Transcript Egyéni kockázat meghatározása - Országos Katasztrófavédelmi

Hatósági továbbképzés
Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Veszélyes Üzemek Főosztály
Bali Péter tű. őrnagy
Budapest – 2014. január 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Következmények - kockázatok
10-8
10-7
10-6
következmény
Veszélyességi
övezet
kockázat
2014. 01. 21.
Veszélyeztetett
terület
Védelmi tervezés
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Egyéni és társadalmi kockázat



Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a
környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági
szabályozás megvalósíthatóságát – biztosítja az azonos követelményeket
Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok
felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő;
amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen
ábrázolásra kerülnek
A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe
azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket
meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a
halál esetek számának alkalmazása)
Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a
társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott
népességre.
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Egyéni kockázat és társadalmi kockázat
10-8
10-7
10-6
Kockázati szint (F)
Az egyéni kockázat földrajzi jellegű megjelenítése annak, hogy egy
létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget
jelent– független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is.
A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó
emberek jelenlétéről és védelméről.
-3
10
10-4
10-5
10-6
10-7
10-8
1
10
100 1000
Halálesetek száma (N)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
A kockázatelemzés megvalósításának lépései
A vizsgált üzem felépítésének,
működésének jellemzői
Meghibásodási
ráta
A lehetséges veszélyek
azonosítása, feltárása
Bekövetkezési
gyakoriság számítása
Emberi
tényezők
Népességeloszlási adatok
2014. 01. 21.
Következmények
számítása
KOCKÁZAT
MEGHATÁROZÁSA
SZÁMSZERŰ
KOCKÁZAT
Gyulladási
adatok
Meteorológiai
adatok
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
További szükséges adatok, információk
Meteorológiai adatok irány szerinti gyakoriságban (OMSZ mérőállomások)
 Szélirány-eloszlás (szélrózsa)
 Stabilitás-eloszlás
 Szélsebesség-megoszlás
Népességi adatok
 Lakosság
 Környező munkahelyek
 Tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények
Gyújtó források
 Közlekedési utak
 Elektromos berendezések
 Távvezetékek, stb.
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Hatások súlyosságának meghatározása
Lökéshullám
Hősugárzás
Mérgező hatás
Probit-görbe:
Emberi egészségkárosodás
(Környezeti károk)
(Anyagi károk)
időben változó helyzetek kezelése
inkább a kockázatok számszerűsítésekor
Rögzített küszöbérték: konzervatívabb
védelmi intézkedések tervezésénél
mérgezés:
IDLH, ERPG, stb.
gőztűz:
ARH, ARH/2
tűzhatás:
másodfokú égés, stb.
túlnyomás:
dobhártya sérülés, stb.
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Valószínűség - Probit
Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy
személy adott kitettség következtében történő
elhalálozási valószínűségének kiszámítását.
Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat
általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az
esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett,
akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Valószínűség - Probit
A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség
függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti.
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Valószínűség - Probit
Hősugárzás:
Pr = A + B * ln(Q4/3 * t),
Mérgezésre:
Pr = a + b  ln (Cn  t)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Valószínűség - Probit
P
0
0.01
0.02
0.03
0.04
0.05
0.06
0.07
0.08
0.09
0
0.1
0.2
0.3
0.4
0.5
0.6
0.7
0.8
0.9
3.72
4.16
4.48
4.75
5.00
5.25
5.52
5.84
6.28
2.67
3.77
4.19
4.50
4.77
5.03
5.28
5.55
5.88
6.34
2.95
3.82
4.23
4.53
4.80
5.05
5.31
5.58
5.92
6.41
3.12
3.87
4.26
4.56
4.82
5.08
5.33
5.61
5.95
6.48
3.25
3.92
4.29
4.59
4.85
5.10
5.36
5.64
5.99
6.55
3.36
3.96
4.33
4.61
4.87
5.13
5.39
5.67
6.04
6.64
3.45
4.01
4.36
4.64
4.90
5.15
5.41
5.71
6.08
6.75
3.52
4.05
4.39
4.67
4.92
5.18
5.44
5.74
6.13
6.88
3.59
4.08
4.42
4.69
4.95
5.20
5.47
5.77
6.18
7.05
3.66
4.12
4.45
4.72
4.97
5.23
5.50
5.81
6.23
7.33
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
A mérgező gázfelhő károsító hatása
Napszaktól függő együttható
fin
fout
nappal (8.00 – 18.30)
0,93
0,07
éjszaka (18.30 – 8.00)
099
0,01
Ahol:
Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül)
Fe,in = a zárt térben tartózkodók elhalálozási
valószínűsége (dimenzió nélkül)
Fe,out = a nyílt elhelyezésben tartózkodók elhalálozási
valószínűsége (dimenzió nélkül)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
A mérgező gázfelhő károsító hatása
Az elhalálozás valószínűsége:
Pe = a + b * ln (Cn * t)
Ahol:




Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül)
a, b, n = a mérgező anyagtól függő állandók (dimenzió
nélkül)
C = a mérgező anyag töménysége (mg/m3)
t = expozíciós idő (perc)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
A mérgező gázfelhő károsító hatása
Anyag
Akrilaldehid
Akril-nitril
Allil-alkohol
Ammónia
Azinfosz-metil
Bróm
Szénmonoxid
Klór
Etilén-oxid
Hidrogén-klorid
Kéksav
Hidrogén-fluorid
Kén-hidrogén
Metil-bromid
Metil-izocianát
Nitrogén-dioxid
Paration
Foszgén
Fosz-amidon
Foszfin
Kén-dioxid
Ólomtetraetil
2014. 01. 21.
A
-4.1
-8.6
-11.7
-15.6
-4.8
-12.4
-7.4
-6.35
-6.8
-37.3
-9.8
-8.4
-11.5
-7.3
-1.2
-18.6
-6.6
-10.6
-2.8
-6.8
-19.2
-9.8
b
1
1
1
1
1
1
1
0.5
1
3.69
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
1
1
n
1
1.3
2
2
2
2
1
2.75
1
1
2.4
1.5
1.9
1.1
0.7
3.7
2
1
0.7
2
2.4
2
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Tűz és hősugárzás modellezése
elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr
vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom,
kisimult bőrfelszín jellemzi;
másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy
zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a
sérülés helyén;
harmadfokú égési sérülésnél nincsenek
hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete
is lehet, de mindig érzéketlen;
halálos kimenetelű.
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
A hősugárzást leíró probit függvények
Általános forma:
Pr = A + B * ln(Q4/3 * t),
Halálozásra vonatkozó:
Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(Q4/3 * t),
Elsőfokú égési sérülésre:
Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t),
Másodfokú égési sérülés:
Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t).
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Tűz és hősugárzás modellezése
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Az elhalálozás valószínűsége
Az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit
függvény értéke:
Pr = - 36,38 + 2,56 • ln (q˝ 4/3 •t)
Ahol:



Pr = az elhalálozás valószínűségét meghatározó
probit függvény értéke (dimenzió nélkül)
q˝= hő-fluxus kW/m2
t = expozíciós idő s
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Gőztüzek (lobbanó tüzek, Flash Fires) hatása

Kiterjedését az ARH - ARH/2 hányad (alsó
gyulladási határ, Lower Flammable Limit)
határozza meg

