Transcript itt - Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás

Projekttervezési és
pályázatírási ismeretek a
civil szervezetek részére
Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás
ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013
„Térségfejlesztés koordinálása a Szeghalmi kistérségben”
Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása
ÁROP-1.1.5/C „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek
fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése
” c. pályázata megvalósítása
Projekttervezés és
Projektmenedzsment
Strukturális Alapok
Kohéziós Alapok
Közösségi Kezdeményezések
A strukturális források
Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. cikke :
•
a gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából, csökkentenie
kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a
kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek elmaradottságát.
2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a
Kohéziós Alap helyett két strukturális alap:
• az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális és Alap
(ESZA),
• Kohéziós Alap maradt fenn.
Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati
politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai
Halászati Alap (EHA).
A regionális politika célkitűzései
A 2007-2013 közötti időszakban az Európai
Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális
Alap és a Kohéziós Alap új célkitűzései:
• Konvergencia (legkevésbé fejlett államok és régiók
felzárkózásának elősegítése)
• a regionális versenyképesség és foglalkoztatás,
• az európai területi együttműködés.
A konvergencia célkitűzés forrásai
-
Európai Regionális Fejlesztési Alap,
Európai Szociális Alap,
Kohéziós Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális
politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen
45%-a ezen keresztül jut el a tagállamokba.
Az ERFA céljai
• gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális
egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének
érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok
fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában
foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.
Tevékenységi köre:
• Fenntartható munkahelyeket teremtő beruházások
• Infrastrukturális beruházások
• A helyi és regionális fejlődést elősegítő intézkedések, különös
tekintettel a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi
támogatásra és szolgáltatásokra
• Technikai segítségnyújtás
ERFA - gazdaságfejlesztés
A „konvergencia” célkitűzés keretein belül az ERFA elsősorban a
fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést és fenntartható
munkahelyek létrehozását finanszírozza:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Kutatás és technológiafejlesztés (K+F), innováció és vállalkozói szellem
Információs társadalom
Környezet
Kockázat-megelőzés
Idegenforgalom
Kulturális beruházások
Közlekedési beruházások
Energia
Oktatási beruházások
Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások
A KKV-k támogatásának közvetlen elősegítése
ERFA- regionális versenyképesség és
foglalkoztatás
• Innováció és tudásgazdaság, ezen belül a regionális K+F és
innovációs kapacitásbővítés támogatása, új finanszírozási
lehetőségek kialakítása a vállalkozások számára
• Környezetvédelem és kockázat-megelőzés, ezen belül a
szennyezett földterületek eredeti állapotának visszaállítása,
környezetbarát technológiák közösségi közlekedésben való
elterjedésének támogatása, tervek kidolgozása a technológiai és
környezeti kockázatok előrejelzésére
• A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való
hozzáférés elősegítése, különös tekintettel a KKV-k információ- és
kommunikációtechnológiai lehetőségeinek bővítésére
ERFA- Európai területi együttműködés
• Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi
tevékenységek elősegítése, fenntartható területfejlesztés közös
stratégiák keretében. Ide tartozik a természeti és kulturális értékek
megőrzése, az infrastruktúra közös használatában rejlő lehetőségek
kihasználása.
• Transznacionális együttműködés fejlesztése, például a tengerparti
régiók kooperációja. Prioritások: innováció, környezetvédelem,
elérhetőség javítása és fenntartható városfejlesztés
• A regionális politika hatékonyságának erősítése. Ennek
legfontosabb eszköze a regionális és helyi hatóságok támogatása
abban, hogy hálózatokat hozzanak létre, és folyamatosan cseréljék
egymással tapasztalataikat
Európai Szociális Alap (ESZA)
A legkorábban felállított alap: 1960-ban kezdte meg működését
Legfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztés támogatása.
Célja:gazdasági és társadalmi fejlődés a tagállamok azon
szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás
elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására,
továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás
nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére
irányulnak: Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók
alkalmazkodóképességének növelése
• Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának javítása,
munkanélküliség megelőzése, időskori aktivitás ösztönzése
• Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése,
munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem
• Humántőke fejlesztése
• Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű partnerségek,
egyezmények és kezdeményezések előmozdítása
Kohéziós Alap
A Kohéziós Alap egy strukturális pénzügyi eszköz
Ki támogatható?
•
•
egy főre jutó, vásárlóerő-paritásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a
közösségi átlag 90%-ánál kevesebb,
rendelkeznek a gazdasági konvergenciának az Európai Közösség
létrehozásáról szóló szerződés 104c. cikke szerinti feltételei teljesítésére (a
túlzott állami deficit elkerülésére) irányuló programmal.
A támogatható projektek:
környezetvédelmi projektek, amelyek összhangban vannak a vonatkozó
környezetvédelmi és fenntartható fejlődési tervek által az európai
környezetvédelmi politikára ráruházott célkitűzésekkel (ivóvíz-ellátásnak, a
szennyvízkezelésnek és a szilárd hulladék kezelésének, erózió
szabályozását és a természet megőrzését célzó projektek)
közlekedési infrastrukturális projektek, amelyek a transzeurópai közlekedési
hálózat iránymutatásaiban azonosított közlekedési infrastruktúrákat hozzák
létre, és fejlesztik.
Közös Agrárpolitika
Az 1257/1999. EK-tanácsi rendeletet 2007. január 1-jével felváltó jogszabály a
2007–2013 közötti hét évre határozza meg az EU vidékfejlesztési
politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket.
Új célok:
• Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése
• A vidéki népesség megtartása
• Tájjelleg megőrzése
• Vidékfejlesztés
Alapelvek
•
•
•
•
•
A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki
fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával;
a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint
biztosítása;
a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása;
az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása;
annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az
élelmiszerekhez.
Támogatási egységek
Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb
térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő
régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz mely 3 fő
kategóriából áll: Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási
egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen
közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából
képezhetők.
• Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék
(főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából
képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók
(I. szint).
• NUTS
I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek
száma: 3)
• NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7)
• NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20)
Strukturális Alapok területi szintjei
A magyarországi NUTS regionális struktúra
Területi Statisztikai Régiók (NUTS)
–
–
–
–
–
NUTS I
NUTS II
NUTS III
NUTS IV
NUTS V
az ország teljes területe
régiók
mikrorégió (megyék)
kistérségek
települések
Magyarország: 7 NUTS II. régió
Az EU regionális politikáját és a
Strukturális Alapokat irányító elvek
Öt meghatározó alapelv:
Szubszidiaritás (a döntéseket és végrehajtást a
kompetenciával rendelkező szintre kell delegálni)
Programozás (többéves programok)
Partnerség (érintett szereplők bevonása)
Addicionalitás (társfinanszírozás)
Koncentráció (földrajzi, tematikus)
Egyéb alapelvek
Monitoring (értékelés)
Transzparencia (átláthatóság)
EU pályázati rendszerének alapelvei
• Szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell
helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a
feladat megvalósításához
• Addicionalitás: a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az
adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához.
• Koncentráció :a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a
legnagyobb az elmaradottság, azaz azokra a régiókra, ahol az egy főre eső
GDP nem éri el az EU átlag 75%-át.
• Partnerség: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek
megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra
épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást.
• Programozás: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása,
ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések
egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást.
• Monitoring és ellenőrzés
Az alapelvek:
• 1988 óta változatlanok
• programozás – több éves programozási ciklusokba
illeszkedő projektek
– jelenleg: 2007-2013
• koncentráció – a források koncentrálása, integrált
projektek
• partnerség – együttműködés a különböző szintek
között, a helyi szereplők között
• addicionalitás – önerő, nemzeti hozzájárulás
továbbá:
• szubszidiaritás – a lehető legalacsonyabb szinten
történő problémakezelés
A kohéziós jelentés
• a területfejlesztés mellett új elemek:
– az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró az aktív
munkavállalókra és a társadalombiztosítás rendszerére
– a szociális kohézió erősítése a szegénység elleni
küzdelem miatt lényeges
– a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés
képessége nagy mértékben hozzájárul – és nem csak a
hátrányos helyzetű térségekben és iparágakban!
– a versenyképesség további tényezői: mindenfajta
infrastruktúra, humántőke fejlesztése, innovációs
kapacitások
Új célrendszer
• korábban: regionális/területi fejlettségi
különbségek csökkentése
• most: versenyképesség – foglalkoztatás –
kohézió
• további célok:
– tudásalapú társadalom építése
– társadalmi befogadás
– fenntartható fejlődés
– belső piac kiteljesítése
A kohéziós jelentés ajánlásai
• három prioritás:
– konvergencia: a növekedés és
munkahelyteremtés támogatása a legkevésbé
fejlett régiókban
– regionális versenyképesség és foglalkoztatás:
a változások követése és elősegítése
– európai területi együttműködés: az EU
területének harmonikus és kiegyensúlyozott
fejlődésének elősegítése
• a szubszidiaritás elvének erőteljesebb
érvényesítése a megvalósításban
Támogatási területek
• innováció és a tudásalapú gazdaság
• a megközelíthetőség és az általános gazdasági
érdekű szolgáltatások
– nem csak fizikai infrastruktúra, hanem ICT is!
• környezetvédelem és kockázat-megelőzés
– elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál
• oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi
támogatási rendszerek fejlesztése
• a munkavállalók alkalmazkodóképessége
– földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitás
• a humántőke és a munkaerő-utánpótlás
Támogatási eszközök
• vissza nem térítendő támogatást nyújt:
– Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
• infrastrukturális (kis)projektek támogatása
– Európai Szociális Alap (ESZA)
• humán projektek támogatása
– Kohéziós Alap (KA)
• környezetvédelmi és infrastrukturális
(nagy)projektek támogatása
• kedvezményes (kamatozású és
futamidejű) hiteleket nyújt:
– Európai Beruházási Bank (EIB)
Hatályos szabályozás
(2007-2013)
• A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra
irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók
versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, a humán
tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a
tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a
környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség
javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások
alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac
fejlesztése révén. (ERFA, ESZA)
• Az európai területi együttműködés célkitűzés arra irányul, hogy
erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és
regionális kezdeményezések útján, a transznacionális
együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi
prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az
interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő
területi szinten. (ERFA)
A megvalósítás keretrendszere
• tagállami szinten meghatározott
• az EU rendelettel szabályozza az intézményi
kereteket, amelyeken belül a tagállamok nagy fokú
szabadságot élveznek
• EU-szinten meghatározott:
– nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK-Nemzeti
Stratégiai Referenciakeret)
• az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram
közötti kapcsolat bemutatására
• 2007. január 1-től 2013. december 31-ig hatályos
– operatív programok (OP-k)
• NSRK alapján, szintén a teljes programozási ciklusra
vonatkozóan
• konkrét pályázati kiírások alapját képezik
A megvalósítás intézményei
• tagállami döntés alapján
• alapvető szervezetek OP-szinten:
– Irányító Hatóság (IH)
• pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű
monitoring
– Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek)
• az IH-tól vesznek át egyes feladatokat
– Kifizető Hatóság (KH)
• a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a
kedvezményezett számára
Magyarország 7 régiója
ERFA finanszírozás
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból
támogatható:
• munkahelyteremtő beruházások
• infrastrukturális beruházások
• kis- és középvállalkozások, különösen
– vállalatvezetés, technológiatranszfer,
hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, közvetlen
támogatás
ESZA finanszírozás
• Európai Szociális Alap (ESZA) fejlesztési területei
– aktív munkaerő-piaci politikák;
– esélyegyenlőség biztosítása a munkaerőpiacra való belépés
tekintetében, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés
szempontjából veszélyeztetett csoportokra;
– az oktatás és képzés rendszerének fejlesztése;
– a munkavállalók és a munkaszervezet
alkalmazkodóképességének javítása;
– a nők munkaerőpiacra való belépésének és munkaerő-piaci
részvételének támogatása.
