Transcript 5_ea_vizellatas - Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet

EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
Vízellátás
5.előadás
Hálózati kialakítás, hálózat
hidraulika
Dittrich Ernő
egyetemi adjunktus
PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék
Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 003.
[email protected]
1
Hálózati kialakítás
koncepcionális kérdései

Távlati tervezés szempontjai (25-50 éves távlat)




Település fejlődés
Kommunális vízfogyasztás változása
Ipar, mezőgazdaság fejlődése
Nyomásigény







Minden üzemállapotban biztosítandó
Legmagasabb csapoló helyen is min. 0,5-1 bar nyomás
Magas épületek
Tűzcsapokon OTSZ szerinti nyomásigény biztosítása
Ipari vízigények egyedi nyomásigényei (legtöbbször önálló
nyomásfokozással)
Nyomásövezetek kialakítása (ha a geodéziai
magasságkülönbség 30-55 m-nél nagyobb)
2
Nyomáscsökkentők
Vízellátó hálózat vezeték típusai

Fővezeték, távvezeték

Ellátási biztonság






Vízhiány nagy károkat okoz (tüzi víz, kórházak, erőművek, stb..)
Vízhiány nem okoz jelentős károkat
Gazdaságossági szempontok
147/2010 Korm.r. szerint a fővezetékek létesítésének
tervezésekor vizsgálni kell a kettős betáplálás lehetőségét
Gerinc vezetékek: elosztó hálózat fővezetékei
Elosztó vezetékek:


Feladatuk a fogyasztók részére történő szétosztás
Megkülönböztetünk elsőrendű, másodrendű, stb.. elosztó
vezetékeket
3
Vízellátó hálózat típusai I.

Elágazó rendszer:



Előnyei:

Legrövidebb csőhossz
Hátrányai:

Alacsony üzembiztonság

Csővégek környezetében
 jelentős nyomásingadozás
 pangó vizek alakulhatnak ki
Összekacsolt rendszer:


Előnyei:

Nagyobb üzembiztonság az elosztó
hálózatban

Nincs pangó víz probléma
Hátrányai:

A fővezeték törése komoly ellátási 4
gondokat okozhat
Vízellátó hálózat típusai II.

Körvezetékes rendszer:

Előnyei:




Legkisebbek a vízellátási
zavarok
Nincs pangó víz probléma
Nyomásingadozás a
legkisebb mértékű
Hátrányai:


Legmagasabb kivitelezési
költség
Alacsony vízfogyasztásnál
kis vízsebességek
5
Vízellátó hálózat kialakítás
néhány szempontja

30/2008 (XII.31) KvVM r. figyelembe vétele:







Körvezetékes rendszert kell kialakítani, kivéve ha műszakilag
nem lehetséges, illetve gazdaságilag nem indokolt.
Koncentrált ivóvízhasználat esetén (pl. városszéli lakótelep,
kórház) kétoldali vízellátást kell biztosítani.
Fővezeték mindig összeköti a tározó(ka)t és a szivattyús
betáplálás(oka)t.
Fővezetékre általában közvetlenül csak a nagyfogyasztók
köthetőek.
Fő elosztó vezetékek a nagy vízigényű területeken haladjanak
keresztül.
Elosztó vezetékeket minden vízellátásba bevont közterületi
sávban vezetni kell.
Az optimális hálózatkialakításhoz szükséges a vízigények
6
területi eloszlását szemléltető helyszínrajz előállítása
Hálózat hidraulikai számítások
feladata

Hidraulikai számításokkal az alábbiak
meghatározása szükséges:





Vezeték átmérők meghatározása
Hálózati szakaszok mértékadó szállító vízszállításának
meghatározása
Áramlási sebességeket (maximális és minimális értékek)
Hálózati nyomás maximális és minimális értékét
Ezekkel összefüggésben:


Magas tározó magassági helyzetét
Hálózati szivattyúk kiválasztását
7
A hálózat hidraulikai
számítások jellege

A méretezés ellenőrző jellegű, iteratív folyamat.
Kiindulási adatok
felvétele (csőátmérő,
tározó magasság)


Ellenőrző hidraulikai
számítások
(sebességek,
hálózati
veszteségek,
nyomásviszonyok)
Először célszerű a fővezetéket és a magas tározót közelítőleg
méretezni. Majd ez alapján becsülhetőek az ellátó hálózat
átmérői.
A rendszert először egy üzemállapotra kell méretezni. Ezt
követi a különböző üzemállapotokban a hálózat
8
viselkedésének ellenőrzése.
Hálózathidraulikai alapfogalmak


