Transcript A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló

Az új földforgalmi szabályozás
önkormányzati érintettsége
Bács – Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala
Tóbiás Ferenc hivatalvezető
Magyar Faluszövetség önkormányzati fórum 2014. február 27. Jakabszállás
Az új jogi háttér
•
•
•
•
•
•
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvény (Földforgalmi tv.)
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról
szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.)
Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére
vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
A mezőgazdasági és erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013.
(XII.29.) Korm. rendelet
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (módosította a
Földforgalmi és Fétv-t is)
A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a
mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes
szabályairól szóló 38/2014. (II.24.) Korm. rendelet
A földforgalmi törvény tárgya és hatálya
• Föld: a mező- és
erdőgazdasági hasznosítású
föld
• A törvény a föld
tulajdonjogának
megszerzésére, a földön
haszonélvezeti jog alapítására,
a föld használatára, továbbá a
szerzési korlátozások
ellenőrzésére, és a helyi
földbizottságra vonatkozó
rendelkezéseket állapítja meg.
• 2. § (1) E törvény hatálya
kiterjed az ország területén
fekvő valamennyi földre.
• 5. § 17. mező-, erdőgazdasági
hasznosítású föld: a föld
fekvésétől (belterület,
külterület) függetlenül
valamennyi olyan földrészlet,
amely az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő,
gyümölcsös, kert, rét, legelő
(gyep), nádas, erdő és fásított
terület művelési ágban van
nyilvántartva, továbbá az olyan
művelés alól kivett területként
nyilvántartott földrészlet,
amelyre az ingatlannyilvántartásban Országos
Erdőállomány Adattárban
erdőként nyilvántartott terület
jogi jelleg van feljegyezve;
A földforgalom szereplői
- földműves (5.§ 7.)
- fiatal földműves (5.§ 6.)
- belföldi természetes
személy (5.§ 2.)
- külföldi természetes
személy (5.§ 15.)
- tagállami állampolgár (5.§
24.)
- pályakezdő gazdálkodó
(5.§ 22.)
- mezőgazdasági
termelőszervezet (5.§
19.)
- újonnan alapított
mezőgazdasági
termelőszervezet (5.§
26.)
- helyi földbizottság (68. §)
- mezőgazdasági
igazgatási szerv (járási és
megyei földhivatal)
- települési önkormányzat
jegyzője
A föld tulajdonjogának megszerzése
Ki szerezheti meg?
A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon és
mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy,
jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a
továbbiakban együtt: jogi személy) szerezheti meg (6. § (1) bek.)
Jogi személyek közül tulajdonjogot szerezhet:
állam, bevett egyház, jelzálog-hitel intézet, önkormányzat
A
különválással,
kiválással,
egyesüléssel
(beolvadással,
összeolvadással),
szervezeti
formaváltozással
(szervezeti
átalakulás) létrejött jogi személy - ide nem értve a bevett egyházat,
vagy annak belső egyházi jogi személyét - a jogelődje által a
termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény
hatálybalépését megelőzően megszerzett tulajdonát képező föld
tulajdonjogát nem szerezheti meg.
A föld tulajdonjogának megszerzése
Milyen jogcímen?
A földforgalmi törvény 11. § (2) bekezdésének c) pontja alapján föld
tulajdonjogát a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat
a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat közfoglalkoztatás és
településfejlesztés céljára szerezheti meg.
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó,
bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye,
önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
Elővásárlásra jogosultak sorrendje
•
•
•
•
1. A Magyar Állam az NFA tv.-ben meghatározott földbirtokpolitikai
irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más
közérdekű cél megvalósítása érdekében;
2. közös tulajdonban álló föld nem tulajdonostárs számára történő eladás
esetében a földműves tulajdonostárs;
3. a földet használó olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak,
helyben lakónak minősül, vagy akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági
üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek
közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti
település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
4. a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban
nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti
településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve
állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az
állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása, továbbá szántó,
kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén
az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja a földrajzi árujelzéssel,
továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása,
vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
Elővásárlásra jogosultak sorrendje
• 5. az olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
• 6. az olyan földműves, aki helyben lakónak minősül;
• 7. az olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági
üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek
közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése
szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom
elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
• A 2., 4.-7. pontban meghatározott jogosulti csoportokon belül több
jogosult esetében az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
• 1. a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
• 2. fiatal földműves.