Az Uniós támogatások…
• Csak az uniós célokkal összhangban lévő
elképzelések kaphatnak támogatást…
• Csak a megfelelő formában ismertetett
elképzelések kaphatnak támogatást…
• Csak a fenntartható fejlődés elvével
összhangban lévő elképzelések kaphatnak
támogatást…
• Csak az esélyegyenlőség elvével összhangban
lévő elképzelések kaphatnak támogatást…
A NFT II. világa: Átfogó cél
• Kettős cél:
1.Foglalkoztatás bővítése
–
–
–
Az egyén foglalkoztathatóságának javítása
(munkaerő kínálat növelése)
Munkahelyteremtés (munkaerő-kereslet növelése)
A kereslet és kínálat összhangját biztosító
foglalkoztatási környezet kialakítása
2.Tartós növekedés elősegítése
–
–
–
Versenyképesség növelése
A gazdaság bázisának szélesítése
Üzleti környezet fejlesztése (elérhetőség javítása,
szabályozási környezet javítása, állami
szolgáltatások hatékonyságának növelése)
Prioritások
• Gazdaságfejlesztés
• Közlekedésfejlesztés
• Társadalom megújulása
• Környezeti és energetikai fejlesztés
• Területfejlesztés
• Államreform
Célkitűzések
Három célkitűzés megvalósítására:
1. Elmaradott régiók támogatása (az egy főre
jutó GDP az EU átlagának 75%-a alatt van)
2. Strukturális nehézségekkel küzdő területek
gazdasági és társadalmi átalakításának
támogatása
3. Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási
politikák és rendszerek korszerűsítésének és
átalakításának támogatása
Kohéziós Alap
• Országos szinten támogat, nem
regionálisan
• Ország GNP-je a közösségi átlag
90%-a alatt kell legyen
• Környezetvédelem, közlekedési
infrastruktúra támogatása
Közösségi kezdeményezések
– EQUAL, az esélyegyenlőség biztosítására
– INTERREG, a határ menti együttműködésre
– LEADER, a vidéki területek fejlesztésére
– URBAN, városi területek megújítása
A Strukturális Alapok Fogadása
Lebonyolítás
• Intézményrendszer
– Strukturális Alapok szabályrendszere
– Felelősség és hatáskörök
– Hatékonyság: intézményi modellek
• Folyamatok, eljárások
– Strukturális Alapok szabályai
– lebonyolítás, pályáztatás, értékelés,
ellenőrzés, monitoring, kifizetés…
Felkészülés a támogatások
felhasználására
Hogyan kezdjünk hozzá?
A támogatások felhasználása
• minden esetben projektek keretében
történik
• a projektekhez pályázat útján lehet
támogatást szerezni
– ismerni kell a hazai és az uniós szintű
pályázati rendszert (amennyiben ilyen
ambícióink is vannak…)
– figyelni kell a kiírások megjelenését és a
határidőket!
• számos „írott és íratlan” szabálynak kell
megfelelni
„Projektek felértékelődése”
• egyre sűrűbben vannak esetek, amikor
egyedi, a napi rutinon túlmutató
problémákkal szembesülnek a cégek,
• vannak iparágak, ahol napjainkra a
működés egyedi feladatok összessége,
• kulcsszó: egyediség
• a fentiek következtében adódik a
feladat: kell egy vezetési eszköz, amely
ezeket a feladatokat hatékonyan kezeli.
A projektek rendkívül
sokszínűek
• Szervezeti projektek: a munkavégzéssel
kapcsolatos projektek
• Műszaki vagy termék projektek: a munka
tárgyára vonatkoznak
• A kivitelezésre vonatkozó projektek.
• .Kézzel nem megfogható erőforrások (pl.
tudás, információ, megelégedettség,
image, …) előállítására vonatkozó
projektek.
• „Gyerekprojekt” 
Milyen a jó projektötlet?
• valós igényeket elégít ki
• illeszkedik valamely konkrét pályázati
kiíráshoz
• illeszkedik az EU kohéziós politikájának
céljaihoz
• illeszkedik a nemzeti
programdokumentumokban
megfogalmazott prioritásokhoz
• reális célokat tűz ki
Követelmények a pályázókkal
szemben
•
•
•
•
•
pályázó jogi státusza alkalmas
szakmai alkalmasság
pénzügyi alkalmasság
terv kidolgozottsága
célok világosak, a hozzájuk vezető út
egyértelmű
• hatékonyság, „value for money”
• megvalósíthatóság és fenntarthatóság
A projekt fogalma
•
A projekt szempontjából 3 tényező:
 Erőforrások (humán, energia, pénz)
 Cél, célrendszer
 Idő, fázisok
Mi a projekt??? (egyszerű)
• Egy olyan egyszer elvégzett munka,
amelynek jól meghatározható kezdeti és
befejezési időpontja van (Verzuh 2006, 26.
o.).
• A fogalom meghatározásához rögtön
szervesen kapcsolódik egy megjegyzés is,
amely szerint „ez a fajta munka
ellentétben
állhat
a
szervezet
rendszeresen végzett tevékenységeivel”
Szervezeti megközelítés
• rutinmunkákon kívül eső, egyedi feladat
megoldására létrejött csoport,
• léte időben korlátozott, kezdete és vége
meghatározott,
• elkülönült erőforrásokkal dolgozik, önálló
költségvetése van,
• a szervezete egyedileg összeállított csapat, a
tagok nemritkán különböző szervezetekből
jönnek.
A Projekt (körülíró)
Egy
olyan
komplex
tevékenység
folyamat, amelynek végeredménye - előre
definiált célja - egy előre meghatározott
(műszaki) paraméterekkel leírható olyan,
önmagában működőképes létesítmény,
aminek
megvalósítása
időben
és
pénzértékben
is
egyaránt
meghatározott.
Projekttömeg
Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely
képes felszívni a támogatást
– Ötlettől a projekttervig  projekttervezés,
projektmenedzsment
– Jogosultság (elfogadható költségek,
versenyszabályok)
– Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi
megtérülés, költségek és hasznok)
A projekt egy olyan
tevékenység:
• amely meghatározott
célrendszerrel rendelkezik
• konkrét időtávot fog át
• zárt költségvetése van
Projekt definiálható (leírható)
• a célként elérendő eredménnyel,
• a teljesítés időtartamával,
• a teljesítés költségkeretével.
A projekt
• a támogatások legkisebb eleme, azok az eszközök
(beruházások, szolgáltatások), amelyek
hozzájárulnak a szélesebb közösség által kijelölt
közép, vagy hosszú távú átfogó cél eléréséhez
• másképpen:
– egy adott kiinduló helyzetből
– adott időtartamon belül
– adott eszközökkel
– egy specifikus célt elérni kívánó
tevékenységsorozat
A projekt elemei I.
• Átfogó/hosszú távú és konkrét célkitűzések
– Célkitűzés: kívánatos, jelenleg nem létező
jövőbeli állapot – a jelenlegi problémából
képezzük
• Konkrét: a projekteredmények és a kedvezően alakuló külső
körülmények teszik elérhetővé
• Átfogó/ hosszú távú: a jelen projekt mellett más projektek és
egyéb kedvező külső körülmények is szükségesek
bekövetkezéséhez
• Eredmények
– A projekttevékenységek megvalósulása és
kedvező külső körülmények bekövetkezése
teszik elérhetővé
– Konkrétak, megfoghatók, mérhetők legyenek!
A projekt elemei II.
• Tevékenységek
– A projekt végrehajtói által koordinált tevékenységek,
amelyek az eredmények elérését célozzák
– Csak az eredmények és azon keresztül a célkitűzések
elérését szolgáló tevékenységek!
• Előfeltevések
– Pozitív külső körülmények, melyek bekövetkezése
szükséges a projekt megvalósulásához
– Kockázatelemzéssel kapjuk meg ezeket: a kockázatok
pozitív megfogalmazásai
• Mutatók (indikátorok)
– Az eredmények és a célkitűzések elérését bizonyító
mérőszámok
A projekt elemei III.
• Projektmenedzsment-struktúra
– Felelősök, felelősségek, feladatok, jelentéstételi rend,
döntéshozatal
• Erőforrások
– Emberi és dologi
• Költségvetés
– A ráfordított erőforrások ellenértéke
• Időtartam
– Se előtte, se utána nem a projekt része – bár rendszerint
van utánkövetés!
Projekt és pályázat
projekt – megtervezett fejlesztési
elképzelés
pályázat – a PROJEKT bemutatása a
pályázat kiírója (a TÁMOGATÓ) által
megkövetelt formában
Milyen a jó projekt?
• releváns
– kereslet-vezérelt
– cél-orientált
– megfelel a stratégiai elvárásoknak
• megvalósítható
–
–
–
–
–
jól átgondolt, következetes
eredményei mérhetők
költségvetés reális
munkamegosztás reális
kockázatok ismertek
• fenntartható
– a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is
biztosíthatók
A projektmenedzsment
A projekt tárgyának megvalósítását
célzó szervezési, vezetési és
irányítási tevékenység, amely
meghatározott
módszereket,
technikákat igényel.
A projektmenedzsment feladatai:
a célmeghatározás
a tervezés
irányítás
ellenőrzés
A cél
• A cél alatt egy elméletben felállított
terv-állapot értendő:
amelynek elérése kívánatos,
amelynek reálisnak kell lennie,
amelyet tudatosan választottak ki és
 amely csak cselekvéssel érhető el.
Céllal kapcsolatos elvárások
• megoldásoktól függetlenül (ne tartalmazza
a megoldások ismertetését, vagy ne
induljon ki egy bizonyos elgondolásból!)
• lehetőleg teljes körűen
• a tényleges követelményeket tartalmazza
• egyértelműen és ellenőrizhetően
• igényesen, de megvalósíthatóan.
Célok tagolása
• szakmai teljesítéssel (a teljesítményparaméterekkel!) kapcsolatos célok,
• minőségre vonatkozó célok,
• határidők,
• költségcélok.
Célrendszerének felépítése
• ALAPÁLLAPOT (hol vagyunk most) 
KÖZBÜLSŐ CÉLOK (mérföldkövek)  A
PROJEKT KÖZPONTI CÉLJA (hová
szeretnénk eljutni ezzel a konkrét
projekttel, amire ennyi pénzt szánunk,
ennyi időt szánunk és ilyen
teljesítményparamétereket várunk el)  A
PROJEKT VÉGSŐ CÉLJA (egyfajta
jövőkép, aminek eléréséhez a jelen projekt
is csupán egy mérföldkő)
„Az egész definiálása”
• Mit? A feladat mennyiségi és minőségi tartalmával
kapcsolatban
•
•
•
•
•
Mikor? Időrend, időtartam, időpontok
Ki? Személyes munkaelosztás
Hogyan? Eljárások, módszerek
Mivel? Eszközök fajtája és mennyisége
Honnan? Személyek és eszközök biztosítása
• Hová?
