Transcript PTE PMMK: Radiológiai monitoring

Környezetmérnök képzés nukleáris
vonatkozásai
a jelenben és a jövőben
a PTE Pollack Mihály Műszaki Karán
Dolgosné Kovács Anita – Szűcs István – Várhegyi András
PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék
• A környezetmérnök képzés (főiskolai) az
1993/94-es tanévben indult a PTE PMMK
jogelőd intézményében
• Jelenleg Környezetmérnök BSc képzés folyik
Nukleáris tartalmak a környezetmérnök BSc képzésünkben
Környezetvédelmi
műszaki műveletek
Természettudományi
alapismeretek
Gazdasági és
humán ismeretek
Környezeti mérések,
monitorozás
Mérnöki ismeretek
Differenciált szakmai anyag –
környezettechnológia szakirányán belül
Egészségvédelem,
közegészségügy
Nukleáris ipar,
radiológiai monitoring
Környezetelemzés
Környezeti elemek védelme
Radiometria, sugárvédelem
Környezettan
Biztonságtechnika és
munkavédelem
Földtudományi szakismeretek
• Továbblépés egyik iránya
– Posztgraduális képzés kidolgozása és indítása a közeljövőben
Nukleáris környezetvédelmi mérnök szakirányú továbbképzési szak
• Okok:
– Következő évtizedek várhatóan meredeken felfutó nukleáris
iparához kapcsolódó szakember-igényének jelentős növekedése
– Az iparágon belül a nukleáris környezetvédelem terület
erősítésének szükségessége
– A Pécsett évtizedek alatt felhalmozódott szakmai tapasztalat
kamatoztatása, továbbadása e területen
– A Pécsett meglévő nukleáris ipar környezetvédelem területéhez
kapcsolható méréstechnika laboratórium komplex felszereltsége.
• A képzés kidolgozását, indítását szoros
együttműködésben tervezzük
– a MECSEKÉRC Környezetvédelmi ZRt.-vel
– a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi ZRt.-vel
– a tudományterület elismert szaktekintélyeivel.
• A képzés programjának kidolgozását, indításának
fontosságát
– a pécsi MECSEKÉRC Környezetvédelmi ZRt.
– a pécsi MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi ZRt.
– a Paksi Atomerőmű ZRt.
„Támogató levél” formájában támogatta.
• A tervezett képzés célcsoportja:
– Természettudományi vagy műszaki diplomával rendelkező
• specializálódni szándékozó friss-diplomások
• nukleáris témakörben már gyakorlatot szerzett, de környezetvédelmi
területen specializálódni szándékozók
• munkakeresővé vált, specializálódni kívánó személyek.
• Képzés időtartama: 2 év
• Szakterületi differenciálódás prognosztizálható:
– Nukleáris ércbányászati és feldolgozási környezetvédelmi
szakirány
– Atomenergia ipari környezetvédelmi szakirány
– Radioaktív hulladékkezelési szakirány.
PTE PMMK: Nukleáris ipar környezetvédelme (1996-2007) 
Radiometria, sugárvédelem (2008-tól)
PTE TTK: Radiometria – Radioökológia – Sugárvédelem (2008-tól)
NYME: Radiometria, Sugárvédelem (2006-2008)
Előadás I.
A sugárvédelem fogalmi-fizikai alapjai, a radioaktivitással kapcsolatos
legfontosabb ismeretek
Nukleáris alapfogalmak, jelölések. Radioaktív átalakulások típusai, a radioaktív bomlás
törvénye, radioaktivitást jellemző mennyiségek és mértékegységek. Radioaktivitás a
természetben, terresztrikus, kozmikus és kozmogén sugárzás, radioaktív bomlási sorok.
Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsönhatása, fotoeffektus, Compton szórás,
párkeltés, tipikus úthosszak, elnyelési törvény. Radioaktív sugárzások detektorai és
mérőműszerei, ionizációs kamra, szcintillációs és félvezető detektorok, spektrometria
alapjai.
Előadás II.
Ionizáló sugárzásokkal szembeni védekezés (sugárvédelem) alapfogalmai,
nemzetközi és hazai szabályozási kérdései, dózisszámítás
Sugárvédelmi alapfogalmak, dózismennyiségek, mértékegységek. Egyenérték dózis,
sugárzások minőségi tényezője, effektív dózis. A háttérsugárzás összetevői.
