmi politika integrálása
Vidékfejlesztési Tervek
Energia/újrahasznosítható energia és vízvédelmi politika
integrálása
Fenntartható vízenergia termelés
A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervének végrehajtása
2010. Március
A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a tagállamok benyújtották az
Európai Bizottsághoz
az EU egész területére elkészültek a tervek
elkészült a vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Duna egész vízgyűjtőjére,
amely a vízgyűjtőn osztozó minden ország közös terve
Célja: A vízgyűjtő minden felszíni- és felszín-alatti víztestjének legalább
jó állapotba hozása 2015-ig (2021-ig, 2027-ig)
Vizek állapotának új értékelése:
ökológiai állapot figyelembe vétele a kémiai
és hidrobiológiai állapot helyett
Az új érékelés szerint a vizek állapota látszólag romlott !
A Duna vízgyűjtő jelentős vízgazdálkodási problémái
a vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint:
szennyezés tápanyagokkal (nitrogén, foszfor)
szennyezés veszélyes anyagokkal
hidromorfológiai változások
szennyezés szerves anyagokkal
határokon átnyúló felszínalatti vizek minőségi és
mennyiségi változásai
A Tisza Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében
azonosított további jelentős vízgazdálkodási problémák:
árvíz és belvíz,
aszály és vízhiány,
éghajlatváltozás
Ezek megoldásához a vízgyűjtő országainak
együttműködésére van szükség!
A nemzetközi összefogás szerepe
Sok probléma csak a vízgyűjtőn osztozó országok
közös, összehangolt intézkedéseivel oldható meg
Közepes teljes Nitrogén kibocsátás a Duna Vízgyűjtő vizsgálati egységeiben
(kg/ha)
A Duna Nitrogén terhelése a folyó hossza mentén (ezer t/év)
Forrás: UNDP-GEF Danube Regional Project
EU vízvédelmi irányelveinek érvényesítése:
kötelező beszámoló jelentések
kötelező társadalmi részvétel
magas bírságok nem-teljesítés esetén
A társadalmi részvétel fontossága a vízvédelmi politikák
fejlesztésében és érvényesítésében:
Legfontosabb cél: Gazdaság és környezet közötti konfliktus kezelése!
Általában kötelező a társadalmi részvétel biztosítása,
sokszor bírálják a végrehajtás módját, de ennek
ellenére jelentős a szerepe a döntés-előkészítésben
Közvetlen tapasztalatok:
Országos Környezetvédelmi Tanács
Környezet- és természetvédelmi- szektor
Gazdasági-szektor
Tudományos-szektor
„Bökényi Ötök” MHT, MMK, MAVIZ, VTOSZ, GWP Magyarország
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, vidékfejlesztési tervek,
EU Duna Régió Stratégiája
Újdonság: nemzetközi társadalmi részvétel EU és Duna vízgyűjtő szinten
Európai Környezeti Bizottság, Duna Környezeti Fórum
Magyarország korábbi nemzeti vízvédelmi politikáinak erősségei
Az 1970-es években
UN konferencia a nemzetközi vízgyűjtő-fejlesztésről
UN vízvédelmi mintaprogram a Sajó teljes vízgyűjtőjére
IIASA Balaton nemzetközi vízvédelmi minta-program
A teljes Tisza vízgyűjtő komplex vízgazdálkodási-vízvédelmi terve
Az 1980-as években:
Európa második vízminőségi bírság-rendszerének bevezetése
Az 1990-es évektől:
„Vízbázis-védelmi tervek” készítése az ország minden ivóvízbázisára
A 2000-es évektől:
Az Új Vásárhelyi Terv az EU legnagyobb ártéri élőhely-rehabilitációs
programja lehetne
Magyarország vízvédelmi politikáinak gyengeségei:
Jól kidolgozott programok – gyenge vagy teljesen elmaradó végrehajtás
Társadalom részvételének hiánya vagy gyengesége
Bízom az EU-ban és Magyarországban!
Az EU vízvédelmi politikái
és Magyarország vízvédelmi politikáinak
hagyományos erősségei
remélhetőleg elősegítik majd, hogy
ne kelljen további évtizedeket várni arra,
hogy Magyarország és
a Duna vízgyűjtő jelentős vízgazdálkodási
problémái megoldódjanak!
Kívánom, hogy ez a konferencia is segítse ezt!
Köszönöm a figyelmüket!
[email protected]