A személyek és eszközök hasznosítása
a projekt sikeres befejezése után
A projektmegvalósítási ciklus
•
•
•
•
•
Előkészítés szakasza
Odaítélés szakasza
Fizikai megvalósítás (vagy projekt kivitelezés)
szakasza, ahol célszerű néhány mérföldkövet
meghatározni, többek között a haladás
mérésére, projektmonitoring)
Utóelemzés
(A projekt működési szakasza)
Makroszint hatások
• Egy gazdaságból a legritkább esetben tud
következmények nélkül eltűnni 13.000
milliárd forint.
• Nekünk lehet, hogy ez is sikerülni fog 
• Közvetlen hatások
• Multiplikatív hatások
• Összesített keresletnövekményben rejlő
lehetőségek
A projekt résztvevői
• Célcsoport, a projekt kedvezményezettei:
 EU: társadalmi és gazdasági kohézió
 Mindig tágabb kör a partnereknél!!!
• Partnerek:
 Célcsoport igényeinek megértése
 Kezdeményező kitüntetett szerepe, fővállalkozó
 A konzorcium „felel a projektért”
• Szolgáltatást nyújtók:
 Alvállalkozók
 Finanszírozott esetekben az előírások fokozott figyelése!
Donorfinanszírozott projekt
• A donorfinanszírozott jelző csak arra vonatkozik,
hogy az adott projekt valamilyen külső
támogatás igénybevételével valósul meg, azaz a
költségvetés egy bizonyos hányadát valamilyen
külső finanszírozó (donor) biztosítja.
• Ehhez kapcsolódik szorosan a
támogatásintenzitás fogalma, amely azt
határozza meg, hogy a költségvetés hány
százaléka külső finanszírozás (a maradék meg
értelemszerűen a saját forrás)
A projekttömeg
Lesz-e elég projekt?
Mi a projekt?
NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?
Van-e projekt bázis?
• Szükséglet felismerése – „adott
egy probléma, valamit tennünk
kellene”
• Projekt ötlet, elképzelés, csíra –
„mi lenne, ha ezt csinálnánk”
• Projekt javaslat – „vannak céljaink,
és tudjuk, hogyan érjük el azokat”
• Kidolgozott projekt – „az ördög a
részletekben rejlik”
• Kidolgozott pályázat – „erre talán
már pénzt is adnak”
Az Európai Bizottság által végzett
felmérések
• gyenge a projekttervezés és előkészítés,
• a kockázatokat hiányosan vették figyelembe,
• figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú
fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket,
• a múltbeli tapasztalatok alapján levont
tanulságokat csak ritkán vették figyelembe az új
projektek tervezése során
Stakeholderek (érintettek)
• Rendkívül fontos a projektek társadalmi
beágyazottsága
• Nyilván társadalmilag hasznos fejlesztési
beavatkozásokat nem tanácsos társadalmi
szembenállással megvalósítani
• Következmény: magában a projektek
menedzselésében is
A projekt érintettjeinek elemzése
A projekt által érintettek azonosítása és elemzése
(stakeholder analízis)
előnyt élvezők
partnerségi kör
>>
hátrányt szenvedők
probléma kezelés
kompenzáció
projekt megvalósítás
ÉRINTETT (Stakeholder)
Azon szervezetek, személyek
 akik közvetve befolyásolhatják a projekt
megvalósítását,
akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében,
akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt,
akik részt vesznek a projektben,
 a közszférában dolgozó érintett végrehajtók,
 a projekt végső kedvezményezettjei
 a célcsoport pl. az érintett lakosság, stb.
Az érintettek elemzésének lépései
Az érintettek azonosítása
Információgyűjtés az érintettekről
Az érintettek céljainak azonosítása
Az érintettek erős és gyenge pontjainak
elemzése
Az érintettek stratégiájának
meghatározása
Az érintettek viselkedésének elemzése
Az érintettek rangsorolása
Cselekvési terv kidolgozása
Stakeholderek fontossága
Gyenge
Erős
Nagy
„Szürke
eminenciás”
„Kulcsfigura”
Kevés
„Kibic”
„Statiszta”
Érdekeltségük:
Hatalmuk:
Stakeholderek informálása
• „Mindenkinek érdeke”
• Fontos: a stakeholderek felé csak a
számukra releváns információkat közöljük
(a stakeholder-analízis alapján)
• Legyen lehetőségük véleménynyilvánításra
• Az egyeztetések módszerét illetően
igazodjunk a stakeholderekhez
A projektek előkészítése
PCM, SWOT, LKM szerepe,
felépítése
1. Projekt menedzsment
•
Projekt tervezet készítése:







Adatgyűjtés
Célok tisztázása (általános, specifikus)
Célcsoport kiválasztása
A tevékenységek megtervezése
Körülmény analízis
Üzleti terv készítése
Dokumentációk/ellenőrzés
A konkrét projekttervezés kezdeti
fázisának eszközei: a
fastruktúrák
Problémafa, célfa, tevékenységfa:
összeállítás, logikai
összefüggések
2. Adatgyűjtés – probléma meghatározás
•
•
•
•
Jelenlegi helyzet meghatározása
Probléma elemzés, körülmények
Probléma meghatározása
Ok-okozati viszonyok feltárása
3. Cél és feladat meghatározás
•
Célcsoport kiválasztása:
 Érdekelt személyek, szervezetek
 Részesedésük
 Érdekeik, céljaik vizsgálata
•
Célok, feladatok rögzítése
 SWOT modell
•
Logikai keretmátrix elkészítése
4. Tevékenység tervezés
• Feladatok kiosztása
• Az időtávok meghatározása
• Fázisok alapos ismerete (szakértők
bevonása)
• MÉRFÖLDKÖVEK!
5. Üzleti terv elkészítése
• Bevezető oldal:
Azonosító adatok, alapinformációk
• Összefoglaló:
Ötlet leírása, piaci tendenciák, marketing
stratégia, pénzügyi kimutatások
• Megvalósíthatósági tanulmány:
Vállalkozás bemutatása, célok ismertetése,
iparág elemzés, marketing terv, pénzügyi terv
Mellékletek
6. Pályázat elkészítése
• A pályázati szabályzat alapos ismerete
• A pályázati cél és a projekt cél összhangja
• A projekt belső ellenőrzése az űrlapok
kitöltés előtt (monitoring)
• Nyilatkozatok megléte
• Dokumentumok, engedélyek, igazolások
rendelkezésre állnak!
A PCM módszertan…
(projekt ciklus menedzsment)
•
•
•
•
•
a problémamegoldó ember módszere
jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz
megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz
egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást
ha a megfelelő logikában gondolkodunk, segít azt
rendszerbe foglalni - ha nem, feltárja előttünk ezt a
hiányosságot
• … és mindemellett az EU fejlesztési programjainak
kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze
A PCM mint megvalósítási eszköz
• Cél:
– az érintettek hozzák
meg a döntéseket
– a döntések releváns
információkra
épüljenek
• a fázisok egymásra
épülnek, a sikerhez
minden fázist teljesíteni
kell
• a tapasztalatok
beépülnek a következő
programok és projektek
tervezésébe
Programozás
Értékelés
Identifikáció
Megvalósítás
Kidolgozás
Finanszírozás
A tervezés módszere - Logframe
A logikai keretmódszer garantálja:
• a valós problémákra épülést
• a célok strukturáltságát
• a mérhetőséget
• a kockázatok felmérését
• a projektterv következetességét
Tervezési módszer?
• Projektmenedzsment
• Projektértékelés
A logikai keretterv
LOGFRAME MÓDSZER
(LFA – Logical Framework Approach)
A logframe módszer több,
mint maga a mátrix!
Problémaelemzés
Kiindulás: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni
„ideális” helyzet között
Eredmények:
Probléma:
Milyen állapotot
szeretnénk elérni?
Jelenlegi
helyzet
ELTÉRÉS
A probléma meghatározása
• Szükséglet, probléma meghatározása
• A probléma által leginkább érintett népesség /
csoportok meghatározása
• A projekt iránti szükséglet igazolása
• Az állítások alátámasztása statisztikákkal,
tanulmányokkal, tapasztalatokkal
Miért van szükségünk a projektre?
A helyzetelemzés eszköze - a SWOT
• Az aktuális helyzet leírására épül
• A helyzetleírás megállapításait strukturálja,
elemzési keretet biztosít
• Megalapozza a stratégia felé való
továbblépést
• Osztályozás
–
–
–
–
Erősségek (belső - pozitív)
Gyengeségek (belső - negatív)
Lehetőségek (külső - pozitív)
Veszélyek (külső - negatív)
A SWOT négy kategóriája
• Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, +
Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyásom
hogy még jobban működjön
• Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá
befolyásom hogy jobb legyen a helyzet
• Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, +
Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de
kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket
• Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk
befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot
jelenthetnek
A SWOT logikája
Helyzetvizsgálat
Erősségek
Gyengeségek
(Weaknesses)
(Strengths)
()
Lehetőségek
(Opportunities)
Veszélyek
(Threats)
Prognózisok a külső feltételekről
(gazdasági, technológiai, társadalmi,
politikai, kulturális stb.
Projekt cél
LOGIKAI KERETMÁTRIX (LKM)
MÓDSZER
• Az 1960-es években fejlesztették ki
• Az EU pályázati gyakorlatában kötelezően
használt módszer
• Tervezési eszköz: elemzési folyamatból és
megjelenítési módból áll
• Segítségével szisztematikusan felállítható a
projekt elemeinek (célok, eredmények,
tevékenységek) hierarchiája, oksági kapcsolata,
teljesülésük megállapítása és a befolyásoló külső
tényezőkre tett feltételezések
Logikai keretmátrix
• Tervezési és menedzsment eszköz
• célorientált
• Célkitűzés-meghatározás
kulcsszerepe van a
– tervezésben
– monitorozásban
– értékelésben
A Logikai Keretmátrix „segít”
•
•
•
•
Tisztázni a projekt célját és létjogosultságát
Világosan meghatározni a projekt kulcselemeit
Azonosítani az információszükségleteket
Az előkészítés korai szakaszában elemezni a
projekt környezetét
• Egyszerűsíteni a kommunikációt a projektben
résztvevő valamennyi résztvevő között
• Meghatározni, hogyan mérhető a projekt sikere
vagy kudarca
A logikai keretmódszer mint
projekttervezési eszköz
Lépései:
1. Projekt-identifikáció (azonosítás, azonosulás)
– Problémaelemzés
– Célelemzés
– Stratégiaelemzés
2. Logikai keretmátrix kidolgozása
– beavatkozási logika
– indikátorok és forrásaik
– források
– feltételezések
A logframe mátrixot megalapozó
bevatkozási logika
Hatások
Eredmények
Outputok
Inputok
Projekt
tevékenységek
(Átfogó v. általános
célok)
(Konkrét célok)
(Operatív célok)
Logikai keretmátrix lépésről-lépésre
TERVEZÉSI FÁZIS
ELEMZÉSI FÁZIS
 1. lépés: érintettek
elemzése
 2. lépés:
problémaelemzés
 3. lépés: célkitűzéselemzés
 4. lépés: a beavatkozási
logika meghatározása
 5. lépés: az előfeltevések
és a rizikófaktorok
meghatározása
 6. lépés: az indikátorok
azonosítása
 7. lépés:
tevékenységütemezés
 8. lépés: költségvetés
készítése
1. Az érintettek elemzése
• A különböző érintettek azonosítása
–
–
–
–
Érinti a projekt
Befolyásolhatja a projektet
Lehetséges projekt partner
„Konfliktusos” szereplők
• Szerepek szerinti csoportosítása
– Projektben közreműködik, társfinanszíroz,
haszonélvező
– Támogató szervezet
– Ellenőrző szerep
• Csoportosítás társadalmi és szervezeti
szempontból
– Mik a társadalmi és gazdasági jellemzőik
– Milyen a szervezeti felépítésük (Hogyan hoznak
döntéseket)
– Milyen a jogi státuszuk
• Érdekek és elvárások
– érdekeik és elvárásaik a projekttel kapcs.
