Transcript Document

NÖVÉNYSZERVEZETTAN
Sejttan és szövettan
2. előadás
Szövettan
A szövet fogalma, evolúciós kialakulása és
típusai: osztódó és állandósult szövetek
Szövettan
A szövet fogalma:
Azonos származású, hasonló felépítésű és működésű sejtek
összessége. Ha a sejtek alakja és működése eltérő, akkor az
eltérő sejtek aránya a szövetben állandó.
A szövetek kialakulása:
- Növényi test felépítése (összefüggés az életmóddal és a
környezettel)
- A szövetfejlődés evolúciós lépéseinek áttekintése a ma élő
törzsek alapján:
- Protophyta
- Thallophyta
- Cormophyta
A növényi test szerveződési típusai
• Egysejtűek (Protophyta)
– Sejttársulások
• mechanikai kapcsolódás
• nyálkakolónia
• cönóbium
• polienergidás óriássejtek
• Telepes növények (Thallophyta)
–
–
–
–
aggregációs telep
sejtfonal
sejtlemez
sejttest / teleptest
• Hajtásos növények (Cormophyta)
1. Protophyta: egysejtű szerveződési formák
baktériumok
egysejtű moszatok
- Alaki fejlődés:
- gömb
- pálcika
- csillag
- csavar
- félhold
Gracza, 2004
Egysejtűek
- Önálló szervezetek, az összes életműködést egy sejt végzi
- sugaras szimmetria →kétoldali szimmetria
- kovaváz
- ostor
Sejttársulás
- Laza sejtösszeköttetések
- Az egyes sejtek általában megtartják önállóságukat
Típusai:
-mechanikai kapcsolódás
-nyálkakolónia
-cönobium
-polienergidás óriássejtek
1.
4.
2.
3.
Telepes növények
1.
Típusai:
-aggregációs telep
-sejtfonal
-sejtlemez
-sejttest vagy teleptest
3.
2.
Gracza, 2004
Váczi, 1995
Gracza, 2004
4.
Hajtásos növények
-Első képviselőik a harasztok
-400 millió éve a szilur és a devon határán
alakultak ki telepes zöldmoszatokból
A szárazföld meghódítása → vízháztartás stabilitása
-vízfelvevő és szállító rendszer
-parával impregnált sejtfal
-bőrszövet kialakulása
-gázcserenyílások megjelenése
-szilárdítószövet kialakulása
-lignintartalmú sejtfal
-Szervek kialakulása: szár, gyökér, levél
-Első képviselőik: Rhynia-típusú ősharasztok
(Rhynia major, Psilotum princeps)
Ma élő leszármazott: Psilotum triquetrum (K, D-Am;
DK Ázsia)
A szövetek kialakulása:
3. Cormophyta: hajtásos növények
- Rhynia-típusú ősharasztok
Gracza, 2004
(Rhynia major, Psilotum princeps)
Ma élő leszármazott: Psilotum triquetrum (D-Am; DK Ázsia)
Gracza,
2004
Ősharasztok (Rhynia):
Hajtásos növények
-villás elágazás
-protosztélés szárrész
→ teloma
-kúszó gyöktörzs
-mikrofillumok
háncsrész
-Spóratartók
farész
Teloma - villás elágazódású
tengelyrész
- rögzítő teloma: gyökérszerű
fonalak
- hengeres szárrész: sterilis v.
