Transcript E_invoicing

Az elektronikus számlázás
Elmélet, gyakorlat, változások
Budapest, 2012. február 16.
Tematika
1.Gyakorlati tapasztalatok és megfontolások
2.Elektronikus számlázás, elektronikus számla
3.Technikai háttér
4.Elektronikus számlák kontírozása és tárolása
5.2012-es valamint a várható EU-s ogszabályi változások,
újdonságok
1. Gyakorlati tapasztaltok és megfontolások
Gyakorlati tapasztalatok
és megfontolások
Gyakorlati tapasztalatok
Megtakarítási lehetőségek
• Azonnali megtakarítások
‒ Papír, postázási költségek, tárolási költségek
• Indirekt megtakarítások
‒ Munkaerő átcsoportosítás
‒ Adminisztráció egyszerűsödése, folyamatok (pl. behajtáskezelés) gyorsítása
‒ Cash flow előnyök
‒ Átalakítással kapcsolatos feladatok ellátásával felszínre kerülő tényezők
• Gazdasági szükségszerűségek
‒ Hatékonyságnövelés
‒ Költségcsökkentés
‒ Környezetvédelem
[EXPP]
• Egy vállalkozás az árbevételének 1-2%-át takaríthatja meg azzal, hogy papír
alapú számlázásról áttér elektronikus számlázásra, illetve a kapcsolódó
folyamatok optimalizálásával. Az elektronikus és automatizált számlázási
folyamat 60-80%-kal kerül kevesebbe, mint a hagyományos papír alapú
számlázási folyamatok. Ebből következően az elektronikus számlázás
kialakítására irányuló projektek akár 6 hónap alatt is megtérülhetnek.
• Európában 2008-ban kb. 1 millió vállalkozás és 23 millió fogyasztó 1 milliárd
elektronikus számlát bocsátott ki. A várakozások szerint 2009-ben naponta
1200 vállalkozás és 11000 fogyasztó választja újonnan az elektronikus
számlákat a papír alapú számlák helyett.
• A feltörekvőben lévő piacon 350 szolgáltató és 150 egyéb alkalmazásokat
nyújtó szolgáltató áll a vállalkozások rendelkezésére.
[EU Expert Group on e-Invoicing]
• Egy számlára jutó CO2 kibocsátás 100g, ami 2,8 milliárd tonna európai
szinten. Az elektronikus számlázással elérhető megtakarítás Európai szinten
238 Mrd EUR.
[EU Bizottság]
• Az Áfa irányelv módosítása ugyanúgy kezeli az elektronikus és a papír alapú
számlákat és ez megadja a lehetőséget az üzleti szektornak, hogy 100%-os eszámlázásra térjenek át.
• Az irányelv-módosítás az egyik kulcsdokumentuma annak a bizottsági
programnak, amely 2012-re 25%-kal csökkenti az adminisztrációs terheket.
2. Elektronikus számlázás, elektronikus
számla
Elektronikus számlázás,
elektronikus számla
Elektronikus számlázás
Elektronikus számlázással kapcsolatban irányadó jogszabályok
Érintett terület
Számla
E-aláírás
Elektronikus
archiválás
Kontírozás
Bevezetés jogi
oldala
2007. évi CXXVII.
2001. évi XXXV.
114/ 2007. (XII. 29.)
2000. évi C.
1960. évi 11.
törvény (Áfa tv..)
törvény ( Eat.)
GKM rendelet
törvény (Szt.)
törvény erejű
rendelet (Ptké.)
Vonatkozó
jogszabályok
24/ 1995. (XI. 22.)
Elektronikus
PM rendelet
számla és az
1997. évi CLV.
ahhoz
törvény (Fgy. tv.)
46/2007 (XII.29.)
kapcsolódó
PM rendelet (EDI)
dokumentumok2
[20/2004. (IV.21.)
