Transcript Állampolgárság

Állampolgárság általános
kérdései
AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA
– Az állampolgárság általános fogalma:
-- az államként való létezés egyik kritériuma az állami főhatalom
mellett (főhatalom a terület és a lakosság),
-- lakosság, népesség: 1992. LXVI. tv. a polgárok személyes
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (Hatály: magyar
állampolgár, bevándorolt/letelepedett, menekültként elismert )
- Az állampolgárság jogintézményi fogalma:
-- nevesített állam és konkrét természetes személy kapcsolata: a
Magyar Köztársaság polgára magyar állampolgár
-- a belső jog intézménye,tartalmában jogi és nem jogi elemek:
jogi státus, ill. nemzeti összetartozás (nyelv, történelem, kultúra,
hagyományok)
-- politikai nemzet / kultúr-nemzet : a határon túli magyarok és az
anyanemzet
-- állampolgári hűség követelménye
– Az állampolgársághoz való jog
Jog a megszerzéshez (a nemzetközi jog szerint)
Jog a fenntartáshoz (a belső jog szerint)
Az állampolgársági jog
szabályozásának elvei
A szabályozás elveiről általában:
– az állampolgárság általános fogalmához kapcsolódó, jellemzően
nemzetközi jogi elvek
– a belső jogi szabályozás autonómiája és a nemzetközi követelmények
(Állampolgárság 1997. évi Európai Egyezménye, becikkelyezve : 2002.
évi III. tv.)
„Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az õ
állampolgárai”.
„Az ilyen jogszabályt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az
összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a
nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében
általánosan elismert jogelvekkel.” [3. cikk (1) és (2) bek.]
1. A leszármazás elve ( ius sanguinis, ius soli)
2. Az egyenjogúság elve ( jogcímek egyenlősége, gyermekek
egyenjogúsága, nők egyenjogúsága, kedvezmények: pozitív
diszkrimináció)
Az állampolgársági jog
szabályozásának elvei
3. A család egységének elve ( akaratszabadság )
4. A közérdekűség elve: „a Magyar Köztársaság közbiztonságát és
nemzetbiztonságát nem sérti” (diszkrecionális jog a köztársasági
elnök hatáskörében)
5. A hontalanság kiküszöbölésének elve ( 1957. ENSZ Egyezmény
becikkelyezve: 2002.II.tv.)
Állampolgársági kódexek
1. Első kódex: 1879.évi L. tv.
Hatályos: 1880.január 8 – 1949.január 31.
Módosításai és annak hatálya:
1922.XVII.tv.:
1922.június 1 – 1949.január 31.
1939.XIII.tv. :
1939.szeptember 1 - 1947. szeptember 15
2. Második kódex:1948.évi LX. tv.
Hatályos: 1949.február 1 – 1957.szeptember
30.
Állampolgársági kódexek
3. Harmadik kódex: 1957.évi V. tv.
Hatályos: 1957.október 1 – 1993.szeptember 30.
4. Negyedik kódex:1993.évi LV. tv.
Hatályos:1993.október 1 - től
Módosításai és annak hatálya:
2001.XXXIII.tv. - 2001.július 1- től
2003.LVI.tv.
- 2003.szeptember 1- től
2005.XLVI.tv. - 2006.január 1- től
2010.XLIV.tv. - 2011.január 1- től
Alkalmazandó jog az állampolgársági jogban
A jogintézmény sajátosságaiból és a visszamenő hatály tilalmából
származó következmények:
a)
A jogintézmény sajátosságai: státus, folyamatosan fennálló jogi
helyzet, amelynek tényét minden újabb kódex elismeri
b)
„A törvénynek nincs visszamenõ hatálya. A magyar
állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az
állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor
hatályban voltak.” [Áptv.1. § (4) bek.]
A hatályos jog helyett az alkalmazandó jogról beszélünk:
meghatározó a kódexek (és a módosító törvények) eredeti időbeli
hatálya
Alkalmazandó jog az állampolgársági jogban
c) történeti jogcímek értelmezése
d) jóvátételi szabályok:
- Nem sérti a visszamenő hatály tilalmát a magyar
állampolgárság megszűnésének semmissé nyilvánítása
egyedi ügyekben: 1956.11. NET hat. (1939. szeptember 1 1947. szeptember 15 között minden vesztési jogcímben)
- Nem sérti a visszamenő hatály tilalmát a megszűnt
magyar állampolgárság utólagos visszaállítása egyedi
ügyekben: negyedik Áptv.21.§. (1947. szeptember 15 1990 május 2 között megfosztás és elbocsátás esetén)
A magyar állampolgárság keletkezésének és
megszerzésének jogcímei
Magyar állampolgárság keletkezése születéssel
A születés ex lege keletkezés
Alapvető elve: egyik szülő magyar állampolgársága, tehát ius
sanguinis (a patre vagy a matre)
Kisegítő elv: ius soli, a vélelmezett állampolgárság
Magyar állampolgárság keletkezése családjogi tények
alapján
Családjogi előkérdések, mint a ius sanguinis érvényesülésének
feltételei:
– apaság, anyaság bírói megállapítása,
– teljes hatályú apai elismerés,
– szülők utólagos házasságkötése,
A keletkezés hatálya: ex tunc
A magyar állampolgárság keletkezésének és
megszerzésének jogcímei
Magyar állampolgárság megszerzése honosítással
Alapesetben a negyedik Áptv. a honosítást öt feltételhez köti:
a) nyolc év folyamatos magyarországi helybenlakás,
b) büntetlen elõélet (a kérelmezõ büntetõeljárás alatt sem állhat),
c) magyarországi megélhetés és lakóhely biztosítottsága,
d) a honosítás „a Magyar Köztársaság közbiztonságát és
nemzetbiztonságát nem sérti” (diszkrecionális klauzula),
e) a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy
mentesség) igazolása.