fertilis a szár, a levél és a generatív
szervek közös őse
- 3. Cormophyta: hajtásos növények
- Zimmermann teloma elmélete:a szervek kialakulásának
levezetése a telomából:
- 1. – túlnövés
4. - redukció
- 2. – planáció
5. - begörbülés
- 3. - összenövés
6. - tengelyen belüli összenövés
Váczi, 1995
Harasztok
korpafüvek
- gyökér
zsurlók
- örvös elágazás
páfrányok
- valódi levél
A karbon növényzete
Mohák
-Átmenetet képeznek a telepes és a hajtásos növények között
-gyökérszerű-, szárszerű-, levélszerű képződmények
-primitív szállítósejt
-gázcserenyílás
-hajtásos növényekéhez hasonló színtest
-fejletlen vízháztartás
Nyitvatermők
-Kialakul a mag
-A szaporodáshoz nincs szükség vízre
Zárvatermők
-Kialakul a termés
A szövetek típusai:
A szövet fogalma:
azonos származású, hasonló
felépítésű és működésű sejtek
összessége
Fiziológiai-anatómai osztályozás szerint
- 1. Osztódó szövetek (merisztémák)
- elsődleges merisztémák - csúcsmerisztémák
- másodlagos merisztémák
- oldalmerisztémák
- interkaláris merisztémák
- merisztemoidok
- 2. Állandósult szövetek
- bőrszövetek
- szilárdítószövetek
- szállítószövetek
- Alapszövetek: asszimiláló, raktározó,
szellőztető, kiválasztó- és váladéktartó
Osztódó szövetek (merisztémák)
fiatal (nagy sejtmagvú, plazmadús, vékony falú)
intenzív osztódásra képes sejtcsoportok
Fejlődési állapotuk szerint
(differenciáltság mértéke és az osztódás intenzitási foka):
- 1. Iniciális sejtek
- 2. Promerisztéma
- 3. Elsődleges merisztéma
- (4. Nyalábkambium)
- 5. Másodlagos merisztémák
Osztódó szövetek (merisztémák)
1. Iniciális sejtek: néhány sejtes embrión:
létrehozzák az ősmerisztémát
2. Promerisztéma (ősmerisztéma)
- 1,2,3,4 metszésű vezérsejt
Gracza, 2004
Osztódó szövetek (merisztémák)
2. Promerisztéma (ősmerisztéma)
- Az embrió hajtás- és gyökér tenyészőkúpjainak intenzíven osztódó,
alacsony differenciáltságú sejtjei.
- Belőlük keletkeznek az állandósult szövetet létrehozó
osztódószövetek, az elsődleges merisztémák
3. Elsődleges merisztéma
- kezdeti differenciálódást mutat
- a promerisztémából alakul ki
- Kialakítják a növény első állandósult szöveteit, pl.:
bőrszövetképző, alapszövetképző, szállítószövetképző
- elhelyezkedése szerint: csúcsmerisztémák
5. Másodlagos merisztémák
- állandósult szövetből alakul, oly szövetrészben, mely azelőtt
nem volt merisztématikus
- működése: szervek vastagodása
- elhelyezkedése szerint: oldalmerisztémák, interkaláris
merisztéma, merisztemoidok
Csúcsmerisztémák
- Elsődleges merisztémák közé tartoznak
- A hajtás és a gyökér vegetációs csúcsában találhatók
- Az alakilag egyforma promerisztéma sejtek differenciálódni
kezdenek
- Az egyes rétegek az osztódás irányában eltérnek egymástól
- Periklinális osztódás: a sejtek a felülettel párhuzamos falakkal
osztódnak
- Antiklinális osztódás: a sejtek a felületre merőleges falakkal
osztódnak
Az elkülönülő rétegeknek (szövetképzők) külön neve van: tunika
és korpusz
tunika-korpusz elmélet
- Tunika: a tenyészőcsúcs felületi része, sejtjei antiklinálisan
osztódnak, belőle alakul ki a protoderma (elsődleges merisztéma),
abból pedig a bőrszövet
- Korpusz: a tunika alatt található, sejtjei anti- és periklinálisan és
ferde falakkal is osztódnak
e. m.
