Transcript szg_arch_I_5 - PTE-PMMIK - Rendszer

Linux
Története
1969 – első Unix fejlesztés
1975 – első disztribúció (BSD),
szabványosítás
ingyenes klón: Linux, FreeBSD
1991 – első hivatalos Linux
nyílt forráskódú fejlesztés
Linux történelem



1991 Linus Torvalds finn hallgató egy
egyszerűbb UNIX variánst ír, főleg PCkhez, mely a MINIX (Tanenbaum)
rendszeren alapul
Több önkéntes fejlesztő bekapcsolódott a
munkába, a mai napig sok ingyen dolgozó
önkéntes is fejleszti
Több platformon is fut, az otthoni desktop
felhasználásra jobbnak tűnik mint egy
UNIX (a sok kiegészítő program miatt)
Linux történelem

Számos felhasználói program létezik





X-Windows
Médialejátszók
Játékok, emulátorok, virtuális gépek
Web böngészők, e-mail kliensek
Irodai alkalmazások


OpenOffice – Word,Excel,PPT,stb kompatibilis
szerkesztők
Mindezek többsége ingyenes
Linux verziók

A különböző összetételű linux variánsokat
disztibúcióknak hívják








SlackWare
Debian
Ubuntu (Kubuntu, Xubuntu)
Red Hat
Mandrake
Suse
UHU (magyar disztribúció)
…
Linux

Linux felépítése


Kernel
Shell (héj)
Felhasználó és
kernel közti kapcsolatot
biztosítja
 Több féle lehet, pl.:
Bourne shell (újabb: Bourne
Again Shell – bash), Korn shell, C-shell


Programok
Linux verziók
Minden disztribúció azonos felhasználói felületet
használ
 Ehhez kapcsolódik számos segédprogram
(különböző disztribúciókban más-más programok)
 HW-hez kapcsolódó legbelső rész:
kernel (rendszermag)
- erőforráskezelés
- folyamatok ütemezése
- HW felé kapcsolat
Kernel folyamatosan fejlődik, a telepített rendszer „alá”
érdemes néha egy-egy újabb verziót feltenni

Alapfogalmak
Multitask: több feladat egyidejű végrehajtása
A feladatok váltogatását az ütemező végzi
Preemptív multitaskos operációs rendszer: ha egy
folyamat számára kijelölt időszak letelt, akkor a kernel
megszakítja a futását és másik folyamatnak adja át a
vezérlést.
Multiuser: több felhasználó egyidejű kiszolgálása
Egy gépre többen jelentkezhetnek be egyszerre, és
egyszerre tudnak dolgozni.
Mindig van valaki, aki a rendszerrel kapcsolatos
adminisztrációt végzi - root
Kernel
Rendszermag, az operációs rendszer szíve
- bármikor le tudjuk cserélni, közös alap
ez ad kapcsolatot a többi disztribúció között
- azokat a vezérlőprogramokat tartalmazza, melyek
közvetlenül a hardverelemeket vezérlik
- Memória menedzselése
- Processzidő kiosztása
- Felhasználói feladatok elkülönítése, védelme
- Csomagokat fogad-küld a hálózaton
- Párhuzamosan futtatja a programokat
- Szolgáltatásait rendszerhívásokon keresztül érjük el
Shell
-
Parancsértelmező
Nem része az operációs rendszernek
Kapcsolatot tart az operációs rendszer és a
felhasználó között
Minden felhasználói bejelentkezéskor egy
parancsértelmező indul el, ennek szabványos kiés bemenete a terminál: egy promptot jelenít
meg
több parancsértelmező létezik pl.: bourne shell
Grafikus felület


Az alapja a X window system, de ez még csak egy
grafikus felületet biztosít a parancsok kiadására. Az X
biztosítja az alapvető keretrendszert GUI környezetek
építéséhez: ablakok kirajzolása és mozgatása a
képernyőn, együttműködés az egérrel és/vagy
billentyűzettel.
Erre még telepítenünk kell valamilyen ablakkezelőt, amik
biztosítják a startmenüt, ikonokat, …



KDE
GNOME
Xfce
Fájlrendszer
Fájl tárolási módját határozza meg
- A lemezen tárolt adatok kezelhetőségét
biztosítja
- Mielőtt egy partíciót fájlrendszerként
használunk inicializálni kell, és a
nyilvántartó adatstruktúrákat a lemezre
kell írni
Fájlrendszerei: ext2, ext3
-
Felépítése
Hierarchikus:
Gyökérkönyvtár: jele: /
Fájlokat és alkönyvtárakat tartalmaz.
Fájlnév: max. 255 karakter
tetszőleges számú ponttal tagolt
név ponttal is kezdődhet – rejtettek
különbség is a kis- és nagybetűk között
helyettesítő karakterek: *, ?, 
Könyvtárstruktúra
Kisebb részekre lehet osztani – ezeket a részeket külön
partíciókon helyeztük el
Minden résznek külön feladata van:
Gyökér (root): minden gépnél egyedi a bootoláshoz
szükséges információkat tartalmaznia kell. Javításhoz,
visszaállításhoz szükséges rész is itt van.
/usr: parancsok, könyvtárak, kézikönyv lapok, megosztható
/var: változó fájlok (naplófájl, ideiglenes fájl)
/home: felhasználók saját könyvtárai
Linux




Linux felhasználók
Több felhasználó lehetséges
Kitűntetett felhasználó: rendszer adminisztrátor
vagy root
 Ezen felhasználónak mindenhez van joga
 Feladata a rendszer hibátlan futásának
biztosítása, backup (adatbiztosítás), többi
felhasználó menedzselése
Felhasználóhoz tartozik:
 Login név
 Jelszó
Linux - tulajdonjogok



