Transcript Amiről az anyakönyvek mesélnek (letölthető ppt)

Amiről az első
anyakönyvek mesélnek
A Rákóczi-szabadságharc után
lassan indult meg az élet a
Dunántúlon. A telepítési politika
nyújtotta kedvezmények
következtében nőtt a lakosság
száma, de környékünk
soknemzetiségűvé vált. Báta
ugyanakkor magyar nemzetiségű
mezőváros maradt. A pécsi püspök
ekkor Nesselrode Ferenc volt, aki
elkezdte a pécsi egyházmegye
újjászervezését. Sorra jöttek létre
az új plébániák, megindult az
anyakönyv vezetés. Báta azonban
ekkor még az esztergomi
érsekséghez tartozott.
A középkorból maradt meg a
településnek ez a kiváltsága, mert
a bátai, királyi alapítású egyház
volt.
Nesselrode Ferenc pécsi püspök
1703-1732
Berényi Zsigmond püspök
A bátai új templomot , a
rév közelében Berényi
püspök szentelte fel
1744. június 9-én Szent
Mihály arkangyal
tiszteletére.
Ettől az évtől ezt a
templomot használták a
bátaiak, de a temető még
a középkori templom
mellett maradt.
Az anyakönyvezés
helyben 1731-ben indult
meg.
A címoldal fordítása

MATRICULA, avagy a kereszteltek, házasultak és
elhunytak neveit tartalmazó könyv, amelyet a
Báta hegyén lévő, Szent Mihály arkangyalról
elnevezett apátsági egyház vezet, 1731.
november 11. napjától kezdődően, gróf Kolonitz
Zsigmond úr őexcellenciája, a Római Szent
Egyház bíborosának, ő császári és királyi felsége
valóságos, belső, titkos tanácsosának stb., az
említett hely apátjának az idejében, akinek
akkori helyettesei a lelkiekben a Szűz Máriáról
elnevezett magyar ferences rendtartomány
tagjai, páter Benignus Rubriczky és páter
A kereszteltek
anyakönyvének
első oldala
Az első Bátán
megkeresztelt gyermek
Ilona volt, Markó
Mihály és Gergye Anna
leánya, akit 1731.
november 25-én,
Rubriczki Benignus
ferences páter
keresztelt meg
Bátán nagyon
gyakori a Sümegi
vezetéknév
A születési
anyakönyvekben az
első bejegyzés 1732.
október 17-éről való.
Ekkor született
Sümegi János,
Sümegi Márton és
Czita Katalin
gyermeke
Sümegi Márton
második
gyermeke, Ilona
1734. augusztus
18-án született
Sümegi Márton
harmadik
gyermekének,
Istvánnak
születési, ill.
keresztelési
bejegyzése 1737.
február 27-én.
A házasultak
anyakönyvének
első oldala
1732-ben a január
27-én megkötött
házasságnál a
házassági tanúk
között találjuk
Sümegi Györgyöt
és Jászberényi
Farkas
iskolamestert is.
A török időkben
sokan menekültek
északabbra,
közelebb a királyi
Magyarországhoz.
Bátai hagyomány,
hogy sokan
Révkomáromban
vészelték át a török
időket.
A házasultak
anyakönyvében
1742-ben kötött
házasságot a
komáromi Szilasi
János a bátai
Zsinkó Máriával
A legfelső
bejegyzés szerint
Horváth, vagy más
néven Talanovics
Tamás zágrábi
származású férfi
vette feleségül
1733-ban a bátai
Balázs Katalint
A lap közepén
látható bejegyzés
szerint Illés Ferenc
bátai özvegy vette
feleségül Dobos
Erzsébet komáromi
özvegyasszonyt
1744-ben.
1745-ben is
nősült Bátára
komáromi férfi,
Palogyai József
A halottak
anyakönyvéne
k első oldala
Középen az 1733as év első
bejegyzése
szerint április 10én halt meg
Jászberényi
Farkas licenciátus
és iskolamester
A bíró és
esküdtek
eskümintája
1750-ből
Formula jurandi Judicis et Juratorum
(A bíró és esküdtek eskümintája)
Én N. N. Esküszöm a Tellyes Sz. Háromságra, egy élő Istenre,
Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szentjeire, hogy
amint közönséges akaratbul a Bírói: v. Eskütti hivatalra
választattam, azon hivatalom kötelessége szerint, igazán
hívségessen, akarok Szolgálnyi Istennek és Országunk törvénnye
szerint Városunknak, és Anya Sz. Egyházunknak törvényes igazsága
mellett hívségessen meg maradván, Szegénnek, Boldognak,
árváknak, özvegyeknek, nyomorultaknak minden tekéntet nélkül,
ajándék nélkül, Lelkem ismérete szerint Szolgálnyi akarok,
Nemkülönben Városunk hívségéhez esküszöm, úgy hogy titkait
senkinek ki nem jelentem, mellyel Városunk kárára fordulnának,
minden adománt, félelmet, atyafiságot, sógorságot, komaságot félre
tévén, mind boldognak, s mind boldogtalannak az igazságot fogom
igazán szolgáltatnyi. Isten engem Úgy Segéllyen, Boldogságos Szűz
Mária és Istennek minden szentyei. Ámen.