hajtás minden szövete a
bőrszövet kivételével
Gracza, 2004
Osztódó szövetek (merisztémák)
- 3. Elsődleges merisztéma
- Szárban:
- Protoderma (dermatogén) – epidermisz (bőrszövet)
- Alapmerisztéma (peribléma) - elsődleges kéreg, bélszövet
- Pleróma, része a prokambium - szállítószövetrendszer
Gracza, 2004
Osztódó szövetek (merisztémák)
- 3. Elsődleges merisztéma
- Gyökérben:
dermatogén – rhizodermisz
=epibléma
peribléma - els. kéreg
pleróma - közp. henger
kaliptrogén - gyökérsüveg
Bolgár, 1999
Osztódó szövetek (merisztémák)
- 4. Nyalábkambium (fascicularis)
- átmeneti jellegű
- elsődleges merisztémából
(prokambiumból) fejlődik,
ennek tovább élő, specializálódott
formája, megtartja osztódó képességét
- szállítószövetet hozhat létre
- elhelyezkedése szerint:
oldalmerisztéma (szárban)
Osztódó szövetek (merisztémák)
- 5. Másodlagos merisztémák
- állandósult szövetből alakul, oly szövetrészben, mely azelőtt
nem volt merisztématikus
- működése: szervek vastagodása
- elhelyezkedése szerint: oldalmerisztémák
interkaláris merisztéma
merisztemoidok
- 5.1. Oldalmerisztémák:
- interfascicularis kambium
- parakambium
- perikambium
- hullámos kambium
- szárvastagító kambium
- sebkambium
Oldalmerisztémák (kambiumok): tangenciálisan osztódnak: kifelé
a felszín felé és befelé a központ felé hoznak létre sejteket
Osztódó szövetek (merisztémák)
- 5. Másodlagos merisztémák
- 5.1. Oldalmerisztémák:
- interfascicularis kambium
-
nyalábközi kambium
másodlagosan vastagodó szárban
az alapszövet sejtjei újra osztódó képessé válnak
bélsugársejteket, fa- és háncselemeket hoz létre
nyalábkambiummal együtt - kambiumgyűrű (vascularis kambium)
- parakambium = phellogen (másod. vast. szárban és gyökérben)
Parabőr - periderma:
- phellom - paraszövet
- plhellogen – parakambium
- phelloderma - paraalapszövet
Gracza, 2004
Osztódó szövetek (merisztémák)
H
- 5. Másodlagos merisztémák
F
- 5.1. Oldalmerisztémák:
- Perikambium vagy periciklus
- a gyökér központi hengerének
legkülső sejtsora
- működése 4 féle:
- oldalgyökér képzés
- hullámos kambium
- parakambium
- másodlagos kéreg
Gracza, 2004
Osztódó szövetek (merisztémák)
- 5. Másodlagos merisztémák
- 5.1. Oldalmerisztémák:
f
h
- hullámos kambium
- a gyökér központi hengerében alakul
- szárvastagító kambium
- egyszikű, másodlagosan vastagodó szárak elsődleges kérgében
alakul
- sebkambium
- a növényt érő sebzés helyén alakul
- kalluszt (sebszövet) fejleszt
Gracza, 2004
Osztódó szövetek (merisztémák)
- 5. Másodlagos merisztémák (folyt.)
- 5.2. Interkaláris merisztéma:
- helyzete: a noduszok alatt, ill. fölött
- szerepe:
- szalmaszár megnyúlása
- tőlevélrózsás növények megnyúlása
virágzáskor
- 5.3. Merisztemoidok:
- osztódásra képes sejt vagy sejtcsoport
- Szerepe:
-
oldalszervek (levél, oldalhajtás, oldalgyökér)
szőrképletek
gázcserenyílások
nektáriumok
Gracza, 2004
Állandósult szövetek
1. Bőrszövet
2. Szilárdítószövet (mechanikai alapszövet)
3. Szállítószövet
4. Alapszövet
1. Bőrszövet
- Tunica – protoderma – epidermisz –
exodermisz, periderma – rhitidoma
– dermatogén – rhizodermisz, epibléma –
exodermisz, periderma
Feladata: védelem, párologtatás, gázcsereforgalom,
(anyagcseretermékek tárolása)
Az epidermisz
- A hajtás (szár és levél) és a generatív szervek
elsődleges bőrszövete.