Sugárvédelmi normák, determinisztikus és sztochasztikus dózis-hatás összefüggés,
kockázat-hasznosság elve. A sugárvédelem története, legújabb alapelvei, ALARA elv,
jelenlegi nemzetközi ajánlások és hazai szabályozás. A sugárterhelést meghatározó
legfontosabb radiológiai paraméterek, külső és belső sugárterhelés, járulékos
sugárterhelés meghatározása.
Gyakorlat:
A környezeti radioaktivitás egyes komponenseinek mérése a gyakorlatban
(helyszín: a MECSEKÉRC Zrt. Radiometriai laboratóriuma)
Nukleáris mérés- és műszertechnikai alapismeretek. Külső gamma-sugárzás
dózisteljesítményének mérése. Radonnal összefüggő paraméterek: levegő pillanatnyi
222Rn koncentráció, talajgáz 222Rn koncentráció, radon exhaláció mérése. Felületi
radioaktív szennyezettség mérése. Hullópor vizsgálat, levegőben lévő szállópor és
aeroszol rövid- és hosszú élettartamú radioaktivitásának meghatározása. Munkahelyi és
személyi dozimetria. Talaj- és növény-mintavétel, minta-előkészítés, a minták fajlagos
radioaktivitásának mérése, gamma-spektrometriai vizsgálat félvezető detektoros
sokcsatornás rendszerrel. Az effektív dózis összetevőinek meghatározása a mért
paraméterekből, dózisszámítás.
PTE PMMK: Radiológiai monitoring (1997-2007) 
Nukleáris ipar, radiológiai monitoring (2008-tól)
PTE TTK: Radiológiai monitoring (2008-tól)
Előadás I.
Egy környezetvédelmi nagyberuházáshoz kapcsolódó monitoring rendszer
bemutatása
Monitoring fogalma, célja, fajtái. Egy kárelhárítási nagyberuházáshoz (mecseki
uránbányászati rekultiváció) tartozó monitoring rendszer részletes ismertetése. A hazai
uránipar tevékenysége, hagyatékának legfontosabb környezetszennyező objektumai,
környezeti kockázatok. A bányászati rekultiváció legfontosabb feladatai, gyakorlati
megvalósítása. A rekultivációhoz (a KHV kereteiben) kapcsolódó monitoring rendszer
felépítése, legfontosabb feladatai, eredményei. A tájrendezett, kárelhárított területekre
vonatkozó legfontosabb környezetvédelmi és sugárvédelmi követelmények,
ellenőrzésük.
Előadás II.
Környezeti radioaktivitással kapcsolatos kitekintés
Nukleáris fűtőanyag ciklus, a nukleáris energia helye a társadalom energiaellátásában,
az atomipar legfontosabb környezetvédelmi kérdései. A Paksi Atomerőmű Rt. környezeti
monitoring rendszerének bemutatása. Radioaktív hulladék fogalma, osztályozása,
kezelése, elhelyezése. Emberi beavatkozás által megnövelt környezeti radioaktivitás
(TENORM) előfordulásai Magyarországon. A természetes radioaktív környezet
anomáliái (NORM), lakásokban, földalatti térségekben előforduló radon-probléma és
kezelése.
Gyakorlat
Üzemlátogatás, a MECSEK-ÖKO Zrt. által végzett uránipari rekultiváció és a hozzá
kapcsolódó monitoring rendszer gyakorlati bemutatása.
Felhasznált, ajánlott irodalom
„Saját” jegyzetek, dokumentumok:
• Csővári M., Lendvainé Koleszár Zs., Várhegyi A.: Radioaktív sugárzás. JPTE Pollack
Mihály Műszaki Főiskolai Kar jegyzet, Pécs, 1998
• Steiner F., Várhegyi A.: Radiometria. ME Bányamérnöki Kar jegyzet, Tankönyvkiadó,
Budapest, 1991
• Sztanyik B. L. et al.: A Mecseki Ércbányászati Vállalat külszíni rekultivációja sugárvédelmi követelményeinek meghatározásáról, az ezzel kapcsolatos
elméleti és gyakorlati feladatokról (OSSKI tanulmány, 1991)
• A mecseki uránbányászat megszüntetésének teljes körű koncepcióterve
MECSEKÉRC Rt. jelentés, 1996
• A MECSEKÉRC Zrt. és a MECSEK-ÖKO Zrt. egységes környezetellenőrzési
monitoring rendszerének éves tervei és jelentései
Felhasznált „külsős” jegyzetek, egyéb dokumentumok:
• Nagy Lajos Gy., Nagyné László K.: Radiokémia és izotóptechnika. Egyetemi
tankönyv, Műegyetemi Kiadó, 1997.
