Transcript Magyar Gyomkutató Társaság 18. Konferenciája. 2012. március 8-9

Növényföldrajzi-ökológiai
elemzések
Kazinczi Gabriella
Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani
és Növénytermesztés-tani Tanszék
Ökológiai értékszámok : (Kovács et al. 1991, Pinke Pál 2005,
Király 2006) – víz, hő, fényigény
Flóraelemek
SZMT
A fajok összetételének és borításának változása
vízigény alapján (Ellenberg után módosítva)
• W1 (0, 1, 2, 3) szárazságtűrő növények (xerofil
fajok)
• W2 (4, 5, 6) közepes vízigényűek (mezofil fajok)
• W3 (7, 8) nedvességkedvelő fajok
• W4 (9, 10, 11) vízigényes fajok (higrofil fajok)
A fajok összetételének és borításának változása a
hőigény alapján (Soó 1973)
• T0 hőközömbösek
• T1 nagy hidegtűrésű fajok (arktikus, alpin
elemek)
• T2 hidegtűrők
• T3 kevéssé hidegtűrők
• T4 melegkedvelő, hidegérzékeny fajok
• T5 melegigényes fajok (mediterrán, pontusi
elemek)
A fajok összetételének és borításának változása relatív
fényigény alapján (Ellenberg, Borhidi 1993 nyomán)
• L1
• L2
• L3
• L4
• L5
• L6
• L7
• L8
• L9
mélyárnyék-növények, még 1% relatív fény mellett
fotoszintetizálnak
erősen árnyéktűrő növények, fotoszintézis min. 1-5% relatív
fény között
árnyéktűrő növények, fotoszintézis min.<5%, de világosabb
helyeken is megélnek
árnyék-félárnyék növények, fotosz. min. 5-10% között
félárnyék növény, fotoszintézis min >10% relatív fény, teljes
fénynél ritka
félárnyék-félnapfény növény, fotoszintézis min. 10-40% relatív
fény
félnapfény-növény (többnyire teljes fényben él, de árnyéktűrő
is)
napfénynövény, fotoszintézis min. >40 %, csak kivételesen
kevesebb
teljes napfénynövény, csak teljesen nyitott helyeken,
fotoszintézis min. >50%
A flóraelemek változása (Hortobágyi (1968, 1986), Soó (1973), Simon
(1992), Horváth és mtsai (1995)
ADV
ALP
ASM
BAL
CAR
CEA
CEU
CIR
CON
EUA
EUR
ILL
KOZ
MED
PAB
PAN
POM
PON
POP
SAT
SME
SMO
TUR
adventív
alpesi, alpi
atlanti szubmediterrán
balkáni
kárpáti endemizmusok
közép-ázsiai
közép-Európai
cirkumpoláris
kontinentális
eurázsiai
európai
illír
kozmopolita
mediterrán
pannon-balkáni elemek
pannon
pontusi mediterrán
pontusi
pontusi-pannon elemek
szubatlanti elemek
szubmediterrán
keleti szubmediterrán elem
turáni
A felvételezett fajok szociális magatartás típusai
(SzMT) (Grime 1979, Borhidi 1993)
Termőhely
zavartsága
Termőhelyi stressz intenzitása
Alacsony
Magas
alacsony
I. Természetes kompetitorok (C)
II. Stressztűrők (ST)
A. Specialisták (szűk
ökológiájú stressztűrők) (S)
B. Generalisták (tág
ökológiájú stressztűrők) (G)
magas
III. Ruderálisok ( R)
A. Természetes pionírok (NP)
B. Emberi tényezőktől zavart termőhelyek
növényei (természetes pionírok)
1. Természetes termőhelyek zavarástűrő
növényei (DT)
2. Honos gyomfajok (W)
3. Antropogén tájidegen elemek
a. meghonosított és kivadult haszonnövények
(I)
b. adventív elemek (A)
4. Másodlagos termőhelyek kompetitorai
a. a honos flóra ruderális kompetitorai (RC)
b. tájidegen, agresszív kompetitorok (AC)
Nincs stratégia
elemzések
• 1-5. gyomfelvételezések tükrében
• Nyáreleji gabona, tarló, nyáreleji és
nyárutói kukorica külön külön – idősoros
elemzések
• Összfaj szám és a borítás %-ában
• Összesített elemzések a termőhely szerint
Nedvesség indikátor értékek szerinti elemzés
80
100%
60
80%
w1
50
w2
40
w3
30
w4
20
10
összbor %
összbor %
70
W4
60%
W3
W2
40%
W1
20%
0
1950
1970
1988
1998
2008
0%
B1
A nedvesség indikátor értékek
megoszlása, az összborítás %ában, nyárutói kukoricában
B2
K1
K2
A nedvesség indikátor értékek megoszlása, a
termőhely és a felvételezési idő szerint,
az összborítás %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2:
gabonatarló,
K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)
sem az évjárathatásnak, sem a felvételezett kultúrának, sem pedig az adott éven belüli
gyomfelvételezés idejének nem volt jelentős hatása a felvételezett gyomfajok
nedvességindikátor értékeinek alakulására. A felvételezett fajok számát és borítási %-át tekintve
valamennyi esetben a közepes vízigényű (mezofil W2) fajok domináltak, amelyet sorrendben a
szárazságtűrő (xerofil), majd a nedvességkedvelő fajok követtek. A vízigényes (higrofil) fajok
száma és borítási %-a elenyésző volt.
