Transcript Szállítási szerződés (minta) 1

POLGÁRI JOGI
ALAPISMERETEK
1
Tananyag letölthető
http://be.ajk.pte.hu
Hallgatói információk
2
A tulajdonjog tárgyai
Minden birtokba vehető dolog
Ha törvény kivételt nem tesz: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható
természeti erők
Alkotórész: amelynek elválasztásával ő vagy a dolog elpusztulna (vagy
használhatósága jelentősen csökkenne)
Kétség esetén a tartozék is: amely a rendeltetésszerű használathoz, épségben
tartáshoz hozzátartozik (azt elősegíti)
A föld tulajdonjoga:
nem terjed ki a föld méhének
kincseire, természeti erőforrásokra
kiterjed az épület tulajdonjogára is
(kivéve: ha törvény vagy írásbeli
megállapodás alapján az építkezőé)
3
A tulajdonjog tartalma
Birtoklás:
birtoklás joga
Birtokvédelem
Használat és hasznok szedésének joga: magában foglalja, hogy
köteles a terhek viselésére és azon
károk megtérítésére, amelyek
megtérítésére más nem kötelezhető
tartózkodnia kell a szomszédjogokat
sértő magatartástól
Rendelkezési jog:
a birtok, használat vagy
hasznok szedésének jogát
átengedheti
a dolgot biztosítékul
adhatja vagy más
módon megterhelheti
a tulajdonjogot
átruházhatja vagy azzal
felhagyhat (de az
ingatlanéval felhagyni
nem lehet!)
4
A szomszédjogok
Földtámasz joga (más rögzítésről gondoskodnia kell!)
Áthulló gyümölcsök: akié a fa  ha nem szedi fel: azé, ahova esett
Áthajló ágak, átnyúló gyökerek: ha a rendeltetésszerű használatot gátolják és a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el:
levághatók
A szomszéd földjére való átlépés joga (kártalanítás ellenében): közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak
gyümölcseinek beszedése, ágak, gyökerek eltávolítása stb. céljából / a saját földön való építkezéshez (bontáshoz, átalakításhoz,
karbantartáshoz) szükséges
Kerítés (sövény) használata: közösen használják a szomszédok és a kerítés létrehozására kötelező jogszabály szerint (ennek
hiányában a határolt földterület hossza arányában) terheli őket a költség
Határvonalon álló fa (bokor, gyümölcse): egyenlő arányban illeti a szomszédokat (a terheket is így viselik)  ha valamelyik föld
rendeltetésszerű használatát gátolja: a földtulajdonos kérelmére közös költségen eltávolítják
Tilosban talált állat: az okozott kár megtérítéséig visszatartható
Szükséghelyzet: a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítás (több személynél az érdekeltség arányában) követelhető
(szükségtelen károkozás: a károkozótól kártérítés igényelhető)  esetei: élet, testi épség veszélyeztetése: tűrni kell az igénybevételt
(esetleges károkozást) / vagyon fenyegetettségekor: a fenyegető kár nagyobb legyen, mint amit a földtulajdonosnak okoznak
Közérdekű használat: tűrni kell az időleges használatot (esetleg használati jog szerzését, egyéb korlátozást)  hatása:
kártalanítást követelhet / ha a rendeltetésszerű használatot megszünteti (jelentősen akadályozza): az ingatlan megvásárlását vagy
kisajátítását kérheti
Túlépítés: a szomszéd választása szerint követelheti (de a bíróság másképp is dönthet, kivéve, ha az ellen mindkét fél tiltakozik):
használatért és értékcsökkenésért való kártalanítást / a beépített részt vásárolja meg (ha a föld megosztható) / az egész földet
vásárolja meg: ha a fennmaradó rész használhatatlanná vált, a földdel kapcsolatos jog (foglalkozás) gyakorlása lehetetlen (túl
költséges) lett / rosszhiszemű túlépítésnél vagy időben tiltakozás esetén (az építő a saját földjét és az épületet bocsássa a szomszéd
tulajdonába - a gazdagodást meg kell téríteni- / bontsa le az épületet (ha ez az okszerű gazdálkodást nem sérti) a saját költségén
5
(de elviteli joga van!)
A rendelkezési jog kizárása
(korlátozása)
Ha az épület tulajdonosa a földtulajdonos: az épület csak a földdel együtt
adható el (terhelhető meg)
Elidegenítési vagy terhelési tilalom:
Jogszabály vagy bírósági
határozat alapján 
ellenkező szerződés
semmis
Szerződéssel: csak a tulajdonjog átruházásakor és
csak jog biztosítékául (ezt a jogot is be kell
jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba)  az ez
elleni szerződés vagylagosan akkor semmis, ha
bejegyzik az
ingatlannyilvántartásba
a rendelkezési
jogot alapító
személy
rosszhiszemű
volt
ellenérték
nélküli volt a
szerzés
6
A tulajdonjog védelme
Birtokvédelem:
önhatalmúlag is megakadályozhatja a beavatkozást
Birtokper:
jogellenes beavatkozás
megszüntetésére vagy
birtokba való visszakerülés
céljából
7
A szerződés megkötése és létrejötte
A szerződési akarat és kifejezése:
a) minden lényeges kérdésben egyezőnek kell lenni
az akaratnak és ezekben meg is kell állapodni (nem
kell megállapodás, ha jogszabály rendezi)
b) együttműködési kötelezettség (már a
szerződéskötés előtt tájékoztatási kötelezettség van
stb.)
c) szerződéskötési kötelezettség: ha van, akkor ha a
felek nem állapodnak meg: a bíróság létrehozhatja
és tartalmát megállapíthatja (ezzel létrejön a
szerződés), kivéve, ha
a kötelezett bizonyítja, hogy nem tud teljesíteni
nemzetgazdasági érdekből elmaradhat (illetve ezen
okból módosítható stb.)
d) ha nem lényeges kérdést nem rendeznek (és
jogszabály sem rendezi): a bíróság ezt a részét
megállapíthatja (a forgalmi szokások alapján)
e) a szerződés értelmezése: ahogy a másik fél
értelmezhette a
nyilatkozó feltehető akaratára és
a szavak általános jelentése alapján
A joglemondás nem értelmezhető kiterjesztően
f) az egyezkedések során tett nyilatkozatok: nem
kötik a felet (kivéve előszerződés, ajánlati kötöttség)
A szerződés létrejötte:
a) ajánlati kötöttség: fennáll (kivéve, ha kikötötte, hogy nincs kötve az
ajánlatához)  kötöttségi idő: ha az ajánlattevő nem határozta meg:
jelenlevők között / telefonon tett ajánlat: nyomban megszűnik, ha nem
fogadják el
távollevőnek tett ajánlat: a válasz rendes körülmények között való
megérkezésének idejéig
b) felhívás ajánlattételre: a jogosult azt, akit szerződéskötési kötelezettség
terhel (adatok közlésével, okiratok megküldésével)  a kötelezettnek 30
napon belül ajánlatot kell tennie (kivéve: ha visszaküldi hiánypótlásra 
15 napon belül ismét felhívás ajánlattételre stb.)
