Transcript Szimbolizmus_orai

Szimbolizmus
Aristide Maillol
Gauguin, Csontváry
Henri Rousseau
Edvard Munch
Szimbolizmus mellett:
Klasszikus irányzat
 A klasszikumot úgy akarták elérni, hogy
közben hasznosítsák az impresszionizmus
vívmányait.
 Voltak azonban olyan kortársaik is, akik más
úton próbálkoztak. Bár együtt éltek az
impresszionista nemzedékkel, nem vonzotta
őket az új látás izgalma, a pillanat, a
benyomás rögzítése
 Ők közvetlenül akarták folytatni a klasszikus
művészetet - ugyanakkor igyekezték elkerülni
az akadémizmus zsákutcáját is.
Aristide Maillol: Léda, 1910
A szimbolizmus előzménye: a
preraffaeliták

Sir John Millais: A halott Ophélia, 1852
.
William Blake (1757-1827 )
 Felfogása szerint a művészeknek a dolgok
mögött meghúzódó eszmei valóságot kell
érzékeltetnie.
 Szimbolista festmény:
 Eszmei
 Jelképes
 Szubjektív
 Érzéki
 Dekoratív



A francia szimbolizmus története
A szimbolizmus impresszionista-ellenes irány volt
Szerintük az impresszionizmus a szenzációk, az érzéki észlelés
művészete, míg a szimbolizmus az ideára, a dolgok mélyén, a látszat
mögött rejtőző titkos értelem megtalálására vállalkozott.
A szimbolista festészet programját 1891-ben az író Georges-Albert Aurier
fogalmazta meg a Mercure de France-ban publikált, "Szimbolizmus a
festészetben" című cikkében

"A mű legyen :

Idéista, mert ideája egyedül az Eszme kifejezése;

Szimbolista, mert ez az eszmét formában fejezi ki;

Szintetikus, mert e formákat, jeleket az általános értelem módszerével írja le;

Szubjektív, mert a tárgyat sohasem csak tárgynak fogja fel, hanem mint az
alany által észlelt eszmének a jelét;

Dekoratív: De mindezzel a tehetséggel megáldott művész nem lesz más,
csak tudós, ha nincs birtokában az émotivitás adománya . . . "
Paul Gaugin 1848-1903
 Paul Gauguin (1848-1903) az impresszionizmusból indult
 1886-tól néhány fiatal társával, Émile Bernard-ral és Paul Sérusier-
vel Bretagne-ban, Pont Avenban dolgozott
 színfoltokat erős kontúr fogja körül (hasonlóan a középkori
üvegablakok ólomhálózatához vagy a középkori zománcművészet
rekeszeihez)
 Gauguin képein a három dimenzió mindjobban síkra redukálódik, és
a képépítés sajátos stilizálással fonódik össze.
 Gyermekkorától magában hordta a távoli tájak élményét, az
egzotikum izgalmát
 1891-ben el is indult, hogy megkeresse azt a világot, amely még
szűzien tiszta, egyértelmű, ahol az ember és a táj még ősi
egységben él, és ahol élnek még a mítoszok is.
Paul Gaugin: Nave Nave Moe
Paul Gaugin: Keblek piros gyümölccsel,
1899.
Henri Rousseau 1844-1910









Autodidaktaként festegetett
főfoglalkozása finánc
1880-ból ismertek az első datált festményei
1905-től kezdte felfedezni Picasso és Apollinaire köre.
Képei témáit a mindennapi életből, környezetéből merítette
Képeire jellemző:
egzotikus dzsungelképei
gyermeki naivitással
dekoratív érzékkel és egyben szürrealista ihlettel jelenítette meg
fantáziavilágát
 Művek:
 Kígyóbűvölő 1907, Vihar a dzsungelben, Az álom
 XX.sz-ban kialakuló Naiv festészet és szürrealizmus előfutára
Henri Rousseau: Az álom
A szorongás festői: Van Gogh, Munch, Ensor
 expresszionizmus első képviselője volt a norvég Edvard Munch (1863-








1944)
Azt az életérzést fogalmazta meg a festészetben, amelyet az irodalomban a
századvégi skandináv írók:
szorongás
elvágyódás
borzalomlátás jellemezte művészetét
Munch fő témája az asszony és a férfi tragikus kapcsolata, amely a
skandináv irodalomnak is kardinális témája
francia iskolához vonzódott
1889-ben három évre Párizsba ment
Egy ideig Németországban is élt, egyik vezetője volt a szecessziós
mozgalmaknak
 sikoltó leányfigurája a végzet szimbóluma, a csók képein misztérium és
egyúttal iszonyat. A nagy magyar szimbolista költő, Ady Endre héja-nászas
szerelmes verseiben él hasonló szimbolika.
 Munch stílusa stilizáló: dekoratív összefogottság és szecessziós
vonalvezetés jellemzi. Szimbólumai többnyire erotikus töltésűek,
úgyszólván a freudizmus illusztrációjának minősíthetők. Mind formaelve,
mind szimbolikája nagy hatással volt a szecesszió festőire.
Edvard Munch
 Apja tábori orvos—körzeti orvos lesz
 Anya meghal amit apja nehezen él meg , szorong, vallásos







(őrület határán)
Nagynéni vezeti a háztartást aki festő és támogatja Edvard
tehétségét
Műszaki főiskolára megy, de beteges sokat hiáynzik
Királyi Művészeti Iskolába tanul tovább
Műtermet bérel társaival
Christiani Bohémokkal megismerkedik (szabados életmód)
Páriszba kap ösztöndíjjat
Berlinben botrányt kavar kiállításon képeivel (Berlini
Szecesszion)
 Szerelmi ügyei---szakított a borkereskeő lányával aki halálhírével visszacsalogatta
(felravatalozva fogadta) fegyverrel akart rákényszeríteni, hogy folytassák
kapcsolatukat
 Ambiciozus (1909-ben 106 kiállítása volt:
Németország, Franciaország, Belgiumban,
Austriában, Olaszország, Orosország, Cseh
ország, Egyesült Államok)
 Alkoholistaként vonult be Idegösszeomlást kapott
 Antilkoholista lett
 Novégiában letelepedett
 Náci „degenerált művészet” elleni kampány
szellemében eltávolították
 Házába betörtek
Edvard
Munch: Sikoly,
1894
Sikoltó leányfigurája a
végzet szimbóluma, a csók
képein misztérium és
egyúttal iszonyat. A nagy
magyar szimbolista költő,
Ady Endre héja-nászas
szerelmes verseiben él
hasonló szimbolika.
Edvard Munch: Az Élet tánca, 18991900
James Ensor (1860-1949).
 A szimbolizmus és az





expresszionizmus
határmezsgyéjén járt James
Ensor
Művei társadalomkritikai
jelentésűek
a maszkok játsszák benne a
főszerepet, az emberi világ
bábok és maszkok világává
idegenedett
Kedvenc témája:
Karnevál ( amely ecsetje
nyomán infernálissá vált).
"visszájára fordított világ"
tükröződése, morbid szatíra
hatja át.