Transcript Neodarwinizmus8

8. A neodarwinizmust cáfoló
tények
Tóth Tibor DSc
Szent Pál Akadémia
1
A neodarwinizmust cáfoló tények
Előadásvázlat:
- A neodarwinizmus biológiai cáfolatának
legfontosabb érvei;
- Miért lehetetlen az átmeneti állapot?
- A régészeti leletek miért nem támogatják
az evolúciót?
- Áthidalhatja-e a neodarwinizmus az
élőlények nagyobb csoportjai között
fennálló szakadékokat?
Szent Pál Akadémia
2
A neodarwinizmust cáfoló tények
A neodarwinizmus biológiai cáfolatának legfontosabb
érvei
Az „evolúció általános elmélete” Darwin 1882-ben
bekövetkezett halála után eltelt mintegy fél évszázad alatt
kezdte elveszíteni érvelési tartalékait. Bár a biológusok
elfogadták, hogy a természetes kiválasztódás fenntarthatja
az életet az alkalmatlan egyedek kiküszöbölése révén,
észrevették, hogy Darwin alapműve, A fajok eredete az
evolúciós változás egyetlen olyan esetét sem említi, amely
valóban új fajok keletkezéséhez vezetett. A növények
biológiája terén végzett kísérletek napvilágra hozták Darwin
elméletének alapvető tévedését, és egyre nyilvánvalóbb
lett ,hogy a természetes kiválasztódás soha nem idézhet
elő szerves evolúciót.
Szent Pál Akadémia
3
A neodarwinizmust cáfoló tények
Új megközelítésre volt szükség, és úgy tűnt,
hogy a századfordulón hírtelen az érdeklődés
középpontjába került Mendel-féle öröklődési
kísérletek eredményei alapján a rohamosan
kifejlődő új tudomány, a genetika fogja megadni
a választ. A kutatók feltették a kérdést: mi van
akkor, ha a gének gyökeres változásokon
(mutációkon) mentek keresztül? Úgy gondolták,
ha ezek a mutációk hasznosak, akkor a
természetes szelekció felhasználhatta ezeket a
„megjavított” géneket, és mivel elegendő idő állt
rendelkezésre, új és jobb fajok jöhettek létre.
Szent Pál Akadémia
4
A neodarwinizmust cáfoló tények
Ez az „összefoglaló elmélet”, amelyről egy másik
előadásban már részletesen szóltunk, hamarosan
divatossá vált, és mára – neodarwinizmus – néven
teljesen felváltotta az eredeti modellt. A mutációk
hasznossága olymértékben vitatott volt, hogy a
kételkedők jogosan állították: „az evolúció modern
elmélete… a mutáció kérdésén áll vagy bukik”. Mindenki
egyetért abban, hogy mind a természetes szelekció,
mind a genetikai változások végbemennek, de legalább
5 kényszerítő erejű okunk van arra, hogy elvessük
azt a gondolatot, miszerint a kettő
összekapcsolása képes létrehozni az életnek
azokat az új formáit, amelyeket az evolúció
megkövetel.
Szent Pál Akadémia
5
A neodarwinizmust cáfoló tények
Felhasználva John Blanchard nemzetközileg ismert
szerző, tanár és konferencia-előadó egyik könyvét
(akinek írásait több mint 14 millió példányban adták ki,
több mint 40 nyelven), összefoglaljuk ezeket az érveket.
(1) A természetes körülmények között előforduló mutációk
(vagyis nem azok, amelyeket mesterségesen idéznek elő
laboratóriumokban) gyakorisága igen csekély. A
tapasztalatok szerint a DNS molekula 10 millió
megkettőződése közül átlagosan egyszer fordul elő ilyen
mutáció. Pierre Grassé, a neves francia evolucionista
tudós a baktériumok sok nemzedékében tanulmányozta
a mutációkat és azt találta, hogy nem történtek lényeges
változások.
Szent Pál Akadémia
6
A neodarwinizmust cáfoló tények
Mivel a baktériumok mintegy négyszázezerszer gyorsabban szaporodnak, mint az
emberek, a Grassé által tapasztalt jelenségek
több millió év alatt zajlanának le az emberi
fajban. Ha elvetjük annak lehetőségét, hogy
„sok ezer és ezer szerencsés és kedvező
esemény” megy végbe olyan mutációs
változásokat eredményezve, amelyeken a
neodarwinizmus alapul, akkor mélységesen
egyetérthetünk Grassé-val, aki kijelentette: „A
törvény nem tiltja az ábrándozást, de a
tudománynak nem szabad ebbe belemerülnie.”