– az egyes csoportok közötti kapcsolatrendszer
• A potenciál, kapacitások és erőforrások
értékelése
– mik azok az erősségek, amikre építhetünk
– milyen hozzájárulásra számíthatunk
– mik a hiányok
• Horizontális problémák (környezeti
érzékenység, esélyegyenlőség
• Következtetések, ajánlások
– Hogyan vegyük figyelembe az egyes
csoportokat
– Milyen intézkedések szükségesek
– hogyan kezeljük az egyes csoportokat
2. Probléma elemzése
Célkitűzés-meghatározás alapja
Érintettek bevonásával
Lépések:
Azonosítsuk a terület fontosabb
problémáit.
Problémafa készítése ok-okozati
összefüggések alapján.
Tervezési fázis
Logikai keretmátrix
• A módszer előzménye a problémafacélfa analízis
• A módszer két elemből áll:
– a projekt átgondolása: a probléma okaira
való koncentrálást szolgálja az elemzési
fázis,
– az elemzés dokumentálása: a tervezés
fázisa, ahol a projektötletből részletes
projektterv lesz, elkészül a logikai keretmátrix felépítése (logframe matrix)
Logikai keret-tervezés
lépésről-lépésre
TERVEZÉSI FÁZIS
ELEMZÉSI FÁZIS
 1. lépés: érintett
érdekcsoportok
elemzése
 2. lépés:
problémaelemzés
 3. lépés: célkitűzéselemzés
 4. lépés: a beavatkozási
logika meghatározása
 5. lépés: az előfeltevések
meghatározása
 6. lépés: az indikátorok
azonosítása
 7. lépés:
tevékenységütemezés
 8. lépés: költségvetés
készítése
A konkrét projekttervezés kezdeti
fázisának eszközei: a
fastruktúrák
Problémafa, célfa, tevékenységfa:
összeállítás, logikai
összefüggések
A fastruktúrák
• Elemei:
– problémafa
– célfa
– tevékenységfa
• Logikai rendszer, amely egységben kezeli:
– a feltárandó problémákat
– a problémák megoldásához rendelendő
célokat
– a célok megvalósításához szükséges
tevékenységeket
A problémafa
•
•
Lényege: a létező helyzet negatív
elemeiről ad áttekinthető képet, azok
logikus egymásra épülését bemutatva
Összeállításának lépései:
1. fő probléma meghatározása az adott
helyzetben
2. kiindulópont keresése
– okok és következmények hierarchiájának
meghatározása
– oksági láncolatok végigvezetése
A problémafában feltüntetett
problémák jellemzői
• a problémák negatív szituációt jelentenek
– megfogalmazásuk ezt feltétlenül érzékeltesse!
• a problémák legyenek létezők, nem
jövőbeniek vagy elképzeltek
– célszerű ezt is már a megfogalmazással
érzékeltetni
• a pozíció nem a fontosságukat, hanem az
egymáshoz való logikai viszonyulásukat
jelenti
Problémaelemzés
Poorly coordinated & inefficient
distribution of welfare assistance
to vulnerable groups, especially
in the earthquake region
Unclear & inadequate
legislation for social
security & social justice
Poor coordination of
policy form ulation
Social law given low
priority by governm ent &
populace
Higher education does
not provide professional
profiles required by the
labour m arket
No system of training in
social work at higher
education level
No higher education
courses available in
social law & social work
problémafa = ok-okozati
összefüggésekbe helyezett
problémák
• azonosítsuk a kulcsproblémát
• „építsünk” fát a kulcsprobléma köré
Ha az A a B oka, alá helyezzük
Ha az A a B következménye, fölé
helyezzük
Ha egyik sem, mellétesszük
No further education
training courses for
current social workers
Problémafa I.
• A létező helyzet negatív tényezőiről ad áttekintő
képet
• Lépései:
1. Fő probléma meghatározása az adott helyzetben
2. Kiinduló pont keresése
3.Okok és következmények hierarchiájának meghatározása
4. Alulra a direkt okok, felülre a direkt következmények
5. Oksági láncolatok végigvezetése
6. Érvényesség és teljesség ellenőrzése
Problémafa II.
• A problémák negatív szituációt jelentenek.
• A problémák legyenek létezők, nem
jövőbeliek vagy elképzeltek.
• A pozíció nem a fontosságukat jelenti.
A logikai keretmódszer mint projekt
identifikációs eszköz – egy példa
Problémaelemzés
 az elemzés tárgyának és keretének meghatározása
 helyzetfelmérés
 problémák meghatározása és ok-okozati összefüggések feltárása
Munkanélküliség
Belső vállalkozások
erőtlenek
Nem elég
képzett
vállalkozók
Nincs
mögöttük
tőke
OKOZAT
Külső befektetők nem
jönnek
Túl sokan
Nincs
vannak
közművesített
ugyanarra a
terület
tevékenységre
Képzetlen
munkaerő
Rossz közúti
elérhetőség
OK
A célfa
• a problémafa „pozitív konverziója”
– pl. probléma: alacsony foglalkoztatási ráta – cél: a
foglalkoztatási ráta növelése
• minden egyes problémához pozitív állításokat rendel
• a logikai rend megmarad, de a logikai
kapcsolatokat célszerű újra ellenőrizni!
• a megfogalmazást illetően: tömör és célratörő célok
legyenek!
• esetenként szükség lehet erőforrás-elemzésre a
célok megvalósításának tervezése előtt
• jó problémafa = jó célfa
Célkitűzés-elemzés
Problémafa:
A jelenlegi helyzet
negatívumai
kulcsprobléma
Ok-okozati
kapcsolatok
Célkitűzés-fa:
A kívánt jövőbeli
helyzet pozitívumai
konkrét célkitűzés
Eszköz-eredmény
összefüggések
P o o rly c o o rd in a te d & in e ffic ie n t
d is trib u tio n o f w e lfa re a s s is ta n c e
to v u ln e ra b le g ro u p s , e s p e c ia lly
in th e e a rth q u a k e re g io n
U n c le a r & in a d e q u a te
le g is la tio n fo r s o c ia l
s e c u rity & s o c ia l ju s tic e
P o o r c o o rd in a tio n o f
p o lic y fo rm u la tio n
S o c ia l la w g iv e n lo w
p rio rity b y g o v e rn m e n t &
p o p u la c e
P o o rly c o o rd in a te d & in e ffic ie n t
d is trib u tio n o f w e lfa re a s s is ta n c e
to v u ln e ra b le g ro u p s , e s p e c ia lly
in th e e a rth q u a k e re g io n
H ig h e r e d u c a tio n d o e s
n o t p ro v id e p ro fe s s io n a l
p ro file s re q u ire d b y th e
la b o u r m a rk e t
N o s ys te m o f tra in in g in
s o c ia l w o rk a t h ig h e r
e d u c a tio n le v e l
N o h ig h e r e d u c a tio n
c o u rs e s a v a ila b le in
s o c ia l la w & s o c ia l w o rk
N o fu rth e r e d u c a tio n
tra in in g c o u rs e s fo r
c u rre n t s o c ia l w o rk e rs
U n c le a r & in a d e q u a te
le g is la tio n fo r s o c ia l
s e c u rity & s o c ia l ju s tic e
P o o r c o o rd in a tio n o f
p o lic y fo rm u la tio n
S o c ia l la w g iv e n lo w
p rio rity b y g o v e rn m e n t &
p o p u la c e
H ig h e r e d u c a tio n d o e s
n o t p ro v id e p ro fe s s io n a l
p ro file s re q u ire d b y th e
la b o u r m a rk e t
N o s ys te m o f tra in in g in
s o c ia l w o rk a t h ig h e r
e d u c a tio n le v e l
N o h ig h e r e d u c a tio n
c o u rs e s a v a ila b le in
s o c ia l la w & s o c ia l w o rk
N o fu rth e r e d u c a tio n
tra in in g c o u rs e s fo r
c u rre n t s o c ia l w o rk e rs
Célfa
• A problémafa konverziója (felcserélése)
• Minden egyes probléma hátoldalára
pozitív állítások
• Vissza az eredeti helyzetbe
• Tömör és célratörő célok
• Jó problémafa=Jó célfa
Célkitűzések megfogalmazása
Konkrét
Mérhető
Pontos
Reális
Megfogható
A logikai keretmódszer mint projekt
identifikációs eszköz – egy példa
Célelemzés
 a problémák átfordítása célokká
 a problémafa „tükörképének” megalkotása
EREDMÉNY
Új munkahelyek
Belső vállalkozások
megerősödése
Külső befektetők nem
vonzása
FELTÉTEL
Vállalkozói
ismeretekben
Tőkebevonás
jártas
vállalkozók
Új vállalkozási
területek
feltárása
Közművesített területek
kialakítása
Képzett
munkaerő
Autópályával
összekötő út
kiépítése
PROBLÉMAFA
h
a
t
á
s
CÉLKITŰZÉS FA
PROBLÉMAFA
Okozat
Súlyos munkanélküliség
Iskolázatlan /
szakképzetlen
OK
fiatalok
Szegény
Családok nagy
Száma
Képzési
programok hiánya
Mg. Alacsony
munkaerő felvevő
képessége
Mg-i termékek
Iránti kereslet
alacsony
A mg-i termékek
Feldolgozottsága
alacsony
CÉL
CÉLFA
Foglalkoztatás növelése
Eszköz
Szakképzett
fiatalok számának
növelése
Családok
bevételének
növelése
Mg. munkaerő
felvevő
képességének
fokozása
Képzési
programok
kialakítása
Mg-i termékek
marketingje
A mg-i termékek
Feldolgozottságának
növelése
Tevékenységfa
•
•
•
•
Elfogadott célok feladatokká formálása
Hierarchikus rendszer
Végrehajtást nagymértékben megkönnyíti
Esetleges irreális célok megjelennek
A tevékenységfa
• az elfogadott célokból kiindulva meghatározzuk,
hogy milyen tevékenységek elvégzésével érjük
el azokat
• az előző fák hierarchikus struktúráját megőrizzük
• a tevékenységfa alkalmazása a végrehajtás
tervezését nagy mértékben megkönnyíti
• az esetleges irreális célok a konkrét
tevékenységek alapos megtervezésével
kiszűrhetők
Improved coordination &
efficiency of distribution of
welfare assistance to vulnerable
groups, especially in the
earthquake region
Stratégiaalkotás
To contribute to the
reform of the higher
education system in the
Partner States
Legislation for social
security & social justice
rationalised & improved
Improved coordination of
policy formulation
To create a system for
training in social work at
higher education level
Social law given higher
priority by government &
populace
BA and MA courses in
social work at university
X recognised by the
Ministry of Education
Distance learning centre
of further education for
current social workers
• Határozzuk meg, mi kerüljön a projektbe
(célkitűzéscsoport)
• stratégia: szorosan összefüggő
célkitűzések csoportja
– Gondoljuk át, hogy megvalósíthatók-e!