Feladata: védelem, párologtatás, gázcsereforgalom,
(anyagcseretermékek tárolása)
Ezért: sejtjei szorosan záródók, határozott formájúak
(kétszikű: izodiametrikus, egyszikű: hosszúkás)
benne gázcserenyílások (sztóma),
és víznyílások (hydathoda)
rajta kutikula, viasz, szőrök és emergenciák
Felépítése:
nagy központi vakuólum, vékony citoplazma,
színtestek ált. nincsenek (kiv. vízi és árnyékkedvelő n.), (vagy
színtelen színtest). (kiv. gázcserenyílások zárósejtjei)
Az epidermisz
- megalakulása
Száron
Gracza, 2004
Egyszikűek levelén
Kétszikűek levelén
fenn: színi oldal
lenn: fonáki oldal
Az epidermisz
- megalakulása száron
A kék iringó (Eryngium planum) szárának epidermisze babszem alakú zárósejtes sztómával
A nagyvirágú gyíkfű
(Prunella grandiflora)
szárának epidermisze
A dárdás
csukóka
(Scutellaria
hastifolia)
rhizómájának
epidermisze
(rajta sztóma!)
Az epidermisz
- megalakulása egyszikűek levelén
A szibériai nőszirom (Iris sibirica) és a kukorica (Zea mays) levélepidermisze
Az epidermisz
- megalakulása kétszikűek levelén
A ciklámen, a nagyvirágú gyíkfű és a dárdás csukóka színi levélepidermisze
A ciklámen, a nagyvirágú gyíkfű és a dárdás csukóka fonáki levélepidermisze
Az epidermisz
- megalakulása kétszikűek levelén
Az aranyfürt (Aster linosyris) és a csillagőszirózsa (A. amellus) színi (fenn)
és fonáki (lenn) levélepidermisze.
Az epidermisz
- Megalakulása fészekpikkelyen ill. sziromlevélen
A csillagőszirózsa fészekpikkelyének
fonáki epidermisze.
A dárdás csukóka virágszirmának felső és
alsó epidermisze.
Az epidermisz
- Keresztmetszeti képe
Színi oldal
A kaucsukfüge három rétegű színi
és fonáki levélepidermisze
Kétszikűek jellemző levélepidermisze
Fonáki oldal
Gracza, 2004
Az epidermisz
-
A gázcserenyílások (sztóma) megalakulása
Moháknál jelenik meg (szárazföldi életmód): párologtatás, légcsere
- 2 zárósejt, közte légrés, melléksejtek
- Mérete, száma, helyzete, formája, melléksejtek megléte, száma,
formája jell. bélyeg.
Megjelenése: főképp levélen, de virágszirmon, száron, sőt rhizómán is!
Gracza, 2004
A vese alakú zárósejtes főbb sztóma típusok:
A - Ranunculaceae
B - Bignoniaceae
C - Lamiaceae
D - Rubiaceae
E - Asteraceae
F - Tradescantia
G - Commelinaceae
H - Apocynaceae
Az epidermisz
- A Gramineae sztóma típus megalakulási formái:
Phleum pratense
Triticum aestivum
Kukorica (Zea mays): súlyzó alakú
zárósejtek, háromszög alakú melléksejtek
Miscanthus sinensis
Sorghum halepense és Zea mays
levélhüvely belső epidermiszén
Az epidermisz
- A víznyílások (hydathoda) megalakulása
- Sztómák, vagy epidermisz sejtek módosulásai, nyitó és záró
mozgást nem végeznek, cseppfolyós vizet választanak ki
Gracza, 2004
A kőtörőfű (Saxifraga sp.) és a fukszia
(Fuchsia sp.) hydathodája.
Az epidermisz
- Szőrök és emergenciák
- Fajra és szervre jellemző,
ökológiai jelző bélyeg.
Fajtái:
- Papilla
- Fedőszőr
- Kapaszkodó szőr
- Mirigyszőr
- Érző- és felszívószőrök
- Repítőszőr
Emergenciák:
az epidermiszsejtekből + az
alattuk lévő
szövetekből
- Csalánszőr
- Tüske
Kapaszkodó szőrök
Mirigyszőrök, csalánszőr
Fedőszőrök
Gracza, 2004
Tüske
Repítőszőrök
Az epidermisz
- Szőrök és emergenciák
Papillák az Iris sibirica levelén és az Eryngium planum levélere környékén
Fedőszőrök a kukorica levélhüvely külső oldalán, ill. a nagyvirágú gyíkfű szárán
Csillagszőr a Tilia argentea levélfonákán ill. a Scutellaria hastifolia szárán.
