Transcript Az állam szerepe a magyarországi kockázatitőke

Karsai Judit
AZ ÁLLAM SZEREPE A
MAGYARORSZÁGI
KOCKÁZATITŐKE-PIACON
2014. 04. 23.
A kutatás az OTKA 105581 K számú pályázata támogatásával készült.
MTA KRTK KTI
TARTALOM
•
•
•
•
•
•
•
•
A kockázatitőke-piac felépítése
Az állami tőkebefektetések elterjedtsége
Tőkeprogramok az Európai Unióban
Az állami tőkeprogramok értékelése
Előírások a kockázatitőke-programokra
Állami tőkeprogramok Magyarországon
A Jeremie program tapasztalatai
A Jeremie programok hatása
MTA KRTK KTI
A KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE
(Vég)befektetők
Befektetés kockázatitőke-alapokba
Portfolió cégek
- Nyugdíjalapok
- Biztosítótársaságok
Kockázatitőke-alap
Magvető tőke
- Bankok
Induló tőke
- Nagyvállalatok
- Állam
- Alapítványok
Esernyőalapok
Kockázatitőke-alap
Expanzív tőke
Kockázatitőke-alap
Kivásárlás
- Vagyonkezelők
- Gazdag
magánszemélyek
- Egyéb
befektetők
Közvetlen befektetések
Source: Federal Reserve Bank of Dallas, IFSL, EVCA/Thomson Financial/PricewaterhouseCoopers nyomán saját szerkesztés
MTA KRTK KTI
Klasszikus
kockázati
tőke
AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-PIAC
FELÉPÍTÉSE
(Vég)befektetők
Befektetés kockázatitőke-alapokba
Kockázatitőke-alap
EU források
-
CIP (EIP)
-
JEREMIE
Portfolió cégek
Magvető fázis
Privát
befektetők
Korai fázis
Magyar
költségvetési
források
-
GFP
-
RFP
Kockázatitőke-alap
Holding alap
Közös alap
MV Zrt.
Expanzív fázis
Kockázatitőke-alap
Közvetlen befektetések
Co-Investment alap
Privát
befektetők
Forrás: saját szerkesztés
MTA KRTK KTI
Klasszikus
kockázati
tőke
Állami tőkebefektetések elterjedtsége
OECD 32 országra vonatkozó felmérése:
- Kormányzati alapok közvetlen befektetései (14 országban)
- Legkorábbi konstrukció, sok negatív tapasztalat
- Alapok alapja (holding) konstrukció (21 ország)
- Kiemelkedő szerepű az EIF alap
- Privát alapkezelő kezeli az alapokat (40%)
- Társbefektetési programok (21 ország)
- Pari passu megoldás (83%)
- Előzetes szűrése a befektetőknek (72%)
Értékelés nehézségei:
•
•
•
•
13 ország értékelte az állami tőkeprogramját (más típusú programokat 21 ország)
Változás a végrehajtó szervezetnél, a program nevénél, a tartalmában
Adatok szűkössége (fiatal cégek, üzleti titkok, rejtőzködő privát befektetők)
Időhorizont (strukturális alapok és pénzügyi eszközök időhorizontja
MTA KRTK KTI
Állami tőkekonstrukciók az Európai Unióban
• CIP/EIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram / Vállalkozás és Innovációs
Program)
• EU szintjén működő program
• Versenyképesség, innováció, vállalkozás, techtranszfer, pénzügyi közvetítők, induló cégek
finanszírozása
• EIF ‚alapok alapjaként’ fektet be kockázatitőke-alapokba
• EIF Kelet-Közép-Európában 30 kockázatitőke-alapot finanszírozott
• Főleg növekedési szakaszban tartó cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják
• Állami és privát források azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek (pari passu)
• JEREMIE (Közös Európai Források Mikro-, Kis- és Közép Vállalkozásoknak)
•
•
•
•
Kiegészítő, regionális szintű, kisméretű program, strukturális alapokból
Hitel, garancia, tőke nyújtása mikro-, kis- és középvállalatok számára
Főleg induló, korai fázisú cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják
Jeremie konstrukció közel 50 kockázatitőke-alapot finanszírozott
• EIF a Jeremie holding alapok kezelője 14 esetben
• Privát források nyújtói ösztönzésben részesülhetnek
• Kelet-Közép-Európa kockázatitőke-ipara számára jelentős forrás
MTA KRTK KTI
Állami tőkebefektetések hatását elemző
tanulmányok
• Jelentős piaci elégtelenségre hibrid megoldás nem jó (Jaaskelainen és társai, 2007)
• Hibrid alapok esetén van mérhető hatása állami finanszírozásnak, de is döntő az állami
hányad (relatív kisebbség) és a privát alapkezelő (World Economic Forum, 2010; Grilli,
Martinu, 2012)
• Állami regionális alapok mérete túl kicsi a hatékony működéshez (Mason, 2003)
• Állami tőkefinanszírozás hatása gyenge, kisebb a független privát alapokénál (Balboa és
társai, 2007)
• Állami befektetők kevésbé sikeresek: kilépés, high-tech, szabadalom, foglalkoztatottság
(Brander és társai, 2010)
