a bakteriális reverz mutációs vizsgálat
Download
Report
Transcript a bakteriális reverz mutációs vizsgálat
Genotoxicitás
Mutagén hatások
Ames mutagenitási vizsgálat
In vivo mikronukleusz
Tarnóczai Tímea
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
2011. 11. 17.
A genotoxikológia az emberrel közvetlenül
kapcsolatba kerülő anyagok mutagén hatását
vizsgálja.
Genotoxikus anyagok a DNS-ben tárolt genetikai
információt örökletes módon megváltoztatják.
Mutáció: Egy tulajdonság egy nemzedéken
belül ugrásszerűen, és öröklődő módon
megváltozik.
Mutációk csoportosítása eredetük szerint:
spontán mutáció: természetes körülmények közt minden fajra jellemző
gyakorisággal lép fel.
Prokariótáknál nagyobb, mint az eukariótáknál
pl. tautomerizáció, spontán deamináció
indukált mutáció: környezeti hatásra létrejövő ill. kísérleti körülmények
között kiváltott mutációk.
Mutációk csoportosítása az érintett sejtvonal szerint:
szomatikus
germinális
Mutációk csoportosítás a hatópont szerint:
gén- v. pontmutációk
Tranzíció: purin-purin vagy pirimidin-pirimidin csere (A→G, G →A
vagy T→C, C →T)
Transzverzió: purin-pirimidin vagy pirimidin-purin csere (A →T, A
→C, G →T, G →C vagy T →A, T →G, C →A, C →G)
Inszerció, deléció: Egy vagy két bázis betoldása vagy kiesése
(olvasási keret megváltozása)
kromoszóma mutációk
Pontmutáció hatása a géntermékre:
csendes mutáció: A triplet utolsó bázisa változik, de ugyanazt kódolja.
AGT (Ser) → AGC (Ser)
semleges mutáció: A kódolt aminosav hasonló jellegűre változik, ezért a fehérje
szerkezetét és funkcióját nem feltétlenül érinti.
AAA (Lys bázikus) →AGA (Arg bázikus)
misszensz mutáció: Egy báziscsere miatt másik nem funkcióképes aminosav
kódja keletkezik. GAG (Glu savas)→GTG (Val semleges)
nonszensz mutáció: Egy báziscsere miatt STOP kód keletkezik.
TAC (Tyr) →TAG (Stop)
kereteltolódási mutáció (frameshift): Egy vagy két bázis kiesése vagy
hozzáadódása miatt elcsúszik a leolvasási keret.
A
Bázis tautomerizáció (spontán m.)
Guanin és timin keto formában
Adenin és citozin amino formában
A guanin enol formája timinnel, az
adenin imino formája pedig citozinnal
képes H-híd kialakítására.
A citozin imino formája adeninnel, a
timin enol formája pedig guaninnel
képes H-híd kialakítására.
