Transcript Tananyag ELTE 3.

Egészségügyi tevékenység
és büntetőjogi felelősség
Egészségügyi tevékenység és
büntetőjog
Orvos, egészségügyi dolgozó,
gyógyszerész büntetőjogi felelősségefoglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés
 Orvos, mint tényállási elem, minősítőkörülmény, kuruzslás
 Speciális egészségügyi bűncselekmények,

Gyógykezelés, mint tényállási elem,
minősítő-körülmény I.

Segítségnyújtás elmulasztása
– Tőle elvárható segítség mértéke más orvosnál
egészségügyi dolgozónál és laikus személynél
– Súlyosabba minősül, ha a veszélyhelyzetet az
elkövető idézi elő vagy ha a segítségnyújtásra
egyébként is köteles lett volna
– Ha az elkövető a veszélyhelyzetet a foglalkozási
szabályok megszegésével idézi elő nem
segítségnyújtás elmulasztásáról beszélünk

Magzatelhajtás
– Alapesetben orvos, egészségügyi dolgozó specifikus,
a minősített eset inkább üzletszerűségre, károsító
körülményre hat ki, a laikust azt enyhébben büntetik
Gyógykezelés, mint tényállási elem,
minősítő körülmény II.

Zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás,
kerítés
– súlyosabban minősül, ha a sértett többek között az elkövető gondozása,
gyógykezelése alatt áll

Hivatalos személy elleni erőszak
– Ha az orvos közhatalmi, államigazgatási feladatot ellátó szervnél,
testületnél az ilyen feladatot ellátó személy (keresőképesség elbírálása,
munkaképesség csökkenés)

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
– Egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő
tevékenysége során, illetve az egészségügyi szolgáltatóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen
jogviszony alapján végzett betegellátással és betegirányítással
összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személy (Eü. Tv.
139)
– Mentőszolgálat tagja (Btk 137.§)
Gyógykezelés, mint tényállási elem,
minősítő körülmény III.

Magán titok megsértése
– Aki foglalkozásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfed,
súlyosabb ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz- orvosi titok a
legvédettebb magántitok
– Titoktartási kötelezettsége van mindenkinek , aki megismeri, mindenre kiterjed,
amit egészségügyi tevékenységgel összefüggésben ismertek meg, orvos-orvos
közötti iss ha érintett az ellátásban

Visszaélés személyes adattal
– Súlyosabba minősül, ha különleges adatra követik el, egészségügyi adat
különleges adat 1997. évi XLVII tv.

Vesztegetés
– Dolgozó, tag, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, vagy kötelezettség
megszegéséért előnyt elfogad – hálapénz a gyógyítással összefüggésben, ha
nem kötelezettség megszegéséért fogadják el és nem kérik nem bűncselekmény
– Önálló intézkedésre jogosult dolgozó vagy tag előnyt kér vagy elfogad minden
esetben bűncselekmény, de gyógyító-megelőző tevékenység nem önálló
intézkedés a bírói gyakorlat szerint, míg a beutalás, betegfelvétel az-nem jó
– Aktív vesztegető is, aki önálló intézkedésre jogosultnak ad, illetve nem önálló
intézkedésre jogosultnak a kötelezettség megszegése érdekében ad, ígér előnyt
Gyógykezelés, mint tényállási elem,
minősítő-körülmény IV.

Hamis tanúzás
–
–

Hamis tanúzásra felhívás
–

Egészségügyi dokumentáció magánokirat, csak ha hamisat használják, de a gyógykezelés
már használat. Eltérő tartalmú iratok ha beteg kéri vagy ha ügyvéd
Közokirat hamisítás
–

Másként minősül, ha büntetőeljárásban, polgári eljárásban vagy egyéb eljárásban tájékoztatás tartalmának megerősítése pl egészségügyi dolgozó által
Magánokirat hamisítás
–

Egészségügyi tevékenységet végző tanúvallomása, tájékoztatásról különösen
Hamis szakvélemény, más hamis bizonyíték felhasználása büntető, polgári vag egyéb
eljárásban
Egészségügyi tevékenységgel összefüggésben hatóság vagy közigazgatási szerv által
kiállított okirat
Kuruzslás
–
–
–
Jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen orvosi gyakorlat körébe tartozó
tevékenység
Súlyosabb ha az orvosi gyakorlat színlelésével követik el
Jogosulatlan nem működési engedély, hanem végezettség (egyetemi oklevél )hiánya
Speciális egészségügyi
bűncselekmények I.

Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és
az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények
– Elnevezés nem jó, mert nem minden csak néhány speciális
beavatkozást érint, a kutatás mellett más is kiemelhető lehetett volna,az
önrendelkezési jognál sem általános védelem, csak néhány beavatkozás
típusnál
– Szűken vett jogi tárgyak kiemelt jelentőségű egészségügyi területek,
nem a mindennapi gyógykezelés- Hol van Pszichiátria, önálló
betegjogok
– Születendő gyermek nemének megváltoztatása
 Nem büntethető, aki a beavatkozást Eü. Tv-ben meghatározott célból hajtja
végre
– Beavatkozás az emberi génállományba
 Szűk jogi tárgy emberi, magzati, emberi embrió génállományának
megváltoztatására irányuló beavatkozás, súlyosabb ha a változtatás létre is
jön, nem büntetik ha engedélyezett egészségügyi céllal teszik
– Emberi ivarsejt tiltott felhasználása
 Szűk jogi tárgy- Halottból vagy halott magzatból ivarsejtet emberi
reprodukcióra irányuló különleges eljárásra használ fel
Speciális egészségügyi
bűncselekmények II.
Elkövetheti elvileg nem egészségügyi dolgozó, orvos is, de elsődlegesen a
beavatkozások kivitelezési nehézsége miatt egészségügy orientált elkövetők
 Alig indult egy-két ügy inkább kutatási szabályok megszegése, emberi test
tiltott felhasználása miatt.

– Emberen végzett kutatás szabályainak megszegése
 Kutatási engedély nélkül vagy attól eltérően végzett kutatás-formai szabályszegés
következménye eredménytől függetlenül
– Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése
 Speciális kutatási területen engedély nélkül vagy attól eltérően, illetve emberi embrió
kutatási célból történő létrehozása, emberi embrióval kapcsolatos jogellenes
tevékenységek felsorolása
– Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése
 Génállomány megváltozatásnál, kutatásnál, szerv szövetkivételnél átültetésnél
hozzájárulás , tájékoztatás hiánya, gondatlan alakzata enyhébb, önrendelkezési,
tájékoztatási jogot elvileg gyakorló magánindítványa-új Btk.-ban nem lesz
– Emberi test tiltott felhasználása
 Emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv, szövet halott teste vagy annak része
jogellenesen megszerzése, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hozatala,
kereskedés, súlyosabb ha gyógyintézet alkalmazottja előkészület is büntetve
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés I. foglalkozási szabályszegés


Csak akkor állapítható meg, ha minden tényállási elem
bizonyított
Foglalkozási szabály
– Egyik álláspont szerint minden, ami jogszabályban, szakmai
külső protokollban (vizsgálati és terápiás eljárási és finanszírozási
eljárás rendben), módszertani levélben szerepel, függetlenül
attól, hogy milyen szintű előírás
– Másik álláspont és ez az elfogadottabb, jogszabályból, szakmai
protokollból (külső, belső), módszertani levélből, szakmai
irányelvből, ajánlásból ( Szakmai Kollégium, Társaságok) a
szakmai gyakorlatot tartalmazó szakirodalomból, tapasztalati
orvoslás következtetéseiből azok a szabályok, amelyek a „kell”
követelményén nyugszanak
– büntetőjogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy amit meg kell
tenni azt megtette-e az egészségügyi tevékenységet végző, a
szakmai szabályok csak azt tartalmazzak, hogy mit kell tenni
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés II. foglalkozási szabályszegés

Foglalkozási szabályok többsége nem vagy nem jól
megismerhető.
– Jogszabályban kevés szakmai szabály (transzfúzió, otthonszülés)
– Szakmai protokollok, finanszírozási eljárásrendek elvileg
Egészségügyi közlönyben
– Szakmai Kollégiumok, Társaságok módszertani levelei, iránylevei,
ajánlásai nem igazán elérhetőek, sokszor elavultak
– Nemzetközi Társaságok ajánlásai sokszor nem is ismertek a
szolgáltatók előtt
– Intézményi belső protokollok gyakran hiányoznak
– Szakcikkek, szakkönyvek, tapasztalati orvoslás következtetései
nincs egyértelmű ajánlás melyek fogadhatóak el

