Transcript Az ellátotti jogok érvényesülése az alapellátásban

Az ellátotti jogok érvényesülése
az alapellátásban - fókuszban a demens
ellátottak
Ipacs Piroska
Ellátottjogi képviselő
2010. szeptember 28.
Az 1993. évi III. törvény a szociális
igazgatásról és a szociális ellátásokról
● A Magyarországon működő
- szociális ellátások típusait,
- azok szervezetét, és
- a jogosultsági feltételeket
a többször módosított szociális törvény szabályozza.
● A szociális szolgáltatásokat, intézményeket, szervezeteket a
Sztv. és a törvényhez kapcsolódó rendeletek előírásai alapján kell
működtetni.
● A működtetés → csak működési engedély birtokában történhet!
2005. évtől: működési engedélyről szóló „Tanúsítvány”
kifüggesztése kötelező!
A személyes gondoskodás formái: alapellátás, szakosított ellátás.
2
Alapszolgáltatás célja
Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési
önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók
részére:
- saját otthonukban és lakókörnyezetükben
- önálló életvitelük fenntartásában, valamint
- egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy
más okból származó
problémáik megoldásában. (Sztv. 56.§ (1) bek.)
3
Szociális szolgáltatások formái
(1993.évi Sztv. IV. fejezet 57.§)
• I. Szociális alapszolgáltatások
- a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
- az étkeztetés,
- a házi segítségnyújtás,
- a közösségi ellátások (pszichiátriai és szenvedélybetegek részére)
- a támogató szolgáltatás,
- az utcai szociális munka,
- a nappali ellátás (időskorúak, pszichiátriai, szenvedélybetegek,
hajléktalan, és fogyatékos személyek részére)
- a családsegítés,
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
4
Ha már nem elegendő az
alapszolgáltatás keretein belül nyújtott
ellátás
Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint
szociális helyzetük miatt, a rászorult személyekről
az alapszolgáltatások keretében nem lehet
gondoskodni,
a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek
megfelelő szakosított ellátási formában kell
gondozni. (Sztv. 66.§ (1) bekezdés)
5
Szociális szolgáltatások
(1993.évi Sztv. 66.-67.§)
II. Szakosított ellátási formák
● Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
- idősek otthona
- pszichiátriai betegek otthona
- szenvedélybetegek otthona
- fogyatékos személyek otthona
- hajléktalanok otthona
● Rehabilitációs intézmények
- a pszichiátriai betegek
- a szenvedélybetegek
- a fogyatékos személyek
- a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye
6
Szociális szolgáltatások
(1993.évi Sztv. 66.-67.§)
• Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
- időskorúak gondozóháza,
- fogyatékos személyek gondozóháza,
- pszichiátriai betegek átmeneti otthona,
- szenvedélybetegek átmeneti otthona,
- éjjeli menedékhely,
- hajléktalan személyek átmeneti szállása,
- bázis-szállás
●
Lakóotthonok típusai
- fogyatékos személyek lakóotthona
formái: rehabilitációs célú és ápoló-gondozó célú lakóotthon
- pszichiátriai betegek lakóotthona
formái: rehabilitációs célú lakóotthon
- szenvedélybetegek lakóotthona
formái: rehabilitációs célú lakóotthon
7
Személyes gondoskodás
megszervezésének kötelezettsége
• Minden települési önkormányzat köteles
gondoskodni
- az étkeztetés és
- a házi segítségnyújtás
megszervezéséről.
(Sztv. 86.§. (1) bek.)
8
A szolgáltatások biztosításának
szabályozása
Az önkormányzatok kötelezettségét a településen
élő állandó lakosok száma határozza meg.
Ha a településen:
-
kétezer főnél több lakos él: étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés.
-
háromezer főnél több állandó lakos él: étkeztetés,házi segítségnyújtás,
családsegítés, idősek nappali ellátása.
-
tízezer főnél több állandó lakos él: étkeztetés,házi segítségnyújtás,
családsegítés, idősek és egyéb nappali ellátási forma.