Szent Pál Akadémia
7
A neodarwinizmust cáfoló tények
(2) A mutációk nem eredményeznek erősebb és
jobb géneket, amelyek előremozdítanák az
evolúciót. Gyakorlatilag az összes mutáció káros
(ennek igazolására számos példát mutattunk be
képanyaggal illusztrálva egy korábbi
előadásban), a tapasztalat szerint ezerből 999
káros hatású és gyengíti vagy elpusztítja az élő
szervezetet. A genetikai mutációt szellemesen a
gépelési hibához hasonlítja Magnus Verbrugge
kanadai orvosprofesszor: „A gépelési hibák
ritkán javítják egy írott üzenet minőségét; ha túl
sok van belőlük, hasznavehetetlenné tehetik a
benne lévő információt.”
Szent Pál Akadémia
8
A neodarwinizmust cáfoló tények
Phillip Johnson még szemléletesebben veti
el azt a lehetőséget, hogy egy genetikai
mutáció hozzájáruljon egy jobb faj akár
egyetlen alkotóelemének létrehozásához:
„Azt feltételezni, hogy egy ilyen véletlen
esemény képes jobbá tenni akár egyetlen
összetett szervet, mint a máj vagy a vese,
kb. annyira ésszerű, mint azt feltételezni,
hogy egy jobb órát úgy lehet megtervezni,
ha falhoz vágjuk a régit.”
Szent Pál Akadémia
9
A neodarwinizmust cáfoló tények
(3) Ellentétben azzal a feltételezéssel, hogy a faj
javulását eredményező kedvező mutációk a
génállományban lévő információ jelentős
növekedését okozzák, ilyen növekedést
sohasem figyeltek meg. Lee Spetner
biofizikus, aki információ- és
kommunikációelméletet oktatott az amerikai
John Hopkins Egyetemen, hangsúlyozza e tény
jelentőségét. Véleménye súlyos, szakszerű
bírálat, amelyet a következőkben idézünk:
Szent Pál Akadémia
10
A neodarwinizmust cáfoló tények
„A neodarwinisták azt akarják elhitetni velünk, hogy a
nagy evolúciós változásokat jelentéktelen események
sorozata idézi elő akkor, ha elég sok van belőlük.
Azonban, ha ezek az események mind
információveszteséggel járnak, akkor nem lehetnek az
evolúció apró lépései, akárhány mutáció történik is.
Bárki, aki azt hiszi, hogy az evolúciót kiválthatják olyan
mutációk, amelyek információveszteséget okoznak, az
hasonlít ahhoz a kereskedőhöz, aki minden eladásnál
veszít egy keveset, de úgy gondolja, hogy egészében
mégis nyerni fog az üzleten… Az, hogy nem sikerült
megfigyelni egyetlen olyan mutációt sem, amely növelné
az információt, többet jelent annál, hogy ez nem igazolja
az elméletet. Ez maga bizonyíték az elmélet ellen.”
Szent Pál Akadémia
11
A neodarwinizmust cáfoló tények
(4) Ahhoz, hogy bármely új, létfontosságú
szerv hatékonyan működjön, egyszerre
kell megjelennie az élőlényben, mint teljes
és működőképes egységnek. Ezzel
szemben az evolucionisták azt állítják,
hogy a mutációk mikroszkopikus
lépésekben történnek, amelyek
önmagukban és önmaguktól szinte semmit
sem eredményeznek. Egy ilyen folyamat
hogyan képes létrehozni a végterméket?
Szent Pál Akadémia
12
A neodarwinizmust cáfoló tények
Vegyük például az emberi szemet, amely képes az
önműködő tárgykeresésre, fókuszálásra és
nyílásszög beállításra, továbbá 130 millió
receptorsejttel rendelkezik. Közülük 124 millió
rúd alakú,érzékeli a fényt és a sötétséget, 6
millió pedig kúp alakú és 8 millió színárnyalatot
képes megkülönböztetni. Komolyan vehető az az
állítás, hogy ez a rendkívüli komplexitású szerv
egy fokozatos, véletlenszerű, céltalan folyamat
által jött létre, próbálkozással és fokozatos
közelítéssel, amely folyamat több millió évig
tartott?
Szent Pál Akadémia
13
A neodarwinizmust cáfoló tények
Szent Pál Akadémia
14
A neodarwinizmust cáfoló tények
Egyes evolucionisták azzal érvelnek, hogy a folyamat
kezdeti szakaszában egy százaléknyi szem sokkal jobb
volt, mint semennyi szem. Ezzel azt az elemi hibát
követik el, hogy összekeverik az egy százalékos szemet
az egy százalékos látással, ami egészen más. A szem egy
százaléka semmilyen látásra nem lenne képes
rendszertechnikai tökéletlenség miatt. Sőt, még ha a
szem mindegyik alkotórésze a helyén lenne is, semmit
sem látnánk vele, csak akkor, ha a szem, mint komplex
funkcionális szerv,beilleszkedik(mintegy „bedrótozódik”)
az agyba és a test többi részében található sok millió
idegsejt összességébe.