Szakértőnek kiemelt szerep, nyilatkozik az adott kérdés
foglalkozási szabályáról: van-e és mi az, megszegték-e
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés III. foglalkozási szabályszegés
Ha foglalkozási szabályok első megközelítése lenne
elfogadott gyakoribb lenne, hogy jogszabály, protokoll és
módszertani levél hiányában nincs egy adott kérdésről
foglalkozási szabály
 Másik értelmezés esetén csak akkor nincs foglalkozási
szabály,ha sehol sem találnak az adott kérdésről „kell „
követelmény szintű előírást.
 Ha nincs „kell” követelményű előírás, vagy a szakértő
más elvárhatóságot (szakmailag indokolt, célszerű, lehet,
nem kizárt) állapít meg, foglalkozási szabályszegés
hiányában nem lehet bűncselekményről beszélni
 Felelősség-áttörés: a ”kell” mellett megjelenthet a
szakmailag indokolt, célszerű követelmény, mint a
foglalkozási szabályszegés alapja

Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés IV. foglalkozási szabályszegés



Csak a foglakozási szabályok megszegése önmagában
nem jelenti a bűncselekmény elkövetését (pl ezért pl. a
hozzájáruló nyilatkozat hiánya önmagában foglakozási
szabályszegés, de nem foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés)
Szükséges további tényállási elemként, hogy a
foglakozási szabályszegés testi sértés okozzon vagy
közvetlen veszélynek tegye ki mások életét, testi épségét
vagy egészségét
Testi sértésből akár súlyos, akár könnyű is lehet a
következmény, minden ami nem maradandó
fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás az
alapesetbe tartozik csak a a büntetés mértékében lehet
súlyozni a testi sérülés típusát
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés V. Közvetlen veszély


Az alapesetnek vagy a testi sérülés vagy a közvetlen
veszély a feltétele nem kell mind a kettő, ha már az
egyik fennáll elégséges, bár ha testi sérülés fennáll azt
megelőzi a közvetlen veszély.
Közvetlen veszély
– Nem csak veszély, tehát nem egy általában veszélyeztető
szituáció (pl romolhat a beteg állapota)
– Közvetlennek kell lennie a veszélynek: élet, testi épség,,
egészség sérelmének reális lehetőségét adott helyzetben és
személyre konkretizált veszély. Azt az állapotot jelenti, tehát ami
után következne az egészségkárosodás (függetlenül annak
súlyosságától) vagy a halál de alap esetben mégsem következett
be, mindegy milyen okból (orvos, természet, csoda elhárította)
– Eü. törvény veszélyeztető állapot fogalma: azonnali intézkedés
hiánya a beteg vagy más egészségét, testi épségét, életét
közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés VI. Közvetlen veszély


Közvetlen veszélyt is szakértő állapítja meg, csak akkor
áll fenn, ha a közvetlenséget is alá tudja támasztani.
Elképzelhető, hogy
–
–
–
–
nincs veszély vagy
az nem közvetlen illetve
az is, hogy azt nem a foglalkozási szabályszegés okozza, illetve
lehetséges az is, hogy a veszélyt a foglalkozási szabályszegés
okozza, de annak közvetlenségét már nem
Ilyen esetekben nincs bűncselekmény még akkor sem,
ha van foglalkozási szabályszegés
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés VII. Ok-okozat

Nélkülözhetetlen tényállási elem, hogy a foglalkozási
szabályszegés okozza kizárólag a testi sérülést, illetve a
foglalkozási szabályszegés tegye ki kizárólag a közvetlen
veszélynek a sértettet.
– Kizárólagos és közvetlen ok-okozati összefüggés kell tehát a
tevőlegesen vagy mulasztásban megvalósuló foglalkozási
szabályszegés és a közvetlen veszély között.
– A közvetett és nem kizárt oksági kapcsolat nem elégséges
– A veszélyeztetésnél a teszi ki megjelölés azt jelenti, hogy nem
csak előidézheti a közvetlen veszélyt a szabályszegés, hanem az
is okozásnak minősül ha más indítja el az okozati láncot, de
érdemben megakadályozhatná a mulasztás hiányában a
szabályszegő. Ez utóbbi testi sérülés okozásnál nincs.
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés VIII. Ok-okozat




Be. 4.§- kétséget kizáró bizonyosság kell.
Közvetlen és kizárólagos oksági kapcsolat akkor áll fenn,
ha biztosan a foglalkozási szabályszegés és csak az
okozta a közvetlen veszélyt vagy testi sérülést
Szakértő nyilatkozik ebben a kérdésben, ha más oka is
van a közvetlen veszélynek pl. beteg egészségi állapota,
akkor nincs ok-okozati összefüggés, bűncselekmény
nincs- Esély ténye mértéke irreleváns
Felelősség áttörés: a biztos mellett megjelenhet a
bizonyossággal határos valószínűség, tehát a
közvetlenségi szigor enyhül, illetve a kizárólagos mellett
megjelenhet az érdemi ok, ami azt jelenti, hogy van más
oka is a közvetlen veszély beálltának, de a foglalkozási
szabályszegés a domináns
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés IX.- Eredmény

Nem kötelező elem, de lehetséges az eredmény-súlyosabb büntetés
– Maradandó fogyatékosság (test tagjának, érzéknek, érzékszervének
elvesztése, használhatatlanná válása) súlyos egészségromlás ( több
mint 6 hónapos gyógyulási idő)
– Halál
– Kettőnél több ember halála (tömegszerencsétlenségeket itt nem
elemzem)
– Bírói gyakorlat súlyos egészségkárosodást okozó testi sértés, ha valaki
annak következtében elveszíti a méhmagzatát. Magzat elvesztése tehát
nem halált okozó foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés mert
méhmagzat még nem élt (bár új Alaptörvény a magzat életét a
fogantatástól kezdve védelem illeti meg), hanem súlyos
egészségromlást okozó foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés,
vagy ha ez sem csak az alapeset.
– Kettőnél több ember halála, igen ritka, mert egy mulasztás kell, hogy
azt előidézze pl szülésnél ha anya és ikergyermekei vagy többes ikrek
hallnak meg (élet kezdetet büntetőjogi szempontból a szülési folyamat
kezdete a bírói gyakorlat szerint)
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés X. Ok-okozat






További feltétel, hogy a foglakozási szabályszegés kiváltotta közvetlen
veszélyből következzen kizárólagosan és közvetlenül az eredmény.
Itt is feltétel, hogy biztosan bekövetkezett volna az eredmény és csak a
kiváltott közvetlen veszélyeztetés miatt.
Gyakori válasz szakértőktől, mivel ez az okozati összefüggést is vizsgálják,
hogy nem állítható, hogy biztosan bekövetkezet volna az eredmény, ebben
az esetben csak az alapesetért állhat fenn a felelősség, ok-okozati
összefüggés hiányában a minősített esetért nem
Hasonlóan a közvetlen veszélyhez, ha az eredményt is részben más ok pl
beteg természetes egészségi állapota okozta, az eredményért nincs
felelősség. Esély ténye, mértéke itt is irreleváns
Felelősség áttörés esetei ebben az esetben is a biztonsággal határos
valószínűség, illetve az érdemi okozati szerep, volt olyan ítélet is, ami a
túlélés nagyobb esélyének elvételét ( +50%) hangsúlyozta és
megállapította halál bekövetkeztéért a felelősséget.
A felelősség áttörés szakértők és bíróság értelmezéséből fakad mindegyik
tényállási elemnél
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés XI bűnösség






Utolsó tényállási elem a bűnösség: szándékosság vagy
gondatlanság
Egyenes szándék: kívánom a következményt,
eshetőleges szándék: belenyugszom a következménybe
Tudatos gondatlanság könnyelműen bízom a
következmény elmaradásában
Hanyag gondatlanság, azért nem látom a magatartásom
következményeit mert a tőlem elvárható körültekintést
és gondosságot elmulasztottam
Mindig a konkrét személytől az adott helyben és időben
való elvárhatóságot vizsgálják
Lehet védekezési alap a tárgyi és személyi feltétel
hiánya, nem megfelelő szakképzettség.
Foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés XII.-Bűnösség




Közvetlen veszély okozható gondatlanságból ekkor a foglalkozási
szabályszegés lehet szándékos vagy gondatlan, az eredményre csak
gondatlanság terjedhet ki
Közvetlen veszély okozható szándékosságból akkor a foglalkozási
szabályszegés is csak szándékos lehet, de az eredményre kiterjedhet
gondatlanság és elvileg szándékosság is, de az nem foglalkozás
körében elkövetett veszélyeztetés, hanem szándékos testi sértés
vagy emberölés
Gondatlanságból csak gondatlanság következhet, míg
szándékosságból következhet szándékosság és gondatlanság is
A fentiek alapján külön kell elemezni a bűnösséget (szándékosságot
vagy gondatlanságot) a foglakozási szabályok megszegésénél, a
közvetlen veszély okozásnál és az eredmény okozásánál. Abban az
esetben, ha az eredményre még a gondatlanság sem terjed ki akkor
az alapesetért áll fenn a felelősség, míg ha közvetlen veszélynél
vagy foglalkozási szabályszegésnél még a gondatlanság sem áll
fenn, akkor az alapesetről sem beszélhetünk
Bűnösségi skála







Foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély gondatlanságból Egészségügyben általános alapeset
Foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély, eredmény
gondatlanságból - Egészségügyben általános minősített eset
Foglalkozási szabályszegés szándékos, közvetlen veszély gondatlan Egészségügyben ritka alapeset
Foglalkozási szabályszegés szándékos, közvetlen veszély okozás
gondatlan, eredmény gondatlan - Egészségügyben ritka minősített
eset
Foglalkozási szabályszegés szándékos, közvetlen veszély szándékos Egészségügyben kirívó alapeset lenne
Foglalkozási szabályszegés szándékos közvetlen veszély szándékos
eredmény gondatlan - Egészségügyben kirívó minősített eset lenne
Foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély , eredmény
szándékos-Egészségügyben nincs (illetve más bűncselekmény)
Mentesülési folyamat







Nincs foglalkozási szabályszegés, vagy nincs foglalkozási szabály
Ha van foglalkozási szabályszegés, de nincs közvetlen veszély
Ha van foglalkozási szabályszegés és közvetlen veszély, de nincs a kettő
között közvetlen és kizárólagos ok-okozati összefüggés
Van foglalkozási szabályszegés és közvetlen veszély és a kettő között
kizárólagos és közvetlen okozati összefüggés, de vagy a foglalkozási
szabályszegésnél vagy a közvetlen veszély okozásnál vagy mindkettőnél
hanyag gondatlanság sem áll fenn
Nincs eredmény-nincs minősített eset
Van eredmény, de az nincs kizárólagos és közvetlen ok-okozati
összefüggésben a foglalkozási szabályszegés kiváltotta közvetlen veszéllyel
Van eredmény és az kizárólagos és közvetlen okozati összefüggésben van a
foglalkozási szabályszegés kiváltotta közvetlen veszéllyel, de vagy a
foglalkozási szabályszegésnél, vagy a közvetlen veszélynél vagy az
eredmény vonatkozásában vagy mindháromnál, de legalább az eredmény
vonatkozásában gondatlanság sem áll fenn
Bírói gyakorlat




Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést sok BH
érinti, de az orvos tevékenységét csak néhány elemzi,
nincs önálló erővel rendelkező bírói gyakorlat
Az ítéletek többször eltérnek a BH-kban írt elvi
megállapításoktól, könnyebb az egyes esetekben a
felelősség áttörése akár foglakozási szabályszegés, akár
a közvetlen veszélyeztetés fogalmánál, akár az okokozati összefüggés mértékénél
Három érdemi BH és egy EBH, jogegységi döntés nincs,
lehetne foglalkozási szabály két megközelítése, illetve az
okozati összefüggés mértéke közvetlensége, kizártsága
kérdésében
Bírói gyakorlatban kevesebb jogértelmezés, szélesebbkörű szakértői közreműködés, még jogi fogalmaknál is
BH-k, EBH-k I.

182/1996 BH
– Formális szabályszegés (kutatási engedély, hozzájárulás hiánya) nem
veszélyezteti közvetlenül életet, testi épséget, egészséget
– Nem megfelelő tájékoztatás a sértett személyhez fűződő jogát sérti,
döntési lehetőséget korlátoz, de nem veszélyezteti közvetlenül az
egészséget
– Konzílium elmaradása is hiba, de ezek sem sértik közvetlenül az
egészséget
– A gyógyítás kockázata a beteg életének, egészségnek, testi
károsodásának objektíve meglévő, akár előre látható, akár rejtett
veszélyét jelenti amelyek a foglalkozási szabályok betartása mellett
jönnek létre-kockázat tág fogalma
– Büntetőjogi felelősséget csak az olyan diagnosztikai tévedés alapozhatja
meg, amely egyben foglalkozási szabályszegés is
– Diagnosztikai tévedést nem a későbbi következményekre tekintettel kell
megítélni, hanem a diagnózis idején fennálló helyzetet kell elemezni
– A kockázat, a foglalkozási szabályszegés, a diagnosztikai tévedés
szakértői kérdés
BH-k, EBH-k II.

129/2002 BH
–
–
–

77/2006 BH
–
–

Körzeti gyermekorvos terhére halált okozó veszélyeztetés megállapítása, foglalkozástól
eltiltás 3 évre mellékbüntetéssel-azonnali beutalási kötelezettsége elmulasztása miatt
Indokolás:”foglalkozási szabályszegés közvetett okozati összefüggésben volt az egyik sértett
halálával….Kellő figyelem tanúsítása esetén fel kellett volna ismerni, hogy a sértettek
kórházba utalása szükséges, ennek hiányában a sértettek élete veszélybe kerülhet, sőt akár
haláluk is bekövetkezethet”
Felelősség áttörés az okozati összefüggésnél-sajnálatfaktor
Nincs bűncselekmény, ha a foglalkozási szabályok megszegésével végzett beavatkozás az
egészséget, életet közvetlenül nem veszélyezteti
Orvos meddővé tételt végzett nem engedélyezett módszerrel, de az egyéb konkrét
egészségkárosodást nem okozott, illetve volt aki terhes is lett utána
EBH 1586
–
–
–
A konkrét kezelési folyamtara vonatkozó késedelem kérdésével kapcsolatos szakmai szabály
hiányában nincs foglalkozási szabályszegés. Az általános késedelmi követelmények
megszegése csak etikai vétség
Felelősség csak akkor van, ha a szabályszegő tevékenységgel okozati összefüggésben áll az
eredmény, illetve ha szabályszegő mulasztással, bár arra lehetőség lett volna, nem
akadályozták meg az eredmény beálltát
Nem állapítható meg a felelősség, ha a terheltnek az azonnali kivonulása esetén nem lett
volna reális lehetősége a külső körülmények folytán megindult oksági láncba beavatkozni
Foglalkozástól eltiltás I.
2010 május 01-től nem mellékbüntetés
Ha a büntetési tétel felső határa három évnél
nem súlyosabb, akkor a szabadságvesztés
helyett foglalkozástól eltiltás is kiszabható (pl
gondatlan, szándékos alapeset, súlyos
egészségkárosodást okozó gondatlan
veszélyeztetés)
 Kiszabható más büntetés mellett is pénzbírságtól
–szabadságvesztésig
 Kölcsönhatás: jó hírnév, működési nyilvántartás,
kamarai tagság felfüggesztése, kizárás


Foglalkozástól eltiltás II.

Szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el
– Szándékos és gondatlan esetben is lehet
– Akinél szakképzettség van az csak attól is eltiltható, ha van más szakképzettsége
az tovább folytatható (pl plasztikai sebésztől tiltják el attól még sebész lehet)
– Eltiltható az orvosi foglalkozástól is illetve ilyen ereje van a büntetésnek ha csak
egy szakképzettsége van az orvosnak
– Eltiltás alatt szerzett másik szakképesítés szerinti tevékenység elvileg végezhetőkamarai tagság felfüggesztése a határozott időre

Foglalkozás felhasználásával szándékosan követi el
– Csak szándékos foglalkozási szabályszegésnél (a veszélyeztetés ettől még lehet
gondatlan is) az eltiltás az orvosi foglalkozásra és nem szakképzettségre
vonatkozik
– El kell tiltani a foglalkozás felhasználás az elsődleges, minden más esetben csak
lehet, pl. aki a vesztegetést (hálapénz) foglalkozása felhasználásával
szándékosan követi el
Foglalkozástól eltiltás III.






Eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart
Véglegesen eltiltható, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan
vagy méltatlan-egyéni körülmények mérlegelése, akár egy mulasztás
is előidézheti - részben szakértői kérdés is
Határozott idő 1-10 év, Végleges hatályú alól bírósági mentesítés
kérelemre, ha 10 év eltelt és foglalkozásra gyakorlására alkalmas és
érdemes
Szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlása függővé
tehető, csak ha eltiltott a foglakozáshoz szükséges jártasságot az
eltiltás után meghatározott módon igazolta. Orvosi foglalkozástól
eltiltásnál ez nincs, adott szakképzettségnél 3 év után lehet
(tanfolyamok, szakvizsga)
Eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, letöltött
szabadságvesztés ideje nem számít bele, ha a feltétele szabadságot
nem szüntetik meg annak időtartamát be kell számítani
Terjedőben, különösen határozott idő de volt végleges és 10 éves is
Elkövetőkről

Aki a foglalkozási szabályok hatálya alá helyezi magát
– Nem orvos is, kuruzsló is
– szakképzetlen ha szakmai felügyelet nélkül végez szakképzettséget igénylő
ellátást-ilyenkor akár a foglalkozási szabályok alá helyezés önmagában felvetheti
a veszélyeztetés alapesetét ( sőt annak szándékos változatát inkább)

Szakképzettséggel nem rendelkező
– Szakképesítést nem igénylő önállóan végezhető szakmai tevékenységért felelős
– Szakképzettséget igényélő feladatnál, megfelelő személy felügyelete mellett ( és
nem alatt) végzett önállóan nem végezhető tevékenységnél szakképzetlen nem
felel, felügyeltet ellátó felel helyette

Szakképzetséggel rendelkező
– Szakképzettséget igénylő vagy nem igénylő feladatnál önállóan felel
– Szakképzetlen felügyeletét ellátó a felügyelt tevékenysége miatt, akár a
jogellenesen ellátott felügyeletnél (akár ez önálló veszélyeztetés is lehet), akár a
jól ellátott felügyeletnél, ha a felügyelt hibázik

Team felelősség
– Team tagjainak felelősségét a fentiek alapján önállóan kell vizsgálni, társtettesség szándékosság, illetve szándékegység hiánya miatt nincs

Orvos,szakdolgozó együtt is felelhet: utasításadási, felügyeleti mentesülések
Milyen eljárás indulhat? I.

Haláleset
– Rendkívüli halál esetén
 Haláleset egészségügyi ellátás során következett be és az egészségügyi
dolgozó foglalkozási szabályszegése merült fel (kezdeményezhet
kezelőorvos, boncolást végző patológus, intézményvezető, hozzátartozó)
 KET alapján közigazgatási eljárás, csak bűnt keres nem bűnöst
 Hatósági boncolás, szükség szerit tanúmeghallgatás, további szakértői
vélemény beszerzése
 Határozat-fellebbezés, bírósághoz fordulás jogszabálysértés esetén
 Határozat megszüntetés, ha nincs bűncselekmény, bejezés, ha
bűncselekmény gyanúja fennáll-vagy halál eset vagy alapeset miatt
 Befejezés után ismeretlen tettes elleni eljárás-bűnöst keres majd ismert
tettes elleni nyomozás (elkövető személy, bűnössége és a bűncselekmény
elkövetése is vitatható) - mindkettő már büntetőeljárás
– Nem rendkívüli halál esetén
 Ismeretlen tettes elleni eljárás bűnt és bűnöst keres, majd ismert tettes
elleni nyomozás a fentiek szerint – mindkettő a Büntetőeljárási törvény
alapján
Milyen eljárás indulhat? II.


Egészségkárosodás esetén ismeretlen tettes elleni eljárás, majd
ismert tettes elleni nyomozás az előzőek szerint.
Ismeretlen tettes elleni eljárásban
– Szakvélemény-ha cselekmény nem bűncselekmény, vagy annak gyanúja
hiányzik, büntethetőséget kizáró vagy megszüntető oknál - feljelentés
elutasítása
– Szakvélemény- bűncselekmény gyanúja fennáll, tanúmeghallgatások,
szakvélemény kiegészítés - határozat: nyomozás megszüntetése, ha
fentiek fennállnak + nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és
ez az eljárás folytatásától sem várható
– Eljárás folytatható, ha nincs ok a megszüntetésre akár minősített esetek
miatt is, de ha az nem állapítható meg akár az alapesetre is
meghatározott gyanúsított ellen

Ismert tettes elleni nyomozás
– Szakvélemények, tanúmeghallgatások, terhelt nyilatkozata,
magánszakvélemények – határozat: nyomozás megszüntetése ha a
fentiek állnak fenn, ha a bűncselekmény gyanúja akár csak alapesetre is
továbbra fennáll iratok felterjesztése ügyészhez vádemelési javaslattal
Orvos a rengetegben (az
eljárásban)