Ág (szakasz): Két csomópont
közötti szakasz
Csomópont:




Kettőnél több ág találkozásánál
Átmérő váltásnál
Nagyfogyasztó leágazásánál
Gyűrű (hurok): ágak önmagukba
záródó sorozata
9
A hálózat hidraulikai terhelései




A vízigény számítás és a vízigények területi eloszlásának
ismeretében ki kell osztani a hálózat hidraulikai elemeire
eső vízfogyasztásokat
A kis fogyasztókat hálózati ágak mentén egyenletesen
kiadottnak tekintjük (területegységre, vagy hosszra
fajlagosított fogyasztás)
A nagy fogyasztók vízigényét csomópontban adjuk ki a
hálózatból (koncentrált fogyasztás)
Vízszállítás meghatározásának alapelve: Egy ág
vízszállítása megegyezik az ág végén lévő csomópontban
átadott vízmennyiség és az ág hossza mentén
elfogyasztásra kerülő vízmennyiség összegével.
10
Súrlódási veszteség számítása

Közismert kiindulási képletek:

Hossz-menti veszteség:
l v2
hv  
D 2g

Ellenállási tényező Colebrook-White
szerint:
2.51 
 k
 2  log



 3.7 D Re  
1
Az ivóvíz hálózatokat általában hidraulikai szempontból
hosszú csővezetékként értelmezzük.
11
Hossz-menti veszteség
egyszerűsített számítása


Valóságban a vezeték hossza mentén változik a vízhozam →
változik a sebesség → változik a λ → kettős iterációt igénylő
egyenletrendszer
Kézi számításoknál egyszerűsítések tehetők (többféle
módszer lehetséges)
λ=állandó feltételezésével, adott hosszúságú ágra:
  f (v, D, k )
l v2
hv  
D 2g
v
Q
A
l Q2
hv  
D A2 2 g
hv  CQ2
C
l 
8l 

 const
2
5
2
D A 2g D   g
12
Az egyszerűsítés hibájának
mértéke
v
1.0
D=100 mm-es csőátmérő és
v=1,0 m/s-hoz tartozó
állandó λ feltételezésével
elkövetett hiba mértéke
Reális hálózati csőérdesség: k=0,03-3.0 mm
Azoknál a vezetékeknél
ahol Q bizonytalansága
jelentős (ellátó
vezetékek), ez a
módszer használható!
Ahol Q bizonytalansága
kisebb mértékű
(fővezetékek,
távvezetékek) pontos,
iteratív számítás
szükséges
13
Vízhozam kiosztása ellátó
vezetékszakaszokon I.


Probléma felvetés: ellátó vezetékszakaszon
minden vízbekötés után változik a vízhozam → a
vízbekötések kiosztására általában nincs mód
(modell egyszerűsítés)
Egyszerűsítés: állandó Q feltételezése az ellátó
vezeték hossza mentén. Kétféle megoldási mód
lehetséges:
1) Az ág mentén elfogyasztott vízmennyiséget (Q1) az ág
végén koncentráltan adjuk ki
2) Az ág mentén elfogyasztott vízmennyiséget 50%-50%
arányban szétosztjuk az ág két végén
14
Vízhozam kiosztása ellátó
vezetékszakaszokon II.
- Q/Q1>5 felett mindkét módszer
pontos
- h”/h minden esetben pontosabb
eredményt ad, mint h’/h → hálózati
veszteség számítására Q+0,5Q1
vízhozam értékkel célszerű számolni!
Q: az ágon átvezetésre
kerülő vízhozam
Q1: az ág mentén
elfogyasztásra kerülő
vízhozam
h: valós
veszteségmagasság
h’: számított veszteség
magasság az ág
végére koncentrált Q1
esetén
h”: számított veszteség
magasság az ág
mindkét végére
szétosztott Q1 esetén
15
Ágvezeték hálózatok
vízszállítása
Kirchhoff első
törvénye:
Q  0
i
k: csomópontok száma
Ismerni kell:
w: ágak száma
-vagy a fogyasztóknak
w=k-1
kiadásra kerülő
vízmennyiségeket
- vagy a rendszerbe
betáplált vízmennyiséget
A csomópontba
érkező és a
csomópontból
távozó
vízhozamok
előjeles algebrai
összege zérus
(k-1) db egyenlet írható fel,
melyből számítható az
összes ág vízszállítása
A vízszállítás ismeretében
számítható az ágankénti
veszteség.
16
Átvágásos módszer