c) létrejötte: a kötöttségi időn belül pozitív válasz érkezik  ha változással
érkezik válasz: mintha új ajánlat lenne stb.
d) létrejöttének helye: ahol elfogadták (távollevők között: az ajánlattevő
lakhelye / székhelye) e) a szerződési nyilatkozat hatálya (előtte
visszavonható):
szóban tett nyilatkozat: a másik fél tudomásulvételével
írásban (távirati úton): a másik félhez való megérkezéskor
ha mindkét fél gazdálkodó szervezet: a létrejöttéig az ellenszolgáltatást
(díj, vételár) vállaló fél visszavonhatja a másik fél költségeinek
megtérítésével
f) ha elkésik az elfogadó nyilatkozat: erről az elfogadót haladéktalanul
tájékoztatni kell (különben a szerződés létrejön)
g) ha létrejöttéhez 3. személy beleegyezése / hatósági jóváhagyás szükséges:
ezek megtörténtéig nem jön létre a szerződés, de kötve vannak a
nyilatkozatukhoz (kivéve, ha határidőn belül nincs beleegyezés /
jóváhagyás)  ha beleegyezik / jóváhagyja: a megkötésig visszamenőleg
8
érvényes, különben érvénytelen
A szerződés alakja
Általában alaki kötöttség nélkül tehető (szóban, írásban, ráutaló
magatartással)
Nyilatkozattétel elmulasztása: akkor számít elfogadásnak, ha
jogszabály így rendelkezik
a felek így állapodtak meg
Kikötött alakiság
(ilyenkor megszüntetni / felbontani is csak így lehet, kivéve, ha a
felek egyező akaratának felel meg):
ha jogszabály köti ki:
felek kötik ki: csak akkor az
megsértése esetén a szerződés
érvényesség feltétele, ha ezt
semmis (pl. ingatlan
kifejezetten kikötik (de a
átruházása)
teljesítéssel érvényessé válik)
9
Az okiratok fajtái
Magánokirat
Közokirat
Teljes bizonyító erejű magánokirat:
nyilatkozat megtételét (elfogadását,
magára kötelezőnek elismerését)
tanúsítja, ha
Teljes bizonyító erejű közokirat:
bíróság, közjegyző, más hatóság
ügykörében kiállított okirat 
tanúsítja:
sajátkezűleg
írta és aláírta
két tanú igazolja az okiraton, hogy maga írta alá
(sajátjaként ismerte el)
bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített az
aláírás (kézjegy) vagy
a gazdálkodó szervezet az üzleti körében
szabályszerűen állította ki (az erről kiállított
másolat is ilyennek tekintendő)
Bizonyító erejét csak akkor kell
bizonyítani, ha az ellenfél vagy a bíróság
kétségbe vonta.
Vélelem: ha az aláírás valódi, akkor
az ellenkező bizonyításáig az azt megelőző
szöveg is valódi (kivéve, ha az okirat rendellenes
vagy hiányos).
a
benne foglalt intézkedést (határozatot)
a benne foglalt adatok (tények) valódiságát
a benne foglalt nyilatkozatok megtételét, annak
helyét, idejét
Ezzel egyenértékű a hitelesített másolat is.
A teljes bizonyító erejű közokirat az
ellenkező bizonyításáig valódi 
ellenbizonyítás: csak ha a törvény nem zárja ki
(nem korlátozza)
Külföldi közokirat: nemzetközi
megállapodás hiányában a külképviseleti
hatóságnak hitelesítenie kell.
10
A feltétel és az időhatározás
Fajtái:
Felfüggesztő feltétel: a feltétel
beálltától kezdve hatályos a
szerződés
Bontó feltétel: a feltétel beállta
esetén megszűnik a szerződés
A feltétel semmissége: részleges érvénytelenséget okoz az
érthetetlen
ellentmondó jogellenes vagy
lehetetlen
feltétel
A felek cselekvési korlátja:
nem lehet tenni semmit, ami a
feltétel esetén a másik jogát
sérti (a 3. személy jóhiszeműen
és ellenérték fejében szerzett
jogát ez nem érinti)
a feltételre nem alapíthat jogot,
aki azt felróhatóan maga idézte
elő
11
A semmisség
Bárki határidő nélkül hivatkozhat rá
Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi
kellékeinek megfelel (és ez a felek akaratával
megegyezik): az a szerződés érvényes
Gazdálkodó szervezetek egymás közötti semmissége
általában orvosolható
12
A megtámadhatóság
A megtámadással a megkötésre visszamenőleg érvénytelen
A megtámadásra jogosult:
a sérelmet szenvedett fél
akinek ehhez törvényes érdeke fűződik
Közlése: egy éven belül (kifogás útján később is), írásban a másik féllel  ha
eredménytelen: bíróság előtt lehet (haladéktalanul)
A megtámadási határidő (egy év) kezdete:
tévedés, megtévesztés
felismerése
kényszerhelyzet megszűnése
(jogellenes fenyegetésnél)
az első részlet
teljesítésekor illetve a
teljesítéskor (feltűnő
aránytalanságnál) illetve
ha kényszerhelyzetben is
volt: ennek
megszűnésekor
A megtámadás jogának megszűnése:
ha a határidő megnyílta után
írásban megerősíti a szerződést
a megtámadásról egyébként írásban
13
lemond
Eljárás érvénytelen szerződés
esetén
In integrum restitutio: a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása 
ha nem lehet: a határozathozatalig
hatályossá nyilvánítható
érvényessé nyilvánítás: az aránytalan előny kiküszöbölésével (ez nem
egyezik a forgalmi értékkel, csak a továbbra is fennmaradó eltolódás már
ne legyen aránytalan)  a szerződő felek úgy felelnek a
szerződésszegésért, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna
A helyreállítás esetén a visszatérítés kérdésében rendelkezni kell, de
a sérelmet szenvedő fél mentesíthető uzsorás
szerződésnél a visszatérítés alól, ha az súlyos terhet
jelentene neki (még részletfizetés esetén is)
uzsorás szerződésnél a sérelmet okozó fél
mindenképpen köteles a kapott szolgáltatást
visszatéríteni
Állam javára való megítélés (rendszerint pénzben): ügyészi indítványra, ha
tiltott / jó erkölcsbe ütköző / megtévesztő / jogtalanul
fenyegető / egyéb csalárd módon eljáró félnek járna
vissza
uzsorás szerződésnél meg kell ítélni!
