Transcript Ügyvédi feladatok és okiratok a fizetésképtelenségi eljárásokban

2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
Ügyvédi feladatok és okiratok a
fizetésképtelenségi eljárásokban
1
2020. 04. 26.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
2
Az előadás felépítése
I. Rész
• Általános rendelkezések
II. Rész
• Ügyvédi feladatok és okiratok a
csődeljárásban
III. Rész
• Ügyvédi feladatok és okiratok a
felszámolási eljárásban
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
I. rész
Általános rendelkezések
3
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
4
A fizetésképtelenség
Köznapi értelemben
A fizetésképtelenség, mint a jog
által szabályozott eljárás
Az adós nem képes megfizetni
hitelezőjének a lejárt tartozását
A potenciális adósi alanyi kört illetően
két típus
Két okra vezethető vissza
Az adós vagyona
adott időpontban
nem
nyújt
fedezetet a lejárt
tartozásaira.
Kizárólag gazdálkodó
szervezetek ellen
megindítható eljárás
Az
adós 1. Csődeljárás
vagyonának
értéke
kisebb,
mint
lejárt 2. Felszámolási
eljárás
tartozása
(vagyonhiány).
Helyi
önkormányzatok
ellen megindítható
eljárás
Adósságrendezési
eljárás
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
A fizetésképtelenségi eljárások jogi szabályozása
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény (Cstv.)
• A csődeljárás, és
• a felszámolási eljárások alapvető szabályait tartalmazza.
(Háttérszabály a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján a Pp.)
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló
1996. évi XXV. törvény (Har.)
• A helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására
irányuló adósságrendezési eljárást szabályozza.
A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a
fizetésképtelenségi eljárásokról
• Az EU-ban több államra kiterjedő hatású tevékenységet
folytató fizetésképtelen vállalkozások vagyonával kapcsolatos
intézkedések összehangolása.
5
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
6
A csőd- és a felszámolási eljárás elhatárolása
Csődeljárás
Felszámolási eljárás
Cstv. 1. § (2) bek. „A csődeljárás olyan
eljárás, amelynek során az adós - a
csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség
megkötésére tesz kísérletet.”
Cstv. 1. (3) bek. „A felszámolási eljárás
olyan eljárás, amelynek célja, hogy a
fizetésképtelen adós jogutód nélküli
megszüntetése során a hitelezők e
törvényben
meghatározott
módon
kielégítést nyerjenek.”
FŐBB ELHATÁROLÁSI ISMÉRVEK
Adós helyzete
Tartozását esedékességkor nem
vagy
előre
láthatólag
nem
kiegyenlíteni.
Fizetésképtelen.
tudta,
tudja
Eljárás célja
Tevékenység teljes leépítése helyett annak
újjászervezése (reorganizáció);
egyezségkötés a hitelezőkkel.
Elsősorban jogutód nélküli megszüntetés.
(Kivételek: Cstv. 41-45. § szerinti egyezség;
Cstv. 45/A. § szerinti megszüntetés)
MIKOR CÉLSZERŰ MEGINDÍTANI?
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
5
Az eljárás alanyai – a „fél” fogalma
(Cstv. 6. § (4) bek.)
Csődeljárás
Felszámolási eljárás
Adós (Cstv. 3. § (1) bek. b) pont)
(gazdálkodó szervezet Cstv. 3. § (1) bek. a) pont)
Hitelező (Cstv. 3. § (1) bek. c) pont)
Vagyonfelügyelő
Felszámoló
Vagyonfelügyelő, vagy felszámoló harmadik személy jogát, jogos érdekét érintő
tevékenysége, vagy mulasztása ellen kifogást előterjesztő személy.
2020. 04. 26.
előadó neve
8
Ki ellen indítható csőd-, illetve felszámolási eljárás
– az adós fogalma
• A Cstv. 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az adós az a gazdálkodó
szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem
tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni.
• Cstv. 3. § (1) bekezdés a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság,
a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a
szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai
részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai
szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével),
az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai
gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési
csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok,
amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi
eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió
területén található.
2020. 04. 26.
előadó neve
9
A felsorolás taxatív, csak azon szervezetekkel
szemben lehet fellépni, amelyeket a törvény
nevesít.
• Alapítvány
• Biztosító egyesület kérdései
Kivételek a személyi hatály alól:
• A helyi önkormányzat (1996. évi XXV. törvény)
• Az MRP szervezet (1992. évi XLIV. törvény)
• Az egyéni vállalkozó (2009. évi CXV. törvény)
2020. 04. 26.
előadó neve
10
A hitelező fogalma
(eltérő meghatározás a csőd-, valamint a felszámolási eljárásban)
Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján hitelező:
ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az,
akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy
más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben
kifejezett vagyoni követelése van,
cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott,
vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése
van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben
olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely
szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a
hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez,
kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a
vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben
pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló
nyilvántartásba vette;
előadó neve
2020. 04. 26.
11
A vagyon meghatározása
Számviteli szempontból
A tulajdoni szabályok alapján
Cstv. 3. § (1) bek. e) pont:
Cstv. 4. § (1)-(2) bek.:
e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló
törvény
befektetett
eszköznek
vagy
forgóeszköznek minősít;
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe
tartozik a gazdálkodó szervezet minden
vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási
eljárás
kezdő
időpontjában
rendelkezik,
továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az
eljárás tartama alatt szerez.
(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a
tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A
gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe
venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a
tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő
határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi
VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.
2020. 04. 26.
előadó neve
12
• Cstv. 3. § (3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:
• a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park,
•
•
•
•
•
•
•
fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban
meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati
tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés
alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az
említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog,
b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények
és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;
c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási
árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;
d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a
Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;
e) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont,
valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti
vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj,
f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének
időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett
közteher,
g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá
eső tartozás,
h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár
teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt
jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására
felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.
2020. 04. 26.
előadó neve
13
Illetékesség/hatáskör
• Cstv. 6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló
kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és
illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti
kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a
felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.
• (1a) Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő
áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a
korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető
csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást
kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről
a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak
ennél a bíróságnál nyújthat be.
• (1b) Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően
benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban
illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás,
amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást
elrendelő végzést.
2020. 04. 26.
előadó neve
14
Pp. mint háttérszabály
• Cstv. 6. § (3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem
•
•
•
•
•
•
•
•
szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy
a) a csődeljárásban
aa) felfüggesztésnek nincs helye,
ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye,
b) a felszámolási eljárásban
ba) nincs helye félbeszakadásnak,
bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást
kivéve nincs helye beavatkozásnak,
bc) az eljárás szünetelésének csak a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén
van helye,
bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés
meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése szerinti esetben van helye.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
15
Hitelezői választmány alakítása
Cstv. 5/A. § (4) bek. „Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának
feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint
bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők
rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult
hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt
működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az
abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a
választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon
megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező
csatlakozott.”