-
harmincezer főnél több lakos él: az előzőeken túl átmeneti elhelyezést
nyújtó ellátást
-
ötvenezer főnél több lakos él: az előzőeken túl már utcai szociális munkát is.
A szolgáltatások összehangolása
települési és megyei önkormányzat
fővárosi és a kerületi önkormányzat
9
Jogvédelmi tevékenységünk célja az
alapszolgáltatásban.
• A szociális törvényben és a végrehajtási rendeletekben
megfogalmazott jogosultságok tudatosítása az ellátottak
körében.
• A jogok tiszteletben tartása, alkalmazása gyakorlása a
segítő munka során.
• Érdekképviselet biztosítása, vagy védelem, közvetlen
beavatkozással, vagy az egyének erre képessé tételével.
• A hátrányos megkülönböztetés tilalma.
• Jogtudatos magatartással az érdekérvényesítő képesség
növelése, a kiszolgáltatottság csökkentése.
10
Milyen módon segíthetünk az
ellátottaknak?
•
Érdekvédelem: egyéni érdekek érvényesülésének segítése
- információhoz jutás,
- segítő beszélgetés,
- probléma közvetítése.
•
Érdekképviselet:
- az érdekek védelmében megtett segítő munka,
- az ellátott közvetlen képviselete az adott ügyben,
- konkrét cselekedet a védelme érdekében.
•
Jogvédelem:
- a jogok által kikényszeríthető eszközök alkalmazását jelenti,
- sokkal erősebb védelmet ad az érdekek szintjén, mivel
- az intézkedéseiben támaszkodik a jogi háttérre,
- a védelmi munkában segítségül hívhatjuk a jog előírásait.
•
11
Alapvető fogalmak tisztázása
•
Az emberi jogok: minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogai.
(élethez, emberi méltósághoz fűződő jog, személyes szabadsághoz és
biztonsághoz való jog, az ártatlanság vélelme, büntető eljárásban védelemhez
való jog, gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság, egyenjogúság, nemzeti és
etnikai kisebbségek jogai, állampolgárságtól való megfosztás és az ország
területéről történő kiutasítás.
•
•
Az állampolgári jogok: azok a jogok, amelyet egy adott ország biztosít a
polgárainak, ezek a jogok az állampolgársággal nem rendelkezőknek nincsenek
meg. (választás)
Az emberi és az állampolgári jogokat együttesen Alapvető jogoknak nevezzük.
•
általános (alanyi) jogok: a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő ellátottakat
megillető jogok (Sztv. 94/E.§ szabályozza)
•
Speciális jogok: pszichiátriai betegek, demens betegek, szenvedélybetegek,
fogyatékosokat és a hajléktalan személyekre vonatkozó speciális jogokat a Sztv.
külön kiemeli. (akadálymentes környezet, autonómia, rehabilitáció, integráció,
diszkrimináció tilalma, esélyegyenlőség, képesség fejlesztése stb.)
•
Szociális jog:lényege, hogy mindenki számára biztosítani kell azokat a
feltételeket, amelyek lehetővé teszik számára egyéb jogainak gyakorlását.
12
Demens betegek az alapellátásban
Bármely alapszolgáltatás során találkozhatunk velük!
Alapvető cél:
• minél tovább megtartani a családi környezetében
• életminőségének megőrzése, jó közérzet, pszichés és
szomatikus egyensúlyának megtartása.
• érzékelje a jó bánásmódot, képes legyen az adott pillanat
élvezetére, állapotromlást késleltetése,
• kielégítettek legyenek a szükségletei és megtudja őrizni az
emberi méltóságát.
Probléma:
A szociális szolgáltatások rendszeréből hiányzik a demens
betegek nappali ellátása!
13
Demens betegek jogai
A jogérvényesítés feltételeinek megteremtése az intézményvezető
feladata. A jogvédelemnek a napi munka része kell, hogy legyen!