Felelősség 3. személlyel szemben az érvénytelen szerződésért: aki az érvényességben jóhiszeműen bízott, a
kárának megtérítését követelhet:
általában a felektől
ha az egyik fél magatartására vezethető vissza az
érvénytelenség: a másik felet nem marasztalják
(kivéve, ha rosszhiszemű volt, mert akkor csak az
14
felel)
A kötbér
A kötbér a szerződést biztosító mellékkötelezettség
A fél kikötheti a fizetését, ha a másik fél olyan okból, amiért felelős
nem teljesít (ennek érvényesítése
kizárja a teljesítés követelését)
nem szerződésszerűen teljesít
(késedelem, hibás teljesítés) 
ilyenkor teljesíteni kell
Csak írásban köthető ki (kamat kikötése semmis)
A jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel / ha felmerült: a kötbér
feletti kárt is követelheti
A túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti (számottevő kár nem
keletkezett, felróhatóság foka stb. alapján)
Pénztartozás késedelmességére kikötött kötbér: ld. késedelmi kamat szabályai
Bírósági úton nem érvényesíthető követelést biztosító kötbér sem
érvényesíthető bírósági úton
15
A jótállás
Meghatározása:
jogszabály (legkisebb kötelező mértéket is)
a felek
Szigorúbb felelősség (de ugyanazok a jogok, mint a szavatosságnál  azt is érvényesítheti helyette)
Mentesülés a jótállás alól: bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett
Jótállási idő kezdete: a teljesítéssel (amíg javítják: meghosszabbodik)
Egyik jótállási jogról a másikra áttérhet
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási kötelezettség (151/2003. sz. Kr.):
eltérés a rendelettől: csak a vásárló javára lehetséges;
a jótállási kötelezettség a szolgáltatás nyújtására kötelezettet (a forgalmazót) terheli, a jótállási jogokat a
fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti (a fogyasztó);
1 év a jótállási idő  a határidő kezdete: az átadás napja / az üzembehelyezés napja, ha az eladó helyezi
üzembe;
kicserélés: az átadás utáni 3 napon belüli meghibásodásnál kötelező;
rögzített / 10 kg-nál súlyosabb / tömegközlekedési eszközön nem szállítható dolognál ki kell mennie a
forgalmazónak a helyszínre;
jótállási jegyet kell adni (forgalmazó neve és címe; fogyasztási cikk megjelölése; gyártó és importáló
megjelölése; jótállási jogok és azok érvényesítésének feltételei; vásárlás/üzembe helyezés időpontja);
a rendelet melléklete felsorolja azokat a termékeket, amelyek esetén jótállást kell vállalni: bizonyos termékek
értékhatár nélkül (pl. hűtő, telefon, gépjármű) / bizonyos termékek 10.000 Ft. felett (pl. tv, számítógép) 16
A hibás teljesítés és a
kellékszavatosság fogalma
Hibás teljesítés:
ha a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak és a kötelezett
által szolgáltatott dolog nem felel meg a törvényben /
szerződésben foglaltaknak
a hibás teljesítés hatása: a szavatossági jogok
(át lehet térni a jogosult költségére, ha a kötelezett magatartása
adott okot az áttérésre)
Kellékszavatosság:
a kötelezett szavatol, hogy a teljesítéskor a dologban megvannak
a törvényi / szerződési tulajdonságok  ha a jogosult ismerte a
hibát a szerződéskötéskor: a kötelezett mentesül a szavatossági
17
felelősség alól
A szavatossági jogok
Kijavítást követelhet a jogosult  ha a kötelezett nem vállalja / megfelelő határidőre nem végzi
el: a jogosult a kötelezett költségére kijavíthatja (kijavíttathatja)
Árleszállítást követelhet a jogosult
Kicserélés:
a jogosult követelésére: fajta és mennyiség szerinti szolgáltatásnál, kivéve, ha a kijavítás rövid
idő alatt (8 nap) / értékcsökkenés nélkül (= a hibátlan áruhoz képest nem csökkent értékű) / a
jogosult érdekének sérelme nélkül lehetséges;
a kötelezett választása szerint: ha ez a jogosult érdekét nem sérti;
a kicserélés módja:

egyidejűleg átadja a kicserélni kívánt dolgot  kivétel: ha a kötelezett nem ad érte
rögtön cseredarabot: detentio (visszatartási joga van a jogosultnak az ellenszolgáltatás arányos
része tekintetében a kijavítás / kicserélés tartamára) / szállító: meg kell előlegeznie a cseredarabot
és majd ha a kereskedő a fogyasztóktól visszakapja a hibás termékeket, akkor kapja azokat meg;

nem dolog szolgáltatásánál: újból kell teljesíteni;
A jogosult elállási joga: ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt (a teljesített árat kérheti 
időközbeni áremelkedés stb.: csak kártérítés)  pl.:
a hiba nem javítható ki;
a kötelezett nem vállalja a hiba kijavítását;
18
nem lehet a hibát megfelelő módon (ld. idő + értékcsökkenés + érdekmúlás) kijavítani
A szavatossági igény
érvényesítésének határideje
Határidő:
6 hónap (a teljesítéstől számítva): a kijavítással meghosszabbodik + kicserélésnél: a dologra
(dologrészre) újból kezdődik
kötelező alkalmassági idő tartama (a dolog használhatóságának hatósági előírás, szabvány,
műszaki előírás általi meghatározása), ha ez 6 hónapnál kevesebb és ezt a jogosulttal megfelelő
módon (a szerződésben, terméken feltüntetve stb.) közölték
állat szolgáltatása: 60 nap (1 év jogvesztő)
fogyasztói szerződés: legalább két év (használt dolognál kiköthető legalább egy év is)
Jogvesztő határidő (pl. menthető okból nem tudta a hibát felismerni):
1 év
tartós használatra rendelt dolognál vagy
fogyasztói szerződésnél 3 év
 de ugyanolyan jogalapból származó igénnyel szembeni kifogásként a határidő eltelte után is
érvényesíthető
19
A hibás teljesítésből eredő kár
megtérítése
Az általános felelősség szerint lehetséges (kimentés: a
kötelezett úgy járt el, ahogy az adott helyzetben
elvárható)
A szavatossági igény érvényesítése mellett / helyett is
lehet (helyett: ha bizonyítja, hogy a szavatossági időn
belül nem ismerhette fel)
Határideje: általános elévülési idő
A kár bekövetkezhetett akár a dologban, akár azon
kívül is
20
A bankgarancia
Bizonyos feltételek bekövetkezésére kiköthető:
esemény beállta /
okmányok benyújtása stb.
elmaradása
A bank meghatározott összeg erejéig fizet a
kedvezményezettnek
21
A szerződés megszegésének
esetei
A kötelezett
késedelme
A jogosult
késedelme
A teljesítés
A teljesítés
lehetetlenné megtagadása
válása
22
A kötelezett késedelme
Mikor esik késedelembe:
ha a szerződéses vagy a szolgáltatás rendetetéséből
következő teljesítési idő eredménytelenül eltelt
ha nincs teljesítési idő: ha a jogosult felhívására nem
teljesít
Mikor kell megtérítenie:
ha nem tudja kimenteni a késedelmét (kimenti: ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt
el...)