Terjedésen alapul, a halálozás
Gőztűzön belül Pr=1
 Gőztűzön kívül Pr=0

2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
A robbanás károsító hatása
A gázfelhő
robbanás
túlnyomása
A túlnyomás
nagyobb, mint
0,3 bar
igen
Pe = 1
Fe,in = 1
Fe,out = 1
2014. 01. 21.
nem
A túlnyomás
nagyobb,
mint 0,1 bar
igen
Pe = f(Ps, is)
Fe,in = f(Ps, is)
Fe,out = f(Ps, is)
nem
Pe = 0
Fe,in = 0
Fe,out = 0
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
A robbanás károsító hatása
Az egésztest károsodástól származó elhalálozás
valószínűsége:
Pr = 5,0 – 2,44 • lnS
Ahol:
Pr = a károkozás valószínűségét
meghatározó függvény értéke (dimenzió nélkül):
S = 7,28 • 103 / Pmax + 1,3 • 109 / (Ps • is)
Ahol:
Pmax = a léglökési hullám maximális túlnyomása (Pa)
is = a légl. hullám pozitív fázisának impulzusa (Pa • s)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Egyéni kockázat
Az egyéni kockázat egy, a veszély közelében levő személy
kockázatára vonatkozik. Ez az érték magába foglalja
az egyén sérülésének természetét, a sérülésnek
bekövetkezési valószínűségét, és azt az időszakot, mely
alatt ez a sérülés bekövetkezhet.
Az egyéni kockázat a nem kívánt következmény
bekövetkezési valószínűsége egy olyan baleset
következtében, amely során az egyén a veszélyes
létesítmény körüli (x,y) pontban tartózkodik.
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Egyéni halálozás, sérülés kockázata
Egyéni halálos kockázatról van szó, ha a sérülés a személy halálához vezet,
egyéni sérülési kockázatról (például égések), ha a befogadó sérülése áll a
károsodás középpontjában, vagy annak az egyéni kockázata, hogy
veszélyes toxikus dózist kap, ha a sérülés egy bizonyos kitettségre, és egy
meghatározott időszakra vonatkozik.
Egy másik meghatározás: az egyéni kockázat egy olyan személy elhalálozási
valószínűsége egy üzemben történt baleset következtében, aki a nap 24
órájában egy adott helyen tartózkodik az üzem szomszédságában.
Illetve, az egyéni kockázat a baleset következtében az egyén elhalálozásának
gyakorisága.
Az egyén a feltételezés szerint nem rendelkezik veszély elleni védettséggel, és
a teljes kitettségi idő alatt jelen van.
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Kockázati eredmények
Az izokockázati görbe olyan
pontok (x,y) halmazaként
van meghatározva,
melyeknél az egyéni
kockázat egy
meghatározott érték.
Ezek a görbék egyéni
kockázati kontúrként is
ismeretesek, amelyek
egyértelműen bemutatják
a kockázatot a létesítmény
körül.
Azonos kockázati görbék 10-5 és 10-6 egyéni kockázathoz
2014. 01. 21.
Egyéni kockázat meghatározása
Megadjuk a súlyos baleset fajtáját (S), gyakoriságát (fs)
Megadjuk a stabilitási fokot, a szélirányt PM, PØ
Megválasztjuk a gyújtási módot, valószínűsége: Pi
Meghatározzuk az elhalálozás valószínűségét az adott rácsponton: Pe
Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti összetevőjét : ΔIRSmØi
Elvégezzük minden
gyújtási módra
nem
ΔIRSmØi = fs • PM • PØ • Pi • Pe /év
igen
Elvégezzük minden
stabilitási fokra és
szélirányra
nem
igen
Elvégezzük minden
súlyos balesetre
nem
igen
Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti eredőjét
2014. 01. 21.
IR = Σ Σ Σ Σ ΔIRSmØ
s
M Ø
i
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Egyéni kockázat ábrázolása (példa)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Egyéni kockázat meghatározása
Minden irányba gyakorolt hatás
A BLEVE-ek (Forrásban Levő Folyadék Gőzének Táguló
Robbanása) robbanások, stb. hatásai általában csak a
baleset helyéhez viszonyított távolságtól függnek.
Phalál,BLEVE(x,y) =
P(BLEVE)  (a halál (x,y) pontban vett valószínűsége
(hányados) erre a BLEVE-re nézve)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Egyéni kockázat ábrázolása (példa)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Társadalmi kockázat
A társadalmi kockázat a baleset által érintett személyek csoportjára
vonatkozó kockázat A gyakoriság és az adott populációban a
meghatározott veszélyek megvalósulásánál egy meghatározott ártalmi
szinttől szenvedő emberek száma közötti összefüggésként van kifejezve.
A társadalmi kockázat N vagy annál nagyobb számú ember, baleset következtében
bekövetkező egyidejű elhalálozásának gyakoriságát jelenti. A balesetet szenvedő
emberek valamiféle védettséget élvezhetnek.
Ezt a kockázati mérőszámot az F-N görbék mutatják.
Az F-N görbék az F gyakoriság grafikus megjelenítései, mely gyakoriság alatt
bizonyos N számú haláleset következhet be.
Az F-N görbe egy pontja megadja annak a balesetnek az F bekövetkezési
gyakoriságát, amelyben N - nél több ember halála következik be.