Demens betegek jogai:
- Joguk van ismerni a diagnózisukat,
- Joguk van a megfelelő és folyamatos orvosi ellátáshoz,
- Joguk van tevékeny életet élni, ameddig csak lehet,
- Fontos, hogy felnőttként és ne gyerekként bánjunk velük,
- Joguk van ahhoz, hogy kifejezett érzéseiket komolyan vegyék,
- Ha lehetséges , pszichoszomatikus gyógyszerekkel ne kezeljék őket,
- Biztonságos, struktrált és kiszámítható környezetben élhessenek,
- Értelmes tevékenységgel foglalkozhassanak mindennap,
- Rendszeresen mehessenek szabad levegőre,
- Olyan emberek vegyék körül, akik ismerik őket, életútjukat, vallási és
kulturális szokásaikat,
- Olyanok gondozzák őket, akik képzettek a demencia ellátás területén.
Mindezek a jogok a magyar szociális és egészségügyi ellátást igénybe
vevő, vagy családi környezetben gondozott demens betegekre is igazak.14
Demens betegek speciális jogai
Állapot felülvizsgálat,
Az eredmény megismerésére,
Akadálymentes környezet (személyes biztonság!),
Információhoz jutás,
Képességfejlesztés, állapotjavítás,
Önrendelkezésre, döntéseinek tiszteletben tartása,
A társadalmi integrációhoz való jog,
Korlátozó intézkedés garanciális szabályainak
betartása,
• Személyiségi jogok tiszteletben tartása.
•
•
•
•
•
•
•
•
15
A demens beteg gondnokság alá
helyezése
• Szakmailag is sokat vitatott kérdés – szükséges –e?
• A család nem szívesen választja, de előfordulhat ellenérdekeltség.
• A szociális szakmai jogszabályok nem írják elő kötelező jelleggel a
gondnokság alá helyezést – erről a család dönt.
• Gondok jelentkeznek az elkerülhetetlenné váló intézményi
elhelyezési kérelem benyújtásakor.
• Ha láthatóan az ápolás-gondozás vonatkozásában a család úgy
rendelkezik, hogy az, ellentétben áll az ellátott érdekeivel, az
intézményvezető köteles a gondnokság alá helyezési eljárást
megindítani. (házi gondozott esetében is!)
•
A gondnokság alá helyezés mellett szól: nem lehet becsapni,
ingó és ingatlan vagyonából kiforgatni, vagy a segítő szándék leple
alatt személyes adatait illetékteleneknek megszerezni.
16
Az ellátotti jogok (demens betegek jogainak)
érvényesülését segítő személy
• Sztv. 2001. évi módosítása tartalmazta először az ellátottak
jogainak szabályait. 2003. januártól léptek életbe.
• A jogok mellett meghatározásra került a jogvédelmet ellátók
köre az ellátottjogi képviselő, annak feladatai és az
érdekképviselet rendszere.
Az ellátottjogi képviselő feladatai
• Segíti,tájékoztatja az ellátottat a jogaik megismerésében,
jogaik érvényesüléséről, kötelezettségekről,
• Segít a problémák, konfliktusok megoldásában,
• Segíti a panaszok megfogalmazását, kezdeményezi a kivizsgálást,
• A szociális ellátással foglalkozó szakemberek tájékoztatása az
ellátotti jogokról, hogyan alkalmazzák azokat a gyakorlatban,
• Észrevételt tehet a gondozási munkával kapcsolatban,
• Intézkedik a jogsértések megszüntetéséről.
17
Az ellátottjogi képviselő jogosult
• A szociális intézmény működési területére belépni,
• A vonatkozó iratokba betekinteni,
• A szolgáltatást nyújtó személyekhez és az
ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést
folytatni, egyeztetést kezdeményezni,
A tudomására jutott orvosi titkot és a személyes
adatokat a jogszabályok szerint köteles kezelni.
18
A jogvédői feladatmegoldások módszerei
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Probléma definiálása
Milyen alkotmányos jogok sérültek ?
Milyen alanyi jogok sérültek?
Milyen speciális jogok sérültek ?
Milyen intézkedést nem tett meg a szolgáltató?
Milyen intézkedést tehet a jogvédő?
Milyen eljárási lépések alkalmazhatók?
Mit tett a szolgáltató?
Visszacsatolás
19
A demens ellátással kapcsolatos tapasztalatok
és alapellátásra gyakorolt hatása 1.
Általánosan tapasztalható
• Az egészségügy jelenleg nem teszi lehetővé a széleskörű
diagnosztikát. (demens betegeket ellátó központok hiánya)
• Hiányzik a korai felismerés. Az első tüneteknek az emberek nem
tulajdonítanak jelentőséget, a természetes öregedésnek tulajdonítják
őket.
• Nem megfelelő a tájékoztatás, kevés az információs anyag, a
hozzátartozók nem tudják hová forduljanak.
• A segítő családtagok nem kapnak felkészítést a rájuk váró
nehézségekről.
• A családorvosok túlterheltsége miatt, kevés a feladatra fordított
20
figyelem, és az idő.
A demens ellátással kapcsolatos tapasztalatok
és alapellátásra gyakorolt hatása 2.
Általánosan tapasztalható probléma
•
Hiányzik a komplex ellátás, nem megfelelő összhang a szociális és
egészségügyi intézmények között.
•
Közösségi Házak hiánya - generációk találkozásának lehetősége !
•
Fel nem használt erőforrás a civilszférában! Nagyobb megbecsülésre,
több támogatásra lenne szükség.
•
Érdekvédelmi szervezetek (egyesület, alapítvány) alacsony
érdekérvényesítő szerepe.
•
Ellátottjogi képviselők leterheltsége.
•
A szociális területen dolgozóknak a megfelelő képzések elérésének
problémája.
Képzések központilag történő nagyobb támogatása!
•
21
A demens ellátással kapcsolatos tapasztalatok
és a nappali ellátásban érzékelhető hatása.
• Nincsenek, illetve nagyon kevés demens nappali intézmény
működik.
• Alacsony normatíva, minimális bevételi lehetőség a
fenntarthatóságot nem garantálja. Önkormányzatok nem
motiváltak.
• Az idősek klubjainak személyi és tárgyi feltételei nem
megfelelőek a demens beteg korszerű ellátására.
• Gyakran a közlekedés megoldatlansága miatt, a demens
betegek nem tudják igénybe venni a nappali ellátást.
22
A demens ellátással kapcsolatos tapasztalatok és
a nappali ellátásban érzékelhető hatásai 2.
• Az idősek klubjaiban az ellátottaknak legalább 20%-a
demens, az egészséges idősek nem tolerálják őket.
• Kóborlásuk, zavartságuk, pakolászásuk,
inkontinenciájuk számos konfliktus forrása.
• A dolgozók szakmai ismereteinek hiánya.
• Érdekképviseleti fórum – civil kontroll hiánya
23
Demens betegek ellátásának tapasztalatai
a házi segítségnyújtásban 1.
• A házi segítségnyújtás keretein belül max. 4 óra igényelhető, ez
kevés, akkor ha már 24 órás felügyeletet igényel a beteg ellátása.
• A felügyelet nélkül maradó ellátott önmagára és környezetére is
fokozott veszélyt jelent!
• Ha az önellátási képesség annyira lecsökken, hogy emelgetni,
fürdetni, pelenkázni és etetni kell – a legszeretőbb családban is
elfogy az energia.
• A kimerítő gondozás mentálisan és fizikálisan is felmorzsolja a
hozzátartozókat.
24
Demens betegek ellátásának tapasztalatai
a házi segítségnyújtásban 2.
• Aki otthon ápolja hozzátartozóját hatalmas költséget vesz le az
állam válláról.
• Méltánytalanul alacsony az ápolási díj összege. ( szükséges lenne
legalább a minimálbér!)
• Míg az intézményi normatíva 70 és 100 ezer forint között mozog,
addig otthonápolás címén mindössze 25.000 ezer forintot juttat
az állam az ápoló családtagnak. Cserébe elvárja, hogy:
- adja fel a munkahelyét,
- jelentse át az állandó lakcímét, és
- álljon helyt 24 órán keresztül.
Az ápolási díj miatt egyéb szociális ellátást nem vehet igénybe
csupán, házi segítségnyújtást egy évben egy hónapig.