Mit kell megtérítenie:
a jogosultnak a késedelemből eredő
kárát
felelős a szolgáltatás tárgyában a
késedelem alatt bekövetkezett
károkért (kivéve, ha bizonyítja, hogy
késedelem hiánya esetén is
bekövetkeztek volna)
pénztartozás: ha egyébként
kamatmentes: a késedelemtől a
jegybanki alapkamat jár / ha volt
kamat egyébként is: a
késedelemtől kezdve a jegybanki
alapkamat 1/3-ával több jár (de
legalább az alapkamat)
A jogosult jogai:
(függetlenül a késedelem kimentésétől)
követelheti a teljesítést vagy
elállhat (az átadásig illetve átvételig), ha a teljesítés
nem áll érdekében: meghatározott időpontban lett
volna csak esedékes (ld. felek megállapodása, dolog
23
rendeltetése) / utólagos teljesítésre is adott megfelelő
határidőt és a kötelezett ezt mulasztotta el
A jogosult késedelme
Mikor esik késedelembe:
ha nem fogadja el a
szerződésszerűen felajánlott
teljesítést (ugyanígy, ha fajta és
mennyiség szerinti
szolgáltatásnál megjelölték az
adott dolgot / elkülönítették a
többitől)
ha elmulasztja a kötelezett
teljesítéséhez szükséges
intézkedést, nyilatkozatot
ha a nyugtát nem állítja ki / az
értékpapírt nem adja vissza
(ez nem érinti az
esedékességet, de kizárja a
kötelezett egyidejű
késedelmét)
Hatásai:
ha nem tudja kimenteni a késedelmét (nem
bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása
érdekében úgy járt el...): meg kell térítenie a
kötelezettnek a késedelemből eredő kárát
kimentéstől függetlenül:
köteles a felelős őrzés költségeit megtéríteni;
viseli a dolog megsemmisülésének
(elvesztésének, megrongálódásának) veszélyét;
késedelme idejére kamatot nem követelhet;
kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét;
24
A teljesítés lehetetlenné válása
Felelősség: megszűnik a szerződés és attól függően, hogy melyik fél felelős a
lehetetlenülés okáért:
ha egyik sem felelős: az
okról tudomást szerző
köteles a másik felet
haladéktalanul értesíteni 
ha elmulasztja: felel az
ebből eredő kárért
ha a kötelezett felelős: a
jogosult kártérítést
követelhet a teljesítés
elmaradása miatt
ha a jogosult felelős:
a kötelezett szabadul a
tartozása alól;
a kötelezett követelheti
a kárának megtérítését
Vagylagos szolgáltatás lehetetlenülése:
a szerződés a többi szolgáltatásra
korlátozódik
ha a választásra nem jogosult fél felelős a
lehetetlenülésért: a másik fél választhat:
a többi lehetséges szolgáltatás közül vagy
a lehetetlenné válás következményeit
(szerződés megszűnése + kártérítés)
Maradvány: ha a lehetetlenné vált szolgáltatás maradványa a kötelezett birtokában
25
marad / kárpótlást kapott: a jogosult ezt részleges ellenszolgáltatás fejében követelheti
A teljesítés megtagadása
Ha a kötelezett jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést,
a jogosult választhat
a késedelem és
a lehetetlenülés
következményei között
26
A szerződésszegés közös
szabályai
Ki nem zárható felelősség:
szándékosan (súlyos gondatlansággal), bűncselekménnyel, életet
(testi épséget, egészséget) károsító szerződésszegésért
jogi személy  kivéve:
jogszabály megengedi;
ha a hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése
(egyéb előny) kiegyenlíti
Az igénybe vett más személy magatartásáért az igénybe vevő felel
Ha a szerződésszegésről tudva a jogosult átveszi a dolgot: csak akkor támaszthat igényt a szerződésszegés miatti kárért, ha ezen
jogát fenntartotta
Osztható szolgáltatásnál való szerződésszegés: csak ezen részre vonatkozóan érvényesül a szerződésszegésért való felelősség
(kivéve: a jogosult az egész szerződésre érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy ezek után az egész szerződés nem áll érdekében)
Oszthatatlan szolgáltatásnál: az egy részre beálló szerződésszegés az egész szolgáltatásra kihat  ugyanígy:
jogi oszthatatlanságnál (ld. felek megállapodása);
tartozékkal kapcsolatban;
ha a felek pótalkatrész (póttartozék) egyidejű szolgáltatását is kikötötték
A szerződésszegésért való felelősség, a kártérítés mértéke: ld. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség (de a kártérítés
csak akkor mérsékelhető, ha jogszabály megengedi)
A szerződési igények kötelező érvényesítése: ha az ellenszolgáltatást (legalább részben) állami költségvetésből fedezik (pl.
