Transcript Katasztrófavédelmi Konferencia 2012. július 10. előadásanyaga 2.rész

„Társasházak, lakóépületek előírásai”
Katasztrófavédelmi Konferencia
Fischer András tű. fhdgy., osztályvezető
Arató Gábor tű. fhdgy., kiemelt főreferens
2012. július 10.
Pécs, Iparosház
BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
Tartalom
•
•
•
•
•
Hatályos jogszabályok
Hatósági ellenőrzések jogalapja
Hatósági felhívás, tűzvédelmi bírság
A közérdekű bejelentések
A hatályos és a hatályon kívül helyezett jogszabályok
összevetése
• Használati és tárolási szabályok, kapcsolódó fogalmak,
bírságtételek
• Az Igazgatóság honlapjának ismertetése
• Kérdések feltevése
I. rész
A hatósági eljárások
Hatályos jogszabályok
• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
• 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a
műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Ttv.)
• 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi
hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi
bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező életés balesetbiztosításáról
• 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos
településrendezési és építési követelményekről
• 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi
Szabályzatról (OTSZ)
• 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi
kirendeltségek illetékességi területéről
Az ügyfél
• Ügyfél az a természetes vagy jogi személy,
továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az
ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak,
illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás
adatot tartalmaz
• Az ügyfelet jogok illetik, kötelezettségek
terhelik
A hatóság, a hatáskör és az illetékesség
• Ket.
• Hatóság: az szervezet, amelynek az ügy
feladatkörét érinti
• Hatáskör: megmutatja, hogy adott hatóság
mit tehet, mire van jogosultsága
• Illetékesség: megmutatja, hogy a hatóság a
hatáskörét hol gyakorolhatja
Hatósági ellenőrzések 1.
• A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként - a
katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely az
épületek,
építmények
tűzvédelmi
használati
előírásaival kapcsolatosan eljár, tehát
• A lakóépületek ellenőrzéseinek lefolytatására első
fokon a helyi illetékességű katasztrófavédelmi
kirendeltségek rendelkeznek hatáskörrel
• A magánszemélyek, a gazdálkodó tevékenységet
folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek kötelesek
biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét
A hatósági ellenőrzések 2.
• Ket.
• A hatóság ellenőrzi a jogszabályban foglalt
rendelkezések betartását
• A hatósági ellenőrzés történhet előzetes
értesítés után, vagy előzetes értesítés nélkül
• A hatósági ellenőrzés eszköze lehet helyszíni
ellenőrzés,
vagy
adatszolgáltatás,
iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével
megvalósuló ellenőrzés
Hatósági ellenőrzések 3.
• A hatóság a hatásköre gyakorlásának keretei között a
megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb
létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő
bármely
iratot,
tárgyat
vagy
munkafolyamatot
megvizsgálhat,
• a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén
tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a
helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy
kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet,
továbbá egyéb bizonyítást folytathat le,
• a szemle eredményes és biztonságos lefolytatása
érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a
rendőrség közreműködését kérheti,
• az ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását
akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.
A hatósági ellenőrzés megállapításai
• A hatóság jegyzőkönyvet vesz fel a helyszínen
tapasztaltakról
• Ügyféli jogok
• Amennyiben az ellenőrzést hiányosságot,
jogszabálysértést tár fel, a hatóságnak két
lehetősége van
A hatósági felhívás
• Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként
megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve
hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
• és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a
jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a
jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a
hatóság
felhívja
az
ügyfél
figyelmét
a
jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő
megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre
történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak
megszüntetésére
• ha az előbbiek szerinti felhívásban meghatározott
határidő eredménytelenül telt el, vagy az előbbiek
alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja
a
hatáskörébe
tartozó
eljárást
és
a
jogkövetkezmény megállapítását is
• ha a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében
nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a
hatóság
a
jegyzőkönyv
jogszabálysértésre
vonatkozó információkat tartalmazó részének
megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi,
szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást
kezdeményez
„a hatáskörébe tartozó eljárás”
• A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a
hatóságnak
a
jogsértésről
való
tudomásszerzésétől számított három hónapon
belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését
követő egy éven belül indítható meg.
• Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a
magatartás abbahagyásakor kezdődik.
• Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy
valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek
meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg
ez a helyzet vagy állapot fennáll.
A bírságolás 1.