• Véglegesítsük a konkrét és az általános
célkitűzést, valamint az eredményeket
A konkrét projekttervezés
következő fázisa: a logikai
keretmátrix
A logikai keretmátrix felépítése,
elemei, az egyes oszlopok és
sorok tartalma, ezek közötti
összefüggések
A logikai keretmátrix fontossága
• az 1970-es években kezdték el használni
• használatának előnyei:
– egyszerű elrendezés
– logikai következmények megjelenítése
• közérthető formában mutatja meg a
célokat, és teljesíthetőségük realitását
• „az EU-s támogatási rendszer
eszperantója”
A logikai keretmátrix előnyei
• a logikai keretmátrix segít…
– tisztázni a projekt célját és létjogosultságát
– világosan meghatározni a projekt kulcselemeit
– azonosítani az információszükségleteket
– az előkészítés korai szakaszában elemezni a
projekt környezetét
– egyszerűsíteni a kommunikációt a projektben
résztvevő valamennyi résztvevő között
– meghatározni, hogyan mérhető a projekt
sikere vagy kudarca
AZ Logikai Keret Mátrix
ELEMZŐ SZAKASZ
ÖSSZEFOGLALÁS
1. Problémák vizsgálata
(Érintettek elemzése)
2. Célok elemzése
3. Stratégia kialakítása
4. Ellenőrzés
A logikai keretmátrix tervezése
• a módszer előzménye a problémafa-célfa
elemzés elvégzése
• a logikai keretmátrix elkészítése két részből áll:
– a projekt átgondolása (elemzési fázis): a
probléma okaira való koncentrálást szolgálja
– az elemzés dokumentálása (tervezési fázis): a
projektötletből részletes projektterv lesz,
elkészül a logikai keretmátrix
Logikai keret-tervezés
lépésről lépésre
• elemzési fázis:
– 1. lépés: érintett
érdekcsoportok
elemzése
– 2. lépés:
problémaelemzés
– 3. lépés: célkitűzéselemzés
• tervezési fázis:
– 4. lépés: a
beavatkozási logika
meghatározása
– 5. lépés: az
előfeltevések
meghatározása
– 6. lépés: az
indikátorok
azonosítása
– 7. lépés:
tevékenységütemezés
– 8. lépés: költségvetés
készítése
Az LKM módszer lépései
Tervező szakasz
5. A projekt belső logikájának kialakítása
6. Feltételek és kockázatok pontosítása
7. Mutatók meghatározása
8.Tevékenységek ütemezése
9. Költségterv készítése
10. Végső ellenőrzés
A beavatkozási logika és az
indikátorok közötti kapcsolat
Beavatkozási
logika
Átfogó cél
A projekt célja
Eredmények
Tevékenységek
Objektív módon
mérhető mutatók
A mutatók
forrásai
Hatásmutatók
Eredménymutatók
Output
mutatók
A mutatók
forrásai
A mutatók
forrásai
A mutatók
forrásai
Eszközök
Költségek
Beavatkozási stratégia - definíciók
Mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében
ÁTFOGÓ CÉLOK
(overall objectives )
PROJEKT CÉLJA
(project purpose )
VÁRT EREDMÉNYEK
(Expected results
v. output)
TEVÉKENYSÉGEK
(Activities )
Az a magasabb szintű cél, amihez a projekt
hozzájárul
Az a cél, amit a projekt időtartamának végére,
vagy közvetlenül azt követően el kívánunk érni
(ideálisan mindig csak egy van)
A projekt konkrét, kézzelfogható eredményei
A projekt keretében végrehajtandó
tevékenységek
Feltételek
Feltételek:
a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a
program (v. menedzsmentje) nem tud befolyásolni.
Feltételek szintjei:
• a beavatkozási logikával összhangban
Feltételek meghatározásának célja:
• a tervezés korai szakaszában meghatározni a program sikerét
veszélyeztető kockázatokat.
• a végrehajtás alatt lehetővé tenni a monitoringot.
Feltételek: KOCKÁZATELEMZÉS
Fontos a
feltétel?
Valószínű a
bekövetkezése? igen
nem
Ki kell
hagyni
Biztos
Valószínű
Ki kell hagyni
Valószínűtlen
Át lehet alakítani
a stratégiát?
Ki kell bővíteni a
stratégiát a
feltételre ható
eszközökkel
Figyelni kell
igen nem
„Gyilkos” feltétel
A bizonytalanságok két alaptípusba
sorolhatók:
• A kockázatok olyan tényezők, amelyek ha
bekövetkeznek, negatív hatással lesznek
a projektre.
• A feltételek olyan tényezők, amelyek
megvalósulása szükséges a projekt
sikeréhez.
BEAVATKOZÁSI LOGIKA
Logika
Célkitűzés
Cél
Output
Tevékenységek
Definíció
Jelentés
Társadalmi-gazdasági
Miért fontos a projekt a
előnyök, amelyek eléréséhez a
régiónak?
projekt hozzájárul
Konkrét és kézzelfogható
előny a nevezett
kedvezményezetteknek
Miért van szüksége a
kedvezményezetteknek a
tervezett tevékenységekre?
Minden, amit a
kedvezményezettek fognak
kapni a projekt
megvalósításából
A projektnek köszönhetően a
kedvezményezettek mit
fognak elérni vagy mit fognak
tudni tenni??
Mit tettek a projekt
megvalósításáért
Mit kell tenni hogy a
kedvezményezettek
hozzájussanak a tervezett
előnyökhöz?
BEAVATKOZÁSI LOGIKA
(példa)
Logika
Célkitűzés
Cél
Output
Tevékenységek
Definíció
Kevesebb munkanélküli fiatal
A munkaerőpiaci politikák a helyi
igényekre válaszolnak
Több munkalehetőség
Ösztönzők kidolgozása vállalkozók
számára, hogy új munkahelyeket
teremtsenek
Indikátorok - horizontális logika
CÉL
INDIKÁTOR
INFORMÁCIÓ
FORRÁSA
A jó indikátorok – a SMART kritériumok
 Specific
Konkrét
 Measurable
Mérhető
 Achievable
Elérhető, rendelkezésre áll
 Realistic
Reális
 Time-based
Időhöz kötött
INDIKÁTOROK
• Mindegyik eredményre, közvetlen
célra és tágabb célra tegyük fel a
következő kérdéseket:
A mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt
minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez:
QQTTP- kritérium
 mennyiségi - quantity (mennyit?),
 minőségi - quality (milyen jól?),
 célcsoport - target group (kinek?),
 idő - time (mikor?),
 hely - place (hol?).
A közvetlen célok indikátorainál gondoljunk arra,
mi a fenntartható előny a célcsoport számára?
• Érzékenység:
1. Valóban mutassa a kisebb hatásokat is
2. Markánsan mérhetőek legyenek a beavatkozások
eredményei
• Összehasonlíthatóság:
1. Projektek között
2. Földrajzi területek (régiók) között
• Érthetőség:
1. Minden ki azonnal megértse
2. Mindenki ugyanazt értse
• Megbízhatóság (objektív
ellenőrizhetőség):
1. Források???
2. Dokumentáltság
• Költségesség:
1. Hozzáférés költségei
2.„Előállítás költségei”
Információ forrása az
indikátorokhoz
• Fel kell tüntetni:
-
az információ forrását
a megszerzésének módját
biztosításának formáját (pl. jelentés, statisztika)
ki szerzi be az információt
mikor és/vagy milyen gyakorisággal
A projekt keretében megszerzendő
információkhoz forrást is kell
biztosítani!
Program és környezet mutatók összehasonlítása
PROGRAM MUTATÓK
/A BEAVATKOZÁSOK ÉS A
HATÁSOK KIMUTATÁSÁRA/
A tanácsadási
szolgáltatásban részesülő
KKV-k száma
A kiépülő új nemzetközi
együttműködések száma
KÖRNYEZET MUTATÓK
/A JOGOSULT TÉRSÉG
EGÉSZÉRE
VONATKOZTATVA/
A KKV-k száma a térségben
Az export tevékenységet
folytató KKV-k %-os aránya
A realizált export többlet
Az összes export
A többlettermeléshez szükséges
új munkahelyek száma
A munkahelyek száma a
KKV-ban
FONTOS
A helytelenül megválasztott
indikátor, az egyébként kiválóan
megvalósított projektből is tud igen
negatív képet mutatni az
értékelőknek!!!
A beavatkozások „szintjei”
• Input (felhasználandó erőforrások)
• Output (megtermelt javak és
szolgáltatások)
• „Eredmények” (közvetlen és középtávú
hatások)
• „Hatások” (hosszú távú hatások)
Az indikátorok típusai I.
• Inputindikátorok
• Outputindikátorok:
1. Általában a kibocsátást mérik valamilyen
nominális skálán (km, tonna, kiadványszám stb.)
2. Tekinthető egy „szerződéses vállalásnak” is
3. A projekt „mérőszáma”, alkalmas a projektek
kiválasztására (hatékonyságmérés), illetve a
teljesítésigazolásra (ellenőrzés) egyaránt
Az indikátorok típusai II.
• Eredményindikátorok:
1. A specifikus célok teljesülését (közvetlen hatások)
mérik
2. A PCM minden szakaszában kitüntetett szerepük
van
3. Lehetőség szerint „ilyen volt ilyen lett” típusú
mutatók
• Hatásindikátorok:
1. Hosszú távú hatások (milyen társadalmi
célkitűzéshez hogyan járulunk hozzá)
A mutatók értelmezése
MUTATÓK
TELEPHELY
FEJLESZTÉS
ÚTÉPÍTÉS
VÁROSI
SZEMÉTLERAKÓ
REHABILTÁCIÓJA
Inputok
Fejlesztési költség
Építési költség
Projekt költség
Outputok
Létrehozott új üzemi
terület
Megépített út
hossza
Rehabilitált
területe mérete
Eredménye
k
A terület vonzerejének
változása
Hatások
Foglalkoztatottság
növekedése
A rehabilitált
Az összekötött
terület környezete
települések
elérhetőségének elfogadottságának
növekedése
javulása
A forgalom
növekedés
mutatói
A betelepülők
száma
Az LKM módszer erősségei
• Összehozza az érintetteket a célok és stratégiák
világos megfogalmazásához
• Világos célokat állít fel, azokat hierarchikus
sorrendbe téve a projektterv belső ellenőrzési
eszköze
• Kritikus gondolkodásra készteti a tervezőt a
projekt sikerét befolyásoló felvetések és
kockázatok megfogalmazásakor
• A teljesítménymutatók és a haladásmérés
eszközeinek megállapításával az ellenőrzés és
értékelés folyamata már a kezdetektől jelen van.