Körvezetékes hálózathoz a kezdeti csőátmérők felvételére
alkalmazható gyors kézi számítási eljárás
17
Körvezeték hálózatok (gyűrűk)
vízszállítása I.
Kirchhoff első törvénye:
Q  0
i
Kirchhoff második törvénye:
h
v
0
A gyűrűt bármely helyen ketté
osztva a nyomásveszteségek
előjeles algebrai összeg zérus
Ha a gyűrű körüljárási iránya
megegyezik az áramlási iránnyal
akkor hv-t pozitív, ha ellentétes
akkor negatív előjelűnek tekintjük!
hv  CQ2  C  Q  Q
18
Körvezeték hálózatok (gyűrűk)
vízszállítása II.
k: csomópontok száma
w: ágak száma → w=k-1
m: gyűrűk száma → m=w-k+1
Q  0
i
h
v
0
k-1 db egyenlet írható fel
(minden ágra)
m db egyenlet írható fel
(minden gyűrűre)
hv  C  Q  Q
k-1 db egyenlet írható fel
(minden ágra)
Kétféle megoldási módszer
használatos:
- veszteség kiegyenlítés
(Cross-módszer)
- hozam kiegyenlítés
Felírható egyenletek száma:
N=k-1+m+k-1=k-1+w-k+1+k-1=2w
Ismeretlenek száma: 2w
- ágankénti vízszállítás: w
- ágankénti veszteség: w
Az egyenletrendszer iterációval
19
megoldható!
Egyenletrendszer megoldása Crossmódszerrel (veszteség kiegyenlítés
módszere) I.


1. lépés: felvesszük önkényesen az egyes ágakban kialakuló
vízhozamokat, úgy hogy csomóponti feltétel Q  0
 i
teljesüljön.
h

2. lépés: A gyűrű feltétel
v
0
ebben az esetben nem
teljesül. Ezért ∆Q mennyiséggel
a vízhozamokat korrigálni kell!
2
h

C
(
Q


Q
)
v 
Végezzük el a négyzetre emelést és
∆Q2 tagokat hanyagoljuk el:
2
CQ
  2QCQ  0
Ebből ∆Q-t kifejezve:
2
CQ

Q  
2 CQ
20
Egyenletrendszer megoldása
Cross-módszerrel (veszteség
kiegyenlítés módszere) II.
3. lépés: ∆Q vízhozamokkal javítva a gyűrű ágait a
gyűrűben a kiegyenlítést elvégezzük → Ez azonban
elmozdítja a csatlakozó gyűrű(k) kiegyenlítettségét
 4. lépés: 1-3 lépések az összes gyűrűn végig
számítandóak. Az iterációt addig kell ismételni míg
az összes gyűrű kiegyelítődik
 5. lépés: sebességek ellenőrzése, csőátmérők
korrekciója
Az 5. lépés után az egész folyamat elölről kezdődik,
és ez még csak egy üzemállapot vizsgálata volt


21
Egyenletrendszer megoldása
hozam kiegyenlítés módszerével

1. lépés: csomóponti nyomások felvétele gyűrűfeltétel
fenntartásával.
h 0

v

2. lépés: Az ágak vízszállításának számítása. Csomóponti
feltétel nem teljesül.
hi
Q

0
Q

 i
i
Ci
3. lépés: vízhozamok algebrai összegének számítása.

4. lépés: Veszteségek korrigálása. Korrekciós tag:

2 Qi
h 
1
 C h
i
i
22
1. feladat I.

Az alábbi ábra egy egyszerű körvezeték adatit tartalmazza:

A. Számítandó az 1-es és 2-es jelű csővezeték vízszállítása ha
Q=40 l/s és a helyi veszteségek elhanyagolhatóak. A csőérdesség k=1 mm.

B. Mekkora hibát vétünk, ha 1 m/s sebességhez tartozó λ értékkel
számolunk?
23
1. feladat II.
Kezdeti érték felvétel
Kiindulási adatok (1-es ág):
Q1 (l/s)
Kiindulási adatok (2-es ág):
10(felvéve)
Q2 (l/s)
-30(felvéve)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
300
v1 (m/s)
1.27
v2 (m/s)
-0.42
Re1
k (mm)
l1 (m)
127389
Re2
1
k (mm)
100
l2 (m)
1. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján
(1-es ág):
jobb
λ
oldal
bal oldal
-127389
1
75
1. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján
(2-es ág):
jobb
λ
oldal
bal oldal
0.0200
5.09
7.07
0.0200
6.24
7.07
0.0386
5.10
5.09
0.0257
6.22
6.24
0.0384
5.10
5.10
0.0258
6.22
6.22
24
1. feladat III.
Nagykörös iteráció 1. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
31799.58
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
C2
65.98
hv1 (m)
3.18
hv2 (m)
-0.06
C1*Q1
318.0
C2*Q2
-2.0
C1*Q1*|Q1|
3.18 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
-0.06 hv2 (m)
∆Q (l/s)
-4.94
Q1 (l/s)
5.06
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
300
v1 (m/s)
0.64
v2 (m/s)
-0.49
Re1
k (mm)
64492
1
Re2
k (mm)
-34.94
-148354
1
25
l1 (m)
100
l2 (m)
75
1. feladat IV.
2. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján (1- 2. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján (2es ág):
es ág):
λ
jobb oldal bal oldal
λ
jobb oldal bal oldal
0.0200
5.05
7.07
0.0200
6.21
7.07
0.0392
5.08
5.05
0.0259
6.20
6.21
0.0388
5.08
5.08
0.0260
6.20
6.20
Nagykörös iteráció 2. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
32050.
C1
46
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
C2
66.41
hv1 (m)
0.82
hv2 (m)
-0.08
C1*Q1
162.3
C2*Q2
-2.3
C1*Q1*|Q1|
0.82 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
-0.08 hv2 (m)
∆Q (l/s)
-2.31
Q1 (l/s)
2.75
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
300
v1 (m/s)
0.35
v2 (m/s)
-0.53
Re1
k (mm)
l1 (m)
35007
1
100
Re2
k (mm)
l2 (m)
-37.25
-158183
1
75
26
1. feladat V.
3. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet
alapján (1-es ág):
bal
λ
jobb oldal oldal
3. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet
alapján (2-es ág):
λ
jobb oldal bal oldal
0.0200
4.99
7.07
0.0200
6.21
7.07
0.0402
5.03
4.99
0.0259
6.19
6.21
0.0395
5.03
5.03
0.0261
6.19
6.19
Nagykörös iteráció 3. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
32690.81
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
C2
66.62
hv1 (m)
0.25
hv2 (m)
-0.09
C1*Q1
89.8
C2*Q2
-2.5
C1*Q1*|Q1|
0.25 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
-0.09 hv2 (m)
∆Q (l/s)
-0.88
Q1 (l/s)
1.86
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
300
v1 (m/s)
0.24
v2 (m/s)
-0.54
161936
Re1
k (mm)
l1 (m)
23747
1
100
Re2
k (mm)
l2 (m)
-38.14
1
75
27
1. feladat VI.
4. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján (1-es ág):
λ
jobb oldal bal oldal
4. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján (2-es ág):
λ
jobb oldal bal oldal
0.0200
4.92
7.07
0.0200
6.20
7.07
0.0413
4.98
4.92
0.0260
6.19
6.20
0.0403
4.98
4.98
0.0261
6.19
6.19
Nagykörös iteráció 4. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
33350.55
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
C2
66.62
hv1 (m)
0.12
hv2 (m)
-0.10
C1*Q1
62.2
C2*Q2
-2.5
C1*Q1*|Q1|
0.12 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
-0.10 hv2 (m)
∆Q (l/s)
-0.16
Q1 (l/s)
1.70
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
300
v1 (m/s)
0.22
v2 (m/s)
-0.54
Re1
k (mm)
l1 (m)
21718
1
100
Re2
k (mm)
l2 (m)
-38.30
-162612
1
75
28
1. feladat VII.
5. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján (1-es ág):
λ
jobb oldal bal oldal
5. kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján (2-es ág):
λ
jobb oldal bal oldal
0.0200
4.91
7.07
0.0200
6.20
7.07
0.0415
4.97
4.91
0.0260
6.19
6.20
0.0405
4.97
4.97
0.0261
6.19
6.19
Nagykörös iteráció 5. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
33484.89
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
C2
66.62
hv1 (m)
0.10
hv2 (m)
-0.10
C1*Q1
57.1
C2*Q2
-2.6
C1*Q1*|Q1|
0.10 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
∆Q (l/s)
0.00
Q1 (l/s)
1.71
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
300
v1 (m/s)
0.22
v2 (m/s)
-0.54
Re1
k (mm)
l (m)
21762
1
100
Re2
k (mm)
l (m)
-0.10 hv2 (m)
-38.29
-162597
1
75
29
1. feladat VIII. (A feladatrész
vége)
Q1=10 l/s
Q1=5.06 l/s
Q1=2.75 l/s
Q1=1.86 l/s
Q1=1.70 l/s
Q1=1.71 l/s
Q2=-30 l/s
Q2=-34.94 l/s
Q2=-37.25 l/s
Q2=-38.14 l/s
Q2=-38.30 l/s
Q2=-38.29 l/s
30
1. feladat IX. – B feladatrész
v=1 m/s feltételezésével fixáljuk λ-t mindkét csőátmérőre

Kezdeti érték felvétel
Kiindulási adatok (1-es ág):
Q1 (l/s)
Kiindulási adatok (2-es ág):
10 (felvéve)
d1 (mm)
100
v1 (m/s)
1.27 v1 (λ)
Re1
1
127389 Re1 (λ)
k (mm)
l1 (m)
100000
1
-30 (felvéve)
d2 (mm)
300
v2 (m/s)
Re2
l2 (m)
Kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján (1-es ág):
jobb oldal bal oldal
-0.42 v1 (λ)
1
-127389 Re1 (λ)
k (mm)
100
λ
Q2 (l/s)
300000
1
75
Kiskörös iteráció Colebrook-White képlet alapján (2-es ág):
λ
jobb oldal bal oldal
0.0200
5.08
7.07
0.0200
6.04
7.07
0.0388
5.10
5.08
0.0274
6.21
6.04
0.0384
5.10
5.10
0.0259
6.22
6.21
31
1. feladat X.
Nagykörös iteráció 1. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
31799.58
C2
66.20
hv1 (m)
3.18
hv2 (m)
-0.06
C1*Q1
318.0
C2*Q2
-2.0
C1*Q1*|Q1|
3.18 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
∆Q (l/s)
-4.94
Q1 (l/s)
5.06
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
v1 (m/s)
0.64 v1 (λ)
Re1
k (mm)
l (m)
64495 Re1 (λ)
1
100
1
100000
v2 (m/s)
Re2
k (mm)
l (m)
-0.06 hv2 (m)
-34.94
300
-0.49 v1 (λ)
-148353 Re1 (λ)
1
75
1
300000
32
1. feladat XI.
Nagykörös iteráció 2. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
31799.58
C2
66.20
hv1 (m)
0.82
hv2 (m)
-0.08
C1*Q1
161.0
C2*Q2
-2.3
C1*Q1*|Q1|
0.82 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
∆Q (l/s)
-2.31
Q1 (l/s)
2.75
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
v1 (m/s)
0.35 v1 (λ)
Re1
k (mm)
l (m)
35021 Re1 (λ)
1
100
1
100000
v2 (m/s)
Re2
k (mm)
l (m)
-0.08 hv2 (m)
-37.25
300
-0.53 v1 (λ)
-158178 Re1 (λ)
1
75
1
300000
33
1. feladat XII.
Nagykörös iteráció 3. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
31799.58
C2
66.20
hv1 (m)
0.24
hv2 (m)
-0.09
C1*Q1
87.4
C2*Q2
-2.5
C1*Q1*|Q1|
0.24 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
∆Q (l/s)
-0.87
Q1 (l/s)
1.88
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
v1 (m/s)
0.24 v1 (λ)
Re1
k (mm)
l (m)
23889 Re1 (λ)
1
100
1
100000
v2 (m/s)
Re2
k (mm)
l (m)
-0.09 hv2 (m)
-38.12
300
-0.54 v1 (λ)
-161888 Re1 (λ)
1
75
1
300000
34
1. feladat XIII.
Nagykörös iteráció 4. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
31799.58
C2
66.20
hv1 (m)
0.11
hv2 (m)
-0.10
C1*Q1
59.6
C2*Q2
-2.5
C1*Q1*|Q1|
0.11 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
∆Q (l/s)
-0.14
Q1 (l/s)
1.74
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
v1 (m/s)
0.22 v1 (λ)
Re1
k (mm)
l (m)
22148 Re1 (λ)
1
100
1
100000
v2 (m/s)
Re2
k (mm)
l (m)
-0.10 hv2 (m)
-38.26
300
-0.54 v1 (λ)
1
-162469 Re1 (λ)
300000
1
35
75
1. feladat XIV.
Nagykörös iteráció 5. lépése
Hosszmenti veszteség az 1-es ágon
C1
Hosszmenti veszteség az 2-es ágon
31799.58
C2
66.20
hv1 (m)
0.10
hv2 (m)
-0.10
C1*Q1
55.3
C2*Q2
-2.5
C1*Q1*|Q1|
0.10 hv1 (m)
C2*Q2*|Q2|
∆Q (l/s)
0.01
Q1 (l/s)
1.75
Q2 (l/s)
d1 (mm)
100
d2 (mm)
v1 (m/s)
0.22 v1 (λ)
Re1
k (mm)
l (m)
22243 Re1 (λ)
1
100
1
100000
v2 (m/s)
Re2
k (mm)
l (m)
-0.10 hv2 (m)
-38.25
300
-0.54 v1 (λ)
-162437 Re1 (λ)
1
75
1
300000
36
1. feladat XV.
„A”
„A”
Q1=10 l/s
Q1=5.06 l/s
Q1=2.75 l/s
Q1=1.86 l/s
Q1=1.70 l/s
Q1=1.71 l/s
Q2=-30 l/s
Q2=-34.94 l/s
Q2=-37.25 l/s
Q2=-38.14 l/s
Q2=-38.30 l/s
Q2=-38.29 l/s
„B”
„B”
Q1=10 l/s
Q1=5.06 l/s
Q1=2.75 l/s
Q1=1.88 l/s
Q1=1.74 l/s
Q1=1.75 l/s
Q2=-30 l/s
Q2=-34.94 l/s
Q2=-37.25 l/s
Q2=-38.12 l/s
Q2=-38.36 l/s
Q2=-38.25 l/s
37
2. feladat I.
38
2. feladat II.
39
2. feladat III.
40
2. feladat IV.
41
Nyomás hossz-szelvény és
vízellátó hálózat
42
Mértékadó sebességek a
csőhálózatban