A választmány a hitelezői érdekek védelmére és képviseletére létrehozott
szerv, melynek feladata a felszámoló tevékenységének figyelemmel kísérése,
képviselet a bíróság előtt és a felszámolóval való kapcsolattartás során,
valamint a Cstv.-ben meghatározott jogkörök gyakorlása.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
16
1. Létrehozatal feltételei (hitelezői létszám, követelések száma)
2. Létrehozatalból kizárt személyek
3. Választmány szervezete és működése (hitelezők egymás közti
megállapodása rögzíti)
4. Legalább három, legfeljebb hét tag
5. Egy gazdálkodó szervezet – egy választmány
6. Megválasztástól számított 5 munkanapon belül ügyrend elfogadása
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
17
A választmány jogosultságai
Csődeljárásban:
•
•
•
vagyonfelügyelő beszámoltatása
vagyonfelügyelővel szembeni kifogás benyújtása
egyezség ellenjegyzése
Felszámolási eljárásban:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
felszámoló felmentésének indítványozása súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés miatt
megalakítása céljából a felszámoló köteles 75 napon belül a hitelezőket összehívni (kivéve egyszerűsített felszámolás)
→elmaradása: kezdeményezhető a felszámoló felmentése
hozzájárulása szükséges:
• az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatásához a felszámolás közzétételét követő 100 (60) napon belül;
hallgatás=hozzájárulás; egy évre szól; az egy év elteltét megelőző 30 napon belül újra kérni kell
• munkabérek emelése
• adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésétől történő eltérés, az értékesítés 100 napon belüli megkezdésétől való
eltérés
kérheti a felszámoló tájékoztatatását az értékesítési eljárásról, biztosítania kell figyelemmel kísérését
előírhatja az értékesítési pályázat/árverés szövege, becsértéke tekintetében a tájékoztatást, észrevételezési jogot
becsérték felülvizsgálata szakértővel kezdeményezhető
a vételár hozzájárulásával legfeljebb a becsérték feléig leszállítható
közbenső mérleg, a bevételek és kiadások alakulása, a felszámolási költségekről készített kimutatás, a hitelezők részbeni
kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslat 15 napon belüli észrevételezése,
véleményük bíróság elé terjesztése
felszámoló jogszabálysértő intézkedése, mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogás beterjesztése
Kizárólagos állami tulajdonban lévő non-profit Gt. esetében állami felszámoló jár el:
•
•
választmány jogainak korlátja: titokvédelem
tevékenység továbbfolytatásához maximális hozzájárulási idő: 1,5 év
2012. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
Áttekintés…
A csődeljárás menete
A felszámolási eljárás
menete
7
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katain ügyvéd
6
Ügyvédi feladatok és kapcsolódó okiratok a csőd-,
és felszámolási eljárásban
Az egyes eljárások során
felmerülő
feladatok
elkülöníthetőek aszerint, hogy
az ügyvéd melyik felet
képviseli?
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
II. rész
Ügyvédi feladatok és okiratok a
csődeljárásban
20
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
Ügyvédi feladatok és okiratok a csődeljárásban
Képviselt fél
I. Adós
II. Hitelező
III. Vagyonfelügyelő
1. Hitelezői igények besorolása (30 napos jogvesztő
határidőn belül), visszaigazolása
1. Csődkérelem benyújtása
2. Hitelezői választmány
alakítása
3. Kifogás
4. Csődtárgyalás,
csődegyezség
4. Cstv. 12. § (5) bek. 4. Csődtárgyalás,
szerinti perindítás
csődegyezség
Adós + Vagyonfelügyelő
kötelezettségei, határidők!
21
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
I.1. Csődkérelem benyújtása
2012. március 1. előtt
2012. március 1. után
Illetékesség
„a kérelem benyújtásának napján bejegyzett
székhely szerint illetékes megyei (fővárosi)
törvényszék” (Cstv. 6. § (1) bek.)
Főszabály: a kérelem benyújtásának napján
bejegyzett székhely szerinti illetékes
törvényszék, DE:
székhelyáthelyezés esetén:
BDT2010. 2322; LB Pkk.VIII.24.933/2011/2.
Főv. Ítélőtábla 12.Cspkf.43.778/2011/2.
• bejegyzést követő 180 napig kizárólag
korábbi székhelyen
• ha ez idő alatt indul felszámolási eljárás,
csődeljárást is csak itt lehet indítani
Kérelmezők köre
• adós, és
• meghatározott feltételek teljesülése esetén a
hitelező
Kizárólag az adós! (Cstv. 7. § (1) bek.)
22
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
Cstv. 7. § (5) bek. „A csődeljárás
iránti
(1)
bekezdés
szerinti
kérelmet
külön
jogszabályban
meghatározott formanyomtatványon
kell benyújtani, amely 2013. január
1-jétől kizárólag elektronikus
nyomtatvány lehet.”
23
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
24
Csődkérelem
• A csődkérelmet a 33/2009. (VIII.26.) IRM rendeletbem
megadott formanyomtatványon kell benyújtani, a
nyomtatványra az eljárás illetékét (jogi személyiségű
gazdasági társaság esetén 30 000,- Ft, jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet
esetében pedig a csődeljárás illetéke 20 000,- Ft)
illetékbélyegben kell leróni.
• A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adós
nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát.
előadó neve
2020. 04. 26.
25
• 1. számú melléklet: a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési
haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló
okirat [22/2006. (V. 18.) IM rendelet 6. § alapján 25 000,- Ft]
• 2. számú melléklet: Meghatalmazás – Cstv. 7. § (1) bekezdése
alapján a jogi képviselet kötelező
• 3. számú melléklet: az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós
vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó
adatlap [33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet 2. számú melléklete]
• 4. számú melléklet: legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító
okirat [Cstv. 8. § (1) bek.]
számú melléklet:
dokumentum
• 5.
a
munkavállalók
tájékoztatásáról
szóló
2020. 04. 26.
előadó neve
26
számú melléklet: három hónapnál nem régebbi
(egyszerűsített éves) beszámoló vagy közbenső mérleg
• 6.