Rendkívüli haláleseti eljárás
– KET alapján akár ügyfél is lehet, de a szolgáltató mindenképpen az-ügyféljogok,
szolgáltató képviselője végig ott lehet, iratok folyamatos megismerése, saját
szakértő, határozattal szembeni jogorvoslat (befejező határozatnál nincs halasztó
hatálya?)
– Tanú: vallomástétel akadályai , de inkább megtagadási lehetőség

Ismeretlen tettes elleni eljárás
– Tanú: különösen ha rendkívüli haláleseti eljárásban tanúvallomást tett
megtagadási lehetőségek (titoktartás, saját magát bűncselekmény elkövetésével
vádolná - általános megtagadás nem lehet, csak kérdésenként)- saját maga ellen
nem kellene bizonyítékot szolgáltatni- tanú képviselője már nincs

Ismert tettes elleni eljárás
– Tanú-a fenti lehetőségekkel
– Terhelt-nyilatkozat teljes, részleges megtagadása, írásbeli nyilatkozat, saját
szakértő, szakértőhöz kérdések, indítványozott tanúk meghallgatásánál jelenlét,
iratismertetés
– Határozat elleni panasz: gyanúsításnál (a gyanú tartalma nem támadható csak a
megalapozottsága- pl. nem megfelelő képzettségű szakértő által készített
vélemény), illetve eljárás befejezésekor az iratok felterjesztése előtt.
Sértett a rengetegben

Rendkívüli haláleseti eljárás
– Sértett = hozzátartozó =ügyfél, ügyféljogok, jelenlét a
tanúmeghallgatásokon, szakértőtől kérdezés, akár magánszakértői
vélemény, iratok folyamatos megismerése, másolata megszüntető
határozat elleni jogorvoslatok

Ismeretlen tettes, ismert tettes
– Indítványozott tanúknál jelen lehet, más tanú, vagy terhelt
meghallgatásán nem, szembesítés lehetősége, szakértőhöz
indítványozhat kérdést, csak iratismertetésnél az összes irat másolása,
megismerése, ekkor indítvány, észrevétel
– Feljelentés elutasítása, nyomozást megszüntető határozat ellen panasz

Sértetti jogok
– Egészségkárosodott személy, ha eljárás során meghal egyenes ágbeli
rokon , házastárs, halálesetnél eleve hozzátartozó
– Lehet képviselője, jogi képviselője
– Nyomozás után is észrevétel, indítvány, fellebbezési joga nincs, gyenge
szereplője az eljárásnak
Pótmagánvádló I.
Az erős sértett, nem biztos, hogy az eljárás korai
megszűnése jó a terheltnek
 Pótmagánvád esetei:

– Feljelentést elutasító, vagy nyomozást megszüntető
határozat elleni sértetti panasz ügyész által történő
elutasítása után
– Vádemelés részben történő mellőzése esetén
– Vádelejtés esetén
– Pótmagánvádló a sértett, halála esetén 30 napon
belül helyébe léphet egyenes ágbeli rokon, házastárs,
törvényes képviselő, cégnél jogutód
Pótmagánvádló II









Elutasító határozat, vádelejtés közlésétől számított 60 napon belül lehet
fellépni pótmagánvádlóként
Jogi képviselő vádindítvány benyújtásától kezdve kötelező
Jogi képviselő útján vádindítványt nyújt be, annak formai és tartalmi
követelményei mellett, ezt követően kvázi ügyész, de érdekelt ügyésztöbbet is tesz, mint az ügyész
Vádindítvány benyújtható olyan személy ellen is akivel szemben nem folyt a
nyomozás, de kihat rá a megszüntető határozat pl. a vélelmezett
foglalkozási szabályszegést Ő követte el
Vádat nem terjesztheti ki
Indulásnál kedvezőtlen helyzet pl. elutasító tartalmú szakértői vélemények
Új szakértői bizonyítást is indítványozhat, magánszakértőt is igénybe vehet,
szakértők ütköztetése
Határozatok elleni önálló jogorvoslat
Büntető és polgári eljárás kölcsönhatása, alapesetben és maradandó
károsodásnál ezért felesleges és ritka, haláleseténél többször előfordul