Transcript Európai versenypolitika - Nemzetközi beruházásvédelem vs. az EU

Európai versenypolitika Nemzetközi beruházásvédelem vs. az EU
állami támogatási szabályainak
alkalmazása a villamosenergia szektorban
Staviczky Péter / Fazekas Orsolya
Tartalom
Előzmények
Az Európai Bizottság magyar HTM-ek
tárgyában hozott határozata és
következményei
A lengyel példa
Eljárások az Európai Bizottság ellen
Eljárások a Magyar Köztársaság ellen
Előzmények
Fazekas Orsolya
Tartalom
A villamosenergia-ipar privatizációja és a
HTM-ek
A HTM-ek és a villamosenergia szektor
A HTM-ek sajátosságai
A villamosenergia-ipar
privatizációja és a HTM-ek
1990-es évek: sürgető igény a
beruházásokra
HTM-ek felajánlása külföldi befektetőknek
az erőműpark modernizálása „ellenében”
Aláírók: Magyar Villamosművek –
erőművek
Privatizáció előfeltétele: 1992.→
szerkezetátalakítás
A villamosenergia-ipar
privatizációja és a HTM-ek
2 fázisú privatizáció (1994. vége)
1. ÁPV Rt. tulajdonában lévő erőművi
részvények értékesítése (kiv. Paks)
tőkebevonási kötelezettség mellett
2. 1997 végéig a többségi részesedés
megszerzésének lehetősége tőkebevonás
nélkül
Cél: Paks és az OVIT Rt. kivételével leválni
az MVM-ről
A villamosenergia-ipar
privatizációja és a HTM-ek
Eredmény:
1. 1995: „elkelt” 6 áramszolgáltató + a 7 erőmű
közül 2: Mátrai + Dunamenti
2. 1996-1997: többi erőmű (Tiszai, Bakonyi,
Pécsi, Budapesti)
HTM-ek: privatizációs szerződéscsomag
része – modernizációs kötelezettség
A HTM-ek és a villamosenergia
szektor
2002. december 31-ig ”egyvásárlós modell”
„Egyvásárló” = MVM, tevékenységei:
termelés, átvitel, nagykereskedelem (területi
áramszolgáltatók kizárólagos ellátása)
2003. január 1-től „kettős modell”
„közüzemi célra lekötött villamosenergia + kizárólagos
közüzemi ellátási kötelezettség”
2008. január 1-től szabadpiaci modell, HTMek „túlélnek”
A HTM-ek sajátosságai
majdnem teljes kapacitás-lekötés
„take-or-pay” kötelezettség
esetleg rendszerszintű szolgáltatások
felbonthatatlanság
árképzési mechanizmus
1. árszabályozási ciklus (1997-2000): min 8% tőkearányos
megtérülés
2. árszabályozási ciklus (2001-) 9.8% befektetett eszközre
vetített megtérülés (2004. január 1-: megszűnik, majd 2006
végén visszajön a hatósági ár, 2008- ismét megszűnik)
Az Európai Bizottság magyar
HTM-ek tárgyában hozott
határozata és következményei
Staviczky Péter
Tartalom
Az állami támogatás fogalma
Előzmények
A határozat tartalma
Következmények
Az állami támogatás fogalma
EUMSZ 107. cikk (EKSZ 87 cikk)
Az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülniük
ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak
minősüljön:
1. a kedvezményezett vállalkozásnak minősül
2. állami forrásból származik
3. előnyt jelent az érintett vállalat részére,
4. bizonyos vállalatot, régió vagy ágazatot előnyben
részesít (szelektív),
5. torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget,
6. befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet
Az állami támogatás fogalma
Főszabály a tilalom (107 cikk)
Az Európai Bizottság kizárólagos jogköre az
engedélyezés Előzetes bejelentési kötelezettség
(felfüggesztés 108. cikk 2)
Kivételek a tilalom alól (szükségesség,
arányosság, közösségi érdek 107. cikk 2-3)
A támogatás formája, célja közömbös a hatása a
lényeges – gazdasági megközelítés
Előzmények
Eljárás a Csatlakozási Okmány alapján (interim
procedure) 2004, majd visszavonás 2005-ben
Bizottság: a kedvezményezett nem az MVM
hanem az erőművek!
