Transcript intenziv_redszerek

Az intenzív rendszerek vázlatos
bemutatása
Dr. Urbányi Béla
egyetemi adjunktus
SZIE, Halgazdálkodási tanszék
Történet (édesvízi halfajok)
• i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke,
• i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty tenyésztési módszer
leírása,
• Biblia: a halastavak említése (Izsaiás, 19. fejezet, 10. ének),
• Rómaiak: haltenyésztésre épített tavak, a kolostorok
környékén,
• 1930-as évek: a pontytenyésztés intenzifikálása Kínában, majd
ennek adaptálása Európában,
• 1950-es évek: a tilápia és egyéb sügérfélék nagyobb sűrűségben
való nevelésének kísérletei Palesztinában és Izraelben,
• 1960-as évek: a pontyfélék tartási módszereinek tökéletesítése,
kísérletek az intenzív tartásra Brazíliában,
• 1960-as évek: a pisztráng tenyésztés fejlesztése és intenzív
technológiák kezdetleges formáinak bevezetése.
Történet (tengeri halfajok)
• i.e. 1500: tengerparti népek a halászatkor fogott
halak tárolása tengeröblökben,
• i.sz. 1400: Indonézia: a lárvaállapotú mullet
begyűjtése, és tengerparti tavakban való nevelése,
• 1960-as évek: Japán bekapcsolódik a tengeri halak
intenzív nevelési programjába a sárgafarkú sügér
tenyésztésével,
• 1970-es évek: Európa is elkezdi a tengeri halak
intenzív nevelési feltételeinek kialakítását, részben
adaptálással, részben új fejlesztésekkel (franciák és
spanyolok).
Az intenzív rendszerek termelése
(millió tonna)
298
300
250
220
200
158
150
100
85
48,5
50
0
Aquakultúra
Intenzív rendszerek
7
1973
15,8
1983
25
1993
2003
A földrészek részvétele az
intenzív haltermelésből
80,00%
75,40%
70,00%
60,00%
50,00%
40,00%
30,00%
18,20%
5,50%
20,00%
0,60%
10,00%
0,00%
Ázsia és
Óceánia
Európa
ÉszakAmerika
LatinAmerika
0,30%
Afrika
A nagyobb tenyésztő országok
Ország
Főbb halfajok
Termelési volumen
(millió tonna)
2,5
pontyfélék, tilápia
Oroszország
0,6
pontyfélék, tokfélék, Coregonus fajok
Japán
0,6
Fülöp-szigetek
0,6
Sárgafarkú sügér, tengeri keszeg, angolna,
lazacfélék
milkfish, tilápia, mullet
Indonézia
0,4
milkfish, tilápia, mullet
USA
0,4
csatorna harcsa, lazacfélék
Kína
Japán termelése (tonnában)
300000
250000
Angolna
Ponty
Ayu
Pisztráng
Tengeri keszeg
Sárgafarkú sügér
200000
150000
100000
50000
0
98
9
1
99
9
1
00
0
2
01
0
2
02
0
2
03
0
2
Tényleges intenzív rendszerek
Halfaj
Termelés
(tonna)
55.000
Norvégia, Skócia, Írország
Csatorna harcsa
178.000
USA
Angolna
46.000
Tajvan, Japán
Polikultúra (ponty/tilápia/mullet)
14.000
Izrael
Szivárványos pisztráng
280.000
Nyugat-Európa, USA, Japán
Vörös tengerikeszeg
30.000
Japán
Sárgafarkú sügér
180.000
Japán
Atlanti lazac
Ország
Az intenzív rendszerek termelési
felosztása (millió tonna)
35
31,2
30
25
20
17,9
17,3
15
10,7
10
5
6,1
0
0,9
1973
5,1
1983
7,1
1993
2003
Tengeri
Édesvízi
Termelési adatokhoz adalék:
hal szempontból
• Az intenzív rendszerek 75%-a édesvízi
halfajok tenyésztését végzi,
• A maradék 25% a brakkvízi és tengeri
halfajok nevelését végzi (max. 2 millió
tonna/év).
Hogyan lehet akkor olyan magas a
tengeri termelési arány?
Válasz: A különböző egyéb tengeri élőlények
termelése és tenyésztése révén!