• A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt
szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben
tűzvédelmi bírságot szabhat ki. MÉRLEGELHET
• Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1-8., 12-18., 20-24.,
29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén
a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. MÉRLEGELÉSNEK
ÉS HATÓSÁGI FELHÍVÁSNAK HELYE NINCS
• Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság
ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell
szabni.
• Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság
mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható
bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.
Hatósági felhívás és bírság együttesen
• Amennyiben a hatóság több hiányosságot,
jogszabálysértést tapasztal ellenőrzése során,
egyes hibák esetében hatósági felhívást
alkalmaz, egyes bírságköteles hibák esetén
bírságot szab ki együttesen!
A bírságolás 2.
• A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a
büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a
tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság
megszüntetésének kötelezettsége alól.
• A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett - az
azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével
- a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat
közlését követő két hónap elteltével szabható ki
ismételten.
• A bírság megfizetésének határnapját a bírságot kiszabó
hatóság állapítja meg
A bírságolás 3.
• Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság
részletekben történő teljesítést is megállapíthat
• A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt
benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti
az
elsőfokú
hatóságtól
a
pénzfizetési
kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a
részletekben történő teljesítés engedélyezését,
hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a
határidőre való teljesítést, vagy az számára
aránytalan nehézséget jelentene
A bírság meg nem fizetése
• A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg
nem fizetése esetén a kiszabott összeget
késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke
minden naptári nap után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi
bírság és a késedelmi pótlék adók módjára
behajtandó köztartozás.
Utóellenőrzés
• A hatóság utóellenőrzést tarthat, hogy
meggyőződjön arról, hogy a hatósági
felhívásban foglaltaknak az ügyfél eleget
tett-e. Ha igen, az eljárást megszünteti, ha
nem bírságolási eljárást indít.
A fellebbezésről
• Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen
fellebbezhet
• Másodfokú hatóságként a területi szerv,
esetünkben
a
Baranya
Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el
• A másodfokú döntést hozó hatóság a
sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző
eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve
a fellebbezésben foglaltakhoz.
A közérdekű bejelentések
• A megfelelő tűzvédelmi helyzet kialakítása és
megtartása a lakóközösség közös ügye, így az
ezen a területen tapasztalt hiányosságokért is
közös a felelősségvállalás. A tapasztalt
problémákkal először a lakóház kezelőjéhez a
közös képviselethez kell fordulni, mert így helyi
szinten oldhatók meg a problémák a
leggyorsabban.
• Hatáskör, illetékesség vizsgálata
• Áttétel
• Nem csak a bejelentésben foglaltakat
vizsgálhatja a hatóság
• Közös ellenőrzések lefolytatása a hatáskörrel
rendelkező társhatóságokkal
II. rész
Az OTSZ kapcsolódó előírásai
Hatályos és hatályon kívül helyezett
jogszabályok összevetése
• 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat
kiadásáról
• „9.3. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos
berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a
tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hőés füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi
berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési
utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg
sem szabad.”
• Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság - más, legalább
azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében kérelemre az eltérést engedélyezheti az OTSZ 5. rész II. fejezet 9.19.4. pontjai előírásai alól.
Hatályos és hatályon kívül helyezett
jogszabályok összevetése 2.
• 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos
Tűzvédelmi Szabályzatról:
• „Az építményben, helyiségben és szabadtéren a
villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és
zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a
nyomásfokozó szivattyút,
valamint
hőés
füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a
tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket
eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A
menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez
szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá
ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a
tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet.”
Hatályos és hatályon kívül helyezett
jogszabályok összevetése 3.
•
•
•
•
116/1996. (XII. 7.) Korm. rendelet :
„1. § Tűzvédelmi bírság szabható ki
a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az
aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve
tüzet idézett elő, …
• 3. § (1) Ha a jogszabály másképp nem
rendelkezik, a tűzvédelmi bírság alsó határa a
tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság
felső határának megfelelő összeg, a felső határa a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel hárommillió forint.”
Hatályos és hatályon kívül helyezett
jogszabályok összevetése 4.
• 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet:
• „7. § (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt
szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben
tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt
táblázat 1-8., 12-18., 20-24., 29., 30. és 36. sorában
rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság
kiszabása kötelező.
• (2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság
ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni.
• (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság
mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok
összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.”
Általános előírások 1.
