Transcript A kábelek jellemzoi

A kábelek jellemzői
Kérdések
• Mekkora átviteli sebességet lehet elérni? A
kábelen elérhető bitsebesség rendkívül fontos
mutató. Az átviteli sebességet nagyban
befolyásolja a felhasznált vezeték típusa.
• Analóg vagy digitális átvitelt fogunk végezni? A
digitális, vagyis alapsávi átvitel és az analóg,
más néven szélessávú átvitel másféle kábelt
igényel.
• Milyen messzire továbbítható a jel, mielőtt a
csillapítás számottevővé válna? Ha a jel
minősége leromlik, a hálózati készülékek
képtelenek lesznek venni és értelmezni a
jeleket. A csillapítás mértéke a jel által a
kábelen megtett távolságtól függ. A jel
romlása közvetlenül függ az átvitel
távolságától és a kábel típusától.
10BASE-T
• A 10BASE-T esetében az átviteli sebesség 10
Mbit/s. Az átvitel típusa alapsávú, vagyis
digitális. A T a csavart érpár (twisted pair)
használatára utal.
10BASE5
• A 10BASE5 hálózatok átviteli sebessége 10
Mbit/s. Az átvitel típusa alapsávú, vagyis digitális.
Az 5-ös szám arra utal, hogy a jeleket körülbelül
500 méteres távolságra lehet eljuttatni úgy, hogy
a csillapítás figyelembe vételével a vevő még
képes legyen értelmezni a jeleket. A 10BASE5
hálózatokat vastagkábeles (Thicknet)
hálózatoknak is szokták nevezni. A Thicknet egy
hálózattípus, a 10BASE5 pedig az ezen a
hálózaton használt Ethernet specifikációja.
10BASE2
• A 10BASE2 hálózatok átviteli sebessége szintén 10
Mbit/s. Az átvitel típusa ezeknél is alapsávú,
digitális. Az 10BASE2 megnevezésben a 2-es szám
arra utal, hogy a maximális szegmensméret 200
méter, e felett a csillapítás miatt a fogadó oldal
már nem biztos, hogy képes a kapott jelek helyes
értelmezésére. A tényleges maximális
szegmenshossz 185 méter. A 10BASE2
hálózatokat vékonykábeles (Thinnet)
hálózatoknak is szokták nevezni. A Thinnet egy
hálózattípus, a 10BASE2 pedig az ezen a
hálózaton használt Ethernet specifikációja.
Koaxiális kábel
Leírás
• A koaxiális kábelek egy réz vezetőt tartalmaznak,
amelyet egy rugalmas szigetelőréteg vesz körül. A
központi vezető ónnal bevont alumíniumszál is
lehet, az ilyen kábelek olcsóbban legyárthatók. A
szigetelőanyagot egy rézfonat vagy fémfólia
borítja, ami egyrészt második jelvezetékként
funkcionál az áramkörben, másrészt árnyékolja a
belső vezetőt. A második réteg, vagyis az
árnyékolás révén a kívülről származó
elektromágneses interferenciák hatása is
mérsékelhető. Az árnyékoló réteget védőköpeny
borítja.
Előnyök
• Koaxiális kábellel, ha nincs ismétlő, nagyobb
távolság hidalható át, mint árnyékolt csavart
érpáras (STP) kábellel, árnyékolatlan csavart
érpáras kábellel (UTP) vagy árnyékolófonatos
csavart érpáras (ScTP) kábellel
• A koaxiális kábel olcsóbb, mint az optikai kábel, és
technológiája is széles körben ismert és elterjedt.
Sok éven keresztül használták a
telekommunikáció különféle területein, például
kábeltelevíziós hálózatokban.
STP kábel
• Az STP kábel az árnyékolási, kioltási és csavart
érpáras megoldások előnyeit ötvözi. Minden
vezetékpár fémfóliával van burkolva. A két
érpárt emellett egy közös fémszövet vagy
fémes fólia is körbefogja. A kábel általában
150 ohmos. Az elsősorban Token Ring
hálózatokban használt STP kábelek csökkentik
a kábelen belüli elektromos zajokat, mint
amilyen az érpárok közötti csatolás és áthallás.
Az STP a kábelen kívülről eredő elektromos zajok
– mint az elektromágneses interferencia (EMI)
és a rádiófrekvenciás interferencia (RFI) –
hatását is csökkenti. Az STP kábelek az UTP
kábelek számos előnyével és hátrányával
rendelkeznek. Az STP minden külső
interferenciatípus ellen hatásosabb védelmet
biztosít. Az STP ugyanakkor drágább és
nehezebben telepíthető, mint az UTP.
ScTP
• Egy újfajta hibrid UTP az árnyékolófonatos UTP
(Screened UTP, ScTP), amely árnyékolófóliás
csavart érpáras (foil screened twisted pair,
FTP) kábel néven is ismert. Az ScTP az UTP-vel
egyező módon 100 ohmos. Sok kábeltelepítő
és gyártó STP névvel illeti az ScTP kábeleket.