beruházás támogatása):
a jogosult eltekinthet az igényérvényesítéstől, ha meggyőződött
róla, hogy a kötelezett nem felelős a szerződésszegésért vagy a
szerződésszegés jelentéktelen
ha kötelező az igényérvényesítés és a jogosult azt nem
érvényesíti: a pénztartozásokat a költségvetési pénzintézet az
27eláll,
állam javára érvényesítheti (ugyanígy, ha a jogosult
egyezséget köt vagy a per szünetelés folytán megszűnik)
A szerződés megszűnésének
esetei
A szerződés
megszüntetése a
felek akaratából
A szerződés
megszűnése a
felek akaratán
kívül
Engedményezés
Tartozásátvállalás
28
A szerződés megszüntetése a
felek akaratából
Közös megegyezéssel:
Megszüntetés: jövőre nézve (ex nunc)  további
szolgáltatással nem tartoznak:
a már nyújtott szolgáltatás pénzbeli egyenértékét kell
megadni;
ha volt pénzbeli szolgáltatás és nem kapta meg érte az
ellenszolgáltatást: visszajár a pénzbeli szolgáltatás
Felbontás: visszamenő hatállyal
(ex tunc)  a szolgáltatások
visszajárnak
Egyoldalúan:
Felmondás: megszüntető hatályú
(ex nunc), egyoldalú nyilatkozat 
ha nem azonnali hatályú: a
felmondási idő elteltével szűnik
meg a szerződés
Elállás: felbontó hatályú (ex tunc) egyoldalú nyilatkozat:
alapja: szerződés vagy jogszabály;
tartalma: elállás oka és jogcíme  jogcím: szerződésszegés
miatt (pl. késedelem, hibás teljesítés) / szerződésszegéstől
függetlenül (pl. hatósági árváltozás);
az elállás joga bánatpénz ellenében is kiköthető (ha túlzott
mértékű, a bíróság mérsékelheti);
nem gyakorolhatja a szerződéses elállást, aki a már kapott
szolgáltatást nem tudja visszaszolgáltatni
29
A szerződés megszűnése a felek
akaratán kívül
Egyesülés (confusio):
egy személy lesz a jogosult és a kötelezett (ez a 3. személy jogát és kötelezettségét nem
érinti)
Halál:
csak ha személyhez fűződő volt a szolgáltatás, akkor szünteti meg a szerződést
Elévülés
Engedményezés
Tartozásátvállalás:
ha valaki átvállalja más tartozását: kérnie kell a jogosult hozzájárulását  ha
megadja: ő lesz a kötelezett  a kötelezett jogai illetik meg (de a korábbi kötelezett
követeléseit nem számíthatja be a jogosulttal szemben); ha megtagadja: köteles a
kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy lejáratkor teljesíteni tudjon;
30
kezesség, zálogjog: a kezes (zálogkötelezett) hozzájárulása hiányában megszűnik
Az elévülés
Ideje:
(nem hosszabbítható meg) főszabály: 5 év (ha jogszabály másként nem
rendelkezik  ld. pl. kellékszavatosság: 6 hónap); a felek írásban rövidebb
határidőben is megállapodhatnak (ha egy év alatti: írásban legfeljebb egy évre
meghosszabbítható); jogvesztő határidő: ha menthető okból nem tudja érvényesíteni:
az akadály megszűnésétől számított 1 év (1 év alatti elévülési időnél 3 hónap)
Összefüggés a mellékkötelezettséggel: a főköveteléstől függő mellékkövetelések a
főköveteléssel együtt elévülnek; a főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a
főkövetelés elévülését nem érinti;
Az elévülés hatása: a követelés bírósági úton nem érvényesíthető; az azt biztosító
kézizálogból történő kielégítést nem akadályozza;
Az elévülés kezdete: a követelés esedékessé válása;
Az elévülés megszakítása (újból kezdődik az elévülés): a teljesítésre irányuló írásbeli
felszólítás (ugyanígy a perbehívás is, ha arról a perbehívott tudomást szerez, mégha
nem is lép perbe); a követelés bírósági úton való érvényesítése  ha itt végrehajtható
határozatot hoznak: ezután már csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az
elévülést; a követelés megegyezéssel való módosítása; a tartozásnak a kötelezett
31
részéről való elismerése
Az engedményezés
A jogosult
szerződéssel átruházhatja a követelést (engedményezés), kivéve:
személyhez kötött követelés; jogszabály kizárja;
Értesíteni kell róla a kötelezettet (az értesítésig az engedményezőnek is, utána csak az
engedményezettnek teljesíthet);
Az engedményest megilleti a zálogjog, kezesség is;
Az engedményezés megszakítja az elévülést;
A kötelezett érvényesítheti az engedményessel szemben is az engedményezéskor az
engedményezővel szemben fennállt jogalapon keletkezett kifogásokat
(ellenköveteléseket);
Az engedményező az engedményessel szemben kezesként felel a kötelezett
szolgáltatásáért (az engedményezés ellenértékének mértékéig), kivéve: kifejezetten
bizonytalan követelésként ruházta át / kizárta a kezesi felelősséget / jogszabály
(hatósági rendelkezés) alapján létrejött engedményezésnél csak kifejezett rendelkezés
esetén lesz kezes
32
Az adásvétel
Fogalma: Ptk. 365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a
dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
A felek jogai és kötelességei:
Vevő
Eladó
Főkötelezettség:
a dolog
tulajdonjogát a
vevőre átruházni
a dolgot a vevő
birtokába adni
Mellékkötelezettségek és jogok:
tájékoztatási kötelezettség: a
dolog lényeges tulajdonságai; a
dologgal kapcsolatos
követelmények  pl. jogok,
terhek
költségviselés: az átadással és
az INY-i állapot rendezésével
kapcsolatos költségek
a tulajdonjogot a szerződés
megkötésekor írásban, a vételár
kiegyenlítéséig fenntarthatja 
a vevő nem idegenítheti el, nem
terhelheti meg (ez 3. személy
jóhiszeműen szerzett jogát nem
érinti)
Főkötelezettség:
vételár
megfizetése
a dolog
átvétele
Mellékkötelezettségek és jogok:
költségviselés: szerződéskötés
költségei + tulajdonátruházási
illeték + átvétel költségei + INY-ba
bejegyzés költségei
ha a tulajdonszerzés előtt birtokba
lép: szedi a hasznokat + viseli a
terheket és a másra át nem
ruházható kárt
33
Az adásvételre vonatkozó egyéb szabályok
Az adásvétel tárgya:
minden dolog, amely nincs a forgalomból kivonva
Az ingatlan adásvétel speciális szabályai:
Feltételei:
írásban (mindkét fél írja alá  közokirat / ügyvéd
által ellenjegyzett magánokirat / közjegyző által
hitelesített aláírás)
felek megjelölése
ingatlan megjelölése
vételár megjelölése (illetve, hogy ingyenes)
átruházási szándék kitűnjön belőle
Vételár:
ha piaci árat kötöttek ki: a teljesítés helye szerinti
piac teljesítés idején levő középára
súly szerinti vételár: nettó súlyra vonatkozik
Szavatosság a tulajdon átruházásért és tehermentességért:
átruházási akadály esetén: ha 3. személy gátolja a vevő tulajdonszerzését: fel kell hívnia az eladót, hogy
határidőn belül hárítsa el az akadályt vagy adjon biztosítékot  ha nem teszi: elállhat a vevő (kiadja a 3.