Az LKM gyengeségei
• Csak tervezési eszköz, önmagában nem
garantálja a projekt sikerét
• Szisztematizálja a gondolkodást, de nem
helyettesíti
• Csak az adott pillanatban meglévő tudást
és feltételezéseket tükrözi
• A körülmények változásához kell igazítani
• Nem lehet „kötelező gyakorlatként”
mechanikusan alkalmazni
Köszönöm a figyelmet
Pályázatírói ismeretek
– Ütemterv
– HR terv
– Pénzügyi terv
Ütemtervezés
• Miért szükséges?
– Projektelemek, feladatok időigényesek
– Egyes projektelemek egymásra épülnek
– Egyes elemek csúszása esetén hol lehet
beavatkozni
– n+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz
rendelt pályázatokat 2006. dec. 31-ig el kell
számolni (zárás 2006. okt. végéig!)
Ütemtervezés menete
• Tevékenységek meghatározása
• Tevékenységek egymásra épülésének
felvázolása
• Egyes tevékenységek időigényének
meghatározása
• Ütemterv elkészítése
Logikai háló, kritikus útvonal
B, 4
D, 6
A, 3
C, 3
E, 5
F, 3
I, 8
G, 7
H, 5
Gantt-diagram (sávos ütemterv)
HR terv
• A humánerőforrások tervezése is szükséges
– rendelkezésre állás, szűk keresztmetszetek
– költségek felmérése
• Elemei
– kompetencia igények megahtározása
– szakértők kiválasztása, hozzárendelése a
feladatokhoz
– egyes feladatok pontos ráfordítás-igényének
meghatározása
– ütemterv alapján HR inputok tervezése
HR terv - példa
Szakértők
Projekt elem
gép beszerzés
Konkrét
projekt
pénzépítési
Összes
rendszer
HR
tevékenység menedz
ügyi
szakem
gazda szakértő
en
ser
szakértő
ber
tendereztetés
szállítás
tendereztetés
infrastruktúra
építés
szoftver kiadás tendereztetés
szoftver
oktatás
kiadványok
általános
projekt
menedzsment
1
1
12
2
1
2
40
20
1
25
5
20
0,33
0,33
0,33
14
3
5
5
50
5
36
1
2
5
5
24
6
31
67
29
36,33
6,33
8,33
54
Megvalósíthatósági tanulmányok
A megvalósíthatósági tanulmány
(Feasibility study)
• A különböző projektváltozatok közötti választáshoz
döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex
feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás
várható eredményeit projektváltozatonként
részletesen elemző tanulmány.
• A közpénzekből megvalósított beruházásokkal
kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze.
• RELEVANCIA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG,
FENNTARTHATÓSÁG elemzése
A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi
felépítése
•
•
•
•
0. Főbb projekt adatok – projekt adatlap
1. Vezetői összefoglaló
2. Az alkalmazott módszertan bemutatása
3. Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák
– 3.1.
A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása
(kereslet-kínálat elemzése)
– 3.2.
A probléma kezelését célzó lehetséges
alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése,
összehasonlítása
• 4. A projekt bemutatása
– 4.1.
A projekt hátterének, kontextusának,
környezetének elemzése
– 4.2.
A projekt megvalósítás részletes bemutatása
• 5. Környezeti hatások vizsgálata
A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi
felépítése
• 6.
Pénzügyi elemzés
– 6.1.
Költségek elemzése
– 6.2.
Bevételek elemzése
– 6.3.
Jövedelmezőség és megtérülés számítás,
pénzügyi elemzések
– 6.4.
Finanszírozási források meghatározása
• 7.
• 8.
• 9.
Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata
Összegzés: a projekt megvalósíthatósága
Mellékletek
– Logikai keretterv
– Kapcsolódó jogszabályok
– Forrásanyagok
Az eredmények fenntarthatóságának
követelménye
• A projekt eredményei kielégítik a projektcélt, az aktuális
szükségletre megoldást jelentenek
• Emellett azonban követelmény, hogy a projekt eredményei
hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, további (folyamatos)
támogatás nélkül is
Mit kell figyelembe vennünk?
• Általában
– A működés, működtetés intézményi, szervezeti, fizikai feltételei
• Közösségi célú fejlesztés esetében
– Szükséglet/igény hosszú távú megléte
– Finanszírozási háttér
• Gazdasági célú fejlesztés
– Kereslet-kínálati viszonyok
– Versenyhelyzet
Fenntarthatóság - Néhány tipikus kérdés
• Normatív finanszírozás esetén a kalkuláció
alapja hogyan alakul a jövőben?
• Miért éri meg a magántőkének működtetni a
fejlesztést?
• Mit tudunk a konkurenciáról?
• Az egyes feltételek változása mekkora hatással
van a fenntarthatóságra?
Pénzügyi terv
Pénzügyi tervezés folyamata
• Beruházási javaslatok kidolgozása
(költségvetés javaslatok)
• Javaslatok pénzáramlásának becslése
• Pénzáramlás értékelése
• Projektváltozat kiválasztása
Finanszírozási feladatok,
finanszírozási igények
A kedvezményezettek finanszírozási feladatai
• Saját forrás biztosítása
• Projekt likviditás biztosítása
• Pályázat kidolgozás és a projekt lebonyolítás nem támogatott
költségeinek biztosítása
Finanszírozási igények
• „Végleges” költségek
– Saját forrás
– Nem támogatott költségek
– Vissza nem téríthető ÁFA
• „Átmeneti” költségek
– Számlák teljes összegének kifizetése
– Visszaigényelhető ÁFA
A saját forrás elemei
• Számlapénz (bank)
• Bankhitel (rövid és éven túli)
• Partnerek hozzájárulása
• Egyéb forrás (pl. tagi hitel)
Ha a saját forrás: bankhitel
Tartós
forrásigény
biztosítása
Beruházási
hitelből
Átmeneti
forrásigény
biztosítása
Rövid lejáratú
hitelből
A költségvetés kiadási oldala
• Beszerzési költségek
– Építés
– Eszközbeszerzés
– Szolgáltatás
• HR költségek
• Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak
• Teljes és szűk költségvetés - a támogatható
költségek határozzák meg
Költségek elszámolhatósága
Vonatkozó szabályok
• Strukturális Alapok költségei elszámolhatóságának szabályozásáról szóló
rendelet
• Vonatkozó európai uniós szabályok
• Hazai költségvetési előirányzatok
felhasználását szabályozó rendeletek
• Pályázati felhívás
Költségek elszámolhatósága
•
•
•
•
Általános feltételek
Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek
Projekthez közvetlenül kapcsolódnak
Projekthez nélkülözhetetlen
Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci
értékű árak
• Projekt Magyarországon valósul meg
• Nem szerepelnek a nem elszámolható
költségek között
Nem elszámolható költségek
(példák)
• Bírság, kötbér és perköltség
• Adó és illeték, amelyek nem a
kedvezményezettet terhelik
• Alvállalkozó, amely a költségekkel arányosan
nem ad hozzá értéket
• Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási
jutalék és árfolyamveszteségek)
A pénzügyi tervezés célja
•
•
•
•
Pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata
Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata
Költségek és tevékenységek egymáshoz
rendelése
A rendelkezésre álló források
feltérképezése
Kinek szól a pénzügyi terv?
Külső szervezetek számára:
– program kezelő-támogató hatóságok,
– hitelintézetek
minden esetben kérnek pénzügyi tervet, többnyire
előre megadott formátumban.
Belső célokra:
A gondos projektgazda a projekt tervezésekor
saját céljaira is készít pénzügyi tervet, mely akár
sokkal részletesebb is lehet a külső finanszírozók
által elvártnál.
A pénzügyi elemzés szabályai
• Gazdaságilag hasznos időtartamra kell tervezni
– infrastruktúra esetén 20 év,
– termelő beruházás esetén 10 év
– utolsó évre maradványérték becslése
• ráfordítások és eredmények megfelelő éves v. havi
bontásban,
• megfelelő mértékegység választása (pl. € v. Ft),
• minden tételt be kell árazni
– folyó árak,
– állandó árak,
• ki kell mutatni, hogy a finanszírozási források fedezik a
felmerülő kiadásokat,
• meg kell állapítani a projekt belső megtérülési rátáját,
vagy nettó jelenértékét.
Projektköltségvetés
• Források rendelkezésre állásával
kapcsolatos kockázatok
• Forrásszerkezet
• Költségszerkezet
• Költségtételek indokoltsága
• Források és költségek összhangja
• Érzékenység
Pénzügyi megvalósíthatóság,
megtérülés
• Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor
aktuális finanszírozási helyzet
– A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában
vizsgálja a pénzügyeket
– Pénzáramlások (cash flow) mértéke és
esedékessége
• Pénzügyi megtérülés vizsgálata
– diszkontált cash flow módszerek
• Érzékenység-vizsgálat
– a modell paramétereinek változtatása
Cash-flow elemzés
• Összes pénzbeáramlás /
összes pénzkiáramlás becslése
• Finanszírozási terv
források: saját tőke, hitel, támogatás, stb.
tőke- és kamattörlesztés ütemezése
• Likviditási elemzés:
Elégséges pénzeszközök állnak-e rendelkezésre a működéshez
szükséges költségek és az adósságterhek kifizetésére?
Rendelkezésre fognak-e állni a projekt tevékenységeinek
folytatásához szükséges pénzforrások a támogatás megszűnése
után?
A projekt szakaszai a pénzügyi
elemzés szempontjából
• előkészítési szakasz:
például a terep előkészítéséhez (földmunkákhoz), az épületek
és létesítmények felépítéséhez, a munkaerő képzéséhez
szükséges idő;
• indítási szakasz:
a működés megkezdésétől a teljes kapacitás-kihasználás
eléréséig tartó időszak;
• normális működési szakasz:
az az időszak, amikor a projekt maximális kapacitáskihasználással működik, a termékek illetve szolgáltatások
iránti kereslet függvényében;
• lezárási szakasz:
a projekt befejeződött, vagy úgy, hogy eladták a megmaradt
eszközöket, vagy úgy, hogy a projekt tevékenységeit
bevonták egy szélesebb tevékenységi körbe.
Pénzáramok
Pénzbeáramlás
Termékek
értékesítéséből
származó bevétel
Pénzkiáramlás
Tőkeköltségek:
Értékesítés prognosztizált
mennyisége * kalkulált egységár
Tárgyi eszközök, pótlás, indítási
szakasz egyéb költségei, előre
nem látott költségek, fizikai- és
ártartalék
Használati díjakból
származó bevétel
Rendszeres jellegű
költségek (működtetés, fenntartás):
Irányítás és igazgatás, bérköltségek,
nyersanyagok, félkész termék, alkatrész,
karbantartás, közüzemi díjak
Adók
Finanszírozási terv
A beruházások (tőkeköltségek, beleértve a
forgótőkét is) fedezéséhez szükséges forrásokkal
foglalkozik.
projekt futamideje alatt várható beruházások
finanszírozási igény
A finanszírozás lehetséges forrásai:
–tőke,
–hitel,
–támogatás.
