Repülés alapjai
Download
Report
Transcript Repülés alapjai
Repülés alapjai
Fizikai háttér
Statikus repülés
– Szerkezet átlagsűrűsége kisebb mint a levegő
sűrűsége (hőlégballon, léghajó…)
– Szélsebességtől függően repülőképesek
Dinamikus repülés
– A szerkezeten keletkező felhajtóerő nagyobb
vagy egyenlő mint a szerkezet súlya (m*g)
Fizikai háttér
Felhajtóerő a szárnyakon keletkezik, a többi rész
(törzs, vezérsíkok) többnyire ellenállást képeznek
Felhajtóerő: k*A*ró*v*v(=m*g)
A szárnyak keresztmetszete nem szimmetrikus,
(fölül domború, alul ált.sima, p1*v1=p2*v2), ezért
forgatónyomaték keletkezik ami orraállítja a gépet
– vízszintes vezérsík ezt gátolja meg
Az ellenállás lassítja a gépet ezért húzóerő
szükséges ami legalább akkora mint az ellenállás
(adott sebesség mellett) – motor – nincs motor
Vitorlázórepülés
Ha nincs motor, akkor adott sebesség
fönntartásához valamilyen lejtőn kell lefele
jönnie (m*g*sin(alfa)=R), tehát ezek
mindig merülnek a közeghez képest!
1 iskolakör nagyjából legfeljebb 5 perc idő
a levegőben, utána elfogy a magasság
Mégis repültek itthon is már 1.000 km-es
távot, hogyan?
Van emelés is amiben lehet emelkedni…
Lehetséges emelések
Lejtő(szél): szél ráfúj a lejtőre és ott (a lejtő előtt)
feláramlásra kényszeríti azt, ezért lesz egy fölfele
mutató komponens is, a lejtő fölött pár száz m-en
tart meg
– Hátrány: itthon viszonylag kevés a hegy nem úgy mint
Új-Zélandon
Ennek mintájára: hullám: az emelőzóna a hegy
mögött van és a hullámzás akár 200 km-rel
mögötte is megmarad (2002.július EB,
Békéscsaba), akár 8-14 km magasságba is lehet
emelkedni vele….
Termik – a leggyakoribb
Termik
A felszín eltérő felmelegedése az egyik oka
(világos, sötét, száraz, nedves, stb…), de a
lejtőszél is kiválthatja
Télen nem túl gyakoriak, mivel fehér felszín
esetén nincs jellemző hőmérséklet különbség
és besugárzás se nagyon…
Az eltérő felmelegedés az általában adott, de
nem mindig lesz kihasználható termik, miért?
Válasz: légállapotok…
Légállapotok
Probléma: a termik adiabatikus (gázcsere azaz
keveredés nélkül) módon megy felfele, és 1 fokot hűl
100 méterenként, míg a környező levegő legfeljebb 1
fokot (ált. 0,7 fokot), tehát hiába melegebb a termik
induláskor valamilyen magasságban (elvileg) azonos
lesz a környezet hőmérsékletével…
Gradiensnek hívják ezeket a fok/100m értéket
(lokális és adiabatikus) és a lokális gradiens (elméleti
minimum: –1fok/100m) minél alacsonyabb, annál
kedvezőbb
Hivatalosan 3 légállapot (stabil, indifferens, instabil,
ami csak elméletileg helyes …)
Felhővel vagy nélküle?
A termiket szokták még konvekciónak
ill.konvektív áramlásnak is hívni, a teteje pedig
a konvekció teteje, konvekciós szint
Ha ez magasabb mint a kondenzációs szint,
akkor lesz felhő (bárányfelhő, Cu), a hűlés
miatt a levegő páratartalma 100% RH-nál
kicsapódik
Ha alacsonyabb akkor nem lesz felhő…
Zivatarral vagy záporral
Mikor kicsapódik a páratartalom egy része az
emelkedő levegőből, elég sok hő visszamarad
– aminek következtében a levegő még jobban
elkezd emelkedni (nedves adiabata…) –
tornyos gomolyok (Cu congestatus)
Kedvező légrétegződés esetén zápor – zivatar
alakul ki (Cb) 6-12 km magasságú felhő a
tetején üllőszerű Cirrus felhővel
minél fehérebb egy felhő annál jegesebb,
minél feketébb annál vizesebb…
A zivatar lever mindent a levegőből…..
Repülhető táv
Függ az időjárás makro és mikro jellemzőitől
– Makro: ciklonális, anticiklonális (elő-, hátoldali és
frontok közti helyzet, stb )
– Területi jellemzők (talaj, nedvesség, folyók:
időjárásválasztó vonalak, zivatarosodási hajlam)
És a kategóriától…
–
–
–
–
Standard (max.15 m fesztáv, ívelő nélkül, vízzel),
15 m-es (rohanó, 15 m fesztáv, ívelő lappal, vízzel)
18 m-es (18 m fesztáv, ívelő lappal, vízzel)
Szabad (open) – akár 28 m fesztávú gépek, nincsenek
határok és tiltások (akár 1t felszállótömeg, bár inkább
csak 800 kg)
Vizsgák
B: 5 iskolakör egyedül
C: 10 perc levegőben
D – ezüstkoszorú: 5 óra megszakítás nélkül, 50
km táv, 1.000 m magasságnyerés a leoldási
magasság fölött
E – aranykoszorú : 300 km, 3.000 m
magasságnyerés
F – 3 gyémántos arany: 300 km céltáv, 500 km
táv, 5.000 m
1000 km Diploma
Indítás
Csörlés: kb. 300-500 m magasság, (500 Ft)
Vontatás: 600 m-es leoldás általában
versenyen (10.000 Ft)
Saját erőből… (Ventus 2CM, ASH-26, DG800M, ASH-25Mi, ASH-25 EB29, ETA,
ASW22BLe, Nimbus 3,4M, stb…)
Vintage gliding: gumikötél
Autóvontatás….-itthon nem
Német Hc lista
Időjárási lap
Feladatlap
Napi eredménylista
Összesített eredmény a végén
Műszerek
Alapműszerek:
–
–
–
–
Sebességmérő
Magasságmérő
Varió (durva, finom-torlólapos, elektromos)
Csúszásjelző – keresztdőlésmérő
Rádió (25kHz-es osztású rádió 110-134 MHz
között), az új rádiók már, 8,33kHz osztásúak
Kombinált logger: LX-160, LX-7000 – logger,
GPS, computer egyben
GPS+PDA: ugyanaz mint egyel feljebb csak nem
FAI logger…. SeeYou-val, vagy WinPilot-tal
Egyebek: FLARM, ELT, Transponder, stb.
Akkumulátor: 7 Ah, 12 Ah, akár 3 db is…
Gépvásárlás
Gép maga+ műszerek + rádió + Logger
Mentőernyő (National, Mertens, ATL, stb…)
Szállítókocsi (Cobra, Schroeder, Swan stb)
Kiegészítők:
– Takarók (pl.Jaxida All weather covers)
– Deck takaró – szokott lenni
– Szárnytámaszok, víztöltőcucc, nyűgöző cövekek és
hevederek
– Összerakást segítő eszközök (támaszok, 4-6 kerekű
eszközök…)
– Kihúzást segítő eszközök (kerék a szárnyvég alá,
kihúzó vonószár, vonófejjel)