A párosodási hiba a replikáció során
az újonnan szintetizált szálban
megmarad és állandósul
Mutagén tényezők
sugárzás (röntgen, ultraibolya, radioizotópok)
molekulákat gerjesztik és ionizálják, sejtben sok
vízmolekula→szabadgyökök
kémiai anyagok:
hatásmechanizmusok alapján lehetnek:
bázisanalógok
interkaláló vegyületek
alkiláló vegyületek
deamináló vegyületek
szabadgyököt képező vegyületek
nehézfémek
DNS-szintézis inhibitorok
Bázisanalógok: A természetes bázisokhoz hasonló szerkezetűek, a DNS
polimeráz beépíti a kettős spirálba
pl. 5-brómuracil (5BU) : timin analóg adeninnel és guaninnal is képes
párosodni, tranzíciót okoz
Deamináló szerek: indukált deaminációt okoz (aminocsoport→oxocsoport)
pl. salétromossav
citozin→uracil, mely a következő replikáció során adeninnel párosodik
és C-G > T-A tranzíciót okoz
Alkiláló szerek: alkil (-CH3, -CH2-CH3) csoportokat építenek a nukleinsavak
bázisaira és azokat módosítják
pl.etil-metánszulfonát (EMS) főként a guanint, kisebb mértékben a timint
módosítja
a 6-etilguanin timinnel párosodik, ami C-G>T-A tranzíciót eredményez
a 4-etil-timin a guaninnal párosodik, és így T-A>C-G tranzíció jön létre
Környezeti mutagén anyagok
élelmiszeradalékok:
nitritek
nitrátok
nátriumbisziulfit
ciklohexamin
kozmetikumok:
hajfesték (nitrofenilén-diamin)
H2O2
femnilén-diamin
diaminotoluol
diaminoanizol
gyógyszerek:
citosztatikumok
altató és nyugtató szer
fertőtlenítőszerek (formaldehid, H2O2)
növényvédőszerek, herbicidek,
insecticidek:
klórozott szénhidrogének
szerves-foszforsav észterek
karbamidok, karbamátok,
ftálamidok, szerves higanyvegyületek
Vegyiparban használt köztes és
végtermékek:
epoxidok
etilén-iminek
acetaldehid
akrilaldehid
Propán-szulfon
Dimetil-szulfát
Dietil-szulfát
dimetil-nitrózamin
hidrazinok
uretán
Etilén-klorid
Vinil-klorid
Levegőszennyezés:
policiklikus aromás szénhidrogének
Szervetlen mikroszennyezők:
nehézfémek
azbeszt
Szerves mikroszennyezők:
gomba és baktériumok által termelt
toxinok
Bakteriális reverz
mutagenitási vizsgálat
Bruce Ames 1970-es évek elején
Pontmutációt okozó kémiai anyagok észlelésére alkalmas
Daganatos betegségek, fertilitási problémák, genetikai
betegségek (pl. albinizmus)
Mutáns prokarióta sejtek (Escherichia coli és Salmonella
typhimurium)
Aminosav szintetizáló képesség károsodott
A kémiai anyag által okozott mutáció ezt a képességet
állítja vissza (back mutáció vagy reverzió)
Spontán módon is visszafordulhat a mutáció (spontán
revertánsok-negatív kontroll)
Különbözik
az emlőssejtektől (metabolizmus,
kémiai anyagok felvétele, kromoszómaszerkezet)
Metabolikus aktivizálás kívülről
Citokróm P450 metabolikus oxidációs rendszer
Kísérleti állatok kezelése
Enzim termelődésének növelése→inducer
S9 mikroszóma frakció + NADP + kofaktorok
Nem mindig alkalmazható (baktericid vegyületek)
Előinkubációs és lemezöntéses módszer
Speciális anyagoknál módosítások
Teszttörzsek
E. coli triptofán mutáns (WP2 uvrA),
S. typhimurium hisztidin mutáns (TA98, TA100,
TA1535, TA1537)
Mutációk a hisztidin és triptofán operon
különböző részén (más-más törzsek)
Hisztidin és triptofán mentes táptalajon
inkubálás
Back mutáció hatására aminosav hiányában is
nőnek
Negatív és pozitív kontroll kell
Egyéb genetikai módosítások
Cél az érzékenység növelése
Rfa mutáció: nagy molekulasúlyú anyagok
bejutása (ellenőrzés kristályibolyával)
uvrA/uvrB mutáció: DNS javító mechanizmus
mutációja
pKM101 plazmid: Kémiai és UV-besugárzás