Hőigény szerinti elemzések
100%
90%
T5
100%
T5
T4
70%
T3
60%
50%
T2
40%
T1
30%
T0
20%
80%
összbor %
összfaj %
80%
T4
T3
60%
T2
T1
40%
T0
20%
10%
0%
B1
B2
K1
K2
0%
B1
B2
K1
K2
A hőmérséklet indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az
összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2:
gabonatarló,
K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)
nagy hidegtűrésű (T1) és melegigényes fajokat (T5) a felvételezett fajokon belül nem
találtunk, vagy csak nagyon elenyésző hányadban. Általában a hőközömbös (T0) és a
kevéssé hidegtűrő (T3) fajok domináltak. Ez utóbbiak részesedése az elmúlt hatvan
évben folyamatosan csökkent. A T2 (hidegtűrő) és a T4 (melegkedvelő) kategóriába
tartozó fajok részesedése az összborítás %-ából alacsony, bár esetenként fajszámuk
jelentős
70
60
50
40
30
20
10
0
L4
60
L5
50
összbor %
összbor %
Fényigény szerinti elemzések az összborítás %-ában
L6
L7
L8
L9
L4
L5
40
L6
L7
30
L8
20
L9
10
1950 1970 1988 1998 2008
0
1950
1970
Nyáreleji gabona
1998
2008
tarló
70
70
60
L4
60
L4
50
L5
50
L5
40
L6
30
L7
20
L8
10
L9
40
L6
30
L7
20
L8
10
L9
0
1950
1970
1988
1998
2008
Nyáreleji kukorica
összbor %
összbor %
1988
0
1950
1970
1988
1998
2008
Nyárutói kukorica
A gyomnövények a nyílt, bolygatott termőhelyek növényei, ezért fényigényük is magas. Mélyárnyéknövények (L1) és árnyéktűrők (L2, L3) a felvételezett növények között nem találhatók. A félnapfénynövények (L7) és a napfény-növények (L8) dominálnak. Tarlón és nyárutói kukoricában jelentős az L9
(teljes napfénynövények) növények aránya.
100%
80%
90%
80%
összfaj %
9
8
60%
7
6
40%
5
4
20%
összbor %
100%
9
70%
8
60%
50%
7
6
40%
5
30%
4
20%
10%
0%
0%
B1
B2
K1
K2
B1
B2
K1
K2
A fényigény szerinti indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a
felvételezési idő
szerint, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában (B1:
nyáreleji gabona,
B2: gabonatarló, K1:nyáreleji kukorica, K2:nyárutói kukorica)
flóraelemek
•A felvételezett gyomfajok, a flóraelemek tekintetében jelentős megoszlást
mutatnak (23 flóraelem)
• Ezek közül a legjelentősebb a kozmopolita, majd az eurázsiai flóraelemek
aránya.
•Ez utóbbiak jelentősége 1947 és 2008 között csökkenő tendenciát mutat.
•Az adventív elemek növekedése fajszámban kevésbé, de borításban annál
inkább jelentős és az országos gyomfelvételezések során idővel
meghaladja az eurázsiai elemek arányát.
•Az adventív elemek aránya nyárutói kukoricában, az eurázsiai elemek aránya
nyáreleji gabonában a legmagasabb.
35
ADV
ALP
ASM
30
BAL
CAR
CEA
összfaj %
25
CEU
CIR
CON
20
EUA
EUR
ILL
KOZ
15
MED
PAB
PAN
10
POM
PON
POP
5
SAT
SME
SMO
0
TUR
B1
B2
K1
K2
A flóraelemek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes
fajszám %-ában
(B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói
kukorica)
ADV
60,00
ALP
ASM
BAL
CAR
50,00
CEA
CEU
CIR
40,00
CON
összbor %
EUA
EUR
ILL
30,00
KOZ
MED
PAB
20,00
PAN
POM
PON
POP
10,00
SAT
SME
SMO
TUR
0,00
B1
B2
K1
K2
A flóraelemek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint az
összborítás %-ában
(B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói
kukorica)
35
30
összfaj %
25
20
15
10
5
0
1950
1970
1988
1998
2008
ADV
ALP
ASM
CAR
CEU
CIR
CON
EUA
EUR
KOZ
MED
PAB
PAN
POM
PON
POP
SME
SMO
TUR
felvételezett fajok flóraelemek szerinti megoszlása, az összes fajszám %ában, nyáreleji kukoricában
70
ADV
ALP
ASM
60
CAR
CEU
50
CIR
összbor %
CON
EUA
40
EUR
KOZ
30
MED
PAB
PAN
20
POM
PON
10
POP
SME
SMO
0
1950
1970
1988
1998
2008
TUR
A felvételezett fajok flóraelemek szerinti megoszlása, az összborítás %-ában,
nyáreleji kukoricában
SZMT
• általában a legnagyobb arányt a honos gyomfajok (W) és
a természetes termőhelyek zavarástűrő növényei (DT)
képviselik, bár arányuk az országos gyomfelvételezések
során (1947 és 2008 között) csökken.