személynek vagy visszaadja)  ekkor kártérítést követelhet (de ha az eladó jóhiszemű volt, akkor csak a
szerződés megkötéséből eredő károkat kell megtérítenie)
tehermentességi hiba: ha 3. személy joga korlátozza a vevő tulajdonjogát: megfelelő határidő kitűzése a
tehermentesítésre és addig az ehhez szükséges összeget visszatarthatja  ha az eladó nem tehermentesít: a
visszatartott összegből a vevő tehermentesít  ha ez lehetetlen / túl költséges / nem akarja tehermentesíteni:
elállhat (+ kártérítés) / átvállalhatja a terhet (+ vételárcsökkentés)
 ezek a jogok nem illetik meg a vevőt, ha tudott a szerződéskötéskor a teherről (kivéve: mégis megilletik, ha az
eladó jótállott a tehermentességért / jelzálogért az eladó mindenképpen szavatol)
Csere:
dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása  adásvétel szabályai
34
Az adásvétel különös nemei
Megtekintésre vétel:
az eladó határidőt ad, hogy a vevő nyilatkozzon (kell-e a dolog)  a nem nyilatkozik: a szerződés hatálytalan
Próbára vétel:
átveszi a dolgot a vevő  ha a vevő határidőre nem nyilatkozik: a szerződés hatályos (a felismerhető hibákért az eladó nem
szavatol)
Minta szerinti vétel:
a vevőnek fel kell mutatni a mintát, hogy a szolgáltatott dolog annak megfelel-e (itt minden hibáért felel az eladó)
Elővásárlási jog (csak írásban!):
ha a tulajdonos ajánlatot kap, ezt az elővásárlásra jogosulttal közölnie kell (kivéve: ha ismeretlen helyen van vagy a közlés
számottevő késedelemmel járna)  ha elfogadja az ajánlatot: az elővásárlásra jogosult a vevő / ha nem fogadja el vagy nem
nyilatkozik: a 3. személy a vevő
ha bejegyzik az elővásárlási jogot az INY-ba: mindenkivel szemben hatályos
át nem ruházható az elővásárlási jog, az örökösökre sem száll át
a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot
Visszavásárlási jog (csak írásban, az adásvételi szerződéssel egyidejűleg köthető ki)  max. 5 éven belül, ha nyilatkozik az eladó:
övé ismét a dolog az eredeti vételáron (de ebből lejön az értékcsökkenés és hozzáadódnak a hasznos ráfordítások)
Vételi jog (opció): csak írásban (dolog + vételár megjelölése):
a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja
ha határozatlan időre kötik: 6 hónap alatt megszűnik (egyébként itt is max. 5 év)
a bíróság mentesítheti a tulajdonost a körülmények lényeges változása esetén az eladási kötelezettség alól
Részletvétel:
több részletben fizetnek, de a dolgot már a teljes összeg kifizetése előtt átadják a vevőnek
az eladó írásban kiköthet (a részlet meg nem fizetésére  az első esetben csak akkor, ha előtte határidővel felhívta a részlet
fizetésére) elállási jogot (ilyenkor a vevő használati díjat fizet; emellett meg kell térítenie a rendeltetésellenes használatból eredő
költségeket ) / részletkedvezmény megvonási jogot
35
a dolog elpusztulásának (értékcsökkenésének) veszélye: az átadás után a vevő viseli
Ingó
adásvételi
szerződés
(minta) 1
36
Ingó
adásvételi
szerződés
(minta) 2
37
Ingatlan
adásvételi
szerződés
(minta) 1
38
Ingatlan
adásvételi
szerződés
(minta) 2
39
Ingó
csereszerződés
(minta)
40
Ingatlan
csereszerződés
(minta) 1
41
Ingatlan
csereszerződés
(minta) 2
42
A szállítási szerződés
Fogalma: Ptk. 379. § (1) Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött
későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát
megfizetni.
A minőség és amennyiség meghatározása a felek részéről:
Szabványra
műszaki
feltételre
más előírásra
mindkét fél
által ismert
szokványra
minta
szabályzatra
utalással
mintával
részletes
leírással
A megrendelő elállása:
a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni;
ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös
méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a
szerződést a jövőre nézve szünteti meg;
a szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább 3 nappal előbb értesíteni;
eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át;
a csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttósúly és darabszám szerint
átvenni;
minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye;
a megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles
haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő
alatt folyamatosan elvégezni;
fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez
szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni (különben ő felel az emiatt bekövetkező
károkért);
a megrendelő a dolgot az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldheti;
43
ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles erről a szállítót és a megrendelőt
haladéktalanul értesíteni
Szállítási
szerződés
(minta) 1
44
Szállítási
szerződés
(minta) 2
45
A vállalkozási szerződés általános szabályai
Fogalma: Ptk. 389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására,
üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj
fizetésére köteles
A felek jogai és kötelességei:
Megrendelő:
Vállalkozó:
Főkötelezettség:
tervezés
(elkészítés,
feldolgozás,
átalakítás, üzembe
helyezés,
megjavítás stb.)
Mellékkötelezettségek és jogok:
a felek megállapodása alapján részletes
ajánlatot kell készítenie (díj ellenében)
a munkát saját költségére végzi
alvállalkozót igénybe vehet: ha jogosan veszi
igénybe: úgy felel érte, mintha maga végezte
volna el / jogosulatlan igénybevétel: minden
olyan kárért felel, mely enélkül nem következett
volna be
értesítési kötelezettség: az eredményességet
vagy a kellő időben való teljesítést veszélyeztető
körülményről  ha nem értesít: kárfelelősség
(esetleg a tervező és a kivitelező egyetemlegesen)
a megrendelő utasításai szerint kell eljárnia,
de nem utasítható a munka megszervezése
tekintetében és nem tehető a munka terhesebbé;
célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás
(alkalmatlan anyag) esetén figyelmeztetnie kell
a megrendelőt (ha nem teszi: ebből eredő kárért
felel)  ha az fenntartja az utasítást (nem ad
megfelelő anyagot): a vállalkozó elállhat vagy a
megrendelő kockázatára elvégezheti a munkát
 ezt nem választhatja, ha jogszabályt vagy
hatósági rendelkezést (pl. környezetvédelem)
sért, avagy az élet- és vagyonbiztonságot
veszélyezteti
több vállalkozó köteles a munkát
összehangolni betakarás előtt a megrendelőt
értesíteni kell
Főkötelezettség
: szolgáltatás
átvétele és díj
fizetése
Mellékötelezettségek és jogok:
az esetleges ajánlatért díjat kell fizetnie, azt
szabadon felhasználhatja
utasítást adhat (kivéve: célszerűtlen vagy
szakszerűtlen illetőleg szabálytalan utasítás)
az alkalmas munkahelyt rendelkezésre kell
bocsátania (ha az általa megjelölt helyen kell
munkát végezni)  eddig megtagadhatja a
vállalkozó a teljesítést illetve a határidő letelte
után elállhat és e megrendelőt kárfelelősség terheli
több vállalkozó igénybevétele: az összehangolt
munkához szükséges feltételek biztosítása
a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot
ellenőrizheti  nem mentesül a felelősség alól a
vállalkozó, ha nem ellenőrzik / ha valamit a
vállalkozó betakar: az értesítése után a
megrendelő ellenőrizhet (ha nem teszi: az ő
költségére lehet csak kibontani)
bármikor elállhat (a vállalkozó kárának
megtérítése mellett): az átadás-átvétel előtt, de a
jövőre szünteti meg a bíróság, ha nem lehet az
eredeti állapotot helyreállítani (ilyenkor is
kártérítést kap a vállalkozó) / ha azért állt el, mert
nyilvánvaló, hogy a vállalkozó nem tud időben
teljesíteni és ez számára érdekmúlást jelent: a
vállalkozó fizet kártérítést / ha úgy látszik, hogy
46  ha
hibás lesz a teljesítés: határidőt kell kitűzni
eredménytelen: a hibás teljesítésből eredő jogok
gyakorolhatók
A vállalkozás egyéb szabályai
Próbák végzése: a teljesítés megállapításához (a feltételeket a megrendelő a vállalkozó
költségére biztosítja  a próbát a vállalkozó végzi el)
A vállalkozónak tájékoztatást kell adnia a felhasználásról, fenntartásról  addig a
díjat a részére nem kell kifizetni
A díj esedékessége: a vállalkozás teljesítésekor (a díjfizetésig a vállalkozót törvényes
zálogjog illeti meg a birtokába adott dolgokon)
A szerződés feletti szolgáltatások nyújtása:
megbízás nélküli ügyvitel szabályai
emellett feltűnő értékaránytalanság,
uzsorás szerződés stb. szabályai
A teljesítés lehetetlenné válása a felek felelőssége nélkül: ha a lehetetlenülés oka
mindkét fél / egyik fél
érdekkörében sem merült fel:
a díj arányos része jár
a vállalkozó
érdekkörében merült fel:
nem jár díj
a megrendelő
érdekkörében merült fel:
jár díj, de ebből levonható
a vállalkozó
költségmegtakarítása + a
máshol keresett / kereshető
47
díj
A vállalkozás speciális fajai
Fővállalkozás: összetett gazdasági-műszaki egység létrehozása  a vállalkozó köteles összehangolni a tevékenységüket,
szerződéseket kötni velük stb.