7%
6%
5%
4%
2%
5%
3%
2%
Eg
yé
b
8%
t
tr
án
gf
él
ék
An
go
ln
af
él
ék
Ní
lu
si
sü
gé
r
Kí
yó
fe
jű
ha
Cs
l
ík
os
sü
gé
r
To
kf
Co
él
re
ék
go
nu
sf
aj
ok
10%
sz
14%
M
ul
le
16%
Pi
Cs
Ay
at
u
or
na
ha
rc
sa
Ti
lá
pi
af
él
ék
Po
nt
yf
él
Af
ék
ri
ka
ih
ar
cs
a
M
ilk
fis
h
A leggyakoribb édesvízi halfajok
15%
13%
12%
11%
10%
8%
7%
5%
4%
3%
2%
0%
To
nh
al
fa
rk
ú
sü
gé
r
Eg
yé
b
rg
a
5%
Sá
6%
La
za
Te
cf
él
ng
ék
er
is
üg
Te
er
ek
ng
er
ik
es
ze
g
6%
fa
jo
k
6%
Fu
gu
20%
18%
16%
14%
12%
10%
8%
6%
4%
2%
0%
Po
rg
y
ln
af
Le
él
pé
ék
ny
ha
Ep
lfé
in
lé
ep
k
he
lu
sf
aj
ok
M
ul
le
t
Po
m
pa
no
An
go
A leggyakoribb tengeri halfajok
20%
17%
12%
8%
6%
5%
4%
3%
2%
Ti
lá
pi
a
fa
jo
An
k
go
ln
af
Le
él
pé
ék
ny
ha
Ep
lfé
in
lé
ep
k
he
lu
sf
aj
ok
M
ilk
fis
h
M
ul
le
t
Po
m
pa
no
Te
Po
ng
rg
y
er
is
üg
er
ek
Fu
gu
fa
Te
jo
ng
k
er
i
Sá
ke
rg
sz
af
eg
ar
kú
sü
gé
r
Eg
yé
b
A leggyakoribb brakkvízi halfajok
25%
22%
20%
15%
10%
5%
15%
12%
10%
8%
6%
5%
5%
4%
4%
4%
3%
2%
0%
Mullet
(Mugil fajok, M. gyrans, M. cephalus stb.)
Milkfish (Chanos chanos)
Pompano (Trachinotus carolinus)
Lepényhalfélék
Epinephelus fajok
Porgy fajok
Fugu fajok
Sárgafarkú sügér
Kígyófejű hal
Az intenzív rendszerek
alapkérdései
Nevelhető halfajok
Természetes növekedés
Ivadék kérdés
Ikra és lárvafejlődés
Szaporítás
Növekedési erély
Tenyésztés
Piaci méret, piaci igény
Az intenzív rendszerek főbb
inputjai és outputjai
Oxigén
Víz
Takarmány
Állomány
Munka
Hulladék
energia
Intenzív
rendszer
Piaci
hal
Tőke
Salakanyagok
A rendszertől „elvárt” tulajdonságok
• A termelési ciklus minden szakaszában viszonylag
„egyszerű” nevelési rendszer (berendezés, gép stb.),
• Nagy egyedsűrűségű tartás, helykihasználás, egységnyi
területre eső minél nagyobb piaci mennyiség kiadás,
• Tudományosan tesztelt és formulázott pelletált
takarmány,
• Technológiai tűrés a „high tech” automatizációval
szemben,
• Minimális emberi erőforrás igény.
A halakkal szemben támasztott
követelmények 1.
Kiinduló információ: 20.000 halfaj tenyésztését
írták már le, de csak 100 halfaj alkalmas
az intenzív tartásra
• A piaci ár és veszteség: a tenyésztőnek olyan
piaci árral kell kalkulálni, hogy a
megnövekedett termelési költségeket az
kompenzálja. A telepi kibocsátás mértéke
nagymértékben függ a konkurencia és a piac
igényeitől.
A halakkal szemben támasztott
követelmények 2.
• A takarmányfelvevő és hasznosító képessége a
fajoknak. Nyomonkövethetőség a pelletált
takarmány felvételének és halhússá történő
transzformálásának. Alternatív „üzemmód”
biztosítása plankton kiegészítéssel.
• Ellenállóképesség és adaptációsképesség a
tartáskörülményekkel szemben. Magas
stressztűrőképesség, a kannibalizmusra való
alacsony hajlam, betegségekkel szembeni
ellenállóképesség.
A halakkal szemben támasztott
követelmények 3.
• Egyszerű lárvafejlődés, lehetőleg nagy ikra, kevés
lárvafejlődési stádium, jó vizuális ellenőrizhetőség,
pisztránghoz hasonló takarmányozás. Kontraszt:
sok tengeri halfajnak mikroszkópikus nagyságú
ikrája van, számos lárvafejlődési állapottal,
különböző táplálék igénnyel!!!!!!!
• Szaporodásbiológiai rendszer egyszerűsége, könnyű
adaptációs képesség (vad anyák bevitele a
rendszerbe), indukált szaporíthatóság (angolna,
vagy milkfish esetében ez probléma).
Az intenzív rendszer definíciója
Intenzív technológiáknak tekintjük azokat a
halnevelő rendszereket ahol a haltermelés
alapját teljes mértékben a bevitt energia
(táplálék, levegőztetés, vízforgatás) adja. A
halakat medencésen, nagy egyedsűrűségben
tartva nevelik.
