Transcript A távoltartás jogintézménye a Veszprém Megyei Bíróságok

A távoltartás jogintézménye a
Veszprém Megyei Bíróságok
gyakorlatában
dr. Ferencz Miklós
Veszprém, 2010. október 7.
A távoltartás bevezetésének folyamata
Magyarországon
45/2003. (IV. 16.) OGY határozat a családon belüli erőszak megelőzésére és
hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról.
Az un. „távoltartó rendelkezés” bevezetése a magyar jogba.
A családban (együttélő vagy már szétvált családtagok között), közös
háztartásban egyéb intim személyközi kapcsolaton belül, valamint intézményben
együttélők között elkövetett erőszak eseteiben a bíróságok és a hatóságok előtti
eljárásokban a soronkívüliség biztosítása.
A Kormány 2004. áprilisában beterjesztette „a családon belüli erőszak miatt
alkalmazandó távoltartásról szóló” T/9837. számú törvényjavaslatát (amelyet
visszavont).
2006. július 1-jével hatályba lépett a Be. új 138/A.§ és 138/B.§-a, amelyekben
a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet mellett nyert szabályozást a távoltartás
jogintézménye.
A távoltartás bevezetésének folyamata
Magyarországon
Az Országgyűlés 2008. december 15-én elfogadta a távolságtartásról szóló
törvényt.
A Köztársasági Elnök a törvény egyes rendelkezései alkotmányosságának
előzetes vizsgálatát kérte.
53/2009. (V.6.) AB határozat
2009. október 1-jén hatályba lép a hozzátartozók közötti erőszak miatt
alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény, amely bevezeti:
- az ideiglenes megelőző távoltartást és
- a megelőző távoltartást.
Az osztrák modell
Az osztrák szabályozás több vonatkozásban is mintaként szerepelt:
- A távoltartás kétfázisú:
I. A rendőr kitilthatja a felet a közös lakásból, illetve a helyszínre való
visszatérését megtilthatja 10 napig.
A rendőri intézkedés ellen panasszal lehet élni (ettől függetlenül a rendőrség
48 órán belül megvizsgálja az intézkedés jogszerűségét).
II. A bántalmazott kérheti, hogy a bíróság az eltiltást további 10 nappal
hosszabbítsa meg.
10 napon belül kérelmezhető a védelmi határozat meghozatala, amely 3
hónapig van hatályba.
A védelmi határozat ideje alatt a bántalmazó akkor sem térhet vissza, ha a
sértett vissza kívánná fogadni.
A Ttv. alanyi hatálya
A Ttv. önálló hozzátartozói fogalmat használ.
Hozzátartozók:
Ptk. szerinti közeli hozzátartozó és hozzátartozó
volt házastárs
volt bejegyzett élettárs
gondnok
gondnokolt
gyám
gyámolt
A Ttv. alanyi hatálya
Közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon,
az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a
mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az
élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a
házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a
testvér házastársa, bejegyzett élettársa. /Ptk. 685.§ b. pont/
Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt
együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű
személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi
kapcsolatot kíván létesíteni. /2009. évi XXIX. törvény 1.§ (1) bekezdés/
A Ttv. alanyi hatálya
Az
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi
nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése
céljából tartalmazza
a) két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen
tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti
élettársi kapcsolatban (a továbbiakban: élettársi kapcsolat) élnek, és
b) legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát,
hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban
nyilvántartásba vett személlyel. /2008. évi XLV. törvény 36.§ (1) bekezdés/
A Ttv. alanyi hatálya
„Más személy” /Ttv 5.§ (1) c. pont, 8.§ c. pont és d. pont/
Akivel szemben távoltartást rendeltek el, kötelezhető, hogy tartsa távol
magát más személyektől is.
A más személy lehet nem hozzátartozó is, például a volt házastárs, élettárs
gyermeke
Bántalmazó /Ttv. 1.§ (3) bekezdés/
Nem lehet bántalmazó: a cselekvőképességében korlátozott hozzátartozó.
Az a „más személy”, aki a bántalmazást ténylegesen megvalósítja (a
hozzátartozó biztatására) bárki lehet.
A hozzátartozók közötti erőszak fogalma
A bántalmazott sérelmére megvalósított
- a méltóságot, az életet
- a szexuális önrendelkezéshez való jogot,
- a testi és lelki egészséget
súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység (aktív erőszak).
A bántalmazott sérelmére megvalósított,
- a méltóságot, az életet,
- a testi és lelki egészséget
súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás (passzív erőszak).
A hozzátartozók közötti erőszak fogalma
Erőszaknak minősülhet:
- a fizikai bántalmazás
- a bántalmazással való fenyegetés
- megalázó tevékenységre való kényszerítés
- testi és lelki egészséget veszélyeztető „büntetések” alkalmazása
- magas szintű verbális „erőszak”
- a hozzátartozó szexuális tevékenységre kényszerítése
- gondozás, ellátás elmaradása
- a betegségek gyógyítása terén elkövetett mulasztás
A távoltartási ügyek száma bíróságok
szerinti megosztásban
(2009.10.01-2010.09.30.)
Ideiglenesen elrendelt
Megelőző távoltartás
Megelőző távoltartás
távoltartás felülvizsgálata
hivatalból (14.§ (2) bek.) kérelemre (14.§ (3) bek.)
