Transcript Hatásköri jogszabályi változások hatása az engedélyezési eljárásokra

Hatásköri jogszabályi
változások hatása az
engedélyezési eljárásokra
dr. Mader Balázs
ATIKTVF
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
Az 1995. évi LIII. törvény módosítása (2009. évi LVI. törvény)
67. § (5) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát - annak jogerőre
emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi.
71. § (3) bek.: A környezetvédelmi hatóság a jogerős határozatot nyilvánosságra hozza. A környezetvédelmi
hatóság a határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi.
73. § (3) Ha a (felülvizsgálattal érintett) tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával,
akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.
92. § Külön jogszabályban meghatározott szakterületen szakértői tevékenységet az végezhet, aki a külön
jogszabályban meghatározott szakértői jogosultság feltételeinek megfelel.
(1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet az végezhet, akinek
tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi,
természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő
igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az
igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt
a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság,
b) környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai
kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) adja ki.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
98. § (2) b) pont: A (környezetvédelmi társadalmi) szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve részt
vegyen - e törvény szabályi szerint – a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban.
67. § (6) bek.: A környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti határozatot az előzetes vizsgálati
eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 45 napon 33 munkanapon belül
hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő a határidő 60 nap
45 munkanap. Amennyiben országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, a felügyelőség az
eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi
kötelezettség teljesítése érdekében. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos,
jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.
90. § (2) bek.: Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosítás esetén a környezetveszélyeztetés,
illetve a környezetkárosítás hatásterületén levő ingatlan tulajdonosa, valamint jogszerű használója és az,
akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.
91. § (1) bek.: A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására
irányuló eljárásban az ügyintézési határidő legfeljebb 90 nap három hónap.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása (182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet)
7. § (4) bek.: A (légszennyezettségi) méréseket a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői
tevékenységről szóló jogszabály alapján a levegőtisztaság-védelem részszakterületen szakértői jogosultsággal
rendelkező szakértő (a továbbiakban: szakértő) által is elkészíthető és a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott
mérési terv alapján kell végezni.
7. § (10) bek.: A zónákra vonatkozó intézkedési program végrehajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság
a) a légszennyezőt szakértő által is elkészthető intézkedési terv kidolgozására, majd végrehajtására kötelezi, és annak
végrehajtását ellenőrzi;
b) a légszennyező tevékenységét, az intézkedési terv elkészítésének, illetőleg az abban foglaltak végrehajtásának
elmaradása esetén korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja, mely intézkedésről az erről szóló határozatot a
települési önkormányzat jegyzőjével is közli.
8. § (7) bek.: A kibocsátási határértékek túllépése vagy a levegővédelmi követelmények környezet állapotát
veszélyeztető be nem tartása esetén, a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a környezetvédelmi hatóság a
légszennyezőt szakértő által is elkészthető intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, amelynek
mulasztása esetén a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti vagy betilthatja, hatósági
intézkedéséről határozatát a települési önkormányzat jegyzőjével is közli.
9. § (6) bek.: (pontforrások) Az engedélyezési eljárás során a kérelmező műszaki és gazdasági dokumentációval
igazolni, a hatóság ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető
legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Az ügyfél ezen túlmenően –
a műszaki megoldás megfelelőségének alátámasztására – szakértői véleményt is mellékelhet. Az elérhető legjobb
technika meghatározásánál figyelembe kell venni az 1. számú mellékletben foglaltakat.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
10. § (3) bek.: (diffúz források) Az engedélyezési eljárás során a kérelmező műszaki és gazdasági
dokumentációval igazolni, a hatóság ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított
műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi
követelményeknek és előírásoknak. Az ügyfél ezen túlmenően – a műszaki megoldás
megfelelőségének alátámasztására – szakértői véleményt is mellékelhet. Az elérhető legjobb
technika meghatározásánál figyelembe kell venni az 1. számú mellékletben foglaltakat.
6. § (7) bek.: Meglévő telephelyen tervezett új forrás esetében a környezetvédelmi hatóság egyedi
eljárásban a (6) bekezdésben foglaltaknál kisebb távolságot is meghatározhat.
4.1. számú melléklet-Az engedélykérelem tartalmi követelményei
A környezetvédelmi hatósághoz benyújtandó engedélykérelemnek a következőket mindenképpen
tartalmaznia kell:
1. az engedélykérő azonosító adatai,
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosítása
4/A. § (2) bek.: A hulladék-minősítési kérelmet akkreditált laboratórium által végzett kérelmező által elvégeztetett
mintavétellel és azon alapuló megalapozó vizsgálatokkal kell alátámasztani. A mintavételt és a megalapozó
vizsgálatokat kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Testület által elismert akkreditált szervezet végezheti. A megalapozó
vizsgálatok körét, a mintavétel rendjét és a minősítési eljárás részletes szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.
6. § A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles:
a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - melynek tartalmaznia kell az
adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és
összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét -,
b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót
vezetni, továbbá
c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni.
a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló külön jogszabály előírásai szerint.
8. § A veszélyes hulladékok kezelése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével
végezhető, kivéve: Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kezelési tevékenységhez nincs szükség a környezetvédelmi
hatóság engedélyére a következő esetekben:
a) a veszélyes hulladékoknak a termelő telephelyén (létesítményen) belüli gyűjtését (munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi
gyűjtőhelyen) és mozgatását, valamint a termelő által végzett előkezelése,
b) a veszélyes áruk szállítására is jogosult termelőnek, az előírásoknak megfelelő járművével saját veszélyes
hulladékának saját telephelyei közötti vagy a kezelőhöz átadásra történő szállítása,
c) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy átvételre
jogosult kezelőhöz saját járművel történő szállítása,
d) egyes veszélyes hulladékoknak a lakosságtól való begyűjtése céljából speciális gyűjtőhelyeken [2. § e) pont; lejárt
szavatosságú gyógyszerek esetében gyógyszertárakban, elemek és akkumulátorok esetében elárusítóhelyeken,
hulladékká vált kenőolajok esetében üzemanyagtöltő állomásoknál stb.] történő gyűjtése.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
10. § (5) bek.: A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi, természetvédelmi
és vízügyi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére. az adott veszélyes hulladék
kezelésére jogosult.
21. § (4) bek.: A technológiaminősítések eredményét a Környezetvédelmi Értesítőben közzé kell tenni.
technológiaminősítésekről szóló határozatot nyilvánosan közzé kell tenni.
A
26. § (4) (új) bek.: A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi,
természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a hulladékgazdálkodás
részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkésztheti.
28. § (4) bek.: Az (1) bekezdésben meghatározott (engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkre vonatkozó)
nyilvántartásba bárki szabadon betekinthet, és az abban szereplő adatokról a költségek megtérítésével másolatot
kérhet. nyilvántartást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az interneten, bárki számára
ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon naprakészen közzéteszi.
4/A. § (1) bek.: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kérelmet - a véleményével együtt - 15
napon 10 munkanapon belül továbbítja az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőséghez.
27. § (2) bek.: Az engedélyt mindig határozott időre, de a felülvizsgálati időköznél hosszabb időtartammal 6 évre kell
megadni, kivéve, ha külön jogszabály ettől eltérő időtartamot ír elő, vagy ha a kérelem kifejezetten rövidebb időtartamra
irányul.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
29. § Az e rendelet előírásai alapján engedélyezett tevékenységek végzését a környezetvédelmi, természetvédelmi és
vízügyi felügyelőségnek 5 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az engedélyes a 26. §-ban meghatározottak
benyújtásával kérheti. A felülvizsgálatot az engedélyes is kérheti a 26. §-ban meghatározottak benyújtásával.
1. sz. melléklet D) A hulladékok minősítése: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az 1. pontban
ismertetett dokumentumokat, szakmai javaslatával együtt, a kérelem kézhezvételét követő 14 napon 10 munkanapon belül
továbbítja az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez, amelynek gondoskodnia kell a
dokumentumoknak a Bizottság elnökéhez nyolc napon belül történő továbbításáról.
3. sz. melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról: Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatának
1 példányát a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőzően meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvédelmi
és vízügyi felügyelőségnek. A megküldött működési szabályzatra a felügyelőség szükség esetén észrevételt, javaslatot
tehet. Amennyiben a felügyelőség a működési szabályzatra 30 napon 22 munkanapon belül észrevételt nem tesz, úgy azt
elfogadottnak kell tekinteni.
4. § (2) bek.: Amennyiben a termelő vagy a birtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy hibásan tesz eleget, a
termelő, birtokos telephelye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a hulladék
besorolását a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével határozatban állapítja meg. Az ezzel kapcsolatban
felmerülő költségek a kötelezettet terhelik.
4/A. (3) bek.: A minősítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezőnek az 1. számú mellékletben meghatározott
minősítési díjat kell fizetnie. A díj a kérelem visszavonása vagy az eljárás megszüntetése esetén sem követelhető vissza.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
11. § (1) bek.: A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken
összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának biztosítása érdekében ezen hulladékok begyűjtésére
begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes
hulladékok átvételére.
14. § (1) bek.: A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető. A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot
szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése. A veszélyes hulladék begyűjtését és
szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elