  az állam szabja meg a mértékét, kötelező befizetni,  egy konkrét szolgáltatásra fordítják,  de általában nem a befizető részesül belőle (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, ) 

Járulékot a foglalkoztató és a biztosított fizet.

A fizetendő járulékok megoszlása 2012. január 1-jétől Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő Szociális hozzájárulási adó (össz: 27%)

(az adó alapja a VK 112,5%-a) korked vezmény bizto sítási járulék Nyugdíj járulék % magán nyugdíj pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék

nyugdíj egészségbiztosítási- és munkaerő biztosítási járulék

Az adó alapja a Bruttó vállalkozói kivét (108 000 Ft bérminimum) 10%-a

piaci járulék

Alapjuk a VK (vállalkozói kivét

természetben i egbizt. járulék

150%-a)

pénzbeli egbizt. járulék munkaerő piaci járulék

nem mpt. mpt.

tag tag természet beni egbizt. járulék pénzbeli munka egbizt. járulék erő piaci járulék

10 % 4 % 3 % 1,5 % 13 % 10 10 0 % 4 % 3 % 1,5 %

 Egészségbiztosítási járulék: az állampolgárok ellátása betegségük, rokkantságuk esetén az állam feladata, s ennek a fedezésére köteles mindenki munkajövedelmei után egészségbiztosítási járulékot fizetni.

A járulék egy része a munkaadót, a másik része a munkavállalót terheli .

 A biztosítottak a következő szolgáltatásokra jogosultak: egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi– gyermekágyi segély, baleseti ellátás.

 Nyugdíjbiztosítási járulék: arra szolgál, hogy a munkaképes kor után is legyen a munkavállalónak jövedelme.



ÁFA



Fogyasztási adó

  az ún. hozzáadott–értékre vetik ki, azaz

termék értéke megnőtt.

fogyasztó fizeti meg. A termelő visszaigényelheti az államtól az általa a

arra az értékre, amivel az adott termelési szakaszban a

termelésben felhasznált nyersanyagokért kifizetett áfát, így az áfát végső soron teljes egészében a Különböző áfakulcsok léteznek, a gyógyszereké és a tankönyveké például viszonylag alacsony. Ennek oka, hogy az állam fontosnak, támogatandónak tartja fogyasztásukat, s így megkönnyíti ezen javak vásárlását.

 - 27 százalékos áfa (a 2011. évi 25 százalékos helyett) - 18 százalékos áfa - 5 százalékos áfa - 0 százalékos áfa - mentes az adó alól

 olyan adó, amelyet egyes fogyasztási cikkekre a végső értékesítéskor vet ki az állam, azaz az áfához hasonlóan szintén a fogyasztó fizeti meg.

 A fogyasztási adót általában azért vetik ki, hogy az adott termék (pld. cigaretta, alkohol) keresletét befolyásolják, visszaszorítsák. Ez természetesen egy biztos bevételi forrást is jelent az államnak.

 Személyi jövedelemadó (SZJA)  Társasági adó  Osztalékadó  Kamatadó  Árfolyamnyereség adó

 a magánszemélyek, mezőgazdasági kistermelők és az egyéni vállalkozók fizetik az év során szerzett valamennyi jövedelmük után.

 Részben ebből fedezi az állam az olyan kiadásokat, mint a honvédelem, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, a közoktatás stb., azaz olyan szolgáltatások, amelyekből mindenki részesedik, s ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a költségek fedezéséből.  A személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16

százalék.

 a vállalkozások által az adott évben elért nyereség után fizetendő adó mértéke 2011 ben 10% 500 millió forintos adóalapig.

 Osztalékjövedelem után fizetendő adó 16%  Kamatjövedelem után fizetendő adó 16%  Árfolyamnyereség után fizetendő adó 16%



Fogalma szedhet.

: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén



Fajtái:

     Építményadó: Telekadó: Kommunális adó Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó:

 Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény.

 Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult.

 Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a).

 Mértéke: 1.100 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a (nem változott),

   

Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki.

Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult.

Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke.

Mértéke: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a (nem változott),



Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása.

 Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti jog.

 Mértéke: adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelkedett,

  

ez az adó két jogcímen szedhető:

magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik.

Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete.

Mértéke: 300 Ft személyenként és vendégéjszakánként vagy a szállásdíj 4%-a,

  Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat.Állandó jellegű a tevékenység, ha a

vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik.Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytat.

Állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén naptári naponként maximum 5.000 Ft.

   A leltár a mérleg alapja. A vállalkozás saját eszközeit és forrásait tartalmazza. A bérelt, kölcsönvett, eladott és még elszállítatlan eszközöket, a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket nem szabad a saját leltárban szerepeltetni.

A számviteli törvény előírásai alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani.

A leltárt el lehet készíteni a folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján, illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során.

 a mérleg valódiságának alátámasztása  a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése  a tulajdon védelme  a vezetőség tájékoztatása

    A leltározás mennyiségi felvétellel történik, ami az eszközök megszámlálásával megy végbe. A vállalkozásnál az üzleti év végi leltározás fordulónapja december 31.

A leltárfelvétel befejezésének időpontjától számított 10 napon belül a leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéstől számított legkésőbb 20 napon belül ki kell vizsgálni.

A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv írja elő, melyet a vezető hagy jóvá.

Az éves leltározási tevékenységről szóló jelentést a leltározási bizonylatokkal együtt kell tárolni és 10 évig meg kell őrizni.

 1. A leltározás előkészítése  2. A leltározás megszervezése  3. A leltározás lebonyolítása  4. A leltári adatok értékelése  6. A leltározás lezárása  5. Hiányok, többletek rendezése