Likviditás és fenntarthatóság
Arra a kérdésre ad választ, hogy a projekt
egyes időszakaiban van-e elég pénz a
kiadások fedezésére:
– mekkora lesz a projekt teljes kiadása?
– mennyi pénz marad meg az előző évről?
– mennyi lesz az összes bevétel?
– a megtakarítások és bevételek összege fedezie a kiadások összegét?
Diszkontált Cash Flow módszerek
• Befektetések közötti választáshoz és az értékeléshez
megfelelő
• A projekt teljes élettartama alatt figyelembe veszik a
pénzáramlás- összegeket és az időbeli
esedékességeket is
• A pénz időértéke egy fontos alapelv
– Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért ?
– Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz
időértékéről
– A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek
különböző az értéke ma és a jövőben
– Ez az érték különbözőség több tényező együttes
következménye: ezek az infláció, kockázat, „opportunity cost”
DCF alapú eszközértékelés
A projekt
pénzáramlása
Diszkontráta
Jelenérték
Alapfogalmak
 FV (future value)
- jövőbeli érték
 i/k kamatláb/diszkon
tráta
 PV (present
value) - jelenérték
A jövőbeli érték
Future Value = FV
1.év múlva
FV1  PV0  i * PV0  PV0 (1  i )
2 év múlva
FV2  PV1  i * PV1  PV1 (1  i )
FV2  PV0 (1  i )(1  i )  PV0 (1  i )
Általában
FVt  PV0 (1  i )
t
2
Jelenérték számítás
Diszkontálás
1 év múlva esedékes
pénz jelenértéke
5 év múlva esedékes
pénz jelenértéke
Általában
FV1 100
PV0 

 90.909
(1  i) (1.1)
FV5
100
PV0 

 62.09213
5
5
(1  i) (1.1)
FVt
PV0 
(1  i)t
A jelenérték
Példa:
Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10%
Egy év múlva
esedékes 1 euró
jelenértéke
Két év múlva
esedékes 1 euró
jelenértéke
1
PV 
 0.90909
(1  0.10)
1
1
PV 

 0.82645
2
(1  0.10) 1.21
Ezekből a számításokból adódnak az egyes évekhez tartozó
diszkontfaktorok.
A jelenérték
A diszkontfaktorok alkalmazása: Egy ismert
Cash Flow jelenértéke, ha k=10%
Esedékesség (mához képest)
egy év múlva 1 EUR
két év múlva 3 EUR
három év múlva 2 EUR
CF
1,00
3,00
2,00
diszkont
faktor
0,90909
0,82645
0,75131
DCF
EUR
0,90909
2,47935
1,50262
4,89106
A nettó jelenérték (NPV) módszer
• Meghatározzuk a pénzáramlások
diszkontált értékét a megfelelő
diszkontrátával (ez az NPV)
• Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés
hozama nagyobb, mint a költsége
• Ha az NPV nem negatív, a befektetés
(pénzügyi megtérülés szempontjából)
elfogadható, különben nem
Nettó jelenérték
n
At
NPV  
t
t 0 (1  k )
Ahol At a cash flow értéke a t. időpontban, ami
lehet negatív (cash outflow) vagy pozitív (inflow) ,
és n a beruházási periódus utolsó időpontja, amikor
még van pénzmozgás, míg k az elvárt hozam
NPV mintapélda - új gép vásárlása
Veszek ma egy gépet 180 ezer euróért. Az új
gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 56
ezer euró bevételt hoz nekem. Tegyük fel,
hogy az elvárt hozam 10%.
56,000 56,000 56,000 56,000 56,000




2
3
4
(1.10) (1.10) (1.10) (1.10) (1.10)5
 180,000 212,284.80  €32,284.80
NPV  180,000
Projektek közötti választás
Év
0
1
2
3
4
5
Javaslatok (Cash Flow)
1
2
3
-180 000 -187 970 -164 460
56 000
40 000
70 000
56 000
50 000
60 000
56 000
60 000
50 000
56 000
70 000
40 000
56 000
80 000
30 000
10% elvárt hozam mellett mindhárom fenti CF
esetében azonos az NPV, mégpedig €32,284
Egy beruházási példa
Év
0
Beruházási költség
1
2
3
4
-500
Összesen
-500
Üzemeltetési költség
-50
-50
-50
-200
Bevétel
200
200 200 250
850
150
150 150 200
150
Nettó Cash Flow
-500
-50
Elfogadható ez a projekt?
Az NPV-módszer
a példa megoldása
Év
Nettó CF
0
-500
1
150
2
150
3
150
4
200
Összesen
150
Diszkont faktor ( k= 10%) 1,0000 0,9091 0,8265 0,7513 0,6830
DCF
-500 136,36 123,97
112,7
136,6
9,6295
Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi,
de a projekt pénzügyileg
jövedelmező.
A jövedelmezőségi index (PI)
n
At

t
(
1

k
)
PI  t 1
A0
Az „új gép” projektünk esetében:
€212,224.80
PI 
 1.18
€180,000
A beruházási javaslat elfogadható, ha a
jövedelmezőségi index egynél nem kisebb.
NPV és PI összehasonlítása
Jövőbeli nettó CF jelenértéke
Induló ráfordítás
Nettó jelenérték (NPV)
Jövedelmezőségi index (PI)
Projekt Projekt
A
B
200 000 80 000
150 000 50 000
50 000 30 000
1,33
1,60
Az NPV szerint az A projekt, a PI szerint B projekt jobb!!
Általában igaz, hogy az NPV és a PI ugyanarra az elfogadáselutasítás döntésre vezet. De az NPV a projekt által megtermelt
többletjövedelmet abszolút összegben fejezi ki, PI az egységnyi
befektetésre jutó (relatív) jövedelmezőséget mutatja.
Beruházási döntések
korlátozások esetén
• Bármikor előfordulhat, hogy a
rendelkezésre álló tőke korlátos, vagy
egyéb korlátozások vannak egy adott célra
vagy időszak alatt felhasználható tőke
összegére.
• Különösen igaz ez, ha a finanszírozás
állami támogatási alapokból történik.
Beruházási döntések korlátozások esetén
Példa: Korlátos költségvetés
Költségvetési korlát: 1 milliárd forint
Javaslat
4
7
2
3
6
Jövedelmezőségi
index
1,25
1,19
1,16
1,14
1,09
5
1
1,05
0,97
Kezdeti
ráfordítás
400 000
100 000
175 000
125 000
200 000
1 000 000
100 000
150 000
A beruházási ráfordítások összegét korlátozza a költségvetési korlát.
Hiába vannak további, még vonzónak tűnő lehetségek, pl. az 5.
javaslat.
Beruházási döntések korlátozások esetén
Példa: Egymást kizáró alternatívák és összefüggő
(feltételes) projektek
Költségvetési korlát: 1 milliárd forint
Javaslat
4
7
2
3
6
5
1
Jövedelmezõségi Kezdeti ráfordítás
index
1,25
400 000
1,19
100 000
1,16
175 000
1,14
125 000
1,09
200 000
1 000 000
1,05
100 000
0,97
150 000
Ha pl. a 3. és 7. projektek egymást kölcsönösen kizárják, nem valósítható meg
mindkettő. Ilyenkor a jövedelmezőbb 7. projektet kell választani.
Ha a 4. projekt az 1. projekttel együtt valósítható csak meg, akkor a kettőt együtt kell
értékelni is. A két projekt súlyozott átlagos PI értéke 1.17, vagyis mindkettő
megvalósítható, akkor is, az 1. projekt NPV értéke negatív.
Érzékenységvizsgálatok
• Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a
döntési modell bármely elemének megváltozása
vagy hibája esetén
• Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a
modell eredményei jelentősen megváltoznak, akkor
ez egy figyelmeztetés a döntéshozóknak kockázatosabb a projekt!!!
• Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a
megvizsgáljuk, hogy a költségek/hasznok mértéke
mennyire függ a pénzáramlások számításánál
alkalmazott feltételezésektől
• Újraszámoljuk az NPV értékeket a megváltozott
feltételezésekkel
Érzékenység vizsgálatok
A beruházási projekt példa esetében
Év
Beruházás
0
1
2
3
4
Összesen
-500
-500
Üzemeltetési költség
-50
-50
-50
-50
-200
Bevételek
200
200
200
250
850
150
150
150
200
150
Nettó Cash Flow
-500
NPV=
9,63
Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?
Év
Beruházás
0
1
2
3
4
Összesen
-510
-510
Üzemeltetési költség
-50
-50
-50
-50
-200
Bevételek
200
200
200
250
850
150
150
150
200
140
Nettó Cash Flow
NPV=
-510
-0,37
Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?
Év
Beruházás
0
1
2
3
4
Összesen
-600
-600
Üzemeltetési költség
-50
-50
-50
-50
-200
Bevételek
200
200
200
250
850
150
150
150
200
50
Nettó Cash Flow
NPV=
-600
-90,37
Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal
nagyobb?
Év
Beruházás
0
1
2
3
4
-500
Üzemeltetési költség
Bevételek
Nettó Cash Flow
-500
NPV=
1,71
Összesen
-500
-52,5
-52,5
-52,5
-52,5
-210
200
200
200
250
850
147,5
147,5
147,5
197,5
140
Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő
meg ?
Év
Beruházás
0
1
2
3
4
Összesen
-500
-500
Üzemeltetési költség
-55
-55
-55
-55
-220
Bevételek
200
200
200
250
850
145
145
145
195
130
Nettó Cash Flow
NPV=
-500
-6,22
Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?
Év
Beruházás
0
1
2
3
4
Összesen
-500
-500
Üzemeltetési költség
-50
-50
-50
-50
-200
Bevételek
190
190
190
237,5
807,5
140
140
140
187,5
107,5
Nettó Cash Flow
NPV=
-500
-23,78
Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitáskihasználás?
Beruházás
-500
-500
Üzemeltetési költség
-25
-50
-50
-50
-175
Bevételek
100
200
200
250
750
75
150
150
200
75
Nettó Cash Flow
NPV=
-500
-58,55
Érzékenységvizsgálatok
Összefoglalás
Tétel
Beruházási ráfordítás
Üzemeltetési költség
Jövedelem
Kapacitáskihasználás
tervtől való
eltérés
mértéke
NPV
20%
10%
-5%
50%
Mit jelent ez
• magánberuházás esetében?
• közcélú beuházás esetében?
-90
-6
-24
-59
Költség-haszon elemzés
Cost Benefit Analysis (CBA)
• Nem csak magánszektorbeli értékeléskor
alkalmazható
• A Cash Flow előrejelzése, az NPV számítása,
érzékenységvizsgálatok, a megtérülés elemzése
elvileg azonos lehet bármely projektnél
• A jelenérték-elv alkalmazása általánosan
elfogadott
• A DISZKONTRÁTA nagyon különböző lehet a
különböző projektek esetében
CBA: Köz- és magánszféra
• Nem csak a közvetlen pénzáramlásokat kell
figyelembe venni - pl. környezeti hatások,
társadalmi következmények
• A társadalmi célú befektetéseket szélesebb
értelemben kell értékelni
• Közvetett célok is vannak
• Meg kell kísérelni a nem anyagi javak értékelését
is: időmegtakarítás, életvédelem, jólét
• Általában alacsonyabb a megtérülési
követelmény
Monitoring, értékelés és
ellenőrzés a Strukturális Alapok
vonatkozásában
Európai Uniós program alapelvek
• Programozás - nagy körültekintéssel
– TERV
• Partnerség - minden érintettet bevonni
– TÁRSAK
• Addicionalitás vagy társfinanszírozás
– TELJESSÉG
• Koncentráció - minden „téren”
– TERÜLET/TÉMA
• Átláthatóság, monitoring, ellenőrzés
(!)