Építési szerződés: építési-szerelési munka vállalása 
a tervek fokozatosan is szolgáltathatóak, de ettől még a szolgáltatás oszthatatlan (kivéve: a felek oszthatóvá nyilváníthatják)
a többletmunkákat és a rendeltetésszerű használathoz szükséges munkákat köteles a vállalkozó elvégezni
a munka lefolyása: munkahely és kitűzött feladatok (azok jegyzékének) átadása  folyamatosan naplót vezetnek  átadásátvételi eljárás (átadás feltételei: befejezés + szerződésszerű felajánlás + elvonulás + birtokbavétel): jegyzőkönyvbe veszik a
hiányosságokat stb.  1 év után utófelülvizsgálati eljárás
Szerelési szerződés: technológiai szerelési munka elvégzése  átadás-átvétel: próbaüzemmel (30 nap):
a vállalkozó biztosítja a szakszemélyzetet, ha a berendezés gyártása is a tevékenységéhez tartozik
megrendelő: alapanyagok, műszerek stb. nyújtása
Tervezési szerződés: műszaki-gazdasági tervező munka elvégzése:
a tervet csak erre a célra használhatja fel a megrendelő
ha a kivitelezés a terv átadását követő 3 éven belül történik: a kivitelezéskor kezdődik a terv szavatossági jogok elévülése / ha 3 év
után kezdik: korszerűségi felülvizsgálat, esetleg újratervezés kell (újbóli díjért)
Kutatási szerződés: kutatómunka végzése  a felek megállapodása esetén eredménytelenségnél is jár díj  rendelkezési jog:
ha kiköti a megrendelő a rendelkezési jogát: ő rendelkezik vele (a vállalkozó csak belső használatra használhatja, nyilvánosságra
nem hozhatja stb.)
ha nem kötik ki a megrendelő rendelkezési jogát: a vállalkozó rendelkezik vele (és a megrendelő használhatja csak belső
használatra stb.)
alvállalkozó igénybevétele: csak a megrendelő hozzájárulásával
Utazási szerződés: az utazási iroda kötelezettségei (különben: díjcsökkentés + kártérítés):
utazás szervezése
az út egyes állomásain való tartózkodás
egyéb részszolgáltatások (szállás, étkezés stb.) nyújtása
48
Vállalkozási
szerződés
(minta) 1
49
Vállalkozási
szerződés
(minta) 2
50
Alvállalkozási
szerződés
(minta) 1
51
Alvállalkozási
szerződés
(minta) 2
52
A megbízás fő szabályai
Fogalma: Ptk. 474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
A megbízó utasításai és érdekei szerint kell eljárni
Ha a megbízás szerződéskötésre irányul: ennek alakisága a megbízásra is irányadó
A megbízott személyesen köteles eljárni  3. személy igénybevétele: a felelősség eltérő szabályai:
ha a megbízó hozzájárult / az ügy jellegéből következik: mintha maga járt volna el
ha károsodás megóvása végett szükséges: kiválasztása, utasításokkal ellátása és ellenőrzése terében úgy kell
eljárnia...
ha nem volt joga igénybe venni: minden kárért felel, mely az igénybevétel nélkül nem következett volna be
ha a megbízó jelölte ki a 3. személyt: nem felel a megbízott, ha utasításokkal ellátása és ellenőrzése terén úgy
járt el...
Célszerűtlen, szakszerűtlen megbízói utasítás: figyelmeztetni kell rá  ha fenntartja: a megbízó viseli a károkat
Tájékoztatási kötelezettség:
tevékenységéről, az ügy állásáról a megbízó kérelmére / egyébként is: ha pl. 3. személy igénybevétele
szükséges, a körülmények változása miatt az utasítást meg kell változtatni stb.
ha nem tudja időben értesíteni a megbízót az utasítástól eltérésről: utána kell haladéktalanul értesíteni
Díj: jár (kivéve: az ügy természete / a felek viszonya alapján ingyenes):
akkor is jár, ha nem vezet eredményre (csökkenthető olyan arányban, amilyen arányban miatta nem járt
sikerrel)
idő előtti megszűnés: arányos rész jár
utólag jár
Elszámolás: a megbízás megszűnésekor  a 3. személlyel szembeni kötelezettségvállalás alól mentesíteni kell a
53
megbízottat és a szükséges, hasznos költségeit megtéríteni  ezek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízottat
a rábízott vagyontárgyakra
A megbízás megszűnése.