Szent Pál Akadémia
15
A neodarwinizmust cáfoló tények
A darwinisták szerint azt is el kellene fogadnunk,
hogy az a sok millió egyéb tulajdonság, amely a
szem működéséhez szükséges, szintén spontán
módon fejlődött ki. A szem összetettsége egy
további, súlyos probléma elé állítja az
evolucionistákat. Ugyanis Darwin önmaga adta
meg elméletének általános cáfolhatósági
kritériumát, amely szerint:” Ha bizonyítható
lenne, hogy létezik olyan összetett szerv,
amely nem alakulhatott ki számos
egymást követő, csekély módosulás által,
elméletem azonnal összeomlana.”
Szent Pál Akadémia
16
A neodarwinizmust cáfoló tények
Ezzel a kérdéskörrel a legmélyebben Michael
Behe amerikai biokémia professzor
foglalkozott.”Darwin fekete doboza” c.
könyvében számos, a szemhez hasonló
összetett rendszert mutat be, meggyőzően
illusztrálva az „egyszerűsíthetetlen
összetettség” fogalmát. Ez az egyik
legnagyobb erejű tudományos érv ma a
darwinizmus ellen.
Szent Pál Akadémia
17
A neodarwinizmust cáfoló tények
(5) Egyetlen növény vagy állat sem él eléggé
sokáig ahhoz, hogy megtörténjen az a sokmillió
pozitív hatású mutáció, ami ahhoz kellene, hogy
egy másik, „tökéletesebb” fajjá alakuljon.
Magnus Ferbrugge így ír erről: „Mennyi a
valószínűsége annak, hogy a véletlen mutációk
találkozzanak és létrehozzanak egy új
szerkezetet? Tegyük fel, hogy egy rovarszárny
kialakulásához csak öt génre van
szükség(nagyon szerény becslés)…Annak
valószínűsége, hogy két ,nem ártalmas mutáció
egyidejűleg történjen meg, egy az ezer millió
millióhoz.
Szent Pál Akadémia
18
A neodarwinizmust cáfoló tények
Gyakorlatilag nincs esélye annak, hogy mind az öt
mutáció egyszerre jelenjen meg egyetlen szervezet
életciklusán belül. Ez már önmagában is elég ahhoz,
hogy megtorpedózza a neodarwinizmus szintetikus
elméletét. Ehhez járul, hogy egy szervezet sok olyan
szerkezetből épül fel, amelyeknek egyidejűleg kell
megjelenniük, és egységes egészként kell megjelenniük.
A meggyőződéses evolucionista George Gaylord Simpson
elismeri,hogy ha van egy 100 millió egyedből álló
populáció, amely minden nap képes létrehozni egy új
generációt, akkor is csak 247 milliárd évenként egyszer
várható, hogy a mutációkból kedvező eredmény
szülessen.
Szent Pál Akadémia
19
A neodarwinizmust cáfoló tények
Összefoglalóan: A természetes szelekció elpusztítja
az alkalmatlan szervezeteket, a mutációk a
genetikai információ veszteségét eredményezik,
az idő pedig elkerülhetetlenül romláshoz és
pusztuláshoz vezet. Sir Ernst Chain, aki 1945ben megosztott Nobel –díjat kapott a penicillin
kifejlesztése és használata terén végzett
munkájáért, nem túlzott, amikor azt mondta,
hogy a legalkalmasabb továbbfejlődése és
túlélése véletlen mutációk által „feltételezésen és
nem bizonyítékokon alapul és
összeegyeztethetetlen a tényekkel.”
Szent Pál Akadémia
20
A neodarwinizmust cáfoló tények
Miért lehetetlen az átmeneti állapot?
Az evolucionisták azt állítják, hogy egy vízben élő faj
valahogyan a szárazföldre költözött és szárazföldi fajjá
alakult. Számos olyan nyilvánvaló tény van, ami
lehetetlenné teszi az ilyen átmenetet.
(1) A testtömeg hordozása. A vízben élő élőlényeknek nem
kell cipelniük saját testüket. Ezzel szemben a szárazföldi
élőlényeknek a felvett energia kb. 40 százalékát csak
arra kell fordítaniuk,hogy saját testüket hordozzák. A
vízből a szárazföldre költöző lényeknek új izomzatot és
csontrendszert(!) kellene kialakítaniuk ahhoz, hogy
életképesek legyenek. Ilyen bonyolult változások pedig
nem következhetnek be pusztán véletlen mutációk útján.
Szent Pál Akadémia
21
A neodarwinizmust cáfoló tények
(2) A hőháztartás. A szárazföldön gyorsabban és szélesebb
tartományban változik a hőmérséklet. A szárazföldi
lényeknek olyan a testműködésük, hogy kibírják a nagy
hőmérsékleti változásokat. Az óceánokban és
tengerekben viszont lassabban változik a hőmérséklet
és nem is olyan szélsőséges tartományban. Annak az
élőlénynek, amelynek a testműködése a tengervíz
csaknem állandó hőmérsékletére állt be, ki kellene
fejleszteni valami védelmi rendszert, amely megvédi őt a
hirtelen hőmérsékletváltozásoktól. Eléggé
megalapozatlan azt állítani, hogy a halak véletlen
mutációk segítségével azonnal képesek voltak
kifejleszteni ezt a rendszert a szárazföldre „lépés” előtt.
Szent Pál Akadémia
22
A neodarwinizmust cáfoló tények
(3) A vízháztartás. Az emésztés szempontjából
alapvető fontosságú vizet, de még a
nedvességet is, csak korlátozottan lehet
használni a szárazföldön, mivel a víz
elérhetősége is korlátozott. Például a bőrt úgy
kell megtervezni, hogy bizonyos mértékig
lehetővé tegye a vízveszteséget, de a túlzott
párolgást megakadályozza. Ezért a szárazföldi
állatok sajátossága a szomjúságérzet, amely
tudatja velük, hogy vízfelvételre van szükségük.
A tengeri lényeknek nincs szomjúságérzetük, és
a bőrük sem alkalmas a szárazföldi életre.
Szent Pál Akadémia
23
A neodarwinizmust cáfoló tények
(4) Vesék. A tengeri élőlények könnyedén ki tudják
választani a salakanyagokat – az ammónia
kivételével – oly módon, hogy megszűrik azokat,
mivel rengeteg víz van a környezetükben. A
szárazföldön azonban gazdaságosabban kell
felhasználni a vizet. Ezért van az élőlényeknek
veséjük. A veséknek köszönhetően az ammónia
kiválasztódik a vizeletben, és minimális
vízveszteséggel meg lehet szabadulni tőle.
Vagyis azoknak az élőlényeknek, amelyek a
tengerből a szárazföldre jöttek ki, egyszeriben
vesét is ki kellett volna fejleszteniük.
Szent Pál Akadémia
24
A neodarwinizmust cáfoló tények
(5) Légzés. A halak úgy „lélegeznek”, hogy a
kopoltyújukon átpumpált vízből veszik fel a
vízben oldott oxigént. A vízen kívül nem képesek
néhány percnél tovább életben maradni. Ahhoz,
hogy megmaradjanak a szárazföldön, a tenger
elhagyása után azonnal tökéletes tüdőt kellett
volna kifejleszteniük.
Természetesen teljesen lehetetlen, hogy mindezek
a dramatikus fiziológiai változások előzmények
nélkül,egyszerre hirtelen és véletlenül
megjelentek volna egyetlen élőlényben.
Szent Pál Akadémia
25
A neodarwinizmust cáfoló tények
A régészeti leletek miért nem támogatják az
evolúciót?
Az ősi életformák földkéregbe zárt maradványai
vajon tanúskodnak-e a makroevolúciót
tényszerű, megtörtént folyamatként kezelő és
magyarázó neodarwinista elméletek mellett?
Célszerű megvizsgálni,mit mond maga Darwin
erről a kérdésről. „A fajok eredete” VI. és X.
fejezete közvetlenül foglalkozik ezzel a
problémával. A VI. fejezetben Darwin a
nehézségek között első helyen említi az átmeneti
fajok hiányát:
Szent Pál Akadémia
26
A neodarwinizmust cáfoló tények
„ Ha a fajok más fajokból finom fokozatokon keresztül
származtak, miért nem találunk mindenütt számtalan
átmeneti formát? Miért nem zűrzavaros az egész
természet ahelyett, hogy jól meghatározott fajokat
találunk?...Minthogy azonban számtalan átmeneti
formának kellett léteznie, miért nem találjuk meg őket
mérhetetlen tömegben a Föld kérgébe ágyazva?...Miért
nincs mégsem tele minden geológiai formáció és minden
réteg ilyen közbenső láncszemekkel? A geológia bizony
nem fed fel számunkra semmi efféle finom fokozatú
szerves láncot: és alighanem ez a legkézenfekvőbb és
legkomolyabb ellenvetés elméletemmel szemben. A
magyarázat szerintem a geológiai adatok nagyfokú
hiányosságában rejlik.”
Szent Pál Akadémia
27
A neodarwinizmust cáfoló tények
Darwin és az első követői( Thomas Huxley, Ernst Haeckel
és mások) arra számítottak, hogy a kövületekből
bebizonyosodik:
(1)
A legprimitívebb életformák fokozatosan jelentek meg;
(2)
A primitív formák fokozatosan egyre komplexebbé
váltak;
(3)
A fajok között rengeteg összekötő láncszem mutatható
ki, sőt, leszármazási „ családfák” is megszerkeszthetők;
(4)
Új testi jellegzetességek kezdeményeinek kialakulása:
például új végtagok, csontok, szervek.
Szent Pál Akadémia
28
A neodarwinizmust cáfoló tények
A kövületi tényanyag azoknak az élőlényeknek a
megőrződött (konzerválódott) maradványait
tartalmazza, amelyek szerte a világon az
üledékes kőzetrétegekben vannak eltemetve. Az
élőlények tartós részei, mint például csontok,
kagylók, fogak vagy fatörzsek alkotják a
legközönségesebb kövületeket. Meglepő módon
sok példa van olyan, jól konzerválódott lágy
szövetekre is, amelyekben megfelelő
nagyításban az egyedi sejtek és más
mikrostruktúrák is felismerhetők.
Szent Pál Akadémia
29
A neodarwinizmust cáfoló tények
A földtani rétegeket és régészeti leleteket vizsgálva
az derül ki, hogy az élő szervezetek hirtelen,
szinte egy időben jelentek meg a földön. A
legrégebbi ősmaradványok a kambriumkori
rétegekből származnak, korukat 520-530 millió
évre becsülik. A Science tudományos folyóirat
szerint(2001): „ A kambrium kor kezdete,kb. 545
millió évvel ezelőtt,az az időszak, amelynek
régészeti leletei között egyszeriben megjelenik
az élőlényeknek csaknem minden olyan törzse,
amelyek még ma is dominálnak az élővilágban”.
Szent Pál Akadémia
30
A neodarwinizmust cáfoló tények
(Kitérő: a fajok rendszerezése. A legkisebb egység
a „biológiai faj”(biospecies).Az élőlények
rendszerezésével foglalkozó tudomány a
taxonómia. Több hasonló fajt egy nemzetségbe
foglalnak össze, több nemzetséget egy családba
és így felfelé haladva eljutunk a rendekhez, az
osztályokhoz, majd a törzsekhez az állatoknál és
a növényeknél. A bibliai teremtéstörténet héber
alapszövegében szereplő „min”,amelyet
magyarra a „nem” szóval fordítanak, szélesebb
kategória, mint a „biospecies”. )
Szent Pál Akadémia
31
A neodarwinizmust cáfoló tények
Hogy a Földet miként népesíthették be az élőlények olyan
nagyszámú csoportjai olyan hirtelen,és ezek az élőlények
hogyan jöhettek létre közös ősök nélkül, az
evolucionisták számára megmagyarázhatatlan probléma.
Richard Dawkins így ír erről a tényről, amely alapjaiban
érvényteleníti az általa védelmezett elméletet: „Mintha
csak odatették volna őket, mindenféle evolúciós
előzmény nélkül. Ez a hirtelen megjelenés igencsak
fellelkesítette a teremtés híveit.”
A régészeti leletek azt mutatják, hogy az élőlények nem
primitív formákból fejlődtek ki, hanem már tökéletes
fejlettségükben, hirtelen jelentek meg. Ez pedig
meggyőzően utal a teremtésre.
Szent Pál Akadémia
32
A neodarwinizmust
cáfoló tények
Pikkelyfa kiöntött üreges
törzse, elszenesedett
kéreggel, sok réteget
keresztezve
Szent Pál Akadémia
33
A neodarwinizmust
cáfoló tények
Szent Pál Akadémia
34
A neodarwinizmust cáfoló tények
A Mt.St. Helens
vulkán kitörése
következtében két
éven belül 3 nap
alatt lerakódott
rétegek
Szent Pál Akadémia
35
A neodarwinizmust cáfoló tények
Áthidalhatja-e a neodarwinizmus az élőlények
nagyobb csoportjai között fennálló
szakadékokat?
Az evolúció általános elmélete szerint az életformáknak az
emberhez elvezető alapvető fejlődése a következő
módon történt: (1) élettelen anyag; (2) egysejtűek; (3)
többsejtű gerinctelenek; (4) gerinces halak; (5)
kétéltűek; (6) hüllők; (7) madarak; (8) prémes
négylábúak; (9) majmok; (10) emberek. Ha ez fejlődési
folyamat valóban végbement, teljesen logikus és indokolt
várni az egymást követő életformák közötti nagyszámú
konzerválódott átmeneti forma megtalálását.
Szent Pál Akadémia
36
A neodarwinizmust cáfoló tények
Vegyük sorra a szomszédos csoportokat:
(1)-(2): Az élettelen anyagtól az élőhöz vezető út,
amint egy korábbi előadásban
részletesen megvizsgáltuk,az evolúcióelmélet
leggyengébb láncszeme,puszta spekuláció.
Robert Jastrow: „Az ösvényen megtett első
lépéseket nem ismerjük; az első formák
nyilvánvalóan törékenyek voltak, mert
semmilyen nyomuk sem maradt fenn.”
Szent Pál Akadémia
37
A neodarwinizmust cáfoló tények
(2)-(3): Hatalmas szakadék van az egysejtű
mikroorganizmusok és a soksejtű
gerinctelenek magas komplexitása,
változatossága között. Science: „ hogyan
jöttek létre a soksejtűek, egyszerre vagy
több alkalommal, csupán egy vagy
különböző úton, mindezek sokszor
megvitatott nehéz kérdések, amelyek …a
legutóbbi elemzések során teljesen
megválaszolatlanok.”
Szent Pál Akadémia
38
A neodarwinizmust cáfoló tények
(3)-(4): A gerinctelen és gerinces élőlények közötti
evolúciós átmenet nyomai a kövületekből teljes
mértékben hiányoznak. Márpedig erre az
átmeneti korra az evolucionisták mintegy 100
millió éves kifejlődési időt tételeznek fel.
Encyclopedia Britannica: „ Az ősmaradványok
semmiféle felvilágosítást nem adnak a
gerincesek eredetéről”. A többsejtű
gerinctelenektől a gerinces halakig tehát nincs
dokumentálható átmenet.
Szent Pál Akadémia
39
A neodarwinizmust cáfoló tények
(4)-(5): Nincsenek valós dokumentumai a kövületi
tényanyagban a halaktól a kétéltűekhez vezető
evolúciónak. Becsült fejlődési időtartam: 30
millió év. Néhány potenciális „átmeneti
lény”:bojtosúszós hal, tüdőshal, tüskés hal.
Mindháromról kiderült, hogy zsákutca. A
bojtosúszós halról bebizonyosodott, hogy ma is
élő hal(1938 karácsony). A másik két jelöltet
David Attenborough, a neves evolucionista zárta
ki, mert „a koponya csontjai annyira
különböznek az első fosszilis kétéltűekétől, hogy
ezek nem lehetnek azok leszármazottai.”
Szent Pál Akadémia
40
A neodarwinizmust cáfoló tények
Ismeretes, hogy a halak és a gerinctelenek közötti
alapvető különbség a gerincoszlopban van.
Ahhoz,hogy a halból kétéltű,vagyis részben vízi,
részben szárazföldi életet élő állat alakuljon ki, a
gerincoszlopnak kellett a legnagyobb változáson
átmennie. Szükséges volt a medencecsontok
kifejlődése is, de egyetlen olyan kövületet sem
találtak, amely alapján reprodukálható lenne,
hogyan fejlődött ki a kétéltűek medencéje.
Változnia kellett a koponyacsontoknak, a hal
uszonyainak pedig végtagokká kellett átalakulnia
a feltételezett evolúció szerint,beleértve az
ízületeket, lábakat és ujjakat.
Szent Pál Akadémia
41
A neodarwinizmust cáfoló tények
Mivel a halaknak kétüreges, a kétéltűeknek pedig
háromüreges szívük van, itt is alapvető átalakulásnak
kellett volna végbemennie. További különbségek: a
hallószerv, a nyelv alapvető átalakulása, a szemben
végbemenő változások.
(5)-(6): Nincsenek kapcsolódó láncszemek a kétéltűek és
tőlük nagymértékben különböző hüllők között. A
legnagyobb problémát a héjas tojás kialakulása jelenti.
Az evolúciós folyamat korábbi, az elképzelések szerint a
hüllőkhöz vezető fázisaiban az élőlények lágy,kocsonyás
petéjüket a vízbe rakták le és külsődleges
megtermékenyítésre került sor.
Szent Pál Akadémia
42
A neodarwinizmust cáfoló tények
Ezzel szemben a hüllők szárazföldi állatok, amelyek
tojásaikat a földön helyezik el, de a tojásban
lévő embrió kifejlődéséhez továbbra is folyékony
közeg szükséges. A tojáshéj ezért
nélkülözhetetlen. A héjas tojás teljesen más
megtermékenyítési folyamatot igényel:
szükséges hozzá a belső megtermékenyítés,
mielőtt a héj a tojást körülvenné. Ez a folyamat
új nemi szervek, új párzási módok és új
ösztönök kialakulását tételezi fel, amelyek
létrejöttének mechanizmusa ismeretlen.