• Létesítményt, építményt létesíteni - ideértve a
tervezést,
az
átalakítást,
illetve
rendeltetésének módosítását is - valamint a
létesítményt, építményt, gépet, berendezést,
eszközt és anyagot használni, technológiát
alkalmazni a meghatározott tűzvédelmi
szabályok, tűzvédelmi műszaki követelmények
betartásával lehet
Általános előírások 2.
• Az építményt, építményrészt (helyiséget,
tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet
csak a használatbavételi, üzemeltetési,
működési
és
telephelyengedélyben
megállapított
rendeltetéshez
tartozó
tűzvédelmi követelményeknek megfelelően
szabad használni
Kapcsolódó fogalmak
• Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az
építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a
helyiség létesül, illetve amire használják
Általános tárolási előírások 1.
• A veszélyességi övezetben, helyiségben,
építményben és szabadtéren csak az ott
folytatott
folyamatos
tevékenységhez
szükséges anyagot és eszközt szabad tartani
• Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék
mennyisége nem haladhatja meg a
tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó
műszaki
követelményben
megengedett
tűzterhelési értéket
• Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban
és előterében mindennemű tárolás tilos.
Kapcsolódó fogalmak
• Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel határolt
előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik,
ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors
menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő
csukószerkezettel ellátottak.
• Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt
lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával
képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának
lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a
lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és
mentésre meghatározott ideig alkalmas marad.
Általános tárolási előírások 2.
• Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B”
tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem
tárolható.
• Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és
olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a
tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne
akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek
a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a
kéménytől
legalább
1
méter
távolságra
helyezkedjenek el.
• „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartoznak a
különböző oldószeres festékek, lakkok, a benzin, az
éghető gázok. Az anyag beazonosítását a
csomagolásán lévő felirat, jelzés, piktogram teszi
lehetővé.
• „A” tűzveszélyességi osztály lehetséges jelölései: „A”
tűzveszélyességi osztály, fokozottan tűz- és
robbanásveszélyes; I. tűzveszélyességi fokozat;
fokozottan tűzveszélyes; tűzveszélyes; „F”; „F+”; „R
11”; „R 12” vörös négyzetben láng szimbólum.
• „B” tűzveszélyességi osztály lehetséges jelölései: „B”
tűzveszélyességi osztály; tűz- és robbanásveszélyes;
II. tűzveszélyességi fokozat; kevésbé tűzveszélyes; „R
10”.
Általános tárolási előírások 3.
• Az építményben, helyiségben és szabadtéren a
villamos berendezés kapcsolóját, a közmű
nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi
jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút,
valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét,
nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést,
felszerelést és készüléket eltorlaszolni még
átmenetileg sem szabad.
Kapcsolódó fogalmak
• Hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés,
amely gépi úton lehetővé teszi a füstnek és a forró
égésgázoknak a szabadba való kiáramlását.
• Hő- és füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott
állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró
égésgázoknak a szabadba való kiáramlását
természetes úton.
• Nyitószerkezet: olyan szerkezet vagy szerkezetegyüttes, amely nyitja a hő- és füstelvezetőket.
A menekülési és kiürítési útvonalak előírásai 1.
• A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez
szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá ott
éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a
tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet.
• A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad
karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben,
építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan
tartózkodók számának és a várható forgalom
egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre
vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni,
ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb
tömegtartózkodásra
szolgáló
építményben,
építményrészben 1,65 m-nél, egyéb építményekben
1,10 m-nél.
Kapcsolódó fogalmak
• Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának
útvonala (kiürítés második szakasza).
• Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a
veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának
útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett
tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza)
útvonalából áll.
• Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban,
épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása).
• Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok,
illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb
vízszintes távolság.
• Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg
amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300
főnél több személy tartózkodása várható.
• Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg
300 személynél nagyobb befogadóképességű
helyiség.
• Az
építmények
folyosóinak
szélességét
a
rendeltetésüknek megfelelően kell meghatározni. A
kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad
szélességét - a vonatkozó jogszabályok előírása
szerint - számítással kell meghatározni, de az nem
lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás
céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél.
• Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek
megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös
használatú közlekedő.
• Az építmény kiürítésre alkalmas
útvonalainak (folyosók, lépcsők,
lejtők, kapualjak stb.) előírt legkisebb
szabad keresztmetszetét, területét,
épületszerkezet,
beépített
berendezés, felszerelés, szerelvény
(pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny,
fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől
mért 1,95 m magasságon belül nem
szűkítheti.