APEH
APEH
PM rendelet] 3
közlemény az
közlemény az
elektronikus
elektronikus
számlázásról1
számlázásról1
APEH közlemény
APEH közlemény
az elektronikus
az elektronikus
számlázásról1
számlázásról1
APEH közlemény
az elektronikus
számlázásról1
Számlakibocsátás folyamata
Számlakibocsátó
Számlakibocsátás
Bemutatás
Jóváhagyás
Számla
helyesbítése
Számla elutasítás
Számla
befogadása
Reklamáció
jóváhagyása
Reklamáció
Könyvelés
Könyvelés
Tárolás
9
Számlabefogadó
Tárolás
Elektronikus úton kibocsátott számla
Elektronikus számlázásra vonatkozó szabályok
Elektronikus úton kibocsátott számlával kapcsolatos áfa-alapelvek
•Számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége:
számla megegyezik az eredetileg kibocsátottal, utólag változtatás
kizárva
• Eredetiség hitelessége:
egyértelműen azonosítható a számlát kibocsátó megállapítható, hogy a
számlát az az adóalany bocsátotta ki, aki/amely számlakibocsátásra
kötelezett
Elektronikus úton kibocsátott számla adattartalma
• Megegyezik a papír alapú számlákkal szemben támasztott
követelményekkel (Áfa törvény 169. §)
Elektronikus úton kibocsátott számla
Elektronikus úton kibocsátott számla fajtái
• Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által
kibocsátott időbélyegzővel ellátott, elektronikus úton kibocsátott számla (PKI) – Eat.
törvény.
• Elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) létrehozott és továbbított elektronikus
adat.
Elektronikus számlázás – Nyilvános kulcsú kódolás (PKI)
Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás és minősített szolgáltató
által kibocsátott időbélyegző használatával kibocsátott elektronikus
számla
• Fokozott biztonságú elektronikus aláírás
‒ alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan az aláíróhoz köthető,
‒ kizárólag az aláíró befolyása alatt áll
‒ adott dokumentum tartalmának minden módosítását érzékeli.
• Időbélyegző
‒ elektronikus dokumentumhoz végérvényesen rendelt adat
‒ igazolja, hogy a dokumentum az időbélyegző elhelyezésének
időpontjában változatlan formában létezett.
• Előzetes írásbeli megállapodás a számla kibocsátója és befogadója
között nem szükséges.
Elektronikus úton kibocsátott számla – Elektronikus adatcsere
rendszer (EDI)
Elektronikus adatcsere rendszer (EDI) használatával kiállított számla
•
Zárt rendszer a felek között, alapja szerkesztett és kódolt üzenetek
•
Kiegészítő összesítő jelentés:
•
‒
havi rendszerességgel
‒
számlakibocsátó adminisztratív kötelezettsége
‒
papír alapon!
‒
kötelező adattartalom
‒
a tárgyhónapban kibocsátott számlák sorszámának felsorolása;
‒
a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék
értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; a termék beszerzőjének,
szolgáltatás igénybevevőjének adószáma (fordított adózásnál)
‒
a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék
beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
‒
a tárgyhónapban kibocsátott számlákban szereplő ügyletek adóalapjai;
‒
a tárgyhónapban kibocsátott számlákban szereplő ügyletek áthárított adója
összesen.
Előzetes írásbeli megállapodás a számla befogadóval szükséges (Európai Modell EDI
Egyezmény)
Számlakibocsátási kötelezettség átvállalása/Önszámlázás
• Meghatalmazott lehet:
‒ A termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője
‒ Harmadik személy
• Előzetes írásbeli megállapodás szükséges
• Egyetemleges felelősség a számlázással kapcsolatos kötelezettségekért
(adminisztrációs, nem anyagi jogi)
• Meghatalmazás szólhat:
‒ Egy ügylethez kapcsolódóan
‒ Általános érvénnyel
• Önszámlázás bevezetésével elérhető előnyök
3. Technikai háttér
Technikai háttér
Technikai háttér – Nyilvános kulcsú kódolás
Nyilvános kulcsú kódolás – titkosítás és elektronikus aláírás
• Kódolás megvalósításához szükséges
‒ Kulcspár (nyilvános kulcs & magánkulcs)
‒ Tanúsítvány
• Titkosítás – feladó elkészíti a dokumentumot és a címzett nyilvános kulcsával
kódolja
• Elektronikus aláírás – a feladó lenyomatot készít saját dokumentumáról
• Tanúsítvány
‒ Megbízható harmadik fél által vállalt garancia arra, hogy az adott
kulcspár adott aláíróhoz tartozik
• Az elektronikus aláírással kapcsolatban szolgáltatást nyújtók névsorát a
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság honlapján lehet megtekinteni
(http://www.nmhh.hu)
Fokozott biztonságú elektronikus aláírás
• Alkalmas az aláíró azonosítására
• Egyedülállóan az aláíróhoz köthető
• Olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt
állnak
• Dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az
aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás
érzékelhető
• Elektronikus aláírás létrehozásához kizárólag olyan aláíró eszköz és egyéb
elektronikus aláírási termék használható, amely rendelkezik nyilvántartásba
vett, tanúsításra jogosult szervezetek által erre a célra kiadott igazolással
Technikai háttér – Nyilvános kulcsú kódolás
Időbélyegzés
• Bizonyítja, hogy az adott dokumentum (elektronikus adathalmaz) egy
meghatározott időpillanatban már létezett
• Időbélyegzési tranzakció üzenetcseréből áll
‒ Kérelmező – Időbélyegzési kérelem azt végző szolgáltatónak
‒ Szolgáltató válasza – időbélyeg
Minősített szolgáltatók forrás: NMHH
(http://webpub-ext.nhh.hu/esign/szolgParams/main.do )
• IHM Biztonsági Hitelesítés Szolgáltató
• MÁV Informatika Kft.,
• Magyar Telekom Nyrt.,
• Microsec Kft.,
• NetLock Kft.
• Siemens Zrt.
… Külföldi is lehet!
A nyújtott szolgáltatások (tanúsítvány, időbélyegzési szolgáltatás) általában külön díjtétellel
kerülnek meghatározásra. Fokozott biztonságú tanúsítványok éves díja (a technikától és
a tanúsítvány típusától függően) általában 15.000 forint – 150.000 forint. Időbélyegzés
díját a szolgáltatók általában havi bontásban darabszámra ajánlják meg, ez általában
havi 15.000 forint – 100.000 forint.
EDI üzenet
• Számítógéppel feldolgozható, automatikusan és egyértelműen továbbítható
• UN/Edifact szabványok, ISO 9735/CEN 29735 – ISO 7372
• EDI üzenetek feldolgozása (feldolgozás, visszaigazolás, átvétel, időkeret)
• EDI üzenetek biztonsága
• EDI üzenetek iktatása és tárolása
• Üzemi követelmények és műszaki specifikációk (berendezés, programok,
szolgáltatások, kommunikációs szolgáltatások, kommunikációs protokollok,
üzenet szabványok, könyvtárak, változatok, szintaxis, üzenettípusok,
szegmensek, adatelemek, kódok, tesztek és vizsgálati eljárások,
elérhetőség)
4. Elektronikus számlák kontírozása és
tárolása
Elektronikus számlák
kontírozása és tárolása
Számviteli bizonylatok
• Számviteli bizonylatok kötelező alaki és tartalmi kellékei (Szt. 167. § (1))
• Számla kiállítójának és befogadójának is lehetősége van a könyvelésre
vonatkozó információkat egy csatolt "mellékleten", elektronikus formában
szerepeltetni
• Feltételek
‒ Csatolás egyértelmű hozzárendeléssel,
‒ Utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik
‒ Fizikai vagy logikai (elektronikus nyilvántartással). (2012-től változott)
• Technikai kérdéseket belső működési rend szabályozza
• Könyvelés megvalósítása
• elektronikus könyvelési rendszerrel,
• iktatóprogrammal,
• más módszerrel, amennyiben biztosított az egyértelmű hozzárendelés és az
utólagos módosítás lehetősége.
Elektronikus számlák tárolása
Okiratok megőrzése (Áfa tv. 179. § (1), Szt. 169. § (2))
A megőrzés egész időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell
• az okirat és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét,
• eredetiségének hitelességét,
• olvashatóságát.
• A jelenleg hatályos szabályok szerint az elektronikus számlát és az összesítő
dokumentumot a kiállítása szerinti eredeti formában kell megőrizni. Az
elektronikus úton kibocsátott számlákat nem lehet más formátumban (pl.
kinyomtatva) megőrizni.
• Elvileg lehetőség van papír alapú számlák elektronikus megőrzésére – a
gyakorlati megvalósítás egyenlőre kérdéses. DE:2012-től Szt. módosul:
• Megőrzésre megbízás adható.
Elektronikus számlák tárolása
2012-től hatályos Szt. 169. § (5) és (6)
Elektronikus bizonylat megőrzése csak elektronikus úton, a választott
módszernek biztosítania kell:
• A bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását
• Folyamatos leolvashatóságát,
• Kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Papír alapú dokumentumok elektronikus másolatként lehetséges őrizni
(digitális archiválás szabályai szerint), ha a másolatkészítés módszere
biztosítja:
• A bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását
• Folyamatos leolvashatóságát,
• Kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
PKI alkalmazásával előállított elektronikus számla
Megőrzés történhet
• Eat. szerinti archiválási szolgáltató megbízása
• Kibocsátó és befogadó maga őrzi a számlákat
• Nem az Eat. szerinti archiválási szolgáltató megbízása – a megőrzésre
kötelezett és a szolgáltató szerződésben rendezik nyújtandó szolgáltatásokról
és a felelősségről
EDI rendszerrel kibocsátott elektronikus számla
Megőrzés történhet
•
Általános megőrzési követelményeknek megfelelő EDI rendszer
igénybevételével (mind a kibocsátó, mind a befogadó oldalán)
•
Minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezése (ha több,
EDI rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus úton kibocsátott
számlán helyeznek el egyetlen, időbélyegzőt, a számlákat a továbbiakban
együtt kell kezelni)
Általános technikai előírások
Elektronikus számlák
kontírozása és tárolása
2. § (1) A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles
biztosítani, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen,
amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus
dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és
sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen.
(2) A megőrzésre kötelezett köteles biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentumok
értelmezhetősége (olvashatósága) - a dokumentumok megjeleníthetőségét lehetővé
tevő szoftver- és hardverkörnyezet biztosításával - a megőrzési kötelezettség
időtartama alatt megmaradjon.
3. § A megőrzés az alábbi módokon végezhető, amennyiben ennek során teljesítik a 2. §ban foglalt követelményeket:
a) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben (a továbbiakban: Eat.)
meghatározott legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum
4. § szerinti megőrzésével,
b) az 5. §-ban meghatározott zárt rendszer alkalmazásával,
c) a 6. §-ban meghatározott esetben elektronikus adatcsere rendszer igénybevételével.
4. § (1) Ha a megőrzésre szánt elektronikus dokumentumot az Eat. szerinti legalább
fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el, a megőrzésre kötelezett a
megőrzéssel az Eat.-ban meghatározott archiválási szolgáltatót is megbízhat. Ha a
legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum megőrzéséről
a megőrzésre kötelezett nem az Eat.-ban meghatározott archiválási szolgáltató útján
gondoskodik, akkor az e §-ban foglaltak szerint kell eljárnia a 2. § (1) bekezdés
szerinti utólagos módosítás lehetőségének kizárása érdekében.
(2) Ha több elektronikus dokumentumon helyeztek el egyetlen, az Eat. szerinti
legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást, akkor ezeket a dokumentumokat a
megőrzés során együtt kell kezelni.
(3) A megőrzésre kötelezett köteles az elektronikus aláírás érvényességét ellenőrizni,
majd - ha az elektronikus aláíráson még nincs elhelyezve - az Eat. szerinti minősített
szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt elhelyeztetni az elektronikus dokumentum
aláírásán.
(4) Ha a megőrzési kötelezettség időtartama hosszabb, mint az elektronikus aláírás
elhelyezésétől számított 11 év, a megőrzésre kötelezett
a) gondoskodik az elektronikus aláírás hosszú távú érvényesítéséhez szükséges
információk (az érvényességi lánc) beszerzéséről és megőrzéséről;
b) az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt helyeztet el az
érvényességi láncon;
c) a b) pontban meghatározott időbélyegzést megismétli akkor, ha a b) pont szerint
korábban elhelyezett időbélyegző kriptográfiai algoritmusa az Eat. szabályai szerint már
nem biztonságos.
5. § (1) Amennyiben az elektronikus dokumentumot nem látták el legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással, vagy az elektronikus adatcsere rendszer
alkalmazásával létrehozott elektronikus dokumentum megőrzése nem a 6. § szerint
történik, akkor az elektronikus dokumentum megőrzésére olyan rendszer
használható, amelyről akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány
igazolja, hogy megfelel a 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek
(megőrzés zárt rendszer alkalmazásával).
(2) Az akkreditált tanúsító szervezet az (1) bekezdés szerinti tanúsítványt külső, független
vizsgáló laboratórium által kiadott értékelési jelentés alapul vételével, valamely informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit
tartalmazó - szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való
megfelelés alapján állítja ki.
6. § (1) A külön jogszabály szerinti ajánlott tartalommal, előzetesen, írásban kötött
szerződés alapján elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott
elektronikus dokumentum esetében - amennyiben nem a 4. vagy 5. § alapján történik
a megőrzés - a kötelezett a megőrzési kötelezettségnek olyan elektronikus adatcsere
rendszer igénybevételével is eleget tehet, amely kielégíti a 2. § (1) bekezdésében
foglalt követelményeket, valamint biztosítja az elektronikus dokumentum megőrzését
mind a kibocsátó, mind a befogadó oldalán.
(2) Elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus dokumentum
esetében az utólagos módosítás lehetőségének kizárása biztosítható az elektronikus
dokumentumon az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző
elhelyezésével is. Ha több, elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott
elektronikus dokumentumon helyeznek el egyetlen, az Eat. szerinti minősített
szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt, akkor ezeket a dokumentumokat a
továbbiakban együtt kell kezelni.
1)Fokozott biztosnságú elektronikus aláírással
1/A) Archiválási szolgáltató megbízásával
1/B) Nem archiválási szolgáltatóval
2) Zárt rendszer alkalmazásával
3) EDI alkalmazásával
5. A 2012-es és a jövőben várható változások
Az APEH állásfoglalása,
NAV ellenőrzés a
gyakorlatban
Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok
175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre
álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben
lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének
hitelessége biztosított.
(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az
elektronikus úton kibocsátott számlát
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott
időbélyegzővel kell ellátni; vagy
b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell
létrehozni és továbbítani.
(3)185 A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele
a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó előzetes
beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;
b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és
a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban
megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.
(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett
köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban
kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a
termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.
167. § (7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4)
bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt
adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú)
bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag
vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus
nyilvántartással is teljesíthető.
169.§ (6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról - a papíralapú
dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló
jogszabály előírásainak figyelembevételével - készített elektronikus másolattal az e
törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés
alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem
nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás
lehetőségét. (mi változott?)
13/2005. (X. 27.) IHM rendeleta papíralapú dokumentumokról elektronikus úton
történő másolat készítésének szabályairól
4.§ (2) Papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolat készítése során a
másolat készítője elkészíti az elektronikus másolatot, megállapítja a papíralapú
dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd a (3)
bekezdésben meghatározott metaadatok elhelyezését követően az elektronikus
másolatot hitelesítési záradékkal („Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező”)
és a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus
aláírással látja el.
232. cikk
Elektronikus számla alkalmazásához a számlabefogadó beleegyezése
szükséges --- Magyar áfa-törvény szerint előzetes beleegyezés kell…
233. cikk
(1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig
biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, tartalmának
sértetlenségét és olvashatóságát, akár papíralapú, akár elektronikus
formában bocsátották ki.
Az egyes adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják a
számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és
olvashatóságát. Ez bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással
elérhető, amely a számla és a termékértékesítés, illetve
szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési nyomvonalat
létesít.
Az »eredet hitelessége« a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó, illetve a
számlakibocsátó azonosságának biztosítását jelenti.
A »tartalom sértetlensége« azt jelenti, hogy az ezen irányelv által előírt
tartalmat nem változtatták meg.
2013 –tól 2010/45/EU Irányelv
233. cikk
(2) Elektronikus számla eredetének hitelessége és tartalmának sértetlensége
az (1) bekezdésben leírt üzleti ellenőrzési eljárásokon kívül bizonyos
technológiákkal is biztosítható, például az alábbiakkal:
a) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999.
december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2.
cikkének 2. pontja szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással,
amely az 1999/93/EK irányelv 2. cikkének 10. pontja szerinti minősített
tanúsítványon alapul, és amelyet az 1999/93/EK irányelv 2. cikkének 6.
pontja szerinti biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hoztak létre (*);
b) az elektronikus adatcsere jogi vonatkozásairól szóló, 1994. október 19-i
94/820/EK bizottsági ajánlás (**) 1. mellékletének 2. cikkében
meghatározott elektronikus adatcsere (EDI) révén, ha a cserére vonatkozó
megállapodás előírja az eredet hitelességét és az adatok sértetlenségét
biztosító eljárások alkalmazását.
2013 –tól 2010/45/EU Irányelv
235. cikk
A tagállamok egyedi feltételeket állapíthatnak meg a területükön végzett
termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállított elektronikus
számlákra vonatkozóan, amelyet olyan országból teljesítenek, amellyel
nincs érvényben a 2010/24/EU irányelvben és az 1798/2003/EK
rendeletben foglalthoz hasonló hatályú kölcsönös segítségnyújtásra
vonatkozó jogi eszköz.
236. cikk
Amennyiben ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát
tartalmazó számlaköteget küldenek, illetve ilyet bocsátanak rendelkezésére,
akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer
feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ
hozzáférhető.
ÉRTELMEZÉS?
Köszönjük a figyelmet !
Köszönöm a figyelmet!
dr. Kelemen László
Cégtárs
TMC First Tanácsadó Kft.
Tel: +36205821630
Email: [email protected]