Transcript presentation - CGRH - MTA Nyelvtudományi Intézet

Főmondati kötőmód a
magyarban
Varga Diána
MTA – NYTI
PPKE – BTK
Nyelvtudományi Doktori Iskola
0. Bevezetés
(1) Gyere haza!
(2) (Aztán) hazagyere (nekem/ám)!
• Mi a két mondat típusa?
• Mikor használjuk őket? → Dömötör –
Varga (2013)
Az előadás menete
• Háttér (a felszólító és a kötőmódú
mondatok jellegzetessége, kérdésfelvetés)
• Speciális szórendű felszólító mondat
• Főmondati pozíciójú kötőmódú mondat
• Összegzés
1. Háttér - A felszólító és a kötőmódú
mondatok jellegzetessége
• kötőmód, mint igemód (pl.: Pataki 1984,
Kenesei 1992, É. Kiss 2003)
• a felszólító és a kötőmód jele egybeesik
• különbség a szintaxis szintjén
A felszólító mondatok jellegzetessége:
• Fordított szórend (ige–igemódosító)
(3) Menj haza!
• Főmondatban (3) és mellékmondatban (4)
egyaránt megjelenhet, a mellékmondat éléről
elhagyható a kötőszó (4):
(4) Ajánlom, (hogy) menj haza.
• Tiltószava a ne partikula:
(5) Ne menj haza!
A kötőmódú mondatok jellegzetessége
• alapvetően beágyazott tagmondatban
szerepel
• egyenes szórend (igemódosító–ige)
• a mellékmondat éléről nem hagyható el a
kötőszó
(6) Szükséges, *(hogy) elmenj.
• A tagadó alakban a ne jelenik meg:
(7) Szükséges, hogy ne menj el.
Kérdés:
Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! típusú
mondatok felszólító vagy kötőmódú
mondatok?
• szórend alapján kötőmód (igemódosító–ige),
DE! a főmondati státusza a felszólítás sajátja
Javaslatok:
A: speciális szórendű felszólító mondatok
B: főmondati pozíciójú kötőmódú mondatok
2. Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)!
típusú mondatok speciális szórendű
felszólító mondatok
• Inverz szórend → ige mozgatása
(8) a. Menj haza!
b. [ForceP OP [Force’ [FinP [Fin’ menji
[PredP haza [Pred’ ti […]]]]]]]
(Varga 2011)
• Miért lehet olykor egyenes a szórend?
• Nem mozog az ige?
• Más mozog?
Két lehetséges megoldás:
A: az igekötő fókuszpozícióba mozog (Piñón
1991)
B: archaikus felszólító mondatszerkezet
2.1 Az igekötő, mint fókusz
• Piñón (1991): a tagadó mondatok kétféle
szerkezete
(9) a. Ne menj be a lakásba!
b. [NegP ne [Neg’ [NNP [NN’ menji [FinP [Fin’ ti
[PredP be […[a lakásba]]]]]]]]].
(10) a. Be ne menj a lakásba!
b. [FP bej [F’ [NegP ne [Neg’ [NNP
[NN’ menji [FinP [Fin’ ti [PredP tj […
[a lakásba]]]]]]].
A következőket magyarázza:
• Az igekötő helyét a tagadószó előtt
• Nem lehet preverbális fókusz az igekötő
előtt
(11) *CSAK TE be ne menj!
(12) *KI be ne menjen a lakásba?
Problémák:
1. Nem feltétlen bír fókuszjelentéssel az
igemódosító:
(13) Aztán be ne rúgj nekem!
2. Miért nem jelenhet meg posztverbális
fókusz ezekben a mondatokban?
(Bródy 1990, 1995; É. Kiss 1998)
(14) *Meg nem eszem CSAK A TORTÁT!
3.
Miért nem jelenhet meg a fókuszált
igemódosító előtt monoton növekvő
kvantor? Vö.:
(15) *Legalább három gyerek bemenjen a
vizsgálatra!
(16) Legalább két kurzust JÁNOS vegyen át!
4.
Nem előzheti meg a miért kérdőszó, vö.:
(17) *Miért bejöjjön János?
(18) Miért CSAK JÁNOS jöjjön be?
2.2 Archaikus felszólító
mondatszerkezet
• Molecz (1900), Wacha (1995), Gugán
(2008), É. Kiss (2011): kezdetben a
felszólító mondatok kétféle szórenddel
léteztek
• Gugán (2008), É. Kiss (2011): OV-ből VO
Bizonyítékok (É. Kiss 2011):
(i) a rokon nyelvek adatai
(ii) a legkorábbi nyelvemlékeink archaikus
vonásai (pl. az igekötő–tagadószó–ige
sorrend: Haza ne gyere!)
(iii) nyelvtipológiai érvek
• Kövület
• nem mozog sem az ige, sem az
igemódosító
• Gond: produktív
3. Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)!
típusú mondatok főmondati
pozíciójú kötőmódú mondatok
• Egyes nyelvekben léteznek főmondati
pozíciójú kötőmódú mondatok → pl.: olasz
(Herczeg 1991), latin (M. Nagy – Tegyey
1996), görög (Han 1998), ógörög
(Bornemann – Risch 1999)
Kérdés: Mi válthatja ki a kötőmód megjelenését
főmondati pozícióban?
A: törölt főmondat – így nem is főmondati értékű
B: kötőmód operátor
3.1 Törölt főmondat
• Tóth (2006) csoportosítása
• Kötőmódot szelektáló predikátumok: pl.
fontos, hasztalan, felesleges, értelmetlen,
alkalmas
(19) (Fontos, hogy) hazagyere.