25
Demens betegek ellátásának tapasztalatai
a házi segítségnyújtásban 3.
• A gyógyszer és gyógyászati segédeszközök alacsony
támogatása miatt, az ápolási díjon lévő hozzátartozó
megélhetése is veszélyeztetett.
• A klubba járó időseket számos program várja, a teljes
ápolásra szorulókat senki nem várja a családtagon kívül.
• Érdemes lenne a törvényalkotóknak elgondolkodni a
rendszer megváltoztatásán , mert ez így se nem
emberi, se nem igazságos!
26
Példák a gyakorlatból a demens betegek
jogsérelmeire
I. Az intézményvezetői és fenntartói kompetenciából adódó alapvető
jogsérelmek:
- A demens ellátottakra vonatkozóan nincsenek teljes mértékben
tisztában a törvényi vagy egyéb jogszabályi előírásokkal (vagy nem
vesznek róla tudomást!)
- Az intézményvezető nem, vagy nem jól használja ki a szakdolgozók
képzésére rendelkezésére álló képzési keretet. (továbbképzési terv!)
- Nem a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező dolgozókat
alkalmazza.
- Az egyénre szóló gondozás csak formailag létezik.
- Nincsenek esetmegbeszélések a szakdolgozók körében.
- Nem készültek el a gondozás– ápolás szabályait tartalmazó protokollok.
27
Példák a gyakorlatból a demens betegek
jogsérelmeire (folytatás)
• Sérül az ellátottak speciális jogai,mert nem teljes körű az
akadálymentesítés.
• A képességek, készségek fejlesztésére, állapot fenntartásához,
javításához szükséges tárgyi eszközök hiányoznak.
• A szabadlevegőn valótartózkodás nem biztonságos, csak korlátozással.
• Az ellátottak korlátozását nem dokumentálják , a dokumentáció
hiányos kitöltése is tapasztalható (idősek klubja, bentlakásos
intézmény).
• Kevés a speciálisan képzett szakember, még mindig vannak
szakképzetlenek (főleg a házi segítségnyújtásban).
• Az ellátottak fizikai ellátására helyeződik a hangsúly.
• A nappali ellátásban nincsenek kiscsoportos foglalkozások.
• A személyi feltétel hiánya miatt nem történik mentálhigiénés
gondozás.
28
• A diagnózis meghatározása és az állapotfelmérés elmarad.
Egyéb példák a gyakorlatban a demens
betegek jogsérelmeire
• A teljes körű tájékoztatás hiánya az ellátott és hozzátartozó
részére. („a beteg úgysem érti”) – így nem mondanak semmit)
• A gondozók leterheltségük miatt, kevés időt tudnak fordítani a
beteg meghallgatására.
• Igy előbb-utóbb sérül az önrendelkezéshez való joga is mert,
leszokik arról, hogy viszont tájékoztasson kéréseiről, megszűnik
az akarata, semmihez nem lesz kedve.
• A panaszhoz való joga nem érvényesül, minden ellátási formánál
más és más okok miatt. (kommunikációs nehézség, nincs
hozzátartozó aki képviselje, nincs érdekképviseleti fórum,
érdekvédelmi szervek nem elég hatékonyak, az ellátottjogi
képviselő túlterheltsége miatt nem jut el a területre.
29
Amit ajánlani tudnék…
• Hinnünk kell abban, hogy minden ember értékes
• Mindenkinek legyen egy kedves megszólítása, kedvelt neve
• (amerikai gyerekdal – fontos a név tudatosulása – helyem van a
világban – meg vagyok nevezve)
A demens beteget nevén szólítva „visszahozhatjuk” a valóságba.
• Minden embernek lelke van. Test-elme és a lélek együttműködik
(nem vallásos értelemben) Demencia a lélek betegsége és ez
szerint kell gyógyítanunk!
• Ne feledjük, minden embernek vannak érzései. A demens nem
mindig tudja kifejezni az érzéseit, de ettől még vannak neki! Lehet
leplezni éstagadni is az állapotot, a beteg és hozzátartozó is lehet
a leépülés miatt frusztrált és dühös.