Mirigyszőrök Scut. hastifolia virágszirmán, ill. érzőszőrök a porzószála hasi oldalán.
A rhizodermisz (epibléma)
- A gyökér elsődleges bőrszövete,
egy sejtrétegű.
Feladata: felszívás
Ezért: vékony sejtfal, dús citoplazma,
nagy sejtmag, nincs viasz,
ill. kutikularéteg, nincs sztóma
epiblémasejtek tömlőszerű kitüremkedései:
gyökérszőrök,
A gyökérszőrös zóna
csak néhány napig életképes
Exodermisz: elsődleges kéreg
legkülső sejtsora
Periderma: a gyökér másodlagos
bőrszövete
A periderma (paraszövet)
- A szár és a gyökér másodlagos
bőrszövete, hőszigetelő, vizet,
gázokat nem vagy csak kissé
enged át.
Gracza, 2004
Ep
EK
Psz
parakambium = phellogen
Parabőr - periderma:
- phellom - paraszövet
- plhellogen – parakambium
- phelloderma - paraalapszövet
Psz
Pk
Pa
A periderma (paraszövet)
-
A lenticella (paraszemölcs): sztómák helyén
Bolgár, 1999
Töltősejtek
Paraszövet
Parakambium
Paraalapszövet
Kéregparenchima
Háncsrész
Kambium
Farész
- A parakambium a hajtáson, a sztómák irányában laza, intercellulárisokban
gazdag töltőszövetet hoz létre: lenticella vagy paraszemölcs
- Minimális gázcserét tesznek lehetővé
-A parakambium egy idő után elveszti osztódó képességét, és az
elsődleges kéregben új parakambium jön létre.
- A peridermarétegek és a közéjük zárt elhalt háncselemek együttese alkotja
a harmadlagos bőrszövetet vagy héjkérget = külső kéreg = kéreg
2. Szilárdítószövetek
- kollenchima: főleg fiatal növényi szervekben a bőrszövet alatt,
sejtjei plazmatartalmúak, jellegzetes kollenchimatikus
vastagodásúak: sarkos, lemezes sejtfalvastagodás,
sejtfaluk nem fásodik: rugalmasak, hajlékonyak
Sarkos kollenchima a jácint
elsődleges kérgének belső határán
(Gracza)
Sarkos kollenchima a húsos som
(Cornus mas) szárának elsődleges
kérgében
2. Szilárdítószövetek
- kollenchima: sarkos és lemezes
Lemezes kollenchima az Aster
linosyris szárának elsődleges
kérgében.
Lemezes kollenchima az Eryngium
planum szárának elsődleges kérgében.
2. Szilárdítószövetek
- Szklerenchima:
- Vastag falú, szorosan illeszkedő, szűk üregű sejtek, sejtfaluk
elfásodik, plazmát nem tartalmaz (holt): szilárdítás, védelem
- Fő megjelenési helyei: a bőrszövet alatt (hipoderma), szállítónyalábok
körül (nyalábhüvely), szállítószövetrendszer háncs része fölött
(háncskorona).
Háncskorona a bükk (Fagus sylvatica) és a kék iringó
(Eryngium planum) szárában a háncsrész fölött.
2. Szilárdítószövetek
- Szklerenchima:
Szigetszerű szklerenchima
csoportok alkotta háncskorona
a húsos som (Cornus mas)
szárának háncsrésze fölött.
Kősejtek a Pyrus communis termésében
Szklereida, kősejt: parenchima eredetű, csatornás vastagodású, holt szilárdító
sejt: termések, csonthéjasok belső termésfala, fák héjkérge
Rostok: merisztéma eredetű, megnyúlt sejtek, faluk vastag, fásodó:
edénynyalábok, lombos fák fateste
Állandósult szövetek
3. Szállítószövet-rendszer
- Corpus – prokambium – protofloém – metafloém
– protoxilém – metaxilém
A szállítószövet részei: faelemek (xilém), háncselemek (floém).