Kedvezmények:
- helybenlakás időtartama szerint (három év után, öt év után)
Kedvezmények
- magyar nemzetiségűek kedvezménye 1993-tól, 2005-től, ill.
2011-től (részletesen a kettős állampolgárság fejezetben)
- honosítás államérdekből ( a honosítási feltételek a), c) és e)
pontja alóli mentesítés)
A honosítási kérelem eldöntése a köztársasági elnök jogköre. A
döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE
VISSZAHONOSÍTÁSSAL: Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1)
bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása
esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt,
és magyar nyelvtudását igazolja.
A magyar állampolgárság keletkezésének és
megszerzésének jogcímei
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE
NYILATKOZATTÉTEL ALAPJÁN:
– 1947.szeptember 15 – 1990. május 2 közötti vesztés
visszaállítása (jóvátételi szabály)
– ius soli szülők Magyarországon született gyermeke ,5 éves
helybenlakás után,
– 1957. október 1-e előtt, házasságkötés miatt magyar állampolgárságot vesztett anya leszármazottja
A nyilatkozatot a köztársasági elnökhöz kell címezni. A nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben illetékes
miniszter állampolgársági bizonyítványt állít ki.
Magyar állampolgárság megszerzése házasságkötéssel
(történeti jogcím)
A magyar állampolgárság megszűnésének
jogcímei
Magyar állampolgárság megszûnése lemondással:
– alanyi jog, feltétele külföldi állampolgárság fennállásának
vagy a megszerzés valószinűsítésének igazolása,
– lehetőség a magyar állampolgárság visszaállítására,
Magyar állampolgárság megszûnése az állampolgárság
visszavonásával:
– hivatalból, Áptv. megszegése esetén, a megszerzéstől
számított 10 éven belül, jogorvoslati lehetőség,
Magyar állampolgárság megszûnésének történeti
jogcímei:
–
–
–
–
elbocsátás
10 éves távollét
megfosztás
férjezett nők házasságkötése
Kettős vagy többes állampolgárság
A kettős vagy többes állampolgárság fogalma
A kettős vagy többes állampolgárság keletkezése
A kettős vagy többes állampolgárság megítélése (tiltás,
elfogadás, támogatás, tudomásul vétel )
– Kettős vagy többes állampolgárság a nemzetközi jogban
– Kettős vagy többes állampolgárság a magyar állampolgársági
jogban (megengedő Nyugaton élőknek, tilalom a szocialista
országokban élőknek)
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK ÁLLAMPOLGÁRSÁGA
VISSZAÁLLÍTÁSÁNAK SZAKASZAI:
1. 1993.évi kódex szerint: ” (3) Az (1) bekezdés b)- e) pontjában
meghatározott feltételek fennállása esetén, kérelmére,
kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek
valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor
legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar
állampolgár volt.
Kettős vagy többes állampolgárság
2. A 2004. évi népszavazás (2004.december 5)
Előzmények: a kérdés, a kampány, az AB értelmezése, a
szavazás.
Az eredménytelenség ellenére mégis lett hatása
az Áptv. 2005-ben módosult:
4.§. „ (3) Az (1) bekezdés b)- e) pontjában meghatározott
feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen
honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem
magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője
magyar állampolgár volt.”
3. 2010. évi általános választás:
FIDESZ program végrehajtása, a törvénymódosítás parlamenti
szavazásának eredménye ( minősített többségű szavazás
3 ellenszavazattal)
Kettős vagy többes állampolgárság
A kódex 2011.évi módosítása: 4.§.(3) Az (1) bekezdés b)
és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén
- kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem
magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár
volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és
magyar nyelvtudását igazolja.
Szomszéd államok reakciója:
- Szlovákia (2010-től tilalmi tv.)
- Románia (megengedő)
- Ukrajna (általános tilalom )
- Szlovénia, Horvátország, Szerbia,
Kérelmek száma ( első állampolgársági eskük 2011.
március 15-én)
Státusjogok
A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR STÁTUS-JOGAI:
A státusjogok elmélete: - emberi jogok ; – állampolgári
jogok; – EU polgár jogai; – harmadik ország polgárainak
jogai
– Jog a magyar állampolgársághoz
– Jog a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz
– Jog az állampolgársági regisztrációhoz
– Jog a területen való tartózkodáshoz
– Jog az államterület elhagyásához és a hazatéréshez
– Jog a védelemhez törvényes külföldi tartózkodás esetén
– Jog a közügyek gyakorlásához
– Jog a szociális státus fenntartásához
A magyar állampolgár közjogi kötelezettségei