• Az építmény közlekedő terei és helyiségei egyaránt tegyék
lehetővé a zavartalan, biztonságos közlekedést a
rendeltetésnek megfelelően a használó személyek, a
járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítsák
továbbá veszély esetén az építmények meghatározott időn
belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata,
berendezéseinek működése, vagy esetleges meghibásodása a
kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti.
• Az építmény főbejárata és valamennyi önálló rendeltetési
egységének (pl. lakásának) bejárata, továbbá az ezek közötti
közlekedőterületek - a kiürítési útvonalak - legyenek
alkalmasak egy hordágyon fekvő beteg biztonságos és
akadálymentes végigszállítására.
• A közlekedők azon területein, ahol menekülés nem
történik (pl.: zsákfolyosó végfala és a legközelebbi
lakásbejáratok közötti terület) növény, babakocsi,
kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez
hasonló egyéb tárgy tűzvédelmi hatósági engedély
nélkül elhelyezhető, ha az elhelyezett, tárolt anyag,
tárgy nem nehezíti a tűzvédelmi berendezések,
kezelőszerkezetek,
közműelzáró
szerelvények
észlelését, megközelítését, használatát, működését.
• Lépcsőfokon virág, növény elhelyezése tilos, arra
eltérési engedély nem adható.
A tárolt, beépített éghető anyagok azzal a
veszéllyel járnak, hogy az esetleg más
területeken, helyiségekben (lakás, tároló,
szemétledobó, stb.) keletkező tüzek
átterjedését teszik lehetővé. Arról sem
szabad megfeledkezni, hogy meg van a
lehetősége annak, hogy az őrizetlenül
hagyott területeken lévő éghető anyagokat
ártó szándékkal, vagy gondatlanságból
meggyújtják. A tűz során keletkező füst és
hő súlyos egészségkárosodást okoz.
A közlekedőkön a tűzvédelmi hatóság engedélye
nélkül elhelyezhető tárgyak
•a piros színnel jelölt területeken 1,95 méter
magasság felett virág, növény (a virágtartó alsó része
legyen az említett magasságban);
•a piros színnel jelölt területeken ajtók előtt lábtörlő;
•a kék színnel jelölt területen virág, növény (a
lépcsőfokra elhelyezési tilalommal)
•a piros színnel jelölt területeken kívül a folyosók
végeinél, ahol menekülés nem történik (pl.:
zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejáratok
közötti terület) babakocsi, kerekesszék, kerékpár,
roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy.
A lakóépületek tárolási szabályai
• „Mérsékelten
tűzveszélyes”
(jelzése:
„D”)
tűzveszélyességi osztályba tartozik a lakóépület
• Az épületben, illetőleg helyiségeiben éghető anyagot
olyan mennyiségben és módon nem tárolható, azzal
olyan tevékenység nem folytatható, továbbá olyan
tűzveszélyes cselekmény nem végezhető, amely az
épület
és
helyiségeinek
rendeltetésszerű
használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
• A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B”
tűzveszélyességi
osztályba
tartozó
éghető
folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”-„D”
tűzveszélyességi
osztályba
tartozó
éghető
folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben
meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter
mennyiség tárolható.
• Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem
tárolható olyan helyiségben vagy - a kétszintes
lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek
kivételével - földszintesnél magasabb építményben,
ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet
összeomlását idézheti elő.
Gépjármű, segédmotor-kerékpár
tárolás szabályai
• Gépjármű épület kapualjában nem tárolható.
• Gépjármű udvarban az ajtó, ablak, erkély,
kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcső
függőleges vetületétől minden irányban
legalább 2 méter távolságra helyezhető el.
• Gépjárműtároló
helyiségben
vagy
tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz - a
gépjárműbe
épített
üzemanyagtartály
kivételével - nem tárolható. Üzemanyagot,
éghető folyadékot, gázt lefejteni, a
gépjárművet
üzemanyaggal
feltölteni,
tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a
gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást
végezni tilos.
• Lakóépületen belül gépjárművek – így az 50
cm3 feletti motorkerékpárok is – csak
gépjárműtároló
helyiségben
(garázsban)
tarthatók a rendeltetésnek megfelelően.
A kiszabható bírságok
• Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon,
hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 30 000
Ft/kijárat - 45 000 Ft/kijárat
• Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre
számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a
kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 60 000 Ft/kijárat
- 90 000 Ft/kijárat
• Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly
módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 200
000 Ft/kijárat - 300 000 Ft/kijárat
• Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre
számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a
menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 300 000 Ft/kijárat 400 000 Ft/kijárat
•
Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó
helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő
elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a
menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség
mértékén túli leszűkítése 60 000Ft - 500 000 Ft
• A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ
• Az épületek menekülési útvonalain éghető
anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek,
falikárpitok,
továbbá
egyéb
éghető
anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy
a padló felületének 15%-ánál nagyobb
mértékű részét borító elhelyezése (a beépített
építési termékek és biztonsági jelek
kivételével) 60 000 Ft - 500 000 Ft
• HATÓSÁGI FELHÍVÁS
Az eltérési engedélyezési eljárások
• A tűzvédelmi használati előírások alól
kérelemre - más, legalább azonos biztonsági
szintet nyújtó előírások megtétele esetében eltérés engedélyezhető.
• Az eltérési engedély kérelmeket az illetékes
katasztrófavédelmi kirendeltségek bírálják el,
azokat hozzájuk kell benyújtani.
Az eltérés illetéke
• Alapeljárás 3000 Ft
• Az illetéket az eltérési engedély kérelem
beadásával egyidejűleg a kérelmen kell leróni
illetékbélyeg formájában. Amennyiben ez nem
történik meg, akkor a hatóság hiánypótlásra
hívja fel határidő megjelölése mellett a
kérelmező ügyfelet.
Az eltérési engedély kérelem
tartalma
• a
tűzvédelmi
műszaki
követelmény,
tűzvédelmi
szabály
vagy
szabvány
alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett
építmény, szabadtér, dolog megnevezésé
• típusterv
esetén
annak
pontos
beazonosíthatóságát
• az érintett tűzvédelmi műszaki követelmény,
tűzvédelmi szabály vagy szabvány azon részét,
amelyre az eltérési kérelem vonatkozik
• a tűzvédelmi műszaki követelménytől,
tűzvédelmi szabálytól vagy szabványtól való
eltérés indokát
• a kérelemhez mellékelni kell a tervezett eltérő
megoldás olyan részletességű műszaki
dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az
eltérő megoldás a rendelettel megállapított
tűzvédelmi műszaki követelményben,
tűzvédelmi szabályban vagy szabványban
foglalt előírásokkal legalább egyenértékű
biztonságot nyújt.
Nem adható eltérési engedély, ha
• nem
tartható
a
kiürítéshez
szükséges
átbocsátóképesség
• az elhelyezett tárgy, tárolásra szolgál (pl. szekrény);
• az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy tűzkeletkezését
idézheti elő (pl. működtetett elektromos fogyasztó –
hűtőszekrény)
• az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy nehezíti a
tűzvédelmi
berendezések,
kezelőszerkezetek,
közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését,
használatát, működését
• az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy, burkolat
nagymértékben hozzájárul a tűz, illetve a füst
terjedéséhez, a füstfejlődéshez, a szomszédos
önálló
rendeltetési
egységekre
való
átterjedéshez
• az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy esetleges
eldőlése, elmozdulás akadályozná a kiürítést, a
tűzoltó beavatkozást
• egyéb (a konkrét eljárás során további, egyedi
szempontok is figyelembe vehetők)
Mentésre, hő- és füstelvezetésre szolgáló
nyílászáró/szerkezet
• Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely
tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy
tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek,
füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére.
• Az építményben, helyiségben és szabadtéren a
villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és
zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a
nyomásfokozó szivattyút,
valamint
hőés
füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a
tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket
eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.
• Mentésre szolgáló nyílászáróhoz vezető közlekedőn a
nyílászáró megközelítését legalább 1 m szélességben
biztosítani kell; ez a terület nem szűkíthető le, illetve
ezen a területen tárolás nem folytatható
• Hő- és füstelvezetést (beleértve a légpótlást)
biztosító
nyílászáró/szerkezet,
valami
ezek
nyitószerkezetének megközelítését legalább 1 m
szélességben biztosítani kell; ez a terület nem
szűkíthető le, illetve ezen a területen tárolás nem
folytatható.