A szállítás irányában megnyúlt sejtek, harántfalaik vékonyak,
perforáltak, vagy felszívódnak.
A xilém és floém elemek együtt maradva nyalábot, vagy összefüggő
gyűrűt képeznek.
Feladatuk: szállítás (két irányú anyagmozgás)
xilém: vizet és a benne oldott ásványi sókat;
floém: szerves tápanyagokat,
szilárdítás,
raktározás.
3. Szállítószövetek - A háncsrész (floém) elemei:
- Rostasejt – megnyúlt, plazmatartalmú, harántfaluk gödörkés
ezen keresztül plazmodezma, sejtmagjuk feloldódik
- Rostacső – zárvatermőknél jelenik meg, nyitvatermőknél és harasztoknál
nincs!, a harántfalak lyukasak: rostalemez, sejtmagjuk feloldódik, 1 évig élnek
- Kísérősejt – rostacsővel azonos keletkezésű, gödörkéken keresztül
plazmadezma, nagy plazmatartalmúak, sejtmagjuk van, raktároznak is,
nyitvatermőknél hiányoznak
Bolgár, 1999
3. Szállítószövetek - A háncsrész (floém) elemei:
- Háncsparenchima – hosszú, vékony falú, plazmatartalmú sejtek, szállítanak és
raktároznak, harasztoknál jelenik meg, nyitvatermőkben a kísérősejteket
pótolják, zárvatermőkben általánosak (kiv. egyszikűek, boglárkafélék)
- Háncsrost – szilárdít, hosszú, megnyúlt, vastag falú, hegyes végű, holt sejtek
faluk nem fásodik, rugalmas, fenyőknél nincs!
- Kambiform rost – kambiumsejtekből állandósul, sejtfala megvastagszik, főleg
fenyők háncsában, és fiatal lombos fákban
Bolgár, 1999
3. Szállítószövetek - A farész (xilém) elemei:
-Tracheida – áledény, hosszirányban megnyúlt, vége kihegyesedő, holt, plazmája
felszívódik, fala elfásodik, ált. udvaros-gödörkés vastagodás, de lehet gyűrűs,
spirális is. (Fenyők fája!)
-Trachea – edény, zárvatermőkre jellemző, a fenyőknél nincs, edénytagok
összeolvadásából keletkeznek, a harántfalak részben vagy egészben
felszívódnak, sejtjeik hamar elhalnak, elfásodnak, ált. gödörkésen, de lehet
gyűrűsen vagy spirálisan is
-Működésük pár év, eltömődnek vagy levegővel telnek meg, falukba festék- és
cseranyagok rakódhatnak
-Tilliszek: a faparenchima
sejtek belenőnek a trachea üregébe
Bolgár, 1999
3. Szállítószövetek - A farész (xilém) elemei:
- Faparenchima – élő, plazmatartalmú, főleg raktároz, de szállít is: összeköti a
szállítóelemeket, valamint a szállítószövet rendszert és a környező
parenchimát, falukban csak egyszerű gödörkés vastagodás van
- Farost – hosszúra nyúlt, kihegyezett, vastag falú szklerenchima rostok, holt,
egyenletes sejtfalvastagodásúak, lombos fákban fordulnak elő fenyőkben
nincs, feladatuk: szilárdítás
Bolgár, 1999
3. A szállítószövetek megalakulása
1. Összefüggő gyűrű alakú
2. Nyalábos
- 2.1. Egyszerű nyalábos: farész és háncsrész nem érintkezik
egymással, parenchima választja el őket
- Sugaras vagy radiális (fiatal gyökerek)
- 2.2. Összetett nyalábos: farész és háncsrész érintkezik egymással
- Kollaterális
Nyílt
Zárt
Bikollaterális
- Koncentrikus
Háncsgyűrűs (hadrocentrikus, amfikribrális) – farész körül
háncs
Fagyűrűs (leptocentrikus, amfivazális) – háncsrész körül fa
- Lemezes (korpafüvek szárában)
3. A szállítószövetek megalakulása
1. Összefüggő gyűrű alakú
Epidermisz
Gracza, 2004
Els. kéreg
B
Háncsrész
F
Farész
H
EK
Ep.