• HEFOP-3.3.1.-P.-2004-09-00152/1.0 pályázat keretében készült „Sugárvédelem”
című jegyzet (szerkesztő: Somlai J.)
• Virágh Elemér: Sugárvédelem, dozimetria. BME Mérnöki Továbbképző Intézet
jegyzet, Budapest, 1985.
• Kanyár Béla-Béres Csilla – Somlai János – Szabó S. András: Radioökológia és
környezeti sugárvédelem, Veszprémi Egyetemi Kiadó 2004.
• 16/2000. (VI. 8.) EüM Rendelet a sugárvédelemről.
2010-től az itt bemutatott „Sugárvédelem” c. jegyzet is!!!
A HEFOP-3.3.1.-P.-2004-09-00152/1.0 pályázathoz tartozó „Sugárvédelem” tárgy
tankönyv tematikája
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Radioaktív izotópok, sugárzások
Radioaktív sugárzások mérése
Ionizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások kémiai, biológiai és egészségkárosító hatásai
Sugárvédelem
Természetes eredetű sugárzások, sugárterhelés
A természetes eredetű sugárzásokkal kapcsolatos korlátok, szabályzások
Mesterséges eredetű sugárzások, sugárterhelés
Uránbányászat és uránérc feldolgozás és a tevékenység által okozott környezeti károk
felszámolása
10. Atomerőművek és környezeti hatásaik
11. Radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése
12. Környezeti radioaktív sugárzások és radionuklidok mérése, monitorozása
13. Dóziscsökkentő beavatkozások a környezetben, a lakosságnál
2010: A Pannon Egyetem TÁMOP412A-0302 Környezetmérnöki Msc. tananyagfejlesztésébe
bekapcsolódtunk (jegyzetírás radioaktív hulladékkezelés témában)
„Nukleáris környezetvédelmi mérnök” posztgraduális képzés indításának
megalapozottsága
• A területen, Pécsett felhalmozódott szakmai tapasztalatok (U-rekultiváció, Bátaapáti, BAF
projektek) átadása
• Mértékadó cégek (MECSEKÉRC Zrt., MECSEK-ÖKO Zrt. stb.) jövőbeni szakemberigénye
(támogatói nyilatkozatot adtak  labor, ipari hátteret biztosítanak a képzéshez)
• Az új NRHT (Bátaapáti) megkezdi működését a térségben
• Nemzetközi érdeklődés a szakterület iránt (pl. a MECSEK-ÖKO Zrt. évi 2-3 NAÜ workshop
házigazdája az U rekultiváció tárgyában)
• Szakemberek elhelyezkedési lehetőségei nemzetközi (pl. NAÜ) szervezeteknél
• Paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítással (esetleg bővítéssel) kapcsolatos várható
szakember-igény
• Globális „nukleáris reneszánsz”, a kapcsolódó környezetvédelmi kérdések
• Wildhorse Energy Hungary Kft. törekvései: U-bányászat újraindítása Magyarországon (?!)
Nukleáris környezetvédelmi mérnök szakirányú továbbképzés
Kódszám: TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1
Tervezett tematika
1. A nukleáris környezetvédelem alapjai
2. Méréskiértékelés, adatfeldolgozás számítógépes alkalmazásai a nukleáris- és
környezet-iparban
3. Elméleti és alkalmazott atomfizikai és radiokémiai ismeretek
4. A hasadóanyag-kutatás geofizikai módszerei
5. Nukleáris környezetvédelmi monitoring
6. Radioökológia, a természeti és épített környezet radioaktivitása
7. Nukleáris sugárvédelmi ismeretek
8. Az atomerőművek működése és környezetvédelme
9. A nukleáris létesítmények biztonsági kérdései
10. Nukleáris rekultiváció és hulladékkezelés
Színek: Helyi szakemberek Helyi és külső szakértők Külső szakértők bevonásával