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Kockázati eredmények
Társadalmi F-N görbék
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Társadalmi kockázat meghatározása
Tételezzük fel, hogy egy vegyi folyamat kockázat elemzése a
veszélyes anyag szabadba jutásának 4 fő eseménysorát határozza
meg. Ezek az eseménysorok a bekövetkezési valószínűségekkel
és a várt halálos áldozatok számával együtt a táblázatban vannak
megadva.
Esemény sor
S1
S2
S3
S4
Csővezetékből való szabadba jutás
A tartály katasztrofális meghibásodása
Szabadba jutás a tartályon levő lyukból
A töltő / lefejtő kar törése
2014. 01. 21.
Következmények
(halálesetek várt száma)
2
5000
110
15
Bekövetkezési
valószínűség ( évenként)
10 -4
10 -8
10 -6
2  10 -5
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Az F-N görbe szerkesztése
Eseménysor
Csővezetékből való kiáramlás
A betöltő/lefejtő ág
törése/repedése
Tartályból való kiáramlás
kilyukadás miatt
A tartály katasztrofális
meghibásodása
S1
S4
S3
Gyakoriság, F
S2
Következmények
(várható halálesetek)
2
15
Előfordulási
valószínűség (évente)
1.210110-4
2.10110-5
110
1.0110-6
5000
10-8
1,0E-03
2
1,0E-04
17
1,0E-05
117
1,0E-06
1,0E-07
1,0E-08
5117
1,0E-09
1
2014. 01. 21.
10
100
Halálesetek várt száma, N
1000
10000
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Társadalmi kockázat (példa)
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Társadalmi kockázat (példa - 2)
2014. 01. 21.
Társadalmi kockázat Elfogadhatóságának
feltétele
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
R. 7. melléklet 1.6. pont
A társadalmi kockázat
számítása során figyelmen kívül hagyhatók:
a) akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében,
elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például
őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.);
b) telephelyen bérleménnyel rendelkezők, ha
• az üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek,
• az üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek,
• a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek,
• a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak;
c) ipari parkon belüli azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az üzemeltető
megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve
oktatásába és - amennyiben szükséges - a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási
feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor;
Dokumentálni szükséges!
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Hatósági felülvizsgálat – módszertan minősítése
Üzem és létesítmények azonosítása (veszélyes anyagok jelenléte)
Veszélyelemzés módszertana
 Eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása
 Gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása
 Veszélyes anyag kikerülés feltételeinek és körülményeinek elemzése,
A technológia biztonságos működtetésének műszaki rendszerei
Következmények értékelése
 Súlyos baleset kialakulásának feltételei (időjárás, anyagi állandók, stb)
 Hatások terjedésének bemutatása, értelmezése
 Lakossági adatok, számítási módszerek
 kiindulási mutatók helyessége
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Kockázatok minősítése
Egyéni kockázat elfogadhatósága
Társadalmi kockázat elfogadhatósága
10-3
-5
Nem
elfogadható
kockázat
10
10-6
-7
10
-8
10
Kockázati szint
csökkentése
szükséges
Elfogadhat
ó kockázat
10-4
Nem elfogadható
kockázat
-5
10
Kockázati szint
Kockázati szint
10-4
10-3
10-6
Kockázat
csökkentés
szükséges
10-7
10-8
10-9
Elfogadható
kockázat
1
2014. 01. 21.
10
100
1000 10000
Halálesetek száma
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Kockázati eredmények használata
Kockázat rangsorolása
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Kockázatcsökkentési intézkedések
UE 1
ME
ÉS
IE
DP
ME
UE 2
VAGY
IE
UE 3
SCE
Csúcs esemény
VAGY
IE
DP
UE 4
VAGY
UE 5
ÉS
CE
ME
Kezdeti esemény
IE
DP
ME
CU E
VAGY
IE
SCE
ME
UE 7
VAGY
IE
DP
CU E
ME
Megelőzés
Védelem
Védelmi zárak
Hibafa
2014. 01. 21.
Eseményfa
Lehetséges kimenetelek
Elemi hiba események
ESEMÉNYSOR
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Példa: Hibafa – BLEVE
BLEVE tartálykocsi
ÉVENTE
ÉS
NINCS
BEAVATKOZÁS
ÉVENTE
2014. 01. 21.
TŰZ
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
BLEVE megakadályozása
A hibafa nem tartalmaz nagyobb mennyiségű információt.
A BLEVE megelőzhető – de ez nem látható a hibafából.
A „beavatkozás” mindig jó megelőzési eszköz a BLEVE elkerülésére?
2014. 01. 21.
Lehetséges eseményfa
2014. 01. 21.
Korrektív  Megelőző
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
intézkedések ?
Korrektív (hibajavító vagy elhárító) intézkedések