Szent Pál Akadémia
43
A neodarwinizmust cáfoló tények
(6)-(7):Mai ismereteink szerint a hüllők hideg vérű állatok,
vagyis testhőmérsékletük a külső hőmérséklet
függvénye. Ezzel szemben a madarak meleg vérűek,
testhőmérsékletük – függetlenül a külső hőmérséklettől
–viszonylag állandó. A feltételezett evolúciós átmenet
első nagy problémája az, hogy hogyan származhattak a
meleg vérű madarak a hideg vérű hüllőktől. A két
különböző élőlény osztály között óriási különbségek
vannak. A madarak, amelyek üreges, könnyű
csontvázzal,sajátos felépítésű tüdővel és melegvérű
anyagcserével rendelkeznek,anatómiailag áthidalhatatlan
eltéréseket mutatnak. Külön kell szólni a szárnyak
kialakulásáról, valamint a hüllőpikkelyek és a madártollak
közötti alapvető különbségről.
Szent Pál Akadémia
44
A neodarwinizmust cáfoló tények
A szárazföldi élőlények ugyanazon a légcsatornán
veszik, illetve fújják ki a levegőt. A madaraknál
viszont a levegő a tüdő elülső részén megy be és
a hátsó részén távozik. A hüllők tüdejéből ilyen
tüdő nem alakulhatott ki, mivel az „átmeneti”
formával nem lehet levegőt venni. Az a tény,
hogy egy földi lénynek szárnyai vannak, még
nem teszi képessé arra, hogy repüljön. Az eltérő
tüdő, izomzat és csontrendszer, a keringési
rendszer a madaraknál kifejezetten a repülésre
specializálódott. Ezeknek a jellemzőknek egy
időben,egyszerre kell létezniük, nem
halmozódhattak fel az idők során.
Szent Pál Akadémia
45
A neodarwinizmust cáfoló tények
Az Archaeopteryx, ami az evolucionisták
szerint a modern madarak őse, 150 millió
évvel ezelőtt élt. Az elmélet szerint a
Velociraptor vagy a Dromeosaurus nevű
kistermetű dinoszauruszok egy részének
az evolúciós fejlődés során szárnya nőtt és
megtanultak repülni. Szerintük az
Archaeopteryx volt az első élőlény, amely
elvált a dinoszauruszok őseitől és repülni
kezdett.
Szent Pál Akadémia
46
A neodarwinizmust cáfoló tények
Egy állítólagos átmeneti forma: az Archaeopteryx
Szent Pál Akadémia
47
A neodarwinizmust cáfoló tények
A legújabb kutatások azonban kiderítették,
hogy ez a lény egyáltalán nem átmeneti
alak, hanem egy madárfaj, amelynek a
mai madaraktól némileg eltérő
tulajdonságai vannak. A feltételezés, hogy
az Archaeopteryx félig madár és nem
tudott jól repülni, egészen az utóbbi időkig
tartotta magát. A hetedik Archaeopteryx
lelet(1992) azonban bebizonyította:
Szent Pál Akadémia
48
A neodarwinizmust cáfoló tények
1.A tollak alapján ez a maradvány egy melegvérű, repülő
élőlény fossziliája.
2.Csontjainak belseje üreges, akárcsak a ma élő madaraké.
3.Az, hogy fogazata van, nem bizonyítja, hogy a hüllőkből
fejlődött ki. Egykor meglehetősen sok madárfaj élt,
amelynek fogazata volt.
4.Ma is élnek olyan madárfajok, amelyeknek a szárnyain
hasonló karmok találhatók.
5.Látszik, hogy a legutóbbi Archaeopteryx-maradványnak
mellcsontja van. A mellcsont megléte azt igazolja, hogy
akárcsak a mai madaraknak, ennek az élőlénynek is erős
repülőizmai voltak.
Szent Pál Akadémia
49
A neodarwinizmust cáfoló tények
Való igaz, hogy az Archaeopteryx rendelkezett fogakkal és
karmokkal,de ez nem jelenti azt, hogy ennek az
élőlénynek bármi köze is lett volna a hüllőkhöz. Ma is
van két, szárnykarmokkal rendelkező madárfaj. Az
Archaeopteryx fogszerkezete teljesen különbözött a
dinoszauruszokétól,amelyek állítólag ősei voltak(lapos
felszín és nagy gyökér). Stephen Jay Gould és Niles
Eldredge szerint az Archaeopteryx egyfajta „mozaiklény”
volt, de nem tekinthető átmeneti formának. Alan
Feduccia(Észak-Karolina Egyetem):”25 éve
tanulmányozom a madárkoponyákat,és semmiféle
hasonlóságot nem látok. Az, hogy a madarak a hüllőktől
származnak, szerintem az őslénytan legnagyobb
szégyene lesz a huszadik században.”