(12.§)
Ajkai Városi
Bíróság
Pápai Városi
Bíróság
Tapolcai Városi
Bíróság
Veszprémi Városi
Bíróság
Zirci Városi
Bíróság
Összesen
1
3
-
-
1
-
-
12
-
-
26
2
-
1
-
1
43
2
A bíróság határozatai tartalmuk szerint
A megelőző távoltartás
elrendelésének mellőzése
26 ügyben
A megelőző távoltartás elrendelése
19 ügyben
A távoltartás tartalma
1-5 nap
5-10 nap
10-15 nap
15-20 nap
20-25 nap
25-30 nap
Ügyek száma
2
5
12
Az ügyek százalékos megoszlása a hozzátartozói
pozíció szerint
Bántalmazó
Bántalmazott
Százalék (%)
házastárs
házastárs
50
élettárs
élettárs
15
gyermek
szülő
15
volt élettárs
volt élettárs
12
unoka
nagyszülő
4
testvér
testvér
4
A súlyos és közvetlen veszélyeztetés értelmezése
Távoltartást rendelt el a bíróság:
- A házastársak között folyamatos a konfliktus, a bántalmazó ittas állapotban
bántalmazta feleségét, illetve nagykorú gyermekét. (30 nap)
- Anya és nagykorú gyermek vitája a fiú élettársi kapcsolata miatt. A vita során a
bántalmazó a közös lakást feldúlta, arcul ütötte anyját. (30 nap)
- A bántalmazó élettársát, az élettárs kiskorú gyermekét súlyosan bántalmazta. (30 nap)
- Az italozó életmódot folytató bántalmazó a feleségégére támadt, őt hajánál fogva húzta,
majd többször arcul ütötte. (30 nap)
- A házasság felbontása iránti per ideje alatt a férj ittas állapotban a feleségét többször
megfenyegette, majd a hajnali órákban rátámadt és megverte. (30 nap)
- Az alkoholizáló, élősködő életmódot folytató nagykorú gyermek férjével együtt az idős
apjához költözött. Az apát többször bántalmazták és megakadályozták a normális
életvitelében. (30 nap)
A súlyos és közvetlen veszélyeztetés értelmezése
Távoltartást rendelt el a bíróság:
- A férj féltékenység miatt rendszeresen felelősségre vonta házastársát, aki válni
kívánt. A bántalmazó a lakás felgyújtásával fenyegetőzött, majd tettlegesen
bántalmazta. (15 nap)
- Apa és fia közös tulajdonukban lévő ingatlanban élnek, közöttük rendszeresek
a veszekedések. Egy veszekedés során az apa rendőri segítséget hív (nem
történik intézkedés), ezután egy órával később újabb veszekedés. A
bántalmazó az apját hátulról meglöki, aki elesik és megsérül (az apa 80%-os
látássérült). (30 nap)
- Anya és lánya együtt élnek. Az anya 75 éves megromlott egészségi állapotú, a
lánya 35 éve pszichiátriai kezelés alatt áll. Az anya provokálja a lányát, aki
megüti anyját, az anya kórházba kerül. (10 nap)
Nem került sor a távoltartás elrendelésére
- Anya és fia között nem volt tettlegesség, de a gyermek „lerángatta az ágyról az
anyját, aki kis híjján leesett”.
- A házastárs ittas állapotban veszélyesen megfenyegette feleségét. A rendőrség
megérkezésekor a hozzátartozó már aludt. A rendőrség elrendeli az ideiglenes
távoltartást.
A bántalmazott „közrehatásának” értékelése:
- A házastársak három kiskorú gyermeket nevelnek. A lakásban szóváltásra,
majd verekedésre került sor a férj és a feleség barátja (az iratok szerint:
szeretője) között. A rendőrség a férjjel szemben rendelte el az ideiglenes
távoltartást.
- A felek életmódja és a bántalmazott házasságon kívüli kapcsolata miatt
kialakult indulatok magyarázzák a konfliktust. (A bíróság nem rendelt el
távoltartást.)
Nem került sor a távoltartás elrendelésére
A bántalmazó nem minősült hozzátartozónak:
- A felek 8 éve szoros kapcsolatban állnak, a barát válása után házasságot ígért a
bántalmazottnak. Az adott esetben a barát megjelenik a barátnője lakásán, az ajtót
betöri és a bántalmazottat sértegeti.
A bántalmazott megbocsát:
- A férj ittas állapotban agresszíven viselkedik. Az adott esetben ittasan a lakás
berendezéseit összetörte, baltával fenyegetőzött, gépkocsit rongált meg. A
bántalmazó az ideiglenes távoltartás szabályait betartotta, a házastárs a bírósági
meghallgatás során kifejezetten kérte a távoltartás elrendelésének mellőzését.
- Anya kérelmére a rendőrség elrendeli az ideiglenes távoltartást (a nagykorú fia anyját
bántalmazta, berendezési tárgyakat tört össze). A bírósági meghallgatása során az
anya úgy ítélte meg, hogy a rendőri intézkedés elegendő lesz, hogy a fia a jövőben
tartózkodjon a hasonló cselekményektől.
További kérdések
A hivatalból, illetve a kérelemre indult megelőző távoltartás iránti
eljárásban a bántalmazott nyilatkozatának az értékelése.
Eljárási határidők.
A bírósági határozatok előzetes végrehajthatósága.
Bizonyítási eljárás kérdése a nemperes ügyben.