(20) (Értelmetlen, hogy) hazagyere.
Problémák, kérdések:
• Miért törlődik a főmondat?
• Miért nem törlődik minden esetben?
• Honnan tudjuk, hogy eredetileg milyen
predikátum állhatott a törölt főmondatban?
• Hogyan bizonyítható, hogy valóban ott áll
egy törölt főmondat a kötőmódú mondat
élén?
3.2 Kötőmód operátor
• Han (2001) kötőmód (subjunctive)
operátor áll → hordozza az irreális
modalitás tartalmat → kiváltja a kötőmód
megjelenését
• Szemben a felszólító operátorral nem
hordoz direktív illokúciós erőt
szemantikailag, csak pragmatikailag
(21) a. Hazagyere!
b. [CP [C Subj-Op] [PredP haza
[Pred’ gyere […]]]]!
• Görög, spanyol: nincs valódi tiltás, kötőmóddal
fejezik ki → az állító kötőmódú forma is
kifejezhet direktív illokúciós erőt pragmatikailag
(22) Megedd nekem a szendvicset (, mert
különben baj lesz)!
• Görög, spanyol: más illokúciós erőt is ki tud
fejezni: óhaj, kívánság
(23) Megnyerd nekem a versenyt!
(24) a. Éljen a király!
b. Isten éltessen!
Amit nem magyaráz:
• Miért csak akkor használhatjuk, ha az
esemény vagy a felszólítás alapjául
szolgáló propozíció a diskurzusban adott?
(Dömötör – Varga 2013)
• Tiltó forma:
(25) Haza ne gyere!
(26) Ne gyere haza!
(27) Szükséges, hogy ne gyere haza.
4. Összegzés
• Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)!
mondatok típusának meghatározása
A: Speciális szórendű felszólító mondat
Két lehetőség:
a. igekötő fókuszpozícióban (4 ellenérv)
b. archaikus mondatszerkezet (gond:
produktív)
B: Főmondati pozíciójú kötőmódú mondat
Két lehetőség:
a. Törölt főmondat (nem is főmondati értékű,
számos egyéb probléma)
b. Főmondati pozíciójú kötőmód (kötőmód
operátor, 2 probléma)
• Egyik sem ad minden részletre kiterjedő
magyarázatot
Köszönöm a figyelmet!
Köszönetnyilvánítás
• TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0014,
TEHETSÉGTÁMOGATÁS A PÁZMÁNY PÉTER
KATOLIKUS EGYETEM KILENC TUDOMÁNYÁGÁBAN
• „Átfogó magyar nyelvtan” projekt OTKA
NK 100804
Hivatkozott irodalom
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Bornemann, Eduard – Risch, Ernst. 1999. Görög nyelvtan. (ford. Mayer Péter) Székesfehérvár:
Lexika Kiadó.
Brody, Michael. 1990. Some remarks on the focus field in Hungarian. UCL Working Papers in
Linguistics 2: 201-225.
Brody, Michael. 1995. Focus and checking theory. In: Kenesei István (szerk.), Approaches to
Hungarian 5: 29-44. Szeged: JATE.
Dömötör Éva – Varga Diána. 2013. Főmondati kötőmód diskurzuspartikulákkal. In: Gécseg
Zsuzsanna (szerk.), LingDok13. Nyelvész Doktoranduszok Dolgozatai. Szeged: SZTE. –
megjelenés alatt
É. Kiss, Katalin. 2011. Az ősmagyar SOV-től az ómagyar (T)(Q)(F)VX-ig. In: É. Kiss Katalin –
Hegedűs Attila (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia. Szent István Társulat, Piliscsaba, 85-102.
É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter. 2003. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp.
Gugán Katalin. 2008. Az egyszerű mondat története. Kézirat. MTA Nyelvtudományi Intézet.
Budapest.
Han, Chung-hye. 1998. The structure and interpretation of imperatives: mood and force in
Universal Grammar. PhD dissertation. University of Pennsylvania.
Han, Chung-hye. 2001. Force, Negation and Imperatives. The Linguistic Review 12:4, 289-325.
Herczeg Gyula. 1991. Olasz leíró nyelvtan. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kenesei István. 1992. Az alárendelt mondatok szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális
magyar nyelvtan. I. Mondattan, 529-714. Budapest: Akadémia Kiadó.
M. Nagy Ilona – Tegyey Imre. 1996. Latin nyelvtan. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Molecz Béla. 1900. A magyar szórend történeti fejlődése. A Magyar Tudományos Akadémia
támogatásával kiadja a szerző. Budapest.
Pataki Pál. 1984. A francia subjonctif és a magyar kötőmód. ÁNyT. XV: 207–218.
Piñón, Christopher. 1991. Presupposition and the syntax of negation in Hungarian. Chicago
Linguistic Society, Part Two: The Parasession on Negation, Chicago, IL: CLS. 246–262.
Varga Diána. 2011. A mód, a modalitás és az imperatív operátor viszonya a magyar felszólító
mondatokban. In: Parapatics Andrea (főszerk.), Félúton 7. Konferencia Kötet. Budapest: ELTEBTK.
Wacha Balázs. 1995. A mondat aktuális tagolása. A mondat szórendje. In: Benkő Loránd, A
magyar nyelv történeti nyelvtana II/2: A kései ómagyar kor: Mondattan, szöveggrammatika. 121209.