• A ruderális kompetitorok (RC) és az agresszív , tájidegen
kompetitorok (AC) aránya – különösen gabonatarlón és
kukoricában – az elmúlt hatvan év során jelentősen
növekedett.
• Ez elsősorban az ebbe a kategóriákba tartozó fajok
(Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album,
Echinochloa crus-galli, Amaranthus retroflexus) magas
borításának köszönhető.
• Jelentős a kivadult haszonnövények (I) és az adventív
elemek (A) arányának növekedése is
100%
NP
G
összbor %
80%
S
C
60%
AC
RC
40%
A
I
20%
DT
W
0%
1969-1971
1987-1988
1996-1997
2007-2008
C: Természetes kompetitor
S: specialista
G: generalista
NP: Természetes pionírok
DT: Természetes termőhelyek zavarástűrő
növényei
W: Honos gyomfajok
I: meghonosított és kivadult
haszonnövények
A: adventív elemek
RC: a honos flóra ruderális kompetitorai
AC: tájidegen, agresszív kompetitorok
100%
NP
90%
G
80%
összfaj %
1947-1953
S
70%
C
60%
AC
50%
RC
40%
A
30%
I
20%
10%
DT
0%
W
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
A szociális magatartás típusok alakulása nyáreleji gabonában, az összes fajszám (alul)
és az összborítás (fent ) %-ában
100%
100%
NP
80%
G
S
60%
C
AC
40%
RC
A
20%
I
DT
G
80%
S
összbor %
összfaj %
NP
C
60%
AC
RC
40%
A
20%
I
W
DT
0%
0%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
W
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
C: Természetes kompetitor
S: specialista
G: generalista
NP: Természetes pionírok
DT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei
W: Honos gyomfajok
I: meghonosított és kivadult haszonnövények
A: adventív elemek
RC: a honos flóra ruderális kompetitorai
AC: tájidegen, agresszív kompetitorok
Szociális magatartás típusok alakulása gabonatarlón, az
összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában
összfaj %
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
19471953
19691971
19871988
19961997
20072008
W
100%
összbor %
C: Természetes kompetitor
S: specialista
G: generalista
NP: Természetes pionírok
DT: Természetes termőhelyek
zavarástűrő növényei
W: Honos gyomfajok
I: meghonosított és kivadult
haszonnövények
A: adventív elemek
RC: a honos flóra ruderális
kompetitorai
AC: tájidegen, agresszív
kompetitorok
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
90%
NP
80%
G
70%
S
60%
C
50%
AC
40%
RC
30%
A
20%
I
10%
DT
0%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
szociális magatartás típusok alakulása nyáreleji kukoricában. az
összes fajszám (fent)
és az összborítás (alul ) %-ában
W
100%
NP
G
80%
összbor %
S
60%
C
AC
40%
RC
A
20%
I
DT
0%
1947-1953
1969-1971
1987-1988
1996-1997
2007-2008
W
összfaj %
100%
90%
NP
80%
G
70%
S
60%
C
50%
AC
40%
RC
30%
A
20%
I
10%
DT
0%
W
Fajszám tekintetében
a honos gyomok (W);
borításban – időtől
függően – az RC
(honos flóra ruderális
kompetítorai) ill. az
AC fajok (tájidegen,
agressziy
kompetítorok)
dominálnak
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
A szociális magatartás típusok alakulása nyárutói
kukoricában, az összes fajszám (lent)
és az összborítás (fent) %-ában
50
45
összfaj%
40
B1
35
B2
30
K1
25
K2
20
15
10
5
0
W
DT
I
A
RC
AC
C
S
G
NP
60
összbor %
50
B1
B2
40
K1
K2
30
Nyáreleji gabonában és
tarlón a honos gyomfajok
(W), nyáreleji kukoricában
fajszám tekintetében szintén
a honos gyomfajok (W),
borítás tekintetében viszont a
tájidegen, agresszív
kompetítorok (AC)
dominálnak. Nyárutói
kukoricában a fajszámot
nézve a honos gyomfajok
(W), borítás alapján a honos
flóra ruderális kompetitorai
(RC) dominálnak
20
10
0
W
DT
I
A
RC
AC
C
S
G
NP
A szociális magatartás típusok alakulása, a termőhely és a
felvételezési idő szerint,
az összes fajszám (fent) és az összborítás (lent) %-ában (B1:
nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2:
nyárutói kukorica)
Köszönöm a figyelmet!