• Állami alapoknál kevés a korai fázishoz értő alapkezelő (Cumming, 2011),
• Hozzáadott érték növelését a jártasság hiánya és nem a kínálat szűkössége akadályozza,
„hands-on” menedzselés kell (Grilli, Martinu, 2013)
• A keresleti oldal problémáinak kezelése nélkül hatástalan az állami katalizátor szerep
(Nightingale és társai, 2009)
• A nem pénzügyi eredmények csak implicit módon jelentkeznek (NESTA, 2009)
MTA KRTK KTI
Kockázatitőke-programokra vonatkozó állami
előírások
•
•
2006 óta Közösségi iránymutatás a kockázatitőke-befektetési konstrukcióknál betartandó
feltételekre, mely az egyedi tőkeinjekcióra nem vonatkozik (2008 óta ideiglenes, 2013 óta
végleges)
General Block Exemption Regulation (GBER) egyszerűbbé teszi az összeegyeztethetőség
vizsgálatot
Összeegyeztethetőségi feltételek alapokra, kezelőkre, cégekre egyaránt vonatkoznak:
•
•
•
•
•
•
•
•
Alapok profitvezérelt privát tulajdonosokkal rendelkezzenek (50% vagy 30% )
Alapkezelés üzleti szemléletű, teljesítményhez kötött javadalmazás, pályázat
Befektetés piacgazdasági elv szerint, profitvezérelt módon, üzleti és kilépési terv
Befektetések egyedileg is min. 50% privát befektetőtől (pari passu), támogatott
területeken min. 30% és ösztönzés megengedett
Befektetések min. 70% saját tőke, kvázi saját tőke
Befektetési volumen cégenkénti részösszege max. 1,5 m €; 2011 óta 2,5 m € bármely
12 hónap alatt
Cégek mérete és életciklusa számít, támogatott területen összes KKV kaphatja,
expanzív tőkét nem támogatott területen középvállalatok nem
Döntéseknél nyereségorientáltság, privát befektető képviselete
MTA KRTK KTI
A Jeremie kockázatitőke-alapok befektetési
korlátai
Korlátozás
Co-Investment
Alap
Céltársaság
székhelye
Magyarország
Céltársaság
életkora
Céltársaság
árbevétele
Befektetés
mérete
Közös
Alap
Közös Magvető Közös Növekedési
Alap
Alap
5 évnél
fiatalabb
max. 1,5 md Ft
Magyarország,
KözépMagyarországi
régión kívüli
5 évnél
fiatalabb
max. 1,5 md Ft
Európai Unió,
KözépMagyarországi
régión kívüli
3 évnél
fiatalabb
max. 200 m Ft
Európai Unió,
KözépMagyarországi
régión kívüli
5 évnél
fiatalabb
max. 5,0 md Ft
max. 1,5 m €,
12 hónap alatt,
max. 3 egymást
követő évben
(4,5 m €)
max. 1,5 m €,
12 hónap alatt,
max. 3 egymást
követő évben
(4,5 m €)
max. 150 ezer €,
max. 2-szer
(két külön
befektetési
döntéssel)
max. 2,5 m €,
12 hónap alatt,
többször
ismételhető
Forrás: saját szerkesztés az üzleti sajtó anyagai alapján
MTA KRTK KTI
Az állami szerep változása a magyarországi
kockázatitőke-piacon
Hasonlóság a 2000. évi dot.com válság utáni időszakhoz:
• Válság: kockázatvállalási kedv, befektethető forrás csökken, főleg korai fázisú cégeknél
• Gazdaságpolitikai szándék a kockázatitőke-piac fejlesztésére: számos új állami tőkebefektető
• Állami tőkebefektetések adatai nem nyilvánosak, tőkeprogramok értékelésére nem kerül sor
• Jelentősebb befektetéseket kormányközeli cégek illetve alapkezelők/befektetők kapják
Eltérés a 2008. évi válság után:
• EU tagság jelentős uniós forrásokra jogosít (Jeremie konstrukció, SzTA)
• Állami tőkebefektetésekre EU szabályok vonatkoznak
• Intézményi rendszerben alapkezelői struktúra kerül előtérbe
• Hibrid alapok létrehozása a privát szféra bevonásával, de van csak állami befektetés is
• Privát befektetők kiválasztása a tőkekonstrukciókba pályázattal történik
• Inkubációs és akcelerációs szervezetek csírái megjelennek
MTA KRTK KTI
Állami kockázatitőke-befektető szervezetek
forrásai és befektetései, 2002-2013
Állami tőkebefektető
szervezet
Források
befektetési
időkerete
Források
értéke
(milliárd
Ft)
Befektetési
időtartam
2002 -
59
2002 - 2013
Jeremie-alapok
2008 - 2015
2010 - 2013
Széchenyi
Tőkebefektetési Alap
2011 - 2015
93
(+38
privát)
14
Állami
tőkebefektetők összesen
(privát forrásokkal
együtt)
2002 - 2015
166
MFB-csoport
Befektetési
ügyletek
értéke
(milliárd
Ft)
56
Befektetési
ügyletek
száma
(db)
90
2011 - 2013
23
(+10
privát)
4
2002 - 2013
83*
461
(204)
334
37
(93)
*A HVCA és az EVCA nyilvántartása szerint, mely a befektetők önkéntes adatközlésén alapul, a bevallott állami és privát, klasszikus
kockázatitőke-befektetések értéke 2002 és 2013 között 209 milliárd forintot tett ki.