Bizottság hivatalból előzetes majd hivatalos
vizsgálatot indít
Hosszas levelezés – közben piaci folyamatok és
a jogi környezet is változik
Információs intézkedés kibocsátása
Előzmények
Budapesti Erőmű megtámadta az eljárást
megindító határozatot
választottbírósági eljárások folyamatban a
Magyar Köztársaság ellen (Dunamenti,
Budapesti, AES pert Magyarország
megnyerte→ld. részletesen később)
A végleges határozat tartalma
Az intézkedés leírása:
– HTM-ek megkötésének körülményei
– HTM-ek működése, érintett erőművek és a
HTM-ek lejárata
– Árak a HTM-ek alapján (rendelkezésre állás,
kapacitásdíj, hatósági ár)
– Lekötött kapacitások / össz. teljesítőképesség
– HTM-ek alapján termelt energiamennyiség
A határozat tartalma
Összeegyeztethetőség hiánya a befagyott
költségekre vonatkozó bizottsági
megtérítési metodikával →
Összeegyeztethető támogatás az árampiac
liberalizációja előtt vállalt, meg nem térülő
beruházások kompenzálása (befagyott
költségek)
A határozat tartalma
Magyarország észrevételei
– Egyedi kezelés szükségessége
– Liberalizáció egyéb akadályainak bemutatása
– Hosszú táv önmagában nem versenyelőny –
iparági jellemző
– Referencia ár meghatározásának helyes
módja (magyar sajátosságok értékelése)
– Új belépők 2011-ig nem várhatóak, a verseny
torzulása korlátozott
A határozat tartalma
Az érdekelt harmadik felek észrevételei
– Egyedi kezelés szükségessége
– Az értékelés időpontja / megkötés
körülményei
– Privatizációs körülmények értékelése
– Jelentős kockázatok állnak a HTM-ek alapján
is
A határozat tartalma
Az érdekelt harmadik felek észrevételei
– Piaci magánbefektető elve – beruházások
elvállalása
– Közszolgáltatást nyújtása
– Versenytárgyalást követően kötötték a HTMet
– A hosszú futamidő nem jelent önmagában
előnyt
A határozat tartalma
Az érdekelt harmadik felek észrevételei
– Szelektivitás hiánya – ágazati jellemző
– Versenytorzulás / kereskedelem
érintettségének hiánya (vizsgálat időpontja)
– HTM-ek ármechanizmusa nem tudható be az
államnak
– A HTM a „csatlakozást követően nem
alkalmazandó”
– A HTM ún. létező támogatás
A határozat tartalma
Az érdekelt harmadik felek észrevételei
– Pacta sunt servanda elv védelme
– Arányosság
– A HTM-ek összeegyeztethető támogatások
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése – minden érvet
cáfolt
– Jogellenes támogatás (nem jelentették be)
– A HTM-eket nem lehet csak összességükben
értékelni, közös jellemzők, mechanizmusok,
együttes hatás
– Az értékelés időpontja nem a megkötés
időpontja, a liberalizáció hatása nem
korlátozható
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése
– Előny a HTM-ekben
E garanciák nélkül a beruházásokra nem került
volna sor
Átlagos piaci szereplő kötött-e volna HTM-et
Az előnyért nem fizettek a priv. szerződésben (az
erőmű a kedvezményezett)
Piaci, ágazati gyakorlatok elemzése bemutatása
spot árak, tőzsdei és OTC értékesítések, határidős
piacok, lehívási jogok, kiegyenlítő szolgáltatások
(2007-es ágazati vizsgálat alapján)
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése
– A HTM-ek és a szokásos üzleti gyakorlatok
összehasonlítása, HTM-ek előnyösebbek a
termelőknek
– MVM aukciók elemzése (átállási költségek)
– A HTM-ek nem piaci szerződések
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése:
„a HTM-ek legfontosabb elemei – azaz a hosszú távú
kapacitás-lekötés, a garantált minimális átvétel és a
kapacitás- és energiadíjon alapuló, az állandó-, a
változó- és a tőkeköltségek fedezésére irányuló
árazási mechanizmus – egymástól el nem
választhatók, és egymástól elkülönítetten nem
vizsgálhatók. Az előny ezen elemek együttes
alkalmazása következtében áll fenn.”