Biztosítani
kell
továbbá
a
nyílászáró/szerkezet akadálytalan megnyílásét és a
füst/frisslevegő akadálytalan áramlását
• A mentésre szolgáló nyílászáró, illetve hő- és
füstelvezetést biztosító nyílászáró/szerkezet –
a fentiek szerinti – megközelítési útvonalai
kívül növény, babakocsi, kerekesszék, kerékpár,
roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy
tűzvédelmi
hatósági
engedély
nélkül
elhelyezhető, ha az elhelyezett, tárolt anyag,
tárgy
nem
nehezíti
a
tűzvédelmi
berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró
szerelvények
észlelését,
megközelítését,
használatát, működését.
Vagyonvédelmi rácsos ajtó elhelyezése
• Vagyonvédelmi rácsos ajtó tűzvédelmi hatósági
engedélye, illetve egyeztetése nélkül elhelyezhető a
lakás bejárata előtt.
• Vagyonvédelmi rácsos ajtó a fentieknek megfelelő
elhelyezése a tűzvédelmi követelményekkel nem
ellentétes, de tűz esetén a menekülést és a tűzoltói
beavatkozást jelentős mértékben hátráltathatja.
• Vagyonvédelmi rácsos ajtó a közlekedőn tűzvédelmi
hatósági engedély nélkül elhelyezhető, ha az alábbi
feltételek maradéktalanul teljesülnek:
A feltételek
• a rácsos ajtó által elzárt közlekedőn nem található
tűzvédelmi berendezés (pl.: fali tűzcsap, száraz
felszálló vezeték), az épület központi közműelzáró
szerelvénye (pl.: elektromos főkapcsoló, gázfőelzáró
szerelvény), mentésre szolgáló nyílászáró, tűzvédelmi
szempontból lényeges kezelőszerkezetek (pl.:
füstelvezető ablak nyitószerkezete)
• a rácsos ajtó által elzárt közlekedőn nem található
kézzel nyitható füstelvezető nyílászáró, vagy annak
távnyitóját a ráccsal elzárt területen kívül, bárki által
hozzáférhetően helyezték el
• a rácsos ajtó – nyitásiránya, mérete alapján –
nyitott állapotban nem akadályozza a
menekülést (pl.: nem nyílik rá lépcsőre, nem
szűkíti le azt)
• a rácsos ajtóval elzárt menekülési útvonalat
igénybevevő lakók, önálló rendeltetési
egységet használók rendelkeznek a rácsos
ajtót nyitó kulccsal
• a rácsos ajtó által elzárt területen a tárolással,
tárgyak és anyagok elhelyezésével kapcsolatos
tűzvédelmi követelmények teljesülnek
A főbejárat zárása
• A lakóépület főbejárat tűzvédelmi hatósági
engedély nélkül kulcsra zárható, illetve
elektromos zárral látható el. Elektromos zár
esetén a menekülés irányából észlelhető és
hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott
nyomógombot kell elhelyezni.
Tűzoltó készülékekre vonatkozó
előírások
• Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem
kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás
céljára
szolgáló
építményekben,
tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad
területeken, kivéve a lakóépületekben
kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi,
iroda) helyiségeket.
Villamos felülvizsgálat
• Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a
lakóépületek - kivéve a fázisonként 32 A-nél
nem nagyobb névleges áramerősségű
túláramvédelem utáni áramköreit -, közösségi,
ipari-,
mezőgazdaságiés
raktár
létesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások,
vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető
építmények, valamint a kikötők következő
villamos berendezéseire terjed ki
• A villamos berendezés használatbavételét követően,
a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként
nem rendelkezik a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi
osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább
hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi
felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt
hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott
határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt
érdemlő módon igazolja
• A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári
napot kell figyelembe venni
• A villamos berendezések felülvizsgálata, a
berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő
vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat
időpontjában
érvényes
vonatkozó
műszaki
követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű
biztonságot nyújtó előírás szerint történik
• A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka
folytatását csak olyan személy végezhet, aki
jogszabályban
meghatározott
erősáramú
berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel
rendelkezik
Villámvédelmi berendezés felülvizsgálata
• A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos
felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki
követelménynek megfelelően kell végezni.
• A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha
jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból
• a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és
szabadtéren legalább hatévenként,
• a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény
minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének
megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát
módosíthatja, és
• sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség
észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem
hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a
minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni,
melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
• A nem norma szerinti villámvédelmi
berendezéseknél az ellenőrzés, felülvizsgálat
vezetésére és abban érdemi munka
folytatására csak olyan személy jogosult, aki a
jogszabályban meghatározott „villámvédelem
felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik.