Forrás: az NGM, az MV Zrt. kiadványai és üzleti sajtó alapján saját számítás
MTA KRTK KTI
A Jeremie kockázatitőke-alapok forrásai és
típusai, a pályázati fordulók szerint
A program
indulása
Elnyert állami
forrás
(milliárd Ft)
Magánszektorból érkező
forrás (milliárd
Ft)
Kezelt tőke
összesen
(milliárd Ft)
Alapok száma
(darab)
Egyedi alapok
átlagos mérete
(milliárd Ft)
Alapok típusa
2009. 06.
2012. 06.
2013. 04.
2013. 07.
34,6
28,5
24
6
2009. 06.
- 2013. 07.
93,1
13,4
12,2
10,2
2,6
38,4
48
40,7
34,2
8,6
131,5
8
6+4=10
8
2
28
4,3
4,3
4,7
6
3x4,2
3x6,4
4x2,1
7 db
6 db Közös
Közös,
Növekedési,
1 db Co4 db Közös
Investment Magvető
Alap
Alap
8 db Közös 2 db Közös 27 db Közös
Növekedési Növekedési 1 db CoAlap
Alap
Investment
Alap
Forrás: az üzleti sajtó alapján saját számítás
MTA KRTK KTI
A klasszikus kockázatitőke-befektetések GDP-hez
viszonyított aránya Európában
MTA KRTK KTI
A Jeremie program néhány tapasztalata
A pályáztatási rendszer anomáliái
•
•
•
Új, kipróbálatlan konstrukció miatti tapasztalatlanság a hatóságok és a pályázók részéről
Várakozáson felüli számú pályázó, nagyarányú érvénytelen pályázat
Eredményhirdetés többszöri elhalasztása, eredménytelenné nyilvánítás, kiírási feltételek
módosítása, pontozásnál szóbeli prezentáció súlyának növelése, zsűritagok lecserélése, keret
megemelése
A finanszírozásba bevont privát tulajdonosok köre
•
•
•
•
•
•
Nem nyilvános adat, alapkezelő és alap tulajdonosai a híradásokban nem válnak szét
Jelentős érdeklődés, a kockázatitőke-piac szempontjából sok új befektető megjelenése
Különösen népszerű a hazai nagytőkések és tőzsdei befektető csoportok körében (profilbővítés)
Magánszemélyek főleg bankárok, vállalatvezetők, üzleti angyalok, befektetési szakemberek (a
100 leggazdagabb magyar közül 13 vesz részt 18 alapban)
Egy bank 2 alapban, pénzügyi befektető csoportok 7 alapban, külföldi kockázati befektető 1
alapban
Nyugdíjpénztárak, biztosítók, nagyvállalatok nincsenek a befektetők között
MTA KRTK KTI
A Jeremie program negatív hatása a magyar
kockázatitőke-piacra
•
Forrásellátás erősen függ az EU finanszírozástól, hazai intézményi finanszírozók alig
•
Hibrid alapok mérete kicsi (kockázat, újabb kör, kiszállás gond lesz)
•
Önfenntarthatóság kérdéses
•
Állami hátterű befektetők egymással versenyeznek
•
Befektetésre rendelkezésre álló időkeret szűk
•
Pályázatkezelő szervezet átszervezése
•
Pályázatok nem transzparensek
•
Állami tőkebefektetések adatai, értékelése nem nyilvános
•
Keresleti oldalon késve induló intézkedések ( pl. Gazella pályázat)
MTA KRTK KTI
A Jeremie program kockázatitőke-piacra
gyakorolt pozitív hatása
•
Megnövekedett tőkekínálat induló, korai fázisú, innovatív cégeknek
•
EU források mellett hazai vagyonos privát befektetők növelik a kockázatitőke-piac forrásait
•
Láthatóbbá válik az üzleti angyalok tevékenysége
•
A piac több szegmensét ellátni képes alapcsaládok jönnek létre
•
Tapasztalatot szerző új alapkezelők nevelődnek ki
•
Javul a kockázati tőke ismertsége, elfogadottsága
•
Vállalatok transzparens működése terjed
•
Megjelennek a befektetéseket előkészítő szereplők (tanácsadó, inkubáció, akcelerátor)
•
Állami tőkeprogramok korszerűsödtek, a piacgazdasági feltételek között
hatékonynak bizonyult konstrukciókat vették át
MTA KRTK KTI
Dr. Karsai Judit
tudományos főmunkatárs
MTA KRTK KTI
Tel: +36-30-8164269
E-mail: [email protected]
MTA KRTK KTI