• Szánjunk rá időt és ismerjük meg az ellátottak élettörténetét. A
jelenlegi állapot mögött ott van egy életút és ott van a
személyisége is. Minden demens beteg különböző!
Amit ajánlani tudnék… Folytatás
•
Vegyük figyelembe, hogy minden embernek meg vannak a maga
szokásai. A demens beteg szokásait is meg kell ismerni, Így
érthetjük meg segíthetjük a legjobban.
•
Ne feledjük el, hogy minden ember érzelmekre vágyik. Az
érintés hatalma!
•
Minden ember vágyik a beszélgetésre. Találjuk meg azokat a
fontos dolgokat amiről szívesen beszélget. Gyakori ismételgetés
miatt ne állítsuk le.
•
Gyakorlatban tapasztalható, hogy a munkatársak rugalmatlanok
nem pedig a betegek. Bizalmat adó környezetbe nem kellenek a
„megcsontosodott” szokások. Ne akarjunk pl. mindenáron reggel
5 órakor fürödni.
Amit ajánlani tudnék… Folytatás
• Őrizzük meg humorunkat, a beteg nevetése azt üzeni – minden
rendben van.
• Minden embernek kell a tevékenység, szüksége van a társadalmi
szokások megtartására.
• Szükség van a generációk találkozására (gyermekek).
• Engedni kell, hogy állat kedvencet tarthassanak.
• Terápiás jellege van a táncnak és a hangszer megszólaltatásának.
• Ösztönözzük a fizikai aktivitás megőrzését.
• Szem és kéz koordináció megtartását célzó gyakorlatok.
• Ne feledjük, a demencia soha nem egyformán érinti mind az 5
érzékszervet. A megmaradt érzékszervre kell építeni.
Az ellátás során milyen alkotmányos
jogok sérülnek? 54-70/K.§.
Ha az elmondottakat szem előtt tartjuk, elkerülhetjük
az alábbi jogok megsértését is:
Alapjogok
•
•
•
•
•
•
•
Az élethez, emberi méltósághoz,
Kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma
Szabadsághoz, egyéni biztonsághoz
Jogképesség elismerése, Szociális biztonsághoz való jog
Jogorvoslathoz való jog, panaszjog gyakorlása
Szabad mozgás, tartózkodási hely megválasztása
Bármilyen megkülönböztetés tilalma
Az ellátás során milyen alanyi jogok
sérülnek? Sztv. 94/E.§
• Egyéni szükségletei szerinti teljes körű, speciális helyzete
alapján egyéni ellátáshoz való jog.
• Emberi méltósághoz való jog.
• Tájékoztatáshoz fűződő jog.
• Testi épség, testi, lelki egészséghez való jog.
• Személyes adatok védelméhez való jog.
• Egyenlő bánásmód, diszkrimináció mentesség.
• Szabad mozgáshoz való jog.
• Betegség esetén eü. tv. betegek jogai
34
A jogok és kötelezettségek
Magyarország Alkotmánya
1949. évi XX. tv. (aug. 20.)
1989. évi XXXIX. tv. (okt. 23.)
Ágazati törvények és jogszabályokban
• 1993.évi III. Tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
a 2003 jan.1- től hatályos módosításban
94/E.§ az ellátottak jogai és kötelezettségei
94/K.§ az ellátott-jogi képviselők feladatai
• 1/2004.(I.5.) ESZCSM rendelet a képviselők működési
feltételeiről
• 1997.évi CLIV. Tv. az egészségről
• II.fej. 5.-27.§ a betegek jogai és kötelezettségei
• 28-34.§. A betegjogi képviselők feladatai
35
Végezetül….
Ne értékeljük túl az emlékezet fontosságát, az értékbe
vetett hitünk legyen a fontosabb. Az embernek nem
kell mindent tudnia, nem kell naprakésznek lenni ahhoz,
hogy értékes legyen.
Ha értékcsökkentként bánunk másokkal, azzal
lealacsonyítjuk magunkat.
(Virginia Bell)
Legyen ez a mai napon mindannyiunk számára fontos
megállapítás, az emberi méltóság védelmében!