Transcript molnar eva csilla- az ertelmileg akadalyozott fiatalok

Az értelmileg akadályozott fiatalok
csoportalakulása és
csoportfejlődése
KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ÉVA CSILLA
SZOCIÁLIS MUNKA (BA) - DIAKÓNUS (BA)
KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM
TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KARA
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
A kutatás célja
 Értelmileg akadályozott fiatalok életében a csoport és a
közösség fontosságának vizsgálata.
 A közösségformálás segítése (játéktervezet összeállítása).
„Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak,
De együtt örül a fogyatékos kisfiúval,
Aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel
Társának tudja dobni a labdát.”
Fabiny Tamás: Egy-korintus-tizenhárom (részlet)
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Hipotézis
1. A csoportalakulás, csoportfejlődés folyamatának
eltérései;
2. A csoportalakulás és csoportfejlesztés lehetőségei;
3. A fejlesztés lehetséges következményei.
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Az értelmileg akadályozottság- elméleti összegzés
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Az értelmi fogyatékosok IQ szerinti osztályozása
(World Helth Organization 1968)
WHO felosztása
IQ érték
Enyhe (mild) értelmi fogyatékosság
50-70
Középsúlyos (moderate) értelmi
fogyatékosság
35-50
Súlyos (severe) értelmi fogyatékosság
20-35
Legsúlyosabb (profaund) értelmi
fogyatékosság
0-20
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Az értelmileg akadályozott fiatalok általános fejlődési jellemzői
A meglassult fejlődési ütem és fejlődési zavar kihat az
egész fejlődés folyamatára.
 A külső megjelenés eltérései;
 A kognitív működés sajátosságai;
 A szocializációs és önkiszolgáló tevékenység fejlődési
sajátosságai;
 Az értelmileg akadályozott serdülők és fiatalok
serdülése elhúzódó.
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Az értelmileg akadályozott fiatalok általános fejlődési
jellemzői
• A hormonális változások következményei;
• A
szociális fejlődés korlátozott volta ellenére
megjelennek a bírálat és az önbírálat csírái, és
bizonyos szintű feladattudat is kialakul.
• Erősödik az én tudat, csoporttudat és a valahova
tartozás élményének igénye.
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
A csoportalakulás folyamata
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Általános csoportfejlődési modell
1.
2.
3.
4.
5.
Tájékozódás, találkozás szakasza
Strukturálódás
Munkafázis
Eredmények felmutatása
Elkülönülés
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Értelmileg akadályozott fiatalok csoportalakulása és fejlődése
(felmérés)
A felmérés körülményei:
 A kérdőív
 A kitöltők
 20 csoport belső hálózati rendszerének adatai
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Az értelmileg akadályozott fiatalok csoportjai
Molnár Éva Csilla
csoportszám
létszám
3
5
4
6
3
8
3
9
2
16
3
12
1
13
1
14
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
A felmérés eredményeinek elemzése
Az adatok elemzésének területei:
 A csoport mely fázisban tart a csoportalakulás
szempontjából;
 A csoportban lévő szerepek;
 A vezetői stílus.
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
A csoportalakulás első fázisának (tájékozódás-találkozás)
időtartama
Molnár Éva Csilla
csoportszám
időtartam
6
2 hónap
5
3 hónap
4
6 hónap
2
Nem tudja
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
A csoportalakulás második fázisának (struktúrálódás)
időtartama
csoportszám
időtartam
2
Jelenleg is tart
3
4 hónap
4
8 hónap
3
9 hónap
5
10 hónap
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
A csoportalakulás harmadik fázisának (munkafázis)
időtartama
Molnár Éva Csilla
csoportszám
időtartam
3
Nincs adat
6
Jelenleg is tart
3
Egy tanév
4
14 hónap
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Szerepkategóriák egy csoporton belül
Önirányultságú szerepek
Függőség 8
Kitérés 7
Ellenszegülés 12
Párképzés 6
Rivalizálás 12
Kilépés 4
Feladatra irányuló szerepek
Kezdeményezés 12
Kritikai tisztázás 5
Információkérés 13
Összegezés 5
Információadás 11
Csoportfenntartó szerepek
Összhangteremtés 17
Kognitív serkentés
Bátorítás 14
Feszültségoldás 15
Kompromisszumkeresés 10
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Vezetői stílus
 Jó hangulat: 7
 Mindenki tudjon a másikról: 5
 Fegyelem legyen: 0
 A munkára való összpontosítás: 8
 Lelki gondozás: 6
 Mindenki szerepet kapjon: 9
 Biztonságos légkör: 10
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Csoportfejlődés nehézségei
Válaszadók száma
Veszélyfaktor
11
Passzivitás
7
Alcsoportképződés
5
Túlzott függés
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
A felmérés eredményeinek hasznosítási lehetőségei
 A szociális viselkedés hatékonysága nagymértékben
függ a szociális készségek készletének
gazdagságától, fejlettségétől;
 A felmérésből kiderül, hogy a közös élményeknek,
beszélgetéseknek mekkora ereje van a csoportok
életében.
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Játékos foglalkozások ajánlása a csoportalakulás és
csoportfejlődés segítéséhez
 Az értelmileg akadályozott fiatalok
játéktevékenysége jelentősen eltér az átlagostól, de
hasonló jelentőséggel bír.
 A közös játék által megtanulják, hogyan kell
rendezett módon aktívnak lenni, a dologra vagy
társa figyelni, a cselekvésben tudatosan részt venni,
bizonyos célokat elfogadni és azok elérésére
törekedni
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Játéktevékenység javaslatok az első csoportfejlődési fázishoz
 A tájékozódás és a találkozás szakasza
 A legfontosabb cél a másik megismerése és
megszokása, illetve a jó légkör kialakítása.
 Reggeli kör
 Körjátékok a megismerés jegyében
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Játéktevékenység javaslatok a második
csoportfejlődési fázisra
 A strukturálódás fázisa.
 Kiemelten nagy hangsúly van a csoportvezetőn.
 Szerepharcok is ekkor kezdődnek, és folynak le. Ekkor kell
konfliktuskezelési stratégiákat kidolgozni.
 A legcélszerűbb különböző szerep- és szituációs
gyakorlatokat játszani.
 Ezekben a játékfajtákban együttesen jelenik meg a szociális
tanulás, a kommunikáció igénye, a zene és a mozgás
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Játéktevékenység javaslatok a harmadik csoportfejlődési
fázisra
 A munkafázis szakasza.
 Az együttműködés és a feladatorientáltság jellemző.
 A közös munka is együttes élményt eredményezhet.
 A csoportfejlődés egyensúlyának fenntartása
érdekében az előző szakaszokban javasolt
játéktevékenységek továbbra is alkalmazhatók.
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Összegzés
 Az értelmileg akadályozott fiatalok
személyiségfejlődésének, komfortérzetük javításának
meghatározó színtere a csoport.
 A hasonlóságok és különbségek léte részben
bebizonyosodott.
 Az eltérések a csoportfejlődési szakaszok területén
észlelhetők elsősorban.
 Hasonlóságok vannak viszont a csoportban jelentkező
csoportszerepek területén.
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Összegezés
 A környezet és körülmények diktálta szituációs
helyzetek változásaira minden csoporttag reagál, így a
kialakult szerepek, státuszok folyton változnak,
alakulnak.
 Kognitív deficitjükből adódó korlátozottságuk
oldásának lényeges színtere lehet a csoportalakítás és
csoportfejlődés egyes fázisa, és a fázisok fejlesztésének
következetes segítése.
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
Köszönöm a figyelmet!
Molnár Éva Csilla
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara