2013-2014. tanév

Tanév rendje

► Szorgalmi idő első napja 2013.09.02. hétfő ► Szorgalmi idő utolsó napja 2014.06.13. péntek ► ► ► ► Félév vége 2014.01.17. péntek Félévi értesítő kiadása 2014.01.24 péntek Félévi és év végi záró értekezlet a szorgalmi idő utolsó napját követő 15 napon belül Tanítási napok száma: 180 2

Szünetek

► Őszi szünet: 2013.10. 28 - 10. 31  Utolsó: 10.25. /péntek/ Első:11.04. /hétfő/ ► Téli szünet: 2013.12. 23. - 2014. 01. 03.

 Utolsó: 12. 21. /szombat/ Első:01. 06. /hétfő/ ► Tavaszi szünet: 2014. 04. 17 – 04. 22.

 Utolsó: 04. 16. /szerda/ Első:04. 23. /szerda/ ► Tanítás nélküli munkanapok (terv) 10.24 Pedagógus továbbképzés és értekezlet 04.17 Pedagógus továbbképzés és értekezlet 05.10 Iskolai majális 01.06, 01.07 fűtési költséget csökkentő szünet 3

A 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő változásokról

4

Nem maga a köznevelési törvény, hanem a 2013. évi LV. törvény. 2013. május 10-i vagy 2013. szeptember 1-jei hatályba lépéssel módosította a köznevelési törvény számos előírását . Most csak – a teljesség kedvéért – röviden említjük meg a szóban forgó törvény révén hatályba lépett változásokat.

Az osztálylétszámokra, csoportlétszámokra vonatkozó új előírások 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény 4. sz. melléklete , amely az óvodai csoportok, létszámát határozza meg.

iskolai osztályok és kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlagos 2013. szeptember 1-jétől hatályosak azok a módosító szabályok, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanév indításakor a maximális létszámot az intézmény 20% kal átléphesse. A maximális létszám túllépésére akkor van lehetőség, ha azt a fenntartó engedélyezi.

A mindennapos testnevelés szervezésével kapcsolatos változások ► 2013. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelés az általános iskolák 1-2., 5-6. és a középiskolák 9-10. évfolyamán folyik. A bevezetésben említett 2013. évi LV. törvény több lényeges pontban módosította a köznevelési törvény vonatkozó előírásait, mindennapos testnevelésre amelyek az alábbiak: ► ► Nkt. 27.§ (11a): ahol az úszásoktatás infrastrukturális feltételei nem biztosítottak , ott heti egy alkalommal két testnevelési óra egy tanítási napon összevont formában is megtartható.

Nkt. 98.§ (16): a mindennapos testnevelés feladatainak megoldása érdekében határozott 2019. szeptember 1-jéig lehetővé tette felsőfokú végzettségű sportoktatók, sportedzők alkalmazását

Választási kötelezettség az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan között ► ► ► A köznevelési törvény 35.§-a 2013. szeptember 1-jei hatályba lépéssel előírja, hogy a z állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán a tanulónak választania kell, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan oktatásában vesz részt.

E két tárgy közül a tanuló szabadon választhat, de a két tantárgy egyikének tanulása kötelező. A köznevelési törvény 35.§-ában találhatók meg a választással, valamint a két tantárgy oktatásának szervezési kérdéseivel kapcsolatos előírások.

Fontos tudnunk azt, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan kötelező követelményeinek teljesítésén túl a tanulónak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a nem kötelező, fakultatív hitoktatásban is.

Munkaszervezés

► A köznevelési törvény módosítására 2013. augusztus utolsó napjaiban került sor az Országgyűlés rendkívüli ülésén .

► 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény végrehajtási rendeleteként „A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról” szóló kormányrendelet, amely – fenntartótól függetlenül – a köznevelési törvény hatálya alá tartozó minden intézményre vonatkozik.

A pedagógusok munkabeosztásának új rendje

► ► ► 2013. szeptember 1-jétől alapvetően átalakul a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje.

A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma , és helyére a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kerül, amelynek mértéke – a munkáltató döntésétől függően – heti 22-26 óra között lehet. Új kategóriaként jelenik meg a pedagógusok kötött munkaidejének fogalma , amelynek mértékét – teljes státusban történő alkalmazás esetében – heti 32 órában határozza meg a köznevelési törvény.

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kijelölése

► A köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62.§ (6) bekezdése 2013. szeptember 1-jétől hatályosan rendeli el a következők alkalmazását: „A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el….” ► A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő meghatározása tehát az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.

► várhatóan egyéb foglalkozások megtartását rendeli el a pedagógusok számára úgy, hogy a nevelőtestületben egyenletes munkaterhelés alakuljon ki.

Az e célból elrendelhető egyéb foglalkozások körét a kormányrendelet tervezetének 16.§ (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint: ► ► ► ► ► ► ► ► ► a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

► ► ► ► j) diákönkormányzati-foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A kormányrendelet tervezetében itt szereplő előírás szerint ezeket a foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban is lehet szerepeltetni.

A pedagógusok kötött munkaidejének megszervezése

A Nkt. 62.§ (5) bekezdése definiálja a fogalmát az alábbiak szerint: kötött munkaidő „A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.” A kormányrendelet 16.§ (3) szakasza előírja, hogy pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az a intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. ,

A kötött munkaidő a teljes álláshelyen alkalmazott pedagógusok számára heti 32 óra

► A Nkt. 62.§ (6) bekezdése 2013. szeptember 1 jétől a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részére vonatkozóan rendeli el a következőt: „…A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.”

► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl a kötött munkaidő terhére elvégzendő feladatokat a kormányrendelet tervezetének 16.§ (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint: a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

► l ) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, ► ► m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, ► ► ► ► ► ► ► ► ► o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása v) tanulmányi kirándulás, w) kollégiumban tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése

Az eseti helyettesítés ellátásával kapcsolatos új szabályozás

► A pedagógus számára elrendelhető tanórai és egyéb (eseti) foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg.

► A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés fennállása rendelhető el, a fenti feltételek valamelyikének egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra .

A pedagógus életpálya részleges bevezetése

Az életpálya modell bértáblája főiskolai végzettségű pedagógusok számára bevezetésnél (F, G fizetési osztály)

Fokozat, várakozás F osztály

Új fokozat Év Fokozat Kjt besorolási bér

Életp. 1. Életp. 2. 0-2 3-5 F-1 F-2 122 000 126 300

%-os növekedés Besorolási bér %-os növekedés

126 % 146 %

Főiskolai 154 644 185 573

121 % 141 %

G osztály Kjt besorolási bérFokozat

127 000 131 400 G-1 G-2 Életp. 3. 6-8 Életp. 4. 9-11 Életp. 5. 12-14 Életp. 6. 15-17 Életp. 7. 18-20 F-3 F-4 F-5 F-6 F-7 130 800 135 400 140 000 144 600 149 100 153 % 154 % 154 % 155 % 155 %

201 037 208 769 216 502 224 234 231 966 239 698

147 % 148 % 148 % 148 % 149 % 136 200 141 000 145 700 150 500 155 300 G-3 G-4 G-5 G-6 G-7 Életp. 8. 21-23 Életp. 9. 24-26 Életp. 10. 27-29 F-8 F-9 F-10 154 300 159 500 166 800 155 % 155 % 152 % Életp. 11. 30-32 Életp. 12. 33-35 Életp. 13. 36-38 Életp. 14. 39-41 F-11 F-12 F-13 F-14 174 200 181 500 188 800 196 100 150 % 149 % 147 % 145 % Életp. 15. 42-44 F-14 196 100 149 % Fokozat, várakozásÁtlagos besorolási bérnövekedés F-ből: 50%

247 430 255 163 262 895 270 627 278 359 286 091 293 824 60%-os

148 % 146 % 143 % 161 600 169 200 177 200 G-8 G-9 G-10 142 % 140 % 138 % 136 % 185 100 193 000 201 000 208 900 G-11 G-12 G-13 G-14 140 % 208 900 G-14.

Átlagos besorolási bérnövekedés G-ből: 42%

Illetményalap Főiskolai Egyetemi Minimálbér Minimálbér % 157,8 172,9 98 000 Ft 154 644 169 442

60%-os

Az életpálya modell bértáblája egyetemi végzettségű pedagógusok számára 60%-os bevezetésnél (H, I fizetési osztály)

Fokozat, várakozás H osztály

Új fokozat

Életp.

1.

Év Fokozat Kjt besorolási bér

0-2 H-1 129 500

%-os növekedés

130 %

Besorolási bér Egyetemi 169 442 %-os növekedés

119 %

I osztály Kjt besorolási bér Fokozat

142 000 I-1 Életp.

Életp.

Életp.

2. 3. 3-5 6-8 4. 9-11 H-2 H-3 H-4 136 000 142 500 148 900 149 % 154 % 153 %

203 330 220 275 228 747

137 % 140 % 137 % 148 400 156 600 165 800 I-2 I-3 I-4 Életp.

Életp.

Életp.

Életp.

Életp.

Életp.

Életp.

Életp.

5. 12-14 6. 15-17 7. 18-20 8. 21-23 9. 24-26 10. 27-29 11. 30-32 12. 33-35 H-5 H-6 H-7 H-8 H-9 H-10 H-11 H-12 155 400 163 200 172 900 182 600 192 300 202 000 210 400 218 900 152 % 150 % 147 % 143 % 140 % 138 % 136 % 135 % Életp.

Életp.

13. 36-38 14. 39-41 H-13 H-14 227 300 235 700 134 % 132 % Életp.

15. 42-44 H-14 235 700 136 % Fokozat, várakozásÁtlagos besorolási bérnövekedés H-ból: 43%

237 219 245 691 254 163 262 635 271 107 279 579 288 051 296 524 304 996 313 468 321 940 60%-os

134 % 131 % 128 % 126 % 124 % 124 % 123 % 122 % 120 % 119 % 122 % 176 400 187 100 197 700 208 400 216 900 225 400 233 900 242 500 252 400 262 300 262 300 I-5 I-6 I-7 I-8 I-9 I-10 I-11 I-12 I-13 I-14 I-14.

Átlagos besorolási bérnövekedés I-ből: 27%

Illetményalap Főiskolai Egyetemi Minimálbér Minimálbér % 157,8 172,9 98 000 Ft 154 644 169 442

60%-os

Munkaterv 2013-2014.

Stratégiai tervek célmeghatározása

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

Tagiskolaként a helyi sajátosságok megőrzése Civil szervezetünk aktív működtetése Jó légkörű legyen az iskola Az iskola segítse a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését Segítsék a gyerekek képességeinek kibontakozását A továbbtanulási eredmények minél jobbak legyenek Tanári hatékonyság növelése „Tantervi” alaptudás biztosítása és szilárd értékrend közvetítése Kulturált magatartásra, kulturált kommunikációra nevelés Maradjon fenn helyben a nyolc osztályos képzés A pedagógiai programban foglaltak valósuljanak meg és a versenyszellem fokozása

Helyzetelemzés, erőforrás – meghatározás

► ► ► ► ► ► ► ► ► ► Az épület állaga, funkcióra való alkalmassága: Külső burkolat Szigetelés - Felújítva, kialakítva Nyílászárók – Cseréje megvalósult Csapadékelvezető rendszer - Felújítva Kerítés - Felújításra szorul Fűtéstechnika Felújítva Világítástechnika - Védőföldelő hálózat nincs Mosdók - Felújításra szorulnak Lánymosdó vízvezetékei – csőtörés miatt - javítás alatt állnak, így falfelületének festése késik.

Padozat - Felújítva Bútorzat - Általában megfelelő (Bordásfal balesetveszélye többször jelezve) Belső falfelületek - Megfelelő

Szellemi bázis:

► Álláshelyeink száma 12 Szakos ellátottságunk nem kielégítő. A helyzetet nehezíti, hogy alapjában alacsony óraszámú tantárgyakról van szó – földrajz, német 7-8. évf., technika 7-8. évf., ének 7-8. évf., rajz és vizuális kultúra valamint az a tény, hogy gesztor intézményünk jelenleg nem rendelkezik szabad kapacitással az említett tárgyak tanítására.

Személyi feltételek

1 fő 1 fő testnevelés- történelem szak /tanárképző főiskola/ tanító; óvodapedagógus; ember – és társadalom műveltségi területen szk.

1 fő 1 fő tanító; magyar nyelv és irodalom műveltségi terület + magyar másoddiploma tanító; német nyelvi szakkollégium; felnőttoktatási szakértő 1 fő tanító; technika szakkollégium 1 fő tanító és pedagógia szakkollégium 1 fő tanító; + pedagógia szakkollégium; óvoda-pedagógus 1 fő biológia- kémia szakos tanár /tanárképző főiskola/ 1 fő tanító; hittan 1 fő műszaki tanár /részmunkaidős/ 1 fő tanító; ének szakkollégium 1 fő 1 fő 1 fő gépészmérnök, műszaki tanár /óraadó/ tanító; ének és matematika szakkollégium gyakorlatot teljesítő szociális pedagógus 25

A meglévő diákösszetétel:

► A 2012/13 tanév végén 94 tanulót értékeltünk. ► Az első évfolyamon szöveges értékelést alkalmaztunk. Ebből következően 13 tanulót nem minősítettünk osztályzattal.

81 érdemjeggyel értékelt tanulónk eredménye

► jeles vagy kitűnő bizonyítványt kapott: 15 tanuló ► javítóvizsgára kötelezett 8 tanuló ► 2 évismétlő

Egy főre jutó igazolt hiányzások

28

Továbbtanulás

29

Felzárkóztatás:

A tevékenység egyik kulcseleme a hátrányos helyzetű tanuló segítése. A 12 fő SNI- s és 14 fő BTM - es tanuló fejlesztését 1 fő szurdopedagógus, 1 fő gyógypedagógus és 1 fő logopédus látja el.

A tehetséggondozás lehetőségei:

Tervezett versenyek: ► Kunszentmiklósi körzeti tanulmányi, Suli-hód országos tanulmányi, Dömsödi atlétika, Kunszentmiklósi kosárlabda, Arany János Tankerületi Szavalóverseny, utóbbi költségvonzata: kb. 25 000 Ft Szakkörök: ► természetvédelmi, elsősegély

Kiemelt célok a nevelő-oktató munkában

► ► ► Környezeti nevelés hangsúlyosabbá tétele nevelő-oktató munkánkban Célok a nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1 – 4. évfolyam): - az alapkészségeket (kommunikáció, írás, olvasás, helyesírás, számolás) a tanulók egyéni adottságaihoz mérten maximálisan fejlesszük Célok a nevelés-oktatás 5 – 8. évfolyamon: - a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra

Legfőbb feladatok a nevelő-oktató munkában

► ► ► ► ► Hatékony együttműködést alakítsunk ki a szülői házzal Kulcskompetenciák hangsúlyosabb fejlesztése hatodik és nyolcadik évfolyamon.

A Zöld Program modelljének, tökéletesítése és megvalósítása, Zöld DÖK kialakítása Harmonikus tanár-diák viszonyt alakítsunk ki Az osztályok, folyosó, az udvar tisztaságának megőrzése és esztétikus dekorálása

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

► Az első osztályban a beszoktatás időszakában (2 hónap) a tanítók célirányos, türelmes munkával ismertetik meg a tanulókkal az iskolai élet rendjét.

► Az alsó tagozaton 2. osztálytól a német nyelvet is oktatjuk.

► Fontosnak tartjuk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását. ► Az 5. évfolyamon tanulóink a tanév 1. hetében intenzív formában, tréningszerűen sajátítják el a legfontosabb tudnivalókat.

Személyiségfejlesztés

Célok a személyiségfejlesztésben

A személyiségfejlesztés során elsődleges eszköznek a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek

► a tanulók megismerése ► színes és sokoldalú iskolai élet kialakítása

A közösségfejlesztés

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:

► a beilleszkedés folyamatos figyelemmel kísérése, segítése minden életkorban, de kiemelten az alsó tagozat első osztályában ► egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

► Tanulmányi versenyeken, sportversenyeken, művészeti bemutatókon, pályázatokon való részvétel.

► Tanórai differenciálás (módszerei: kiselőadások, gyűjtőmunkák, problémafeladatok, stb.) ► A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

► ► ► ► ► Iskolánkban a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet a gyermekvédelmi felelős tervezi, szervezi és koordinálja.

Szükség esetén családlátogatással is tájékozódik a hatékonyabb segítés érdekében.

Segíti a hátrányos helyzetű tanuló napközis foglalkozásra való felvételét.

Az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal és védőnővel együttműködve a prevenciós programokat szervez, koordinál, lebonyolít.

Ezekben a programokban kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai egészségfejlesztési; hangsúlyosan a drogmegelőzési munkára. Ehhez képzett szakemberek segítségét is igénybe vesszük (egészségnevelő iskolaorvos, védőnő stb.).

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Alulteljesítő, lemaradó tanulóink felzárkóztatásának alapvető célja és feladata:

► a felkészültségbeli hiányok feltárása és pótlása ► a megfelelő előrehaladáshoz nélkülözhetetlen megismerő, munkavégző és alkalmazási képességek kialakítása

A felzárkóztatás legfőbb feladata:

az egyéni képességeket figyelembe vevő felzárkóztató program kidolgozása és végrehajtása

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

► A megszokott, hagyományos formákon túl nagyobb hangsúlyt helyezünk: ► Pályaorientációs tevékenységre ► Drog-és bűnmegelőzési programokban való részvételre

:

Az egészségnevelés színterei az iskolában

► ► ► ► ► ► ► tanórák (ezen belül kiemelt szerepet kapnak a biológia és egészségtan, a természetismeret, környezetismeret az osztályfőnöki és a testnevelés órák, de a többi szaktárgyi órán is kihasználjuk a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési lehetőségeket) napközis foglalkozások játékos egészségfejlesztő foglalkozások az alsó tagozaton (külön terv szerint) iskolaorvosi szűrővizsgálatok egészségnap (tanévenként egy tanítási nap) mentősök és védőnők egészségnevelési foglalkozásai túrák, kirándulások, iskolai sportversenyek

A tanulók környezeti nevelésével összefüggő iskolai feladataink:

► Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás képességeinek kialakítása ► Együttműködés: a Magyar Környezeti Nevelés Egyesülettel, a Fővárosi Állat – és Növénykerttel, a Rákosi Vipera Védelmi Központtal és a Magyar Madártani Egyesülettel