EK
H
F
B
Bélszövet
3. A szállítószövetek megalakulása
2. Nyalábos
- 2.1. Egyszerű nyalábos
- Sugaras (fiatal gyökerek): a fa és háncsnyalábok a
parenchimában váltakozva, sugárirányban helyezkednek el
Egyszerű fanyaláb
egyszerű háncsnyaláb
Gracza, 2004
2. Nyalábos
Nyílt kollaterális
- 2.2. Összetett nyalábos
- Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül egymás
mellett helyezkedik el
- Nyílt k.: a fa és háncsrészek között a merisztéma
továbbműködő nyalábkambium formájában
megmarad, a fejlődés lehetősége nyílt,
H
K
- Kétszikűek, nyitvatermők
F
H
H
K
F
F
H=háncs
K=kambium
Zárt kollaterális
F=fa
H
Bikollaterális
2. Nyalábos
- 2.2. Összetett nyalábos
- Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül
egymás mellett helyezkedik el
- Zárt k.: a fa és háncsrészek között a
merisztémasejtek állandósulnak, nem jön létre
nyalábkambium, a fejlődés lezárult
Nyílt kollaterális
H
K
- Egyszikűek szára, nem vastagodó szervek
F
H
H
K
F
F
H=háncs
K=kambium
Zárt kollaterális
F=fa
H
Bikollaterális
2. Nyalábos
- 2.2. Összetett nyalábos
- Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül
egymás mellett helyezkedik el
- Bik.: a farészt kifelé és befelé is háncsrész
határolja, két működő prokambiuma van, de csak
a külső kambium marad működőképes
Nyílt kollaterális
H
K
- Ritka, pl.: tökfélék
F
H
H
K
F
F
H=háncs
K=kambium
Zárt kollaterális
F=fa
H
Bikollaterális
3. A szállítószövetek megalakulása
2. Nyalábos
- 2.2. Összetett nyalábos
- Koncentrikus: a farész vagy háncsrész körülveszi a másikat
- Háncsgyűrűs (hadrocentrikus, amfikribrális) – farész körül háncs
- Fagyűrűs (leptocentrikus, amfivazális) – háncsrész körül fa
F
H
Bolgár, 1999
3. A szállítószövetek megalakulása
2. Nyalábos
- 2.2. Összetett nyalábos
- Lemezes (korpafüvek szárában)
fanyaláb
háncsnyaláb
Bolgár, 1999
Állandósult szövetek
4. Alapszövet
- Corpus – alapmerisztéma – kéregparenchima, bélszövet
– peribléma – kéregparenchima
– pleróma – a központi henger bélszöveti sejtjei
Az alapszövet típusai:
valódi (asszimiláló, raktározó, szellőztető),
kiválasztó és váladéktartó (extracelluláris, intracelluláris)
A növényi test alapállományát adják, a bőrszövet zárja körül, ebbe
ágyazódnak a szállítónyalábok
Állandósult szövetek
4.1. Valódi alapszövetek (parenchima):
vékonyfalú, plazmatartalmú, izodiametrikus parenchima sejtek (élők),
köztük intercellulárisok (sejtközötti járatok).
Intercelluláris típusok:
1. Skizogén (hasadásos)
2. Skizo-lizigén
3. Lizigén (oldódásos)
4. Rexigén (szakadásos)
Váczi, 1995
Skizogén
(Eryngium planum)
Lizigén
(Citrus reticulata)
Rexigén
(Zea mays)
4.1. Valódi alapszövetek
- Asszimiláló alapszövet:
(klorenchima)
-
Kloroplasztiszt tartalmazó parenchima sejtekből áll
Feladata: fotoszintézis
Előfordulás: levelek mezofillumában, föld feletti szervekben
Típusai:
- Oszlopos vagy paliszád parenchima: a lomblevél színi
oldalán, szorosan záródó, megnyúlt sejtek
- Szivacsos parenchima: a fonáki oldalon, sok sejtközötti járat
- Karos paliszád parenchima: tűlevél
Oszlopos vagy paliszád parenchima
Szivacsos parenchima
4.1. Valódi alapszövetek
Ep.