2 alaptípus:
Átfolyóvizes intenzív halnevelés
Recirkulációs intenzív halnevelés
Az intenzív technológiák jellemzői
• Mindkét alaptípusra jellemző, hogy a nagy ökológiai
forrás igény miatt jelentős hatással vannak a
biodiverzitásra. A haltápok igen fontos összetevője
például a halliszt, melynek előállítása nagymértékben
rombolhatja a tengeri ökoszisztémákat.
• A halak anyagcsere tevékenységei és az el nem
fogyasztott takarmány révén az átfolyóvizes rendszerek
elfolyó vize ráadásul szervesanyagban és tápanyagokban
dúsulva távozik.
További jellemzők
• A recirkulációs rendszerek előnye hogy, közvetlenül nem
szennyeznek
és
igen
víztakarékosak,
míg
forrásfelhasználásukat tovább növeli magas fosszilis energia
igényük. Összehasonlítva azonban más állattenyésztési
ágazatokkal, ezekben a rendszerekben sokkal kisebb külső
energia felhasználásával állítható elő értékes állati fehérje.
• Az intenzív haltermelő technológiák környezeti terhelésének
mérséklésében áttörést jelenthet az a technológia, amely
szerint az intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizét egy
extenzív halastó gyűjti össze. Megfelelő népesítéssel a
halastóban az elfolyó víz tápanyag terhelése hozamfokozóként
hasznosul és kialakulhat az extenzív halastavakra jellemző
változatos ökoszisztémák rendszere.
Intenzív halnevelési technológiák
Tóra alapozott átfolyóvizes rendszerek:
•nagy egyedűrűség,
•lárvakorig kontrollált körülmények,
•utána tavi nevelés (fény és hőmérséklet
szabályozás mellett)
•oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m2
Recirkulációs rendszerek
•1950-től Japánban, 1970-től Európában,
•a használt víz tisztítása mechanikai és
biológiai szűrők segítségével,
•oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m2
Ketreces tartás
•édesvízi halak esetében terjedt el,
•változtatható hely (úszó tartás),
•háló alapú tartóketrecek.
Fél-intenzív halnevelés technikák
• 2 formája van:
– Fél-intenzív és integrált
nevelés csatornákban (pl.
Olaszországban az
angolna nevelés)
– Fél-intenzív pontytartás:
kontrollált szaporítás, de
tavi nevelés, a
hagyományosnál
magasabb népesítési
sűrűségben
Szuper-intenzív technológiák
• ‘90-es évek közepétől datálják,
• 100 kg/m2 feletti haltermelés halfajonként
változik: pl. tilápia 150 kg,
• Nagyon érzékeny rendszerek, minimális
vízigénnyel,
• Igénytelen fajok bírják csak egyedül.
Ayu (Plecoglossus altivelis)
• Japánban a kedvenc
édesvízi hal (olyan az
„illata”, mint a
sárgadinnyének a
szaga)
• Tartás 20-25 C°-on
• Piaci méret 100
gram, 120-150 nap
alatt
Tilápia
• 1970-től nevelt hal
• Jól tűri a rossz vízminőséget,
• Ellenálló a betegségekkel
szemben,
• Széles tűrőképesség a
környezeti hatásokkal
szemben,
• Jó növekedési erély,
• Szerves, házi, illetve
mezőgazdasági hulladék
átalakítása magas fokon
halhússá
Afrikai harcsa
• A 1990-es években felfedezett hal,
• A szuper-intenzív rendszerek hal,
500 kg/m3 sűrűségnél is hatékonyan
növekszik,
• 6 hónap alatt piaci méret (1,5 kg),
• Könnyen szaporítható,
• Igénytelen,
• Kiváló húsminőség.
Angolna
• Óriási igény mutatkozik
a halfajból,
• Speciális életmód,
• Intenzív rendszerekben
jól nevelhető,
• Maximális eredmény:
18-24 hónap alatt piaci
méret, 95%-os
megmaradás.
Tokfélék
• Elmúlt években kerültek
az érdeklődés
középpontjába,
• Fő termelés cél: kaviár,
• Nehéz lárvatartás,
• Intenzív tartást kevésbé
tűrik: negyedévente 1
hónap pihentetés.
Pisztráng
• Az első mesterségesen
szaporított hal (XVIII. sz.
Jacobi, Németország),
• Érzékeny, nagy igény a
környezettel szemben,
• Oxigénbefúvás, levegő
befúvás vagy beoldás.
• Könnyű piaci
értékesíthetőség.
A kezdetek
A vezetékrendszer alapjainak
lerakása
Alagcsövezés és betonozás
A haltartó medencék kialakítása
Az épület felhúzása
A haltartó tér kialakítása
A technológia járulékos elemei
Vízmelegítő beállítása
Levegő fűtőrendszer
A rendszer lelke: a kontroll panel
A külső derítő, pihentető tó
A halnevelő látképe