Szent Pál Akadémia
50
A neodarwinizmust cáfoló tények
(6)-(8): Az evolucionista forgatókönyv szerint
nemcsak a madarak, hanem az emlősök ősei is a
hüllők voltak. Azonban óriási felépítésbeli
különbségek vannak a hüllők- amelyek teste
pikkelyekkel borított, hidegvérűek és tojásokkal
szaporodnak – és az emlősök között – amelyek
testét szőr fedi, melegvérűek és elevenen
hozzák világra utódaikat. Az állkapcsok
tekintetében is jelentős különbségek vannak: az
emlősök állkapcsa egyetlen csontból áll és ebben
ülnek a fogak. A hüllőknél az állkapocs mindkét
oldalán 3 kis csontot találunk.
Szent Pál Akadémia
51
A neodarwinizmust cáfoló tények
Alapvető különbség van a fül felépítésében is:
minden emlősnek 3 csont van a középfülében(a
kalapács, az üllő és a kengyel), a hüllőknél
viszont csak egy. Az állítólagos átalakulás
mechanizmusa ismeretlen. Nem meglepő, hogy
egyetlen átmeneti alakot sem találtak. George G.
Simpson: „Az élet földi történetében a
legrejtélyesebb esemény a mezozoikum, a hüllők
korának hirtelen átmenete az emlősök korába”.
Dobzhansky felhívja a figyelmet arra a nagyon
szembeötlő morfológiai különbségre, amely a
hüllők és az emlősök között a lábak testhez
viszonyított elhelyezkedése tekintetében van.
Szent Pál Akadémia
52
A neodarwinizmust cáfoló tények
A hüllők lábai oldalról kapcsolódnak a testhez, ezáltal a has
igen közel kerül a földhöz. Ezzel szemben az emlősök
lábai a test alatt helyezkednek el, így a test
felemelkedhet a földtől. Ez a különbség a csontváz és az
izomzat tekintetében mélyreható változásokat feltételez.
Dobzhansky felhívja a figyelmet a hüllők és az emlősök
fogazata közötti jelentős különbségre is: „Az emlősöknek
igen bonyolult fogazata van. Az egyszerű, ék alakú
hüllőfogak helyett a táplálék megragadására,
leharapására, széttépésére, leszakítására,valamint
szétzúzására és megőrlésére szolgáló változatos
emlősfogazatot találunk.”
Szent Pál Akadémia
53
A neodarwinizmust cáfoló tények
(8)-(9): Amikor az emlősök egyszer csak
megjelentek, már azonnal roppant
változatosságot mutattak. A denevérek,
lovak,egerek és bálnák mind emlősök és mind
ugyanabban a földtörténeti korban jelentek meg.
Ezek között evolúciós kapcsolatot feltételezni
még óriási képzelőerővel is nehéz. Az
evolucionista zoológus, R. Eric Lombard írja az
Evolution magazinban: „Akik olyan információt
keresnek, aminek segítségével leszármazási
kapcsolatot lehetne felállítani az emlősök között,
azok nagyot fognak csalódni.”
Szent Pál Akadémia
54
A neodarwinizmust cáfoló tények
(9)-(10):Az általános evolúcióelmélet szerint az emlősök
egyik ága – a főemlősöké – vezetett el az emberig.
Nyilvánvaló, hogy a test felépítését tekintve az ember
esetében is jogos az „emlős” megnevezés. Vida Gábor
akadémikus szerint: „Kétlábú, de állat.” Az ember és a
majom közti bizonyos morfológiai hasonlóság rendkívüli
érdeklődést kelthet egyesekben, de a látszólagos
analógián kívül nincs több köze a majomnak az
emberhez, mint más állatoknak. A majom végül is egy
állat, tudat szempontjából nem különbözik egy lótól vagy
egy kutyától. Az ember viszont tudatos, akarattal
rendelkező, gondolkodó, beszélő,értelmes, döntésre
képes és ítélkező lény. Mindezek a lélek és a szellem
feladatai a bibliai antropológia szerint. Semmilyen fizikai
jellemző nem képes ezt az óriási különbséget áthidalni.
Szent Pál Akadémia
55
A neodarwinizmust
cáfoló tények
Szent Pál Akadémia
56
A neodarwinizmust cáfoló tények
Az ember állítólagos evolúciójával a
következő előadásban foglalkozunk – a
cáfolattal együtt.
Szent Pál Akadémia
57