- Asszimiláló alapszövet:
(klorenchima)
Rakt. par.
Klorenchima
Koll.
Klor.
Klorenchima az Er. planum levelében
(paliszád és szivacsos parenchimában is),
ill. klorenchima és kollenchima
váltakozása a szár elsődleges kérgében.
4.1. Valódi alapszövetek
EK
- Raktározó alapszövet:
– magvak, gumók, gyökerek, szárak,
(kéreg, bél, bélsugár): főleg
leukoplasztiszokban
– spec. vízraktározó alapszövet
(pozsgások): vízmegkötő nyálka
B
Raktározó alapszövet az Aster amellus
és az Eryngium planum szárában.
EK = elsődleges kéreg, B = bélszövet
Protoxilém elemek
Lizigén járat (illóolaj)
Izodiametrikus bélszöveti parenchima
sejtek
Intercellulárisok – skizogén
(hasadásos) járatok
4.1. Valódi alapszövetek
- Raktározó alapszövet:
- Tápanyagok felhalmozódása
szeptemberben az Aster
linosyris gyökerében
Hm. 400×
Km. 100×
Hm. 400×
4.1. Valódi alapszövetek
100×
- Szellőztető alapszövet:
(aerenchima)
Ált. vízi és mocsári növények elsődleges
kérgében. Skizogén vagy rexigén úton
- Képek: Egeria densa
32×
400×
4.1. Valódi alapszövetek
- Szellőztető alapszövet:
(aerenchima)
Elodea calitrichoides, E. canadensis
A réti peremizs (Inula britannica) elsődleges kérgének aerenchima szövete
Epidermisz
elsődleges kéreg
(aerenchima)
Háncskorona
(szklerenchima)
Háncsrész
4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek
-Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása
-Extracelluláris kiválasztású:
-A termék a sejtből kijut a szerv felületére
- Mirigyszőrök: epidermisz eredetű, a váladék a sejtfal és a kutikula
közé kerül
- Kolléterek: enyvet termelnek, rügypikkelyen
- Nektáriumok: cukortartalmú folyadékot választanak ki ( megporzás),
virágban, murvalevélen, lomblevélen, diszkusz: korong alakú
- Tentákulumok: érző és felszívószőrök rovarfogó növényeken
- Ozmofórák: illatanyagot termelnek virágokban, pl.: illóolajokat
- Hydathodák: cseppfolyós vizet választanak ki, főleg levélcsúcson
Korong alakú nektárium (diszkusz) a korai juhar virágában,
extraflorális nektárium a bíbor nebáncsvirág levelén
Tentákulum: többsejtű érző- és felszívó szőrök harmatfű
levelén
4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek
-Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása
-Intracelluláris kiv.:
-A termék a sejtben marad
- Tejcsövek: kiválasztók és váladéktartók is egyben, pl: kutyatej fajok
- Olajtartók: kiválasztók és váladéktartók is egyben, pl: citrusfélék
- Gyantajáratok: skizogén, skizolizigén eredetűek, fenyők levele, szára ,
gyökere
- Gyantatömlők (fenyők kérge): lizigén eredetű váladéktartók
Tejcsövek: vérehulló fecskefű Olajtartók: közönséges orbáncfű: illóolaj
4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek
-Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása
-Extracelluláris kiválasztású:
-A termék a sejtből kijut a
szerv felületére
- Mirigyszőrök
- Kolléterek
- Nektáriumok (A, C)
- Tentákulumok
- Ozmofórák
- Hydathodák
-Intracelluláris kiv.:
-A termék a sejtben marad
- Tejcsövek (D, G)
- Olajtartók (E)
- Gyantajáratok (B):
- Gyantatömlők (fenyők kérge):
Váczi, 1995