Transcript Az „effektív verseny”
Effektív-e a verseny a szélessávú piacon?
Pápai Zoltán
Motiváció
1.
2.
3.
Ha nincs tökéletes verseny, meddig mondhatjuk, hogy a verseny effektív?
Mi a helyzet az oligopol piacokon? Azokban az iparágakban ahol hagyományosan működik a szabályozás, a szabályozóra szinte mindig áll a mondás, hogy „akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz”.
Mikor lehet (kell) visszavonni a szabályozást?
Konkrét kérdés: most akkor effektív vagy nem a verseny a szélessávú piacon?
2
Oligopólium = nem effektív verseny?
A távközlési infrastruktúra piacok tipikus természetes oligopol piacok Két fő típus különböztethető meg domináns vállalat versenyző szegéllyel a szereplők piaci részesedése viszonylag kiegyenlített Az általánosan elfogadott közgazdasági elmélet szerint a kiegyenlített piaci részesedéssel jellemezhető oligopol piacok nagy valószínűséggel problémásak, mert a szereplők egymás viselkedését kitapasztalva, kikövetkeztetve reagálnak, ami hallgatólagos koordinációra vezet, s a hatékony versenyhez képest magasabb árakat, s alacsonyabb mennyiséget/minőséget eredményez Rosszabb esetben még a kartell sem elképzelhetetlen
Kiindulópont
Kevés szereplős piacon is lehet effektív verseny A verseny időben zajló, dinamikus folyamat Bár egyes elemek lehetnek tökéletlenek, az összhatás mégis hatékony versenyre vezet A részletek fontosak, ezért tanulmányozni kell őket Szabályozási benchmark a nem a tökéletes hanem az effektív verseny lehet 4
Az „effektív verseny” fogalom operacionalizálása
Effektív verseny versenyjogi operacionalizálása nincs olyan szereplő, aki egyedül vagy másokkal közösen a versenytársaitól és fogyasztóktól függetlenül működhet a piacon effektív verseny = nincs domináns vállalat = nincs JPE (lásd pl.
Commission guidelines on market analysis
… 2002/C165/03 Hogyan vizsgálhatjuk meg, hogy hatékony-e a verseny? Technológiai és gazdasági jellemzők Piaci struktúra: belépési korlátok, szereplők száma, piaci részesedés, koncentráció Piaci magatartás: árcsökkenés, minőségjavítás, addicionális szolgáltatások, csomagképzés, akciók/kedvezmények Piaci teljesítmény: ár, választék, minőség, piaci erő, profitabilitás … A piaci struktúra önmagában nem alkalmas!
A piaci magatartás és piaci teljesítmény vizsgálata is szükséges 5
A piaci erő és a Lerner index
vállalati Lerner index az
i.
piacon
L i
P i
MC i P i
Probléma: az index nem mindig alkalmas a piaci erőt mérésére olyan iparágakban, ahol érvényesül a méret- és választékgazdaságosság, az index erősen felülbecsli a piaci erőt többtermékes vállalatok esetén az index ezen túlmenően is torzít (kiegészítők esetén felfelé, helyettesítők esetén lefelé) magas K+F költségekkel jellemzett iparágban felfelé torzít az index pillanatképet mutat, ami dinamikus verseny esetén lehet, hogy éppen az átmeneti piaci erőt méri (aminek elérése épp a valóságos körülmények között zajló verseny hajtóereje, lényege) a Lerner index magasabb annál a szereplőnél is, aki valamilyen tartós hatékonysági előnnyel rendelkezik 6
A versenyt erősítő iparági jellemzők
azonos területet lefedő párhuzamos infrastruktúrák az innováció jelentősége nagy a technológiai fejlődés gyors a termékkör nem homogén a termékek nem függetlenek komplementer és helyettesítő termékek heterogén technológia költségjellemzők méret- és választékgazdaságosság az egyes technológiák költségfüggvénye különböző (PSTN-DSL/ kábel/ mobil/ fix vezeték nélküli a szolgáltatások eltérő inkrementális költsége 7
Az innováció szerepe
Folyamatos innováció – magas beruházási szint a fejlesztés érdekében A megtérülésre rendelkezésre álló idő nagyon lerövidül a gyors ütemű innováció miatt A K+F beruházások megtérítésének igénye piaci erő hiányában is emeli a Lerner index értékét 8
Párhuzamos infrastruktúrák hatása
kiépült kapacitás > kereslet a „közgazdasági profitot nem tartalmazó, de a teljes költségre fedezetet nyújtó ár” az az ár, ami mellett az iparág életképes a fölös kapacitások létezése korlátozza az árat egy fogyasztó elvesztése veszteség a fix költségek megtérítése szempontjából a vállalat számára releváns kritikus rugalmasság és a kritikus keresletcsökkenés értéke alacsony, ami miatt már kis áremelés sem lehet profitábilis a fogyasztó elvesztése még kritikusabb, ha más szolgáltatásokat is vásárolt a vállalattól, s ezekről is lemond (ezek fix költségfinanszírozó hányada is elveszik) 9
Ezek után egy nem túl merész konklúzió
A felsorolt jellemzők mindegyike olyan irányba hat, ami megnehezíti illetve ellehetetleníti a hallgatólagos összejátszást, ami az oligopol piacok esetében a verseny csökkenését eredményezné kicsi az esélye, hogy egy ilyen piacon ne lenne effektív verseny 10
Mi a helyzet a piacelemzéssel
Meg kell fordítani a rosszul beidegződött szabályozási hipotézisvizsgálati logikát!
megjegyzés: a területeken
guideline
effektív (= nincs JPE) stagnáló választék változatlan/növekvő árak stagnáló/romló minőség szerint is ez a helyes A jó kiinduló hipotézis: a verseny a fenti jellemzők megléte esetén Vizsgálni azt kell, hogy mi az, ami ezzel ellentétes irányba mutat párhuzamos infrastruktúra hiánya, korlátozottsága egyes földrajzi rivalizáló viselkedés hiánya Lerner index – a megfelelő korrekciókkal profitabilitás váltási költségek szerepe 11
Platformok versenye és a szolgáltatási verseny
12
Fő alternatív platform a kábel
A kábeles platform részesedése a vezetékes szélessávból az OECD országokban, 2010. június
60% 50% 40% 47% 29% 30% 20% 10% 0% C an U ni ad te a d St at es H un ga ry C hi le Be lg iu m Po rtu N et ga he C l rla ze nd ch s R ep ub lic Po la nd Ko re a Au st ria O EC Sw D itz er la nd N or w ay D en m ar U k M ni ex te ic d o Ki ng do m Sw ed en Ire la nd Sp ai n Au st ra Lu lia xe m bo ur g Fi nl an Sl d Ja ov pa ak n R ep ub lic G er N m ew an Z y ea la nd Fr an ce Tu rk ey Ic el an d Ita ly G re ec e 13
Klaszterek technológiai platformok alapján
Cluster Dendrogram for Solution HClust.1
EU Mainstream Magyarország csoportja Observation Number in Data Set OECD_BB_by_techn_2010June Method=ward; Distance=euclidian 14
Kábelhálózatos lefedettség
%
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Un ite d St at es Ca na Ne da th er lan ds Be lgiu m Po rtu Sw ga itz l er lan d Hu ng Lu ar xe y m bo ur g Sp ain Au st ria De nm ar k OE CD a ve ra ge Ge rm an Un y Ko ite d re a Kin Cz gd ec om h Re pu blic Fin lan d No rw ay Sw ed en Ire la nd Ice lan d Fr an ce Po lan d Au Slo st va ra lia k R ep ub Ne w lic Ze ala nd Tu rk ey Gr ee ce Forrás: OECD 2010 június (a lefedettség vetítési alapja nem egységes) Ita ly 15
Broadband prices per m egabits per second of advertised speed, Sept. 2010 - USD PPP
Japan 0,13
Sw eden Japan
Finland Estonia Hungary Slovenia 0,22
Finland
0,27
Estonia
0,31 0,33
Hungary Slov enia
France Portugal Korea Slovak Republic 0,34 0,36
France Portugal
0,36
Korea
0,42
Slov ak Republic
Italy Iceland Poland Australia Czech Republic Turkey Sw itzerland Austria Denmark Netherlands 0,42
Italy
0,43
Iceland
0,52
Poland
0,52 0,59
Australia
0,62 0,64
Czech Republic Turkey Sw itzerland
0,70 0,79
Austria Denmark
0,84 0,92
Netherlands Germany
Germany Greece Belgium United Kingdom Canada Norw ay Luxembourg Ireland Spain New Zealand United States Israel Chile Mexico 1,04
Greece
1,10 1,10
Belgium United Kingdom
1,46
Canada
1,53
Norw ay
1,57 1,63
Luxembourg Ireland
1,66 1,76
Spain New Zealand
2,00 2,04
United States Israel
2,66 2,75
Chile
2,90 5,64 5,84 4,94 6,76 5,46 8,42 5,64 11,77 13,90 11,61 13,07 11,66 11,72
Mexico
24,68 22,81 18,75 36,71 32,49 29,39 27,69 25,67 29,99 34,63 56,62 44,70 43,32 69,74 56,68 52,15 56,99 66,37 82,23 136,42 0 1 10 100 1000 16