– TRANSZPARENCIA/TISZTÁZÁS
Ö
T
(T)
L
E
T
E
S
S
É
G
A projektciklus folyamata
ELLENŐRZÉS,
UTÓLAGOS (EX-POST)
ÉRTÉKELÉS
szabályszerűségi és
célszerűségi vizsgálat,
tanulságok levonása a
következő programokhoz
illetve projektekhez
MONITORING,
IDŐKÖZI (MID-TERM)
ÉRTÉKELÉS
ütemtervek és fizikai megvalósulás
ellenőrzése, célok teljesülésének
vizsgálata
TERVEZÉS,
PROGRAMOZÁS,
ELŐZETES (EX-ANTE)
ÉRTÉKELÉS
projekttervek,
előkészítő tanulmányok,
programdokumentáció
VÉGREHAJTÁS
pályázatok, közbeszerzések
(tender, értékelés, szerződés,
kifizetés), megvalósítás,
kivitelezés
Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés
Közös szempontok:
• (számos esetben azonos) szereplők
közös felelőssége
• elfogulatlan ítélet
• nyílt és átlátható folyamat
• erőforrás kímélés
Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés
összefüggése
INPUT
OUTPUT
EREDMÉNY
HATÁS
Szabályozottság ellenőrzése
Monitoring
Értékelés
Ellenőrzés
Ellenőrzés
Ellenőrzés
„Se vele - se nélküle”
Monitoring  Értékelés  Ellenőrzés
Monitoring
• Folyamatos „nyomon követés”,
vizsgálat, elemzés - a célok ütemes
megvalósulása érdekében
• Szükség szerinti beavatkozás, döntéselőkészítés
– változtatni a managementen
– változtatni a célkitűzéseken
– reallokálni a forrásokat
• Dokumentálás, információáramlás,
tájékoztatás az átláthatóság jegyében
Értékelés
• Célkitűzések megvalósulásának vizsgálata
• Statikus elemzés
• Projektciklusbeli helyétől függően:
– Előzetes „ex-ante” értékelés
– Időközi, vagy közbenső „mid-term” vagy „interim”
értékelés
– Záró, vagy utólagos „ex-post” értékelés
+ Kiegészítő, „ad-hoc”, eseti értékelések
• Végrehajtói helyzetétől függően
– Belső értékelés vagy
– Külső értékelés
Ellenőrzés
• Jog- illetve szabályszerűségi vizsgálat
• Belső és külső is lehet
• Érdemi összefüggések felvázolása
 megoldási javaslat
 intézkedési kötelezettség
• Forrásai:
– nyilvántartások
– statisztikák
– jelentések
– konzultációk
– felmérések
– helyszíni vizsgálatok
A monitoring definíciója
A 166/2001. számú a nemzetközi segélyek, támogatások
felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő
rendszerének kialakításáról szóló Kormányrendelet szerint:
A monitoring "olyan figyelemmel kísérő, értékelő és javaslattevő
tevékenység, amely az Európai Unió által nyújtott (PHARE, ISPA,
SAPARD, stb.) támogatásból, illetve egyéb nemzetközi segélyből,
támogatásból,
valamint
a
központi
költségvetésből
(társfinanszírozás)
végrehajtandó
programok
eredményes,
szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A
monitoring kiterjed a programok tervezésétől a végrehajtás minden
fázisán keresztül azok lezárásáig annak vizsgálatára is, hogy a
programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek,
amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették.".
A monitoring rendszer elemei
• háttér intézményrendszer
• adat - indikátor (forrás, funkció, forma)
• szakértői támogatottság
• jelentéstételi rendszer
• technika (IT!)
• bizottságok
A monitoring célja
 időszerű és releváns információk biztosítása
 a
projekt-célkitűzések
megvalósulásának
követése
 korrekciós lépések tervezése
 az átláthatóság
 információk a beszámolási kötelezettségekhez
 a támogatási politikák pozitív irányba történő
befolyásolása
 publicitás
A hazai monitoring rendszerre
vonatkozó jogszabályok
• 1108/1997. (X.11.) Kormányhatározat az EU Phare programja és
az OECD-országok által Magyarországnak juttatott segélyek
kormányzati irányításának és koordinációjának új rendjével
összefüggő egyes feladatokról
• 1009/1998. (I.30.) Kormányhatározat a nemzetközi
segélyprogramok monitoring rendjéről
• 1026/1999. (III.3.) Kormányhatározat - a 1108/1997. módosítása az EU segélykoordinációs rendszere és az EU támogatások
monitoring rendszere
• 166/2001. (IX.14.) Kormányrendelet a nemzetközi segélyek,
támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő
és értékelő rendszerének kialakításáról
A monitoring jelentés tartalma
• a projektek végrehajtásának menete,
eredményeik
• eltérések a megvalósítási tervtől
• felmerült problémák és a
megoldásukra tett intézkedések/-i
javaslatok  akár a pénzügyi terv
felülvizsgálatára is
• tájékoztató és propaganda
tevékenység
SA jelentéstétel menete
Projekt végrehajtó
Beavatkozás,
átcsoportosítás
adatszolgáltatás, rendszeres beszámolás,
alkalmankénti önértékelés
Közreműködő szervezet
adatgyűjtés/egyeztetés, igazolás, helyszíni ellenőrzés
Operatív Program Irányító Hatóság
ellenőrzés, jelentéstétel, OP Monitoring Bizottság
Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság
ellenőrzés, jelentéstétel, KTK Monitoring Bizottság
Európai Bizottság
jelentések, ex-post(!) jóváhagyás
IT
adatbázisok
Európai
Bizottság

Monitoring Információs Rendszer
KTK Monitoring
Bizottság

KTK Irányító
Hatóság
MEH NFTH
HEFOP Monitoring
Bizottság

HEFOP Irányító
Hatóság
FMM


AVOP Monitoring
Bizottság
GVOP Monitoring
Bizottság
KIOP Monitoring
Bizottság
ROP Monitoring
Bizottság
AVOP Irányító
Hatóság
FVM
GVOP Irányító
Hatóság
GKM
KIOP Irányító
Hatóság
GKM
ROP Irányító
Hatóság
MEH TFH






Közreműködő/
Közvetítő/végrehajtó Közvetítő/végrehajtó Közvetítő/végrehajtó Közvetítő/végrehajtó
végrehajtó szervezet
szervezet
szervezet
szervezet
szervezet
ESZA Kht.
ÁFSZ
OFA
OMAI
ESzCsM
Pályázó

A monitoring szintjei
KTK Monitoring Bizottság
KTK Irányító Hatóság
OP Monitoring Bizottság
Program monitoring
OP Irányító Hatóság
Közreműködő szervezet
Projekt monitoring
Címzett (pályázó)
Az IT rendszer adatbázisai
•
•
•
•
•
•
Támogatási kérelmek
Egyeztetett kérelmek
Befogadott, jóváhagyott projektek
Végrehajtás alatt álló projektek
Befejezett, megvalósult projektek
Visszaélések („Lopez modul”)
Értékelés lépései
1.) Eredmények elemzése
2.) Megvalósítás folyamatának vizsgálata
3.) Partnerek, intézmények, szervezetek
tevékenységének és
együttműködésüknek az értékelése
4.) Korrekciós intézkedések megítélése
5.) Értékelő jelentés összeállítása
Európai Unió alapelvei az értékelésre
 A program menedzsment integráns része
 Elegendő erőforrás biztosítása (humán,
anyagi és szellemi)
 Minőségi követelményei:
 az érvényesség szem előtt tartása,
 az információhoz való hozzáférés biztosítása,
 a szereplők érdekeinek figyelembe vétele,
 megbízhatóság, átláthatóság és tárgyilagosság
érvényesítése
 Nyilvános eredményeknek!
Az értékelések jellemzői
A
projektciklus
szintje
A vizsgált
információk
jellege
Az értékelés
fajtája
Az értékelés
jellemzője
Tervezés,
programozás
Input, tervadatok,
korábbi
tapasztalatok
Előzetes
„ex-ante”
Hatás- és relevancia
vizsgálat
Végrehajtás
Output,
tevékenység,
eredmény
Időközi
„mid-term”
Hasznossági és
hatékonysági vizsgálat
Utólagos
„ex-post”
Eredményességi és
fenntarthatósági
vizsgálat
Befejezés
Output, eredmény,
hatás
Előzetes „ex-ante” értékelés 1.
Célja - vizsgálni a megfelelőséget:
• probléma kezelés
• célkitűzések
• számszerűsítés
• struktúra
• előírások
Előzetes „ex-ante” értékelés 2.
Fő tényezői:
1. Korábbi tapasztalatok
2. Társadalmi-gazdasági környezet, erős
és gyenge pontok
3. Stratégiák és prioritások belső és külső
koherenciája
4. Célkitűzések mennyiségi meghatározása
5. Társadalmi, gazdasági hatások, forrásfelhasználás
6. Végrehajtási rendszer
Időközi „mid-term” értékelés
Célja:
• Előrehaladás vizsgálata
• Javaslat módosításra
• Pénzügyi helyzet megítélése
• Változtatások igazolása
• Projekt menedzsment megítélése
Utólagos „ex-post” értékelés
Célja - az elvárt célok és az elért célok
összehasonlításával:
• A projekt igazolása
• A projekt hatásainak értékelése
• Adatok elemzése
• Új tapasztalatok szerzése
Belső és külső értékelés összevetése
•
•
•
•
•
•
BELSŐ
„bennfentesség”
meglévő
erőforrások
közvetlen
tapasztalatok
aktuális
szaktudás
költséges a
külön egység
„prekoncepció”
KÜLSŐ
• függetlenség
• szakmai hozzáértés
• konkrét, objektív
elemzés
•plusz kapacitás
 „ad-hoc”
értékelések!
• plusz költség
• „idegen kéz”
Az értékelések hatásai a
projektciklusban
„Ex-ante”  programozás, tervezés, végrehajtás
„Mid-term”  végrehajtás, lebonyolítás
„Ex-post”  folytatás, újrakezdés
Az ellenőrzésre vonatkozó hazai
jogszabályok
• 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
• 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről
• 15/1999. (II. 5.) Kormányrendelet a központi, a
társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek
kormányzati, felügyeleti valamint belső költségvetési
ellenőrzéséről
• 61/1999. (IV. 21.) Kormányrendelet a Kormányzati
Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladat- és hatásköréről
Végkövetkeztetés
A monitoringnak, értékelésnek és
ellenőrzésnek nagy jelentősége van, mert:
•
•
•
•
•
EU elvárás, sőt követelmény,
alaposabb megértést nyújt,
végigkíséri az egész projekt- és programciklust,
döntéseket alapozunk rá,
fontos információforrás.
 Javítás,
okulás, tanulás,
hogy valami „JÓT” hozzunk létre!
Köszönöm figyelmüket!