1750 die 26. Septembris
Első feljegyzés a
Kálváriáról
A főtisztelendő Hindi
Mihály adminisztrátor
plébános úr saját
költségén az örök
emlékezet számára
Kálvária hegyet
létesített 1767. június
20-án.
A keresztre feszített
lemezképe 12 forint, a
latroké 8 forint volt.
A Kálvária új keresztjét
1767. október 22-én
Kovarszky Márton
szekszárdi plébános
áldotta meg.
Első feljegyzés a
temetőről
1780. év
November 5-én a
főtisztelendő Kovarszky
Márton, szekszárdi
plébános és kerületi
esperes felszentelte az új
temetőt. Ugyanott
nyitották meg a
reformátusok temetőjét
is. A két temető
távolsága a várostól 10
ölnyi. A katolikus temető
szélessége 20 öl,
hosszúsága 30 öl, a
református temető
szélessége 12 öl,
hosszúsága 30 öl.
1785. év
Vendel János egy vidéki
napszámos, evangélikus
vallású Furkón
megbetegedett és
halálát közeledni érezve
felismerte az egyedül
üdvözítő hitet és a
főtisztelendő Nagy
Ferenc szekcsői plébános
előtt nyilvános hitvallást
tett, mély hittel elmondta
a hitvallás szövegét, a
szent útravalóval el lett
látva, a szent kenet
szentségében részesült,
majd kegyesen
megáldozott, s október
6-án az Úrban elhunyt,
18 éves volt.
1790. Július 18-án
szentelte fel a Kálvária
hegy új keresztjét
Kovarszky Márton
szekszárdi esperesplébános.
1794
Február 24-én Szűz Mária
kő szobra Szebénybe
szállíttatott, ugyanakkor
az egyházi pénztárból 15
forint lett kiadva, s 20
forint lett bevételezve.
1794
Ugyanabban az évben
április 30-án szentelt fel
egy keresztet az
elöljáróság jelenlétében
Bobota Pál bátaszéki
plébános, helyettes
főesperes
1794 november 1-jén a
madocsai származású
Czebe Mihály református
vallású, nyilvánoisan
katolizált
1764. Június 24.
Szeredy Mihály bíró előtt az
esküdtek jelenlétében a
városházán, Isten segítségével
felemelték a stólát, éspedig a
házasságkötés után 1 forintra,
az ünnepélyes temetés után 1
forintra, az egyszerűbb után
pedig 17 garasra, a többi
minden maradt. Ennek
nagyobb megerősítése céljából,
midőn ezután a stóla emelés
után a reformátusok az első
temetésüket tartották, nem
fogadtam el a kisebb temetés
stóláját mindaddig, mígnem a
református Bíró Jánost át nem
küldtem a városházára, ahol a
bíró az összehívott esküdtek
előtt ki nem jelentette, hogy az
egyszerűbb temetés után 17
garas jár.
1731. Január 14-én
Kolonich Zsigmond
bécsi bíboros-érsek,
bátai apát rendelete
alapján vásártér
létesült.
Kollonich érsek
rendezte az új plébánia,
ill. a plébános bevételi
forrásait is, ezek az
1776-os átadáskor a
következőkből
származtak:
vásári bevételek, bor,
fa, halak, kocsival való
szolgálat
Ez az exempt (független)
plébánia be lett kebelezve a
pécsi egyházmegyébe 1776.
szeptember 24-én, amikor
az első vizitációt a
főtisztelendő Ország András
úr, felszentelt mandeni
püspök, mint általános
helynök tartotta, aki
ugyanazon a napon kb. 700
személyt megbérmált.
Klimo György püspök
1776-ban nagy egyházi
reformot vezetett be Mária
Terézia királynő, új
egyházmegyéket hozott
létre és megszüntette a
korábbi exempt
plébániákat, így azok az
illetékes megyéspüspök
joghatósága alá kerültek.
Báta így került a pécsi
egyházmegyéhez. Klimo
püspök el is rendelte
azonnal ezeknek a
plébániáknak a vizitációját.
1776-tól pécsi
egyházmegyés papok látták
el a bátai hívek lelki
gondozását.