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése –
– Szabadpiaci nagykereskedelmi áraknál
magasabbak (kivéve Paks, Mátra)
– Nem közszolgáltatás
– A szelektivitás egyértelmű bizonyos ágazat,
bizonyos termelők
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése
– Állami forrás
– Államnak betudhatóság: (Stardust Marine
ügy) az MVM magatartása az államnak
betudható, az állami politika részét képezték,
állami szervek részt vettek a
kidolgozásukban, és a privatizációban is, priv.
célja volt a nyereségesség biztosítása,
alapelvek később sem módosultak (take or
pay)
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése
– Versenytorzítás, kereskedelem érintettsége
Első liberalizációs irányelv
Magyarország központi fekvése (szemben
Írországgal)
Határkeresztező kapacitások
HTM-ek a termelői kapacitás 60%-át fedték le akadály a piacnyitás előtt
A GVH vizsgálatának figyelembe vétele, piaclezáró
hatás
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése
– Versenytorzítás, kereskedelem érintettsége
Árbefolyásoló, árfelhajtó hatás
Piacra-lépési korlát
Ágazati vizsgálatok (Bizottság, REKK)
Kapacitásszűkösség az aukciók alapján nem
bizonyított
Egyéb tényezők lehetségesek de nem zárják ki a
HTM-ek hatásait
Érintett cégek nemzetközi csoportok tagjai
A határozat tartalma
Bizottság értékelése
– Versenytorzítás, kereskedelem érintettsége
Együttes hatás elemzése
Paks sem kivétel
A határozat tartalma
Bizottság értékelése
– A csatlakozást követően alkalmazhatóság
kérdése
Az állami elkötelezettség / kitettség mértéke nem
előre meghatározható (ár-, költség- és
díjmechanizmusok)
A felek is többször tisztázták a pontos tartalmát a
HTM-ek díjmegállapítási részleteinek
MVM kitettsége függ a keresleti viszonyoktól
A határozat tartalma
Bizottság értékelése
– Új támogatás kontra létező támogatás
Csatlakozási Okmány rendelkezései (94’ dec 10.,
melléklet, interim eljárás!)
Liberalizáció hatására nem válik létező
támogatássá (Alzetta Mauro eset)
A határozat tartalma
Bizottság értékelése
– Pacta sunt servanda, arányosság,
jogbizonytalanság
Magánjogi szerződés mint forma nem releváns, a
hatás a lényeges
Jogellenes, összeegyeztethetetlen támogatás
nincs arányossági mérlegelés
Jogbizonytalanság: Európai Megállapodás
rendelkezései, Csatlakozási Okmány miatt a
kivétel vezetne jogbizonytalansághoz
A határozat tartalma
Bizottság értékelése
– Összeegyeztethetőség
Az egyes összeegyeztethető támogatásokra
vonatkozó másodlagos szabályok előírásai nem
teljesülnek (beruházás, környezetvédelem)
A határozat tartalma
A Bizottság értékelése:
A HTM-ek a közös piaccal
összeegyeztethetetlen támogatásnak
minősülnek.
Mivel jogellenesen hatályba léptetett
intézkedésről van szó, vizsgálandó a
támogatás visszafizettetése is
A határozat tartalma
A visszatéríttetés szabályai
– Cél az eredeti helyzet helyreállítása
– Nem szankció, nem aránytalan
– Kivételek: 10 év elévülés, abszolút
lehetetlenség, közösségi jog elveivel
ellentétes (jogos várakozások)
– Kamatos kamat alkalmazása
A határozat tartalma
A visszatérítendő támogatás összegének
meghatározása
– A HTM-ekből fakadó előny összetett jellege
– Ami kiszámítható, az ennél szűkebb
– Alternatív helyzet vizsgálata, mekkora bevételt értek
volna el az erőművek a csatlakozás óta a HTM-ek
nélkül (contrafactual scenario)
– A Bizottságnak nem kell a pontos összeget
megadnia, elég megfelelően körülhatárolt
módszertant adnia
A határozat tartalma
A visszatérítendő támogatás összegének
meghatározása
– Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe
vétele:
Kereslet-kínálat speciális helyzete, nem tárolható
termék
Napi és szezonális ingadozás a keresleti oldalon
Éves fogyasztási átlag nem alkalmazható
A határozat tartalma
A visszatérítendő támogatás összegének
meghatározása
– Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe
vétele:
Kereslet alacsony árrugalmasságra tekintettel
azonosnak tekinthető
Spot piac – tökéletes verseny modellezése
(egyedül ez igazolható további feltételezések
nélkül)
Spot ár a referencia, független a fogyasztás
mértékétől
A határozat tartalma
A visszatérítendő támogatás összegének
meghatározása
– Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe
vétele:
Az érintett termelőegységek rövid távú
határköltségei alapján kell elvégezni a szimulációt
(hatásfok, üzemanyagár, teljesítőképesség,
üzemszünetek)
Közüzem nincsen
Rövidtávon eltérés a határköltség elvétől
elképzelhető
A határozat tartalma
A visszatérítendő támogatás összegének
meghatározása
– Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe
vétele: egyszerűsítések
Kötelező átvétel azonos
Rendszerszintű, kiegyenlítő szolgáltatások
azonosak
Export-import mennyisége azonos
A határozat tartalma
A visszatérítendő támogatás összegének
meghatározása
– Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe
vétele: egyszerűsítések
Órás szimuláció, akár reprezentatív mintavétellel
Becslés erőművenként (blokkonként) mennyiség +
ár
Nem csak az MVM vehet
A határozat tartalma
A szimulációt megfelelően igazolni kell
Együttműködés a Bizottsággal
Előre nem látható nehézségek jelzése a
szimuláció jóváhagyással a határozatban
meghatározottól eltérően is kidolgozható
Határidők: 2 hó tájékoztatás, 6 hó
megszüntetés,10 hó visszatéríttetés
E helyett: megszüntetés 6 hó,
„visszafizettetés” 2 év alatt!