A megbízás nélküli ügyvitel
A megbízás megszűnése:
teljesítés
valamelyik fél
felmondja (ez a jog csak folyamatos megbízásnál korlátozható): megbízó: bármikor, azonnali
hatállyal (de a kötelezettségekért helyt kell állnia) / megbízott: bármikor, de elég legyen az idő a helyettes
kiválasztására (ez sem kell a megbízó súlyos szerződésszegése esetén)  ha alapos ok nélkül mondja fel:
kártérítés (kivéve: ingyenes megbízás, ha elég volt a felmondási idő)
fél halála (jogi személy jogutód nélküli megszűnése)
a megbízó cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes / a megbízott cselekvőképtelen lesz
a megbízás tárgytalanná vált
Ha a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg (felmondás, halál, cselekvőképesség korlátozottsága): az új
megbízóig (stb.) el kell látnia a megbízottnak a feladatokat
A megbízás nélküli ügyvitel:
Helyénvaló: (ilyenkor a megbízott jogai illetik meg)
a másik érdeke és feltehető akarata szerint járt el
(különösen: károsodástól óvja meg)
életveszély, súlyosan fenyegető egyéb veszély, tartási
kötelezettség teljesítése: a kötelezett akarata ellenére is
Nem helyénvaló (vagy tudja, hogy idegen ügyet lát el):
nem jár díjazás
költségtérítés: a jogalap nélküli gazdagodás szabályai
szerint jár
felel azokért a károkért, amelyek a beavatkozása
nélkül nem következtek volna be
54
Szaktanácsadói
megbízási
szerződés
(minta) 1
55
Szaktanácsadói
megbízási
szerződés
(minta) 2
56
Könyvvizsgálói
megbízási
szerződés
(minta)
57
A versenyjogi tilalmak
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.
évi LVII. törvény alapján versenyjogi tilalmak:
A tisztességtelen verseny tilalma
A fogyasztói döntések tisztességtelen
befolyásolásának tilalma
A gazdasági versenyt korlátozó
megállapodás tilalma
(kartelltilalom)
A gazdasági erőfölénnyel való
visszaélés tilalma
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése
(fúziókontroll)
Versenyjogi tilalmak az Európai Unióban:
kartelltilalom
a
gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
fúziókontroll
58
A tisztességtelen verseny és a gazdasági
erőfölénnyel visszaélés tilalma
A tisztességtelen verseny tilalma:
a) tilos a versenytársak / fogyasztók
törvényes érdekeit sérteni vagy
veszélyeztetni, illetve az üzleti
tisztaságot megsérteni
b) tilos valótlan tény állításával
(híreszteléssel, hamis színben
feltüntetéssel) a versenytárs jó
hírnevét / hitelképességét sérteni
vagy veszélyeztetni
c) tilos az üzleti titok tisztességtelen
megszerzése, felhasználása,
jogosulatlanul mással közlése /
nyilvánosságra hozatala
d) tilos mást felhívni, hogy 3.
személlyel a gazdasági kapcsolatot
felbontsa / ennek létrejöttét
megakadályozza
e) tilos a versenytárséhoz hasonló
árujelzőt használni
f) tilos a versenyeztetés (árverés,
tőzsdei ügylet) tisztaságának
megszegése
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma:
a) tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni  különösen:
tisztességtelen vételi / eladási ár, más indokolatlan előny kikötése
termelés (forgalmazás, fejlesztés) fogyasztó kárára való korlátozása
indokolatlanul nem üzletik kapcsolatba lépni
másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny céljából befolyásolni
árut indokolatlanul a forgalomból kivonni, visszatartani (áremelés stb.
céljából)
árukapcsolás
üzletfelek indokolatlan megkülönböztetése
a versenytársak kiszorítása érdekében túlzottan alacsony árat
alkalmazni
a piacra lépés más módon való akadályozása
versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzet teremtése
b) gazdasági erőfölényben van:
áruját helyettesítő más árut nem (csak lényegesen kedvezőtlenebb
feltételekkel) lehet beszerezni
az általa rendelt árut másnak nem (csak lényegesen kedvezőtlenebb
feltételekkel) lehet eladni
gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevője nélkül is folytathatja
59
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának és a
gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak a tilalma
A fogyasztói döntések tisztességtelen
befolyásolásának tilalma:
a) tilos a fogyasztókat (megrendelő, vevő,
felhasználó) megtéveszteni:
áru ára, lényeges tulajdonsága körében
való valótlan / megtévesztő tény állítása
stb.
a jogszabályi / szokásos
követelményeknek való meg nem felelés
(avagy szokásostól eltérő használati mód)
elhallgatása
áru értékesítésével forgalmazásával
összefüggő, megtévesztésre alkalmas
tájékoztatás
különösen előnyös vásárlás hamis
látszatának keltése
b) tilos a fogyasztó választási szabadságát
indokolatlanul korlátozni (pl. áru, ajánlat
valós megítélésének, más áruval való
összehasonlításnak a megnehezítése)
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma
(kartelltilalom):
a) tilos a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását,
torzítását célzó megállapodás  pl.:
vételi és eladási árak, egyéb feltételek meghatározása
előállítás, forgalmazás, fejlesztés, befektetés korlátozása
(ellenőrzés alatt tartása)
beszerzési források felosztásának, köztük való választásnak a
korlátozása
piac felosztása, értékesítés kizárása stb.
versenyeztetési összejátszás
piacra lépés akadályozása
azonos értékű / jellegű ügyek tekintetében az üzletfelek
megkülönböztetése
a szerződéskötést a szerződés tárgyához nem tartozó
kötelezettségtől teszik függővé
b) nem esik korlátozás alá
a csekély jelentőségű korlátozás (a felek üzleti részesedése a
piacon 10 % alatti) egymástól függő vállalkozások (egyik a másikat
/ mindkettőt egy 3. vállalkozás irányítja) közötti korlátozás
c) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyedi kérelem alapján
mentesíthet a fenti korlátozások alól (gazdaságilag indokolt célból)
60
 ezt később visszavonhatja
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése
Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha
két vagy több előzőleg egymástól
független vállalkozás összeolvad,
vagy egyik a másikba beolvad, vagy a
vállalkozás része a vállalkozástól
független másik vállalkozás részévé
válik
egy vállalkozás vagy több
vállalkozás közösen közvetlen vagy
közvetett irányítást szerez további
egy vagy több, tőle független
vállalkozás egésze vagy része felett
több egymástól független
vállalkozás közösen hoz létre
általuk irányított olyan
vállalkozást, amelyben korábban
végzett azonos vagy egymást
kiegészítő tevékenységüket
egyesítik, feltéve, hogy ez nem
minősül a gazdasági versenyt
korlátozó megállapodásnak
A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni
ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és
a vállalkozásrész, a beolvadó, az
irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén
az abban közvetlen résztvevő legalább
két vállalkozás előző évi nettó
árbevétele ötszázmillió forint felett van,
vagy
a vállalkozásrésznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő
vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó
árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek a nettó árbevételével
együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az
összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó
árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett
résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen
ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel
rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg
61