A kiszabható bírságok
• A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi
felülvizsgálat hiánya 100 000 Ft /rendszer - 1 000 000
Ft/rendszer
• A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi
felülvizsgálati minősítő iratban feltárt - tűzveszélyes
vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott - hibák
igazolt megszüntetésének hiánya 50 000 Ft /rendszer
- 300 000 Ft/rendszer
• HATÓSÁGI FELHÍVÁS
Hő- és füstelvezetés és felülvizsgálata
• követelmények és a gyártó utasítások szerint
kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani
• Vonatkozó műszaki követelmény eltérő
rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető
rendszert és a füstmentesítés eszközeit
félévente kell ellenőrizni és karbantartani
• Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás,
valamint az ellenőrzés vonatkozásában a
kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell
irányadónak tekinteni
• A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő
működésének félévenkénti ellenőrzéséről az
üzemeltetőnek kell gondoskodnia
• A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint
karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban
minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést,
eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni
• Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés
során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül
javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell.
• A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak
szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell,
és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre
figyelmeztető tartós, jól észlelhető és
olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell
helyezni
• A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó
önműködő csukódását biztosítani kell”
felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól
észlelhető és olvasható méretű kivitelben.
• A feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető
rendszer,
füstmentesítés
eszközei
működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát - a
magyaron kívül - idegen nyelven is el kell
helyezni, ha ezt az építmény, építményrész
használóinak nyelvismerete indokolja.
A kiszabható bírságok
• Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a
tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások,
továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak
megszegése esetén 20 000 Ft - 60 000 Ft
• HATÓSÁGI FELHÍVÁS
Tüzelő- fűtő berendezések, égéstermék
elvezetők, kémények
• Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és
fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő,
illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható
• Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre
csatlakoztatható, amely az adott berendezés
égéstermékének elvezetésére alkalmas és az
égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés is
megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez
megállapított,
előírt
(engedélyezett)
követelményeknek
• Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési
rendszer létesíthető, illetőleg használható,
amely rendeltetésszerű működése során nem
okoz tüzet vagy robbanást
• Csak engedélyezett típusú, kifogástalan
műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés
használható.
• A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermékelvezető, valamint a környezetében levő éghető
anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy
olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető
anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb
hőterheléssel való üzemeltetés mellett se
jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
• Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény)
nem használható, amelynek falába B-F tűzvédelmi
osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve,
amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amelynél
a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem
végezték el.
• Tüzelőberendezés
csak
olyan
égéstermék-elvezető
berendezéshez
(kéményhez) és összekötő elemhez
(füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra
megfelelő minősítéssel rendelkezik.
• Az égéstermék-elvezető berendezés
(kémény) használaton kívüli bekötő és
tisztító nyílásait A1 tűzvédelmi osztályú
anyaggal hézagmentesen lezárva kell
tartani.
• Az égéstermék elvezetéséről úgy kell
gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne
okozhasson.
• Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt,
épületszerkezeti
károsodást
(korróziót,
átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az
égéstermék az építmény tartószerkezeteivel
közvetlenül nem érintkezhet.
2012. évi XC. törvény a kéményseprőipari közszolgáltatásról
• Hatályos 2013. január 01-től
• Hatósági felügyeletet a tűzvédelmi hatóság
látja el
• Végrehajtási rendeletek még nem jelentek
meg
A kiszabható bírságok
• Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a
tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások,
továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak
megszegése esetén 20 000 Ft - 60 000 Ft
• HATÓSÁGI FELHÍVÁS
Száraz felszálló vezetékek, oltóvíz ellátottság
• A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és
anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok
hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó-technikai
eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését,
javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem
tekinthető üzemképesnek.
• A
tűzoltó-vízforrások
üzemképességéről,
megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt
rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és
nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban
együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben
tartásáért felelős szervezet gondoskodik.
• A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok
megszüntetéséről az oltóvíz hálózat üzemben
tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a
meghibásodott
tűzoltó-vízforrások
és
azok
szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére
azonnal intézkedik.