Következmények
Jogalkotás (törvény és Korm. rendelet)
Szerződések felbontása, megszüntetése
Szimuláció (árbevétel kontra profit)
Befagyott költségek beszámításának lehetősége – újabb
összetett számítás
– Jóváhagyás csak 2010 áprilisában, több mint egy
éves eljárás
Mindez párhuzamosan emiatt komoly nehézségek
Nemzetközi eljárások (Törvényszék, ICSID, Uncitral)
Fordított kompenzáció
mechanizmus
Támogatás bejelentése a Bizottságnak 2009 tavasz
A befagyott költségek beszámítása a
visszafizettetéssel érintett erőműveknél
Nem a teljesítmény alapján
kompenzálunk - szimuláció
Monitoring az eredeti HTM-ek végéig
Jobb megtérülés esetén lehet
visszafizettetés!
A lengyel példa
Fazekas Orsolya
A lengyel példa
hasonló helyzet a villamosenergia
szektorban (1990-es évek: korszerűsítés)
versenyeztetés
Aláírók: Polskie Sieci Elektroenergetyczne
SA - erőművek
2005. március 1: értesítés a HTM-ek idő előtti
felbontása révén a termelők részéről felmerülő költségek
fedezésének elveiről szóló
törvénytervezetről:
A lengyel példa
- önkéntes felbontás lehetősége
- költségek – értékesítési bevételek
különbözetének kompenzálása
- előfinanszírozás formájában: 2016-ig éves
korrekció, majd 2016-ban végkorrekció
- összege = 2006-25-ig (ill. az eredeti lejárati dátumig)
tartó kompenzálandó különbözet
- számítása: adott időszak árprognózisai + piaci
részesedés adatai alapján
A lengyel példa
a törvénytervezet nem megy át az Európai
Bizottságon: a kompenzációs
mechanizmus jogellenes állami
támogatás, nem összeegyeztethető a
módszertannal
módosított törvénytervezet (2007. augusztus 4.:
hatályba lépés)
Európai Bizottság: állami támogatás, de
összeegyeztethető a módszertannal
A lengyel példa
Eljárások az Európai Bizottság
ellen
Fazekas Orsolya
Eljárások az Európai Bizottság ellen
jogalap: EUMSZ 263. cikk (EKSZ 230.
cikk)
1. eljárást megindító határozat ellen (Budapesti Erőmű)
2. eljárást lezáró határozat ellen (Budapesti, Csepeli,
Dunamenti, Mátrai Erőművek)
kérelem: megsemmisítés (ill.: Pécsi és Tiszai
Erőművek: végrehajtás felfüggesztése)
ideiglenes intézkedés?