szembeni érzékenység növelése, ampicillin
rezisztencia
Törzsek ellenőrzése szükséges
Alkalmazott törzsek genotípusa
Törzs
Mutáció génje
Mutáció típusa
DNS-repair
LPS
Plazmid
TA98
hisD
Frameshift
uvrB
rfa
pKM101
TA100
hisG
Bázispár
szubsztitúció
uvrB
rfa
pKM101
TA1535
hisG
Bázispár
szubsztitúció
uvrB
rfa
-
TA1537
hisC
Frameshift
uvrB
rfa
-
WP2 uvrA
trp
Bázispár
szubsztitúció
uvrA
-
-
Alkalmazott törzsek fenotípusa
TA98
TA100
TA1535
TA1537
WP2 uvrA
Hisztidin
szükséglet
+
+
+
+
-
Triptofán
szükséglet
-
-
-
-
+
Kristályibolya
érzékenység
++
++
++
++
+
UV érzékenység
+
+
++
++
++
Ampicillin
rezisztencia
+
+
-
-
-
Spontán
revertánsok
20-50
75-200
5-20
5-20
8-50
A vizsgálat menete
10 órás szuszpenziós tenyészet készítése
Másnap kémcsőben tenyészet + puffer +
kontroll vegyület/teszt anyag + top agar
Minimál agaros Petri-csészére önteni
Top agar megszilárdulása
Inkubálás 48-72 óráig 37°C-on
Előinkubáció esetén top agar nélküli keverék
inkubálása (előinkubáció ideje 20-40 perc)
Telepszámolás, mikroszkópos értékelés
Eredmények értékelése (szignifikáns
emelkedés/statisztikai értékelés)
(Mutagén anyag vizsgálata)
Aminosav igény ellenőrzése
(minimál agar)
Spontán mutáció (negatív kontroll)
Ampicillin rezisztencia,
kristályibolya- és UV-érzékenység
(tápagar)
Indukált mutáció (pozitív kontroll)
A fényképek az OKBI MSBO laboratóriumában készültek 2011-ben.
Negatív kontroll, normál
baktériumpázsit
25μg/lemez glutáraldehid
toxikus hatása
A fényképek az OKBI MSBO laboratóriumában készültek 2011-ben.
Ames II.
módosított Ames vizsgálat
96 v. 384 lyukú mikrotiter lemez
TA 98 (frameshift) és TAMix (6 törzs, bázispár szubsz.)
baktériumok + teszt anyag + hisztidin = savas közeg,
melyet a pH indikátor festék érzékel (lilából sárgába vált)
automatizált, kisebb mennyiség is elég
In vivo mikronukleusz
Genotoxikus károsodás vizsgálata eritrocitákon
Kromoszómakárosodás következtében kialakuló
mikronukleusz megléte
Mikronukleusz: membránnal határolt teljes kr. vagy kr.
darab
(a) a mikronukleusz
acentrikus kromoszóma
fragmensből származik
(b) a mikronukleusz egész
kromoszómát tartalmaz
Emlős csontvelőben vagy perifériális vérben
OECD Guideline 474
A csontvelőben történik az vörösvérsejtek
érése
Normoblast→polikromáziás eritrocita
fejlődés során a mag kipréselődik a
sejtből
Ha keletkezett mikronukleusz, azt az
polikromáziás eritrocitában láthatjuk
A mikronukleusszal rendelkező
polikromáziás eritrocitaszám emelkedés
megemelkedett kromoszómális
károsodásra utal
Állatok kezelése intraperitoneálisan vagy per os
(szájon át)
Kontroll (negatív és pozitív) és kezelt csoport
(több dózis, hím és nőstény állatok)
Megfelelő oldószer kiválasztása: ne legyen
toxikus, ne lépjen reakcióba a tesztanyaggal
Kezelés egyszer→leölés és csontvelő kivétele (24
és 48 órával a kezelés után)
Perifériális vérminta esetén vérvétel kétszer (36
és 72 órával a kezelés után)
Femur preparálás→csontvelő fötális
borjúsavóba→centrifugálás→kenetkészítés
Kenetkészítés után festés (May-Grünwald és Giemsa)
Egy polikromáziás eritrocita az érett
eritrociták (normociták) között
Polikromáziás eritrocita mikronukleusszal
és anélkül
Értékelés mikroszkóppal
Először polikromáziás eritrocita
(PCE)/normocita(NCE) arány
meghatározása (100 db PCE leszámolás)
2000 PCE közül mennyiben van
mikronukleusz
PCE/NCE arány 0,1 felett kell legyen
A vizsgálat végén az alább adatokra lesz
szükség: MPCE/2000 PCE, NCE/ 100 PCE,
PCE/NCE arány
Statisztikai értékelés