File vagy könyvtár rendelkezik
 Tulajdonossal (alapból az, aki létrehozta)
 Csoporttal (alapból a létrehozó alapcsoportja)
File-ra vagy könyvtárra vonatkozó jogok
 Írás
 Olvasás
 Futtatás
Különböző jogokat lehet a 3 különböző szintű
felhasználóhoz megadni (tulajdonos, csoport,
mindenki más)
Linux - tulajdonjogok


Futtatható fájlokat nem a kiterjesztése
azonosítja. Ha futtatható jog be van állítva és
valóban egy futtatható bináris vagy script (batch
állomány), akkor lefut. Egyébként nem
Minden fájlhoz van egy 9 bitből álló, jogokat
leíró rész:
rwxrwxrwx sorrendben, ahol
r – read, w – write, x – execute.
Az első 3-as a tulajdonos, a második a csoport, a
harmadik mindenki más jogait írja le
Linux - tulajdonjogok

Pl.:
rw-r----tulajdonos: olvashat, írhat
csoport: olvashat
mindenki más: semmit sem tehet
vagy: rwxrw-r-tulajdonos: olvashat, írhat, futtathat
csoport: olvashat, írhat
mindenki más: olvashat
Linux - tulajdonjogok

Jogok jelzőbitjei mint bináris számok is
kezelhetőek:
r–4
w–2
x–1
ezek után:
rwx = 7,
-wx = 3,
r-x = 5,
rw- = 6, -w- = 2,
r-- = 4, --x = 1
Linux - tulajdonjogok

Jogok állítása chmod-al:
chmod 755 kukac
„kukac” nevű file-ra a következő jogokat állítottuk
be:
tulajdonos:
csoport:
mindenki más: r-x
rwx (4+2+1=7)
r-x
(4+1=5)
(4+1=5)
Tulajdonos vagy csoport csere:
chown
Memóriakezelés
A háttértár egy részét is képes valódi
memóriaként kezelni.
Virtuális memóriakezelés: a futó programok
azon része melyre éppen szükség van az a
valódi memóriában van, amelyikre nincs
szükség az a virtuális memóriába kerül.
Swap fájl vagy swap partíció

A linux swap partíciót használ



Előny: - Nem töredezik, saját erre a célra optimalizált
lemezkezelés
Hátrány: - Nem dinamikus méretű, telepítéskor le kell
már foglalni neki valamekkora lemezfelületet,
utólagos módosítása nehézkes
A windows swap file használ


Előny: - Dinamikus méretű, telepítéskor nem kell
foglalni neki valamekkora lemezfelületet
Hátrány: - Töredezik (hogy lehet ez ellen védekezni
MS rendszerekben?), belassulhat, nem erre a célra
optimalizált filekezelésen keresztül kezeli a diszket
Linuxos/unixos specialitások
Suid: Set User Identification
Felhasználói azonosító megváltoztatása
Eszközök:
Mindent fáljként kezel
/dev könyvtárban találunk minden fájlt ami az eszközökhöz
tartozik
Démonok: speciális processzek
Háttérben futnak , párhuzamosan más programokkal
Újraindíthatók az operációs rendszer újraindítása nélkül
Boot loader
A boot loader szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a
felhasználó több operációs rendszert tároljon a
számítógépén, s a gép indításakor válasszon, hogy
éppen melyik rendszert akarja indítani. Egy telepített
gépen akár több is lehetne különböző helyeken, de
persze egyet célszerű/szoktunk használni
LILO: Linux Loader
GRUB szó a Grand Unified Boot Loader szavak rövidítése.
Nem BIOS hívásokkal kezeli a hardvert
A kernelt már a linux fájlrendszerről kell betöltenie
Boot loader helye

MBR



Eőnye: Mindenképpen „ide” kerül a vezérlés a BIOS-tól, ha ez a
HDD van beállítva a boot sequence-ben
Hátrány: Bármelyik op.rsz újratelepítéskor a telepítő felülírhatja
(, a linux nem hacsak telepítőt nem utasítjuk erre), nekünk kell
gondoskodni a visszaállításáról
Boot sector


Eőnye: Bármelyik op.rsz újratelepítéskor a telepítő nem írhatja
felül a tartalmát
Hátrány: Nem biztos hogy „ide” kerül a vezérlés a BIOS-tól, ha
ez a HDD van beállítva a boot sequence-ben, csak a a MBR üres
és ez az aktív partíció, vagy ha az ott lévő boot loared „ide” adja
átt a vezérlést.
Bootolás folyamata



A számítógép bekapcsolásakor a BIOS a beállításai alapján
meghatározza a bootoló eszközt, ami jellemzően egy merevlemez,
de lehet például CD, DVD vagy pendrive is. Ha ez megtörtént, akkor
a BIOS átadja a vezérlést a Master Boot Record-nak, ami az adott
eszköz első 512 byte-ját jelenti. A Master Boot Record tartalmazza a
GRUB első szintjét, de mivel az 512 byte egy elég kis tárterület,
ezért az ott tárolt kód szinte csak annyit csinál, hogy továbbadja a
vezérlést a GRUB következő szintjének, ami már a meghajtó egy
másik részén helyezkedik el.
Amikor a második szint megkapja a vezérlést, akkor megjelenít egy
felhasználói felületet, amelyen választani lehet a bootolható
operációs rendszerek közül és paraméterezni is lehet őket. A GRUB
beállítható úgy is, hogy ha eltelik egy megadott idő anélkül, hogy a
felhasználó választana, akkor automatikusan indítsa valamelyik
rendszert.
A GRUB végül indítja a kiválasztott rendszert, azaz átadja a vezérlést
a kiválaszott rendszermagnak. Ezen a ponton az is megtehető, hogy
a GRUB ne egy operációs rendszert, hanem egy másik boot loadert
indítson.