éves
• 7. számú melléklet: az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozata arról,
hogy a mérleg vagy beszámoló az adós vagyoni helyzetéről valós és
megbízható képet ad
• 8. számú melléklet: ha az adós a gazdasági társaságokról szóló
törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja,
az ezzel összefüggő szerződések [Gt. 55-64. §]
• 9. melléklet: az adós hitelezőinek névsora, az adós tartozásainak
felsorolása, azok esedékessége, valamint azt, hogy az adós mely
hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított
[12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós
által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek,
továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetése
2020. 04. 26.
előadó neve
27
• 10. számú melléklet: Nyilatkozat korábbi csődeljárás indításáról
[Cstv. 8. § (3) bekezdés]
• 11. számú melléklet: az adós vezetőjének nyilatkozata arról, hogy az
adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a
számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési
szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával
• 12. számú melléklet: az adós vezetőjének kötelezettségvállaló
nyilatkozata arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a
csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a
számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék Cstv. 9. § (1)
bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt
érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem
kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési
haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan
intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna
a többi hitelezőhöz képest
2020. 04. 26.
előadó neve
Az adós köteles tájékoztatást adni a
csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról
mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása
szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet
adtak be ellene.
28
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
29
II-III.1. Hitelezői igények besorolása,
visszaigazolása
Vagyonfelügyelő feladata: hitelezői követelések minősítése,
kategóriákba sorolása, valamint minderről a hitelezők értesítése.
• csődeljárás közzétételétől számított 5 munkanapon belül hitelezők felhívása
követeléseik bejelentésére (adós feladata; Cstv. 12. § (1) bek.)
• nyilvántartásba vételi díj megfizetése (követelés 1%-a, de legalább 5.000,Ft, legfeljebb 100.000,- Ft)
• követelések besorolása vagyonfelügyelő által; két fő kategória: bejelentési
kötelezettség alá nem eső követelések (Cstv. 11. § (1) bek.), valamint
határidőben, nyilvántartásba vételi díj megfizetése mellett bejelentett
követelések , ezen belül (Cstv. 12. § (2) bekezdés):
ba)
bb)
bc)
bc)
elismert, vagy nem vitatott (ezen belül: biztosított és nem biztosított
követelések),
vitatott követelések,
adóssal összefonódásban lévő hitelezők által bejelentett követelések,
a csődkérelem benyújtását kevesebb, mint 180 nappal megelőző adós általi
tartozásátvállalásból eredő követelések
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
30
• hitelező + adós vagyonfelügyelő általi értesítése a besorolásról
és a nyilvántartásba vett követelés összegéről (haladéktalanul)
• észrevételek megtételére biztosított határidő (legalább 5
munkanap)
• döntés észrevételről 3 munkanapon belül és hitelező + adós
értesítése (Cstv. 12. § (5) bek.)
KIFOGÁS!?
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
(Cstv. 12. § (5)(6) bek.)
A
vagyonfelügyelő
jogszabálysértő
tevékenysége,
vagy mulasztása
ellen
(Cstv. 15. § (3)
bek.)
KIFOGÁS
A hitelezői
igénybesorolással
szemben
KIFOGÁS
KIFOGÁS
I-II.3. Kifogás a csődeljárásban
Az eljárás
szabálytalansága, vagy
elhúzódása
miatt – a bíróság
ellen!
(Pp. 114. § és
114/A. §)
Ami nincs: kifogás az adós tevékenységével szemben!
31
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
32
I-III.4. Csődtárgyalás, csődegyezség
Adós feladatai
Vagyonfelügyelő feladatai
Tárgyalás tartása (csődeljárás kezdő időpontjától
számított 60 napon belül).
Meghívók
(közvetlenül:
vagyonfelügyelő
és
nyilvántartásba vett hitelezők; hirdetmény útján:
további hitelezők) (elmulasztása esetén súlyos
szankciók: bírság; vagyonfelügyelővel együttes
cégjegyzési+bankszámla feletti rendelkezési jog).
Egyezségi javaslat + fizetőképesség helyreállítását, vagy megőrzését célzó
program készítése
Részvétel a tárgyalásokon.
Résztvevők képviseleti jogának
ellenőrzése.
Jegyzőkönyv ellenjegyzése
(jegyzőkönyv fontossága: LB
Gfv. X.30.427/2010/9).
Nyilatkozattétel csődegyezség
törvényi megfelelőségét illetően.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
33
Csődegyezség létrejötte
• A szavazatszámlálás módja (Cstv. 18. § (5) bek.)
• 50.000,- Ft/szavazat – nincs töredék
• Fizetési haladék időtartama alatt kamatkövetelés (késedelmi és ügyleti):
•
•
•
•
szavazatszámításnál figyelembe kell venni.
A követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat hitelezői követelésként
kell nyilvántartásba venni.
Csődegyezség kötelező tartalma! – Cstv. 21. §; Pécsi Ítélőtábla Cspkf.
II.30.520/2011/2.
Csődegyezség jogi természete (EBH2011. 2332; Pécsi Ítélőtábla Cspkf.
II.30.520/2011/2.; Fővárosi Ítélőtábla Cspkf. 43.568/2011/2., 43.569/2011.)
A csődegyezséget jóváhagyó végzés ellen a felülvizsgálat kizárt (LB Gfv. X.
30.136/2011/3)
Csődegyezség = kényszeregyezség!!!
(Cstv. 20. § (2) bek.)
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
A csődeljárás befejezése
A kérelem hivatalbóli
elutasításával.
(Cstv. 6. § (1) bek.; 9. § (4)
bek.; Pp. 124. § (2) bek.)
Megszüntetéssel.
(Cstv. 6. § (1) bek.; 9. § (9)
bek.; 10. § (4) bek.; 18. § (3);
18. § (10); 21/B. §)
Az egyezség
jóváhagyásával és az
eljárás befejezetté
nyilvánításával.
(Cstv. 21/B. §)
34
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
II.4. Kötelező perindítás a hitelezői igény vitatása
esetén
Az adós a hitelezői igény vitatása
esetén tartalékképzésre köteles, a
követelés
jogosultja
köteles
igényének
érvényesítésére
bírósági úton vagy közigazgatási
határozattal, valamint köteles ennek
tényét
a
vagyonfelügyelőnél
igazolni.
35
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
III. rész
Ügyvédi feladatok és okiratok a
felszámolási eljárásban
36
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
37
Ügyvédi feladatok és okiratok a felszámolási eljárásban
Képviselt fél
I.
Adós
II. Hitelező
III. Felszámoló
1. Felszámolási kérelem benyújtása
2. Felszámolási egyezség
1. Hitelezői igények besorolása,
visszaigazolás
2.
Hitelezői
alakítása
választmány
3. Felszámoló intézkedése/mulasztása ellen emelt kifogás
4. Közbenső
észrevétel
mérlegre
5. Értékesítéssel
jogorvoslat
2. Vitatott hitelező igények
bíróság elé terjesztése
3. Képviselet a kifogásolási
eljárásokban
tett
kapcsolatos
4. Feljelentési kötelezettség
(Cstv. 33. § (4) bek.)
5. Értékesítés lebonyolításában
történő közreműködés
6. Keresetindítás:
• Cstv. 40. § szerint
• Cstv. 33/A. § szerint
•Keresetindítás Cstv. 63. § alapján
•Keresetindítás a Cstv. 63/A. § alapján
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
I-II.1. Felszámolási kérelem benyújtása
• Cstv. 22. § (1) bek. b) pont „A felszámolási eljárás az
adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező
vagy a végelszámoló kérelmére folytatható le.”
Kérelem bírósághoz érkezése:
Fizetésképtelenséget megállapító
és felszámolást elrendelő jogerős
Felszámolási
eljárás
kezdő végzés közzététele:
időpontja
(Cstv.
mely
időállapotát kell alkalmazni)
Felszámolás kezdő időpontja
(tényleges felszámolás)
38
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
Kérelem kötelező tartalmi
elemei (Cstv. 23-24. §)
Ideiglenes vagyonfelügyelő
kirendelése
(Cstv. 24/A. §)
39
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
40
I.2. Felszámolási egyezség
A felszámolási eljárás főszabályként az adós gazdálkodó szervezet jogutód
nélküli megszüntetésére irányul,
DE
lehetőség van arra, hogy az adós gazdálkodó szervezet elkerülje a jogutód
nélküli megszüntetést. Ennek egyik módja:
a felszámolási egyezség.