Ajánlott sebességek az elosztó hálózatban: 0,6 0,8 m/s
Ajánlott sebességek a főelosztó és fővezeték
hálózatban: 0,8 – 1,8 m/s
Maximális sebesség a főnyomócsövekben: 2 m/s
Maximális sebesség max. tűzoltás és fogyasztás
esetén az elosztó hálózatban: 3 m/s
Minimális áramlási sebesség: 0,4 m/s
43
Mértékadó üzemállapotok és
vezetéktípus kapcsolata
44
Szivattyú választás és csőhálózat
hidraulika kapcsolata I.
Vezetéki jelleggörbe
Csőhálózati
jelleggörbe
45
Tervfeladathoz javaslatok

Elkészítendő a település vezetékhálózatának helyszínrajzi tervezése, az
alábbiak feltüntetésével:









Vezeték jele
Csomópontok száma
Vezeték átmérő
Szakaszhosszak
Csomópontok geodéziai magassága
Meghatározandó a csomópontokra terhelendő vízigény
Elkészítendő a vezeték átmérőinek durva, becslésszintű meghatározása
átvágásos módszerrel.
Cross-módszerrel elkészítendő (kézzel vagy excellben) az oktató által
kijelölt főhálózati részek hidraulikai számítása.
Elvégezendő a szivattyú telep (típus, kapcsolási mód, jelleggörbék) és a
magastározó (magasság, térfogat) optimalizálása.
46
Felhasznált irodalom









György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki
könyvkiadó Budapest1974.
Darabos Péter – Mészáros Pál: Közművek. Digitális jegyzet.
Budapest 2004.
Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények. VDSZ, Budapest, 1987.
Török László: Vízellátás (szakmérnöki) oktatási segédanyag. Török
László: Vízellátás (szakmérnöki) oktatási segédanyag.
Bozóky-Szezsich-Kovács-Illés: Vízellátás-csatornázás tervezési
segédlet. Műegyetem kiadó, Budapest, 1999.
Györei Lászlóné: Közműépítés II. Példatár. Nemzeti tankönyvkiadó,
Budapest.
Görözdi – Major – Zsuffa: Vízgazdálkodás példatár. Műszaki
könyvkiadó, Budapest, 1983.
Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás. Alkalmazott hidraulika.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1971.
Buzás Kálmán: Települések vízellátása. Nemzeti tankönyvkiadó,
Budapest, 1991.
47
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!
48