Eljárások az Európai Bizottság ellen
főbb érvek:
1. nyilvánvaló mérlegelési hiba
2. téves jogalkalmazás
3. az EK jog alapvető elveinek (semlegesség, egyenlő
bánásmód, arányosság stb.) sérelme
4. lényeges eljárási szabályok megsértése
státusz: mindegyik eljárás folyamatban
Eljárások a Magyar Köztársaság
ellen
Fazekas Orsolya
Eljárások a Magyar Köztársaság ellen
Energia Karta (1999. évi XXXV. törvény)
Eljárások a Magyar Köztársaság ellen
multilaterális, az energiaszektorra
vonatkozó nemzetközi egyezmény
a magyar jog szerint nemzetközi
szerződés
célja: jogi keret létesítése az
energiaszektorban folytatott hosszú távú
együttműködés előmozdítása érdekében
Eljárások a Magyar Köztársaság ellen
főbb szabályozási területei
- kereskedelem
1.a GATT-tal összeférhetetlen kereskedelmi vonzatú
intézkedés tilalma
2. versenykorlátozó akadályok csökkentése az
energiaszektorban
3.a tranzitszállítás szabadsága és együttműködés
4.technológiákhoz való hozzáférés elősegítése
5. a nyitott tőkepiacok, tőkeáramlás elősegítése
Eljárások a Magyar Köztársaság ellen
főbb szabályozási területei
- beruházásvédelem
1. stabil, méltányos, kedvező és átlátható befektetési
feltételek kialakításának elősegítése
2. egyenlő elbánás elve
3. a kulcsszemélyzet mozgásszabadsága
4. azonnali, megfelelő, hatékony jóvátétel vagy kártalanítás
veszteségekért, ha az háborús helyzet miatt következik
be
5. főszabályként a kisajátítás tilalma, ha mégis→ azonnali,
megfelelő, hatékony kártalanítás
6. a „profit” átutalásának szabadsága
Eljárások a Magyar Köztársaság ellen
vitarendezés
- elsősorban békés úton, ha eredménytelen:
1. szerződő állam saját bíróságai v. közigazgatási szervei
előtti eljárás
2. korábbi megállapodásban rögzített hatályos
vitarendezési eljárás
3. nemzetközi választottbíráskodás
- ICSID (International Centre of Settement of Disputes
- UNCITRAL (United Nations Commission on International
Trade Law)
- Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági
Intézetének választottbírósági eljárása
Eljárások a Magyar Köztársaság ellen
Választottbírósági eljárások
- AES-Tisza + AES Summit Generation Ltd.
1. Perindítás dátuma: 2007. augusztus 13.
2. Ítélethozatal dátuma: 2010. szeptember 23.
- Electrabel S. A. (Dunamenti Erőmű)
1. Perindítás dátuma: 2007. augusztus 13.
2. Folyamatban
- Electricité de France (Budapesti Erőmű)
1. Perindítás dátuma: 2009. május 12.
2. Folyamatban
Az AES ítélet (ARB/07/22)
jogsértő cselekmény: a termelői hatósági ár
ismételt bevezetése 2006-ban ill. 2007-ben
jogsértések a Magyar Köztársaság
részéről:
1. tisztességes és méltányos elbánás elvének megsértése
2. az AES beruházásának sérelme irracionális és
diszkriminatív intézkedések eredményeként
3. nemzeti elbánás elvének sérelme
4. a legkedvezőbb nemzeti elbánás elvének sérelme
5. megfelelő védelem biztosításának sérelme
6. kisajátítás
Az AES ítélet (ARB/07/22)
Főbb érvek / ellenérvek
1. Alkalmazandó jog
2. Tisztességes és méltányos elbánás követelménye
- szerződéses kötelezettségek
- jóhiszemű eljárás és a jogos elvárások tiszteletben
tartása
- az üzletvitel stabilitása és kiszámíthatósága
- a hatósági ár újbóli bevezetésének önkényes, nem
átlátható, valamint a tisztességes eljárás követelményeit
nélkülöző volta
Az AES ítélet (ARB/07/22)
Főbb érvek / ellenérvek
3. irracionális és diszkriminatív intézkedések
4. nemzeti elbánás követelménye
5. a legkedvezőbb nemzeti elbánás elve
6. a beruházás állandó védelme és biztonsága
7. kisajátítás
„(1) A Szerződő Fél befektetőinek befektetései egy másik Szerződő Fél területén nem államosíthatók,
nem sajátíthatóak ki, vagy nem vethetők olyan intézkedés vagy intézkedések hatálya alá,
amelyeknek hatása egyenértékű az államosítással vagy a kisajátítással, kivéve, ha a kisajátítás
a) közérdeket szolgál,
b) nem diszkriminatív,
c) a törvényes eljárásnak megfelelően történik,
d) azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítással párosul.
A kártalanítás összege a kisajátított befektetés tisztességes piaci értéke közvetlenül azelőtt, hogy
a kisajátítás vagy a küszöbön álló kisajátítás ismertté válása a befektetés értékét befolyásolná.”
Az AES ítélet (ARB/07/22)
Konklúziók
1. Kereset elutasítása → nincs újabb „fillér” a
villanyszámlán!
2. A kereset nem lett kiterjesztve a HTM-ek megszűnésére
3. Be nem avatkozás szerződéses kapcsolatokba
4. A beruházásvédelmi és az EU versenyjogi szabályok
sztrikt elhatárolása
5. Konzervatív ítélet
6. Precedens?
Kérdések?