• A
száraz
tűzivíz-vezeték
rendszer
féléves
felülvizsgálata során a 35. §-ban meghatározott
általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző
személy ellenőrzi
• a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő
akadálytalan megközelíthetőségét,
• a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2 db „B”
jelű csonkkapocs meglétét,
•
•
•
•
a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,
az ajtók értelemszerű és megfelelő működését,
a szerelvények épségét, működtethetőségét,
a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű
csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét,
• szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad
megközelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a
csonkkapcsok és a kupakkapcsok meglétét, és
• a csővezeték légteleníthetőségét.
• A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt
hiányosságok esetén intézkedik az üzemszerű állapot
visszaállítására.
• A tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat a
felülvizsgálatot végző személy eltávolítja.
• A
teljes
száraz
tűzivíz-vezeték
rendszer
nyomáspróbája 5 évenként vízzel történik, a
próbanyomás értéke - a betápláló csonknál mérve 1,5 MPa, a nyomáspróba alatt az elzáró
szerelvényeknél minimális csepegés megengedett.
A kiszabható bírságok
• Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó
technikai eszköz, felszerelés, készenlétben
tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének,
felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt
javításának, nyomáspróbájának hiánya 40 000
Ft - 1 000 000 Ft
• A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ
Közmű nyitó- és zárószerkezetek
• A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól
láthatóan meg kell jelölni.
• Az építményben, helyiségben és szabadtéren a
villamos berendezés kapcsolóját, a közmű
nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi
jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút,
valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét,
nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést,
felszerelést és készüléket eltorlaszolni még
átmenetileg sem szabad.
A kiszabható bírságok
• Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a
tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások,
továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak
megszegése esetén 20 000 Ft - 60 000 Ft
• HATÓSÁGI FELHÍVÁS
A tűzveszélyes tevékenység
• Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység,
amely a környezetében lévő éghető anyag
gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját
meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal,
továbbá gyújtóforrásként számításba vehető
izzással, parázslással, szikrázással jár.
• Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez
alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken
túlmenően „A” és „B” tűzveszélyességi
osztályba
tartozó
tevékenység
nem
folytatható.
• Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba
tartozó folyadékot alkalomszerűen csak
szabadban vagy hatékonyan szellőztetett
helyiségben
szabad
használni,
ahol
egyidejűleg gyújtóforrás nincs.
• Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen
végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
• Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet
előzetesen írásban meghatározott feltételek
alapján szabad végezni. A feltételek
megállapítása a munkát elrendelő feladata.
• Ha
az
alkalomszerű
tűzveszélyes
tevékenységet végző magánszemély azt saját
tulajdonában lévő létesítményben, épületben,
szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli
meghatározása nem szükséges.
• Az
alkalomszerű
tűzveszélyes
tevékenységre
vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a
tevékenység időpontját, helyét, leírását, a
munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához
kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát,
valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és
előírásokat.
• Jogszabályban
meghatározott
tűzveszélyes
tevékenységet
csak
érvényes
tűzvédelmi
szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes
tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra
kioktatott személy végezhet.
• A
tűzveszélyes
környezetben
végzett
tűzveszélyes
tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a
munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet
köteles biztosítani.
• A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott
keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést,
készüléket köteles biztosítani.
• A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a
helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból
köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni,
ami tüzet okozhat.
A kiszabható bírságok
• Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő
100 000 Ft - 1 000 000 Ft
• Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő
és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is
szükséges 200 000 Ft - 3 000 000 Ft
• Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz
vagy robbanásveszélyt idéztek elő 100 000 Ft - 1 000 000
Ft
• A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ
A közös képviselő feladatai és felelősségi
köre, lakók felelősségi köre
• A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást
(üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél
(üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője,
közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója
írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó
tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a
lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges
módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök
használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles
gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról
és megtartatásáról.
• A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és
meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk
a tulajdonukban, használatukban levő
épületek,
lakások,
járművek,
gépek,
berendezések,
eszközök
és
anyagok
használatára és működtetésére vonatkozó
tűzmegelőzési szabályokat.
• A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az
előzőekben felsoroltaknak a jogszabályban
meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról,
és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés
lehetőségét.
Az Igazgatóság honlapja,
elérhetőségek
•
•
•
•
•
•
Tűzvédelem
Tájékoztató
Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Szigetvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség
KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ
FIGYELMET!