Transcript Document

Mezei Rita
zongoraművész-tanár
tehetségfejlesztő szaktanácsadó
2010
Tartalom
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Alternatív, alternatíva
Pillanatképek a nagy zenei géniuszok tehetséggondozásából.
Az én zenepedagógiai irányelveim.
Milyen kihívást tartogathat a zenepedagógusok számára a
XXI. század?
Szükséges-e vagy nem az alternatív zenepedagógiai
módszerek alkalmazása? Aktív zenepedagógusok
véleményeinek összegzése rövid interjúk alapján.
Jó gyakorlat- a Zene ABC tehetséggondozó szakkör rövid
bemutatása.
Zárszó helyett...
Kapcsolat
Bibliográfia
1. Alternatív, alternatíva→
 Alternatív: kettős, vagylagos, kétféle lehetőséget felvető vagy
megengedő (kérdés, indítvány, terv)
 Alternatíva: olyan eset, amelyben két lehetőség között lehet
választani vagy az egyik lehetőség kettő közül. (1)
?
Milyen formában, hogyan alkalmazhatjuk mindezeket, ha
szükségessé válik a pedagógiai munka során?
2. Pillanatképek a nagy zenei géniuszok
tehetséggondozásából.
A klasszika és romantika korszakának két meghatározó
zeneszerzőjének kora gyermekkori zenei/ művészeti
élményei.
 Wolfgang Amadeus Mozart( 1756-1791)
 Fryderyk Chopin ( 1810-1849)
A fiatal Mozart
• Nagy tehetsége már
gyermekkorában
megnyilvánult.
• A zenén kívül a
matematika és az idegen
nyelvek is érdekelték.
• 4 évesen testvére
(Nannerl) számára írt,
apja Leopold Mozart által
komponált darabjait
játszotta.
• Gyorsabban haladt
tanulmányaiban apja
tanítványaként, mint az
iskolába küldött
gyerekek.
A fiatal Mozart
•5 évesen már azelőtt
játszani próbált, mielőtt
hegedűórákat vett volna,
így buzgón kereste a
lehetőséget, hogy a
felnőttek kamarazene
próbáin részt vehessen.
• Mivel a többiek mindig
elzavarták, egy
alkalommal apja
megengedte neki a közös
muzsikálást.
• A kis Mozart játéka
meggyőzte
mindannyiukat, és apja
elhatározta, hogy ezt a
csodát egész Európának
meg kell mutatnia.
• Ezután Wolfgang 6
évesen, Nannerl 10
évesen európai turnéra
indult édesapjával.
A fiatal Chopin
• Fryderyk sokoldalú
tehetsége korán
megmutatkozott.
• Már a zenetanulása
előtt is duetteket
játszott Ludwiga
nővérével.
• Gyakran rajzolt
karikatúrákat, verseket
írt és a családi
évfordulókra
vígjátékokat állított
össze lánytestvéreivel.
A fiatal Chopin
•6 évesen kezdete meg
zenetanulmányait.
•Idős zongoratanárnője a
klasszikus német
repertoáron kívül a
korabeli népszerű
zeneszerzőkkel is
megismertette, melyek a
korai szerzeményeire
nagy hatást gyakoroltak.
•Első improvizációit
tanárnője jegyezte le.
• g-moll polonézét 1817ben jelentették meg.
• 8 évesen Gyrowetz
zongoraversenyével
debütál és ezután
második Mozartként
ünneplik.
3.Az én zenepedagógiai irányelveim
 Motiváció az egyéni eredmények elérésére, megtartására és a






további fejlődés érdekében.
A kreativitás fejlesztése a művészi kifejezés, a technikai
nehézségek áthidalására és a művészetek iránti nyitottság
kapcsán.
Problémaérzékenység, egyéni fejlesztés a tanórákon.
A zenei kifejezés gazdagítása, az elméleti tudás mélyítése.
A zeneszerzői attitűd gyakorlati módon való átélése.
Esztétikumra való nevelés más művészeti terület
megismertetése kapcsán.
Szociális kompetenciák növelése különböző kamarazenei
formációkon keresztül.
4. Milyen kihívást tartogathat a
zenepedagógusok számára a XXI. század?
 Haladjunk a korral vagy maradjunk az eddigi bevált pedagógiai
módszereink mellett?
 A klasszikus repertoár mellett milyen újdonságokkal érdemes
megismertetni a zene iránt elkötelezetteket?
 Milyen innovatív módszereket érdemes alkalmazni a mai kor
gyermekének zenei tehetséggondozásában?
5. Szükséges-e vagy nem az alternatív zenepedagógiai
módszerek alkalmazása? Aktív zenepedagógusok
véleményeinek összegzése rövid interjúk alapján.
Igen, szükségszerű az alternatív pedagógiai módszerek
alkalmazása→






alkalmanként,
a gyerek egyéni haladási ütemének érdekében,
a differenciálás miatt,
a korai tehetséggondozásban,
új utak feltérképezése kapcsán,
különböző motivációs háttér adta lehetőségek
kibontakoztatására,
 a zenei kreativitás fejlesztésére,
 az összművészetre való nyitottságra nevelés miatt.
6. Jó gyakorlat –
a Zene ABC
tehetséggondozó szakkör
rövid bemutatása
• Résztvevői→ 7-11 éves
korú általános iskolás
gyerekek, akik nem
vesznek részt
zeneiskolai képzésben.
• Célja →
- a zene megszerettetése,
- a zenei írás-olvasás
alapjainak
elsajátítása játékos
formában,
- a kreativitás fejlesztése,
- társművészetekkel
gyakorlati
úton való ismerkedés,
- közös munkára nevelés,
- szociális kompetenciák
fejlesztése.
6. Jó gyakorlat –
a Zene ABC
tehetséggondozó szakkör
rövid bemutatása
•Elvárt eredménye →
- a gyerekek zene iránti
érdeklődésének,
szeretetének
elmélyítése,
- zenei alapok elsajátítása,
- a társas –szociális
kompetenciák
fejlődése,
-a művészetek iránti
nyitottság
megteremtése.
Zárszó helyett....
J. Sinor, az IKS elnöke az USA-ból rajzolta meg az
ezredforduló európai mércével mért jó zenetanárának
portréját:
 Tartsuk éberen magunkban a muzsikust!
 Pallérozzuk intellektusunkat!
 Érdeklődjünk a világ dolgai iránt!
 Éljünk harmóniában a természettel!
 Vállaljuk meggyőződésünket!
 Sose elégedjünk meg azzal, amit elértünk!
 Éljünk lehető legteljesebb életet! (2)
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!
Kapcsolat:
[email protected]
Mobil: +36/30/347-8307
9. Bibliográfia

Jegyzet
(1)Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973 (32. o.) ISBN 963 05 4262 5
(2)L. Nagy Katalin: Az ének zene tantárgyak helyzete és fejlesztési
feladatai
Hozzáférés módja: www. Oki.hu/cikk.asp?Kod=tantargyakNagy-Enek.html „EU-csatlakozás és a magyar
zenepedagógia”(4.,5.,8.,9.bek.)
 Felhasznált irodalom
(1) Nagy zeneszerzők
Etűd Könyvkiadó, 1995 (46-47.o., 150-151.o)
ISBN 963 85164 3 7