Nem áll fenn elővásárlási jog
•
a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
• a közös tulajdon megszüntetését eredményező, a tulajdonostársak
közötti adás-vétel,
• a
mezőgazdasági
termelők
gazdaságátadási
feltételeként megvalósuló adás-vétel,
támogatása
• önkormányzat által közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljából
kötött adás-vétel
esetén.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése
474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• a tulajdonos az adásvételi szerződést a felek aláírásától számított 8
napon belül kérelmet (földhivatali portálon elérhető) nyújt be (postai
úton, vagy személyesen) a jegyzőhöz az egységes okiratba foglalt
adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt,
• az adásvételi szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani,
melyből egy példánynak meghatározott biztonsági kellékkel
rendelkező papír alapú okmányon kiállítottnak kell lennie,
• ha a közzétételi kérelem hiányos, vagy a mellékletek nem megfelelő
számban kerültek csatolásra, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos
határidő megállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok
pótlására,
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése
474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha:
•
Az eladó a hiánypótlásnak nem tett eleget,
•
A közzétételi kérelem nem az eladótól származik.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése
474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A jegyző a közzétételi kérelem alapján, annak beérkezését követő
15 napon belül a benyújtott adás-vételi szerződések közül a nem
biztonsági
okmányon
szerkesztett
szerződések
egyikén
felismerhetetlenné teszi a természetes személyazonosító adatokat
és ezt a példányt függeszti ki.
• Rögzíti rá a kifüggesztés időpontját és az elővásárlásra jogosult
jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó
napját, és azt hogy e határidő jogvesztő.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése
474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A közzétételi kérelem az adás-vételi szerződés kifüggesztéséig
vonható vissza.
• Írásban kell bejelenteni a jegyzőnek.
• Visszavonás bejelentési kérelem alapján a jegyző visszaküldi a
közzétételi kérelmekhez csatolt iratokat az eladó részére.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése
474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• Az elővásárlásra jogosult a jognyilatkozatát a jegyző részére
személyesen adja át.
• A jegyző köteles az elfogadó nyilatkozat személyes átvételekor az
elővásárlásra jogosult személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó
jognyilatkozatban
szereplő
természetes
személyazonosító
adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való
összevetésével, továbbá az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni
arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját
kezű aláírásának ismeri el.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése
474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó nyilatkozat az azt átadó
elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó
jognyilatkozaton az aláírásával igazolja és azt átveszi.
• Amennyiben azt állapítja meg, hogy az elfogadó nyilatkozat nem az
azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat
átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint az okát az elfogadó
jognyilatkozaton rögzíti.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése
474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A jegyző az adás-vételi szerződést a 60
napos határidő utolsó napját követő
legközelebbi munkanapon veszi le a
hirdetőtábláról.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése
474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A jegyző az iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott adás-vételi
szerződéseket, és az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait a
nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül
küldi meg a Földforgalmi tv.-ben meghatározottak részére.
• Mezőgazdasági igazgatási szerv részére küldés esetén a jegyző az
irattovábbítás tényéről – azzal egyidejűleg – értesíti az eladót.
Az adás-vételi szerződés jóváhagyása
• Ha az előzetes vizsgálat eredményeként a hatóság nem tagadja
meg a szerződés jóváhagyását, és több elővásárlásra jogosult
nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, rangsorolja a jogosultakat
• haladéktalanul
megkeresi
a
helyi
földbizottságot
az
állásfoglalásának beszerzése céljából
• a helyi földbizottság 15 napon belül adja ki a szerződés
jóváhagyásának megtagadásához vagy a jóváhagyás megadásához
szükséges állásfoglalását
• a helyi földbizottság véleményt nyilvánít a szerzésről
• a helyi földbizottság vétójoggal rendelkezik
• a helyi földbizottság döntése alapján a mezőgazdasági igazgatási
szerv meghozza döntését
A helyi földbizottság
• A települési önkormányzat közigazgatási
területén
földet
használó
földművesek,
mezőgazdasági
termelőszervezetek,
más
természetes és jogi személyek településenként
helyi gazdálkodási közösséget alkotnak.
• E gazdálkodói közösség képviseleti szerve a
tagjai közül megválasztott helyi földbizottság.
• Legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.
Helyi földbizottság
Ki lehet tagja?
• természetes személy (földműves)
• mezőgazdasági termelőszervezet
• agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény• agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény• bevett egyház vagy annak
képviseletében eljáró személy
belső
egyházi
jogi
személye
Helyi földbizottság
• A helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást
vezet.
• A tagjainak megválasztása érdekében a települési önkormányzat
jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.
A helyi földbizottság értékelési szempontjai
• az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb
ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint
értékeli:
• a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési
korlátozás megkerülésére;
• b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatályba lépése
előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi
szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük
nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának
megtételével hatályba;
A helyi földbizottság értékelési szempontjai
• c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi
szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló
elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az
első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elővásárlásra
jogosult
• ca)
alkalmas-e
az
adás-vételi
szerződés,
és
a
kötelezettségvállalások teljesítésére,
• cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az
elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy
• cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból
szerezné meg a föld tulajdonjogát;
• d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem,
az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az
elővásárlási jogának gyakorlásától.
A helyi földbizottság állásfoglalása
• Az állásfoglalást a jegyző annak kézhezvételét követő 3 napon
belül az önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtábláján 5
napra kifüggeszti.
Helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás
• Kifüggesztést követő 5
napon belül
Ki terjesztheti elő?
• vevő
• eladó
• határidőben elfogadó
nyilatkozatot tevő
elővásárlásra jogosult
Kinél kell előterjeszteni?
• Települési önkormányzat
képviselő-testületénél.
Hova kell benyújtani?
• Települési önkormányzat
jegyzőjéhez.
•
Kifogás benyújtásáról és annak
időpontjáról a jegyző
haladéktalanul értesíti a
mezőgazdasági igazgatási
szervet.
Képviselő-testület és a kifogás
Mit tehet a képviselő-testület?
• Megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak
kiadására a Földforgalmi tv. 23-25. §-a megsértésével került sor.
• Egyébiránt a kifogást elutasítja.
• Az elkésett kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Képviselő-testület ülése és annak közlése
• A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el.
• A képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi
földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási
szervvel.
Helyi földbizottság feletti felügyelet
• A helyi földbizottság felett a fővárosi és megyei kormányhivatal
törvényességi felügyeletet gyakorol:
– Belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak
– Működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és belső
szabályzatainak
Törvénysértés esetén
• A megyei kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével – a
jegyző útján – felhívja a helyi földbizottságot a törvénysértés
helyreállítására.
• Ha
a
helyi
földbizottság
működésképtelen
vagy
a
működésképtelenné válás közvetlen veszélye fenyeget, a
kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével felhívja a helyi
földbizottságot, hogy állítsa helyre a törvényes működését, továbbá
felhívja a jegyzőt, hogy a helyi földbizottságot hívja össze.
• Ha a jegyző arról értesíti a kormányhivatalt, hogy a felhívásban
megszabott határidő eredménytelenül járt le, a kormányhivatal
felhívja a mezőgazdasági igazgatási szervet, hogy a Fétv. 103. § (1)
bekezdése szerint járjon el (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának
föld fekvése szerint területi illetékes szervét keresi meg állásfoglalás
kiadása céljából.
Helyi földbizottság állásfoglalása
• A helyi földbizottság állásfoglalása alapján a mezőgazdasági
igazgatási szerv meghozza döntését a tulajdonszerzési jogosultság
tekintetében.
Jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonszerzések
Nem kell jóváhagyás:
• a) a magyar állam tulajdonszerzéséhez,
• b) a magyar állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld
elidegenítéséhez,
• c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő
átruházásához,
• d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához,
• e) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a
közös tulajdon megszüntetésére kerül sor,
• f) a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként megvalósuló adás-vételhez,
• g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő
tulajdonszerzéshez,
• h)
önkormányzat,
bevett
egyház,
jelzálog-hitelintézet
tulajdonszerzéséhez.
A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő
közlése
• A közzétételi kérelmet a haszonbérbeadónak kell benyújtania a
jegyzőnek.
• Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében a
tulajdonostársak döntése szerint kijelölt tulajdonostárs is
benyújthatja.
• Nem kell biztonsági okmányon szerkeszteni a szerződést.
• A jegyző a kifüggesztett haszonbérleti szerződésre rávezeti a
kifüggesztés időpontját és az előhaszonbérletre jogosult
jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő
utolsó napját, azzal, hogy a határidő jogvesztő.
• A jegyző a haszonbérleti szerződést a meghatározott 15 napos
határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a
hirdetőtábláról.
A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő
közlése
• A jegyző iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott haszonbérleti
szerződéseket és az előhaszonbérleti jogosultak jognyilatkozatait a
nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a
mezőgazdasági igazgatási szerv részére.
• A jegyző az irattovábbítás tényéről – azzal egyidejűleg – értesíti a
kérelmező haszonbérbeadót.
Elektronikus tájékoztató
• Az elővásárlásra, valamint az előhaszonbérletre jogosultak
értesítése céljából a hirdetményi úton történő közlés tényéről
tájékoztatót kell közzétenni az elektronikus tájékoztatási rendszer
keretében működő magyarorszag.hu kormányzati honlapon. A
tájékozató közzététele iránt a jegyzőnek az adás-vételi, vagy a
haszonbérleti szerződés, illetve a közzétételi közlemény
kifüggesztésének napján kell intézkednie.
Köszönöm a figyelmet!
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala:
[email protected]