(Cstv. 41-45. §)
Lényege: az adós törvényben szabályozottak szerint a bíróság előtt,
tárgyaláson egyezséget köt valamennyi hitelezőjével, ezt a bíróság
jóváhagyja, és dönt a felszámolási eljárás befejezésről.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
41
• a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap elteltével
•
•
•
•
•
•
megállapított határidő eltelte után a felszámolási zárómérleg
benyújtásáig
Cstv. 57. § (1) bek. a), c) pont szerinti, valamint a vitatott követeléssel
rendelkező hitelezők nem vehetnek részt
az egyezségi tárgyalásra az adós köteles fizetőképesség
helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni
egyezségkötés feltétele: Cstv. 44. § (1) bek.
a bíróság az egyezség jóváhagyásnál vizsgálja: megfelel-e a
jogszabályoknak + az egyezség folytán megszűnik-e a gazdálkodó
szervezet fizetésképtelensége
a bíróság által jóváhagyott egyezség kényszeregyezség: hatálya – a
Cstv. 57. § (1) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak
kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed (azokra is, akik az
egyezséghez nem járultak hozzá, ill. az egyezségi tárgyaláson
szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg)
a jóváhagyott egyezség jogilag az adós és a hitelezői között létrejött
eredeti szerződés módosítását jelenti
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
42
I-II-III.3. Kifogás
A felszámoló tevékenységének bírósági felügyeletét hivatott
biztosítani.
Cstv. 51. § (1) „A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy
mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a
sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelezői választmány, a hitelezői
képviselő a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az
adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott
szervek képviselője nyújthat be.”
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
43
1. Benyújtásra jogosultak köre: adós; hitelező; harmadik személy,
akinek jogát, jogos érdekét sérti a felszámoló tevékenysége, vagy
mulasztása.
2. Kifogás tárgya: felszámoló jogszabálysértő intézkedése, vagy
mulasztása. (Kizárólag a felszámoló egyoldalú cselekménye ellen
lehet kifogást benyújtani, a felszámoló intézkedése következtében
létrejövő két-, vagy többoldalú jogviszony kifogással nem
támadható.)
3. Előterjesztésre nyitva álló határidő: a sérelemről való
tudomásszerzéstől számított 8 nap (eljárásjogi határidő, Pp. 106110. § szerinti igazolási kérelem előterjesztésének lehetősége)
4. Eljáró bíróság: felszámolást elrendelő bíróság.
5. Határozathozatal: soron kívül, de legfeljebb 30 napon belüli
határozathozatal; megalapozott kifogás esetén felszámoló
intézkedésének megsemmisítése és eredeti állapot helyreállítása,
vagy felszámoló utasítása új intézkedés megtételére; ellenkező
esetben kifogás elutasítása.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
44
II.4. Közbenső mérlegre tett észrevétel
- Rendeltetése: Vagyoni helyzet felmérése a felszámolás folyamatban léte
alatt
- Részei: mérleg, bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás,
valamint szöveges jelentés.
A felszámoló
• a közbenső mérleget,
• a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, és
• a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét, valamint összegét tartalmazó
részleges vagyonfelosztási javaslatot
köteles megküldeni a hitelezőknek (választmány alakulása esetén a
választmánynak is) azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.
A felsorolt iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni (Cstv.
50. § (5) bek.).
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
45
III.2. Értékesítés lebonyolításában történő
közreműködés
• Cstv. 49. § (1) „A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan
értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az
értékesítést pályázat, vagy árverés keretében végzi.”
• árverés (résztvevők között csak árverseny alakul ki) – pályázat (más
feltétel vonatkozásában is lehet eltérés)
• árverésen, illetve pályázaton kívüli értékesítés kivételes, feltételei:
Cstv. 49. § (1) bek.
• az
értékesítés keretében történő tulajdonszerzésből kizárt
személyek köre (Cstv. 49. § (3) bek.)
• elővásárlási jog gyakorlása (Cstv. 49/C. § (3) bek.)
• értékesítés eredménytelensége esetén: újabb pályázat, vagy
árverés; ismételt eredménytelenség esetén harmadik megismétlés
helyett vagyontárgy becsértéken történő értékesítése azt igénylő
zálogjogosultnak (Cstv. 49/A. § (5) bek.)
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
46
II.5. Értékesítéssel kapcsolatos jogorvoslat
(Cstv. 49. § (5)-(6) bek.)
Megtámadásra jogosultak köre
Érdekelt fél
Elővásárlásra jogosult
Megtámadás oka
A felszámoló az értékesítés során a Cstv.ben foglalt:
A felszámoló a vagyontárgy értékesítése
során az arra jogosult elővásárlási jogát
nem vette figyelembe.
• az értékesítés formáira, és
• a közjegyző igénybevételére
vonatkozó kötelezettségeinek nem tesz
eleget.
Megtámadási határidő
Az értékesítéstől számított 30 nap, amely jogvesztő!
Eljáró bíróság
Értékhatártól függetlenül az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) törvényszék.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
47
II.6. Keresetindítás – Cstv. 40. §
Cstv. 40. § (1) „A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást
elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a
hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel
megtámadhatja az adósnak
a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját
megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését
eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy
a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,
b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját
megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát,
ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő
ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan
értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,
c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját
megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más
jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló
szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező
hitelező számára biztosíték nyújtása.”
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
A megtámadható szerződések köre
Csalárd ügyletek
Ingyenes -, valamint
harmadik személy
javára feltűnően
aránytalan
értékkülönbözettel
megkötött
jogügyletek
Egy hitelező
előnyben
részesítése,
különösen egy
fennálló
szerződésnek a
hitelező javára
történő módosítása,
vagy biztosítékkal
nem rendelkező
hitelező számára
biztosíték nyújtása
48
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
Felek a Cstv. 40. § alapján indult peres eljárásban
• Felperes: hitelező, vagy az adós nevében a felszámoló
• Alperes: felszámoló által képviselt adós, és az adóssal szerződést
kötő harmadik személyek
Megtámadás határideje
• A tudomásszerzéstől számított 90 napon belül, de legfeljebb a
felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától
számított egyéves jogvesztő határidőn belül.
Eljáró bíróság
• Felszámolást elrendelő bíróság (Cstv. 6. § (1) bek.).
49
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
50
II.6. Keresetindítás Cstv. 33/A. §
Gt. 30. § (3) bek. „A gazdasági társaság fizetésképtelenségével
fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők
ügyvezetési
feladataikat
a
társaság
hitelezői
érdekeinek
elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e
követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági
társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a
fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási
kötelezettségét.” („wrongful trading”)
E szakasz alapján iktatta be a jogalkotó a Cstv.-be a 33/A. §-t.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
51
Cstv. 33/A. § (1) „A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a
felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. §] annak
megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a
felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a
hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a
gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek
teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották
a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül
az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára
ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak
kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői
előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem
lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló
követeléseket.”
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
52
1. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
„Bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség, ha a termelő tevékenységet már nem folytató adós
úgy nyújt kölcsönt egy kapcsolt vállalkozásnak, hogy a kölcsönadás időpontjában a vele szemben
fennálló, felszámolói kérelmet is megalapozó követelések összege meghaladja a vagyonát.”
[BDT2010. 2282]
2. Vagyoni biztosíték nyújtása
A vagyoni biztosíték alkalmazhatósága körül azonban igen sok a nyitott kérdés (a bíróság a
biztosítékadást nem köteles elrendelni, ugyanakkor a per bármely szakaszában elrendelheti;
kérdéses az is, hogy mi alapján határozza a bíróság a biztosíték összegét, valamint hogy mi a
jogkövetkezménye annak, ha az alperesi vezető nem bocsátja rendelkezésre a biztosítékot .
3. A mentesülés feltételei
„Az önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezető csak akkor mentesülhet a felelősség alól a
Cstv. 33/A. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően, ha bizonyítja, hogy „megtette az adott
helyzetben elvárható intézkedéseket a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Mivel
azonban a II. r. alperes gondatlan, a cég ügyeivel szemben tanúsított passzív magatartása ennek
ellenkezőjét bizonyítja […]” nem mentesülhet a felelősség alól. A Legfelsőbb Bíróság döntésének
indokolásában előadta továbbá, hogy „az ügyvezetői tevékenység el nem látása ugyanis nem
tekinthető a hitelezői érdekeknek megfelelő magatartásnak.” [Legfelsőbb Bíróság
Gfv.30.429/2010/4.]
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
53
II-III.6. Keresetindítás Cstv. 63. §
Cstv. 63. § (2) „A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint
egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása
esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes)
korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért,
amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem
fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős
lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete
alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság
felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan
és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért. A felszámoló a keresetindítást
megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői
választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket
tájékoztatni.”
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
54
Az adós vagyonából ki nem elégíthető hitelezői követelésekért fennálló
felelősség egyik formája, amely
• a minősített többséget biztosító befolyás alatt álló,
• az egyszemélyes gazdasági társaság, valamint
• az egyéni cég felszámolása esetén érvényesülhet.
- Keresetindításra jogosultak: a hitelezők.
- Keresetindítás határideje: felszámolási eljárás során, vagy annak
jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül.
- A per tárgya: annak megállapítása, hogy a befolyással rendelkezdő,
illetve az egyedüli tag (részvényes) az adós társaság felé
érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt korlátlan és
teljes felelősséggel tartozik az adós társaság tartozásaiért.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
II-II.6. Keresetindítás Cstv. 63/A. §
63/A. § Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg
(egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási
javaslat szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van,
a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a
bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző
három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B.
§) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített
kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának
időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt
követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető
helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás
során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A
felszámoló az ilyen jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői
választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket
tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárását
követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.
55
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
56
III.1. Hitelezői igények besorolása, visszaigazolás
Nyilvántartásba vett követelések
Felszámolás közzétételétől számított
40 napon belül bejelentett követelések
40 napon túl, de a 180 napos jogvesztő
határidőn belül bejelentett követelések
• Cstv. 28. § (2) bek. f) pontja szerinti, azaz
40 napon belül bejelentett követelések
• felszámolást
közvetlenül
megelőző
csődeljárásban
bejelentett
és
nyilvántartásba vett követelések
• Cstv. 3. § (1) bek. g) pontja szerinti
határidőben bejelentett függő követelések
• Cstv. 37. § (2) bek. felszámolás alatt
keletkezett és felszámolási költségnek
nem minősülő követelések (zárómérleg
előtt,
esedékességtől
számított
40,
legfeljebb 180 napon belül)
• Cstv. 37. § (4) bek. szerinti követelések
Ezeket a követeléseket a felszámoló
kizárólag akkor egyenlítheti ki, ha
valamennyi határidőben benyújtottnak
minősülő követelés kiegyenlítése után van
rá vagyoni fedezet.
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
Nyilvántartásba vételi díj, behajthatatlansági
igazolás
Nyilvántartásba vételi díj
Felszámolói díj fedezetének alapja.
Mértéke: Cstv. 46. § (7) bek.
Követelés tőkeösszegének 1 %-a, de legalább
5.000,- Ft, legfeljebb 200.000,- Ft
Behajthatatlansági igazolás
Cstv. 46. § (8) bek.
Az a hitelező kérheti, aki az adóssal szemben
követeléssel rendelkezik, de nem kívánja a
felszámolási eljárásban érvényesíteni (előny:
társasági adó alapjának csökkentése, feltétel:
2.000,- Ft-os költségtérítés befizetése).
57
előadó neve
2020. 04. 26.
58
Felhasznált irodalom
• Dr. Juhász László: Csődjog (előadásanyag; Pécs, 2011.)
• Dr. Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve (Novotni Kiadó, 2010.)
• Maka Mária: Csődjog a gyakorlatban (PTE – Fizetésképtelenségi szakjogász képzés
előadásanyaga, 2012. április 20-21.)
• Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga (ELTE Eötvös Kiadó Kft.,
2011.)
• Zsiga László: Témavázlatok I. a „Felszámolási technikák” című tantárgy I. féléves
ismeretanyagának elsajátításához (PTE – Fizetésképtelenségi szakjogász képzés
előadásanyaga, 2012. március 30-31.)
2013. február 5.
Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd
Köszönöm a figyelmet!
dr. Mihály Katalin ügyvéd
06-30-298-4380
[email protected]
59