Leírás
• Az STP és az ScTP kábelek fém árnyékolását mindkét
végződésen földelni kell. Ha a megfelelő földelés elmarad,
vagy a kábel bármely pontján megszakad az árnyékolás, az
STP és az ScTP kábeleken komoly zajproblémákkal kell
számolni. A kábel ilyenkor azért válik rendkívül érzékennyé,
mert az árnyékolás antennaként viselkedve zavaró jeleket
gyűjt össze. A jelenség természetesen mindkét irányba
működik. A jó árnyékolás nemcsak a kívülről származó
elektromágneses hullámokat gátolja meg abban, hogy
zajokat keltsenek az adatátviteli vezetékeken, de az
elektromágneses hullámok kisugárzását is megakadályozza.
Ezek a hullámok megzavarhatnák más készülékek
működését.
• Az STP és ScTP kábelek hossza a jelek ismétlése
nélkül nem lehet akkora, mint más hálózati
átviteli közegeké (koaxiális kábel, optikai kábel). A
szigetelés és az árnyékolás mennyiségét növelve
jelentősen megnő a kábel mérete, súlya és ára is.
Az árnyékoló anyagok miatt a végpontokat is
nehezebb szerelni – ez különösen gyengébb
képzettséggel rendelkező szakembereknek
jelenthet problémát. Mindettől függetlenül az
STP és az ScTP kábeleket bizonyos területeken
továbbra is használják, főként ahol erős EMI és
RFI források találhatók a kábelek közelében.
UTP kábel
Leírás
• Az UTP kábeleknek mind a nyolc rézvezetéke
szigetelőanyaggal van körbevéve. Emellett a
vezetékek párosával össze vannak sodorva. Ennél
a kábeltípusnál a vezetékek páronkénti
összesodrásával csökkentik az elektromágneses
(EMI) és rádiófrekvenciás (RFI) interferencia
jeltorzító hatását. Az árnyékolatlan érpárok
közötti áthallást úgy csökkentik, hogy az egyes
érpárokat eltérő mértékben sodorják. Akárcsak az
árnyékolt csavart érpáras (STP) kábelnél, az UTP
esetében is pontos előírások vannak arra, hogy
hosszegységenként hány sodrásnak kell lennie.
• Az UTP kábel rengeteg előnnyel rendelkezik.
Könnyű telepíteni, és más adatátviteli közegekhez
képest olcsó. A méterre vetített költség
tekintetében lényegében az UTP számít a
legolcsóbb LAN-kábelezésnek. Legfontosabb
előnye mégis a mérete. Kis külső átmérőjének
köszönhető, hogy az UTP nem tölti meg a
kábelcsatornákat olyan hamar, mint más
vezetékek. Ez igen fontos szempont, különösen
akkor, ha régebbi épületbe telepítünk hálózatot.
Ezen felül, ha az UTP kábelt RJ-45-ös
csatlakozókkal szereljük, a lehetséges hálózati
zavarforrások körét nagymértékben szűkítjük, és
stabil csatlakozásokat tudunk kialakítani.
• A csavart érpáras kábel használatának
hátrányai is vannak. Az UTP kábel más hálózati
adatátviteli közegeknél érzékenyebb az
elektromos zajra és interferenciára, emellett a
jelerősítők közötti távolság az UTP kábelek
esetében kisebb, mint a koaxiális kábeleknél.
• Korában az UTP kábelről azt tartották, hogy
viszonylag alacsony adatátviteli sebességet
biztosít. Ez ma már nem igaz, sőt, a csavart
érpár tekinthető a leggyorsabb átvitelt
biztosító réz alapú átviteli közegnek.
A sikeres kommunikáció előfeltétele, hogy a vevő
képes legyen értelmezni az adó által küldött
jeleket. A hálózat-összekötő készülékek között az
alábbi kábelkapcsolat-típusokat használják.
A, A kapcsoló és a számítógép hálózati kártyájának
portját egy úgynevezett egyeneskötésű kábel
csatolja össze.
B, A két kapcsoló portjait keresztkötésű kábel
kapcsolja össze.
C, Azt a kábelt amely a számítógép soros portjára
csatlakozó RJ-45-ös adaptert a forgalomirányító
vagy kapcsoló konzolportjához köti,
konzolkábelnek nevezzük.
Kábelfelismerés
• A kábelek kialakítása a kapcsolat típusától és a szükséges
érintkezőkiosztástól függ. Lásd a , a és a ábrát. Ha a kábel nincs
beépítve a falba, akkor két végét könnyen egymás mellé tudjuk
helyezni. Ezt követően vizsgáljuk meg a két RJ-45-ös csatlakozóban a
vezetékek színét. Ehhez helyezzük a kábeleket tenyerünkre, egymás
mellé, a rögzítőpöcökkel lefelé, a kábel végeit magunktól elfelé
fordítva. Az egyeneskötésű kábelek mindkét végén azonos a színek
sorrendje. Ha keresztkötésű kábelt vizsgálunk, akkor az egyik végen
az 1-es és a 2-es érintkezőre csatlakozó vezetékek a másik végen a
3-as és a 6-os érintkezőre vezetnek és viszont. Ennek oka az, hogy a
küldésre és a vételre használt érintkezők eltérő pozíciókon
találhatók. A konzolkábeleknél a színsorrendnek balról jobbra nézve
a kábel túlsó végén pontosan fordítottnak kell lennie