Megtörtént események kivizsgálásainak eredményeire alapuló
korrektív intézkedések, amelyek hiba-ok elemzés alapján
kerülnek meghatározásra, a lehetséges következmények
súlyosságának rangsora alapján

Pl. Raktárbázis deklarálja egy adott veszélyes anyagból a beszállítható
mennyiséget és azok elhelyezkedését.
Megelőző intézkedések

Valószínűségi biztonsági elemzésen alapuló megelőző
intézkedések, amelyek a kockázatok rangsora alapján kerülnek
meghatározásra

Egyre korszerűbb EU szintnek megfelelő raktárbázisok logisztikai
központok létesítése, üzemeltetése
2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Kockázat csökkentés és költség-haszon elemzés
3,00E-03
2,50E-03
2,00E-03
1,50E-03
1,00E-03
5,00E-04
0,00E+00
P
A
L
A
80
70
60
50
40
30
20
10
0
-10
T
E
ES
+O
.A
t
p
F
+
+E
+B B+C C+D
E
D
A
D
C
B
A
C
B
A
B
A
A
Atlagos egyeni kockazat
2014. 01. 21.
Koltseg (US$000,000)
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Sérülési kockázatok - településrendezés
Az építmény
jellege
Belső zóna
10-5
Középső zóna
10-6
Külső zóna
3*10-7
A. Lakóház, szálloda,
nyaralók
A fejlesztés nem ajánlott.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes vizsgálatán alapuló
egyedi feltételekhez kötött.
B. Munkahelyek,
Parkolók
A fejlesztés megengedett.
A fejlesztés megengedett.
A fejlesztés megengedett.
C. Kiskereskedelmi
üzletek, kis közösségi
létesítmények,
Szabadidőközpontok
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes vizsgálatán alapuló
egyedi feltételekhez kötött.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes vizsgálatán alapuló
egyedi feltételekhez kötött.
A fejlesztés megengedett.
D. Tömegtartózkodásra
szolgáló építmények
A fejlesztés nem ajánlott.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes vizsgálatán alapuló
egyedi feltételekhez kötött.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes
vizsgálatán alapuló egyedi
feltételekhez kötött.
E. Közterületek,
főközlekedési útvonalak
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes vizsgálatán alapuló
egyedi feltételekhez kötött.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes vizsgálatán alapuló
egyedi feltételekhez kötött.
A fejlesztés megengedett.
2014. 01. 21.
A fejlesztés megengedett.
BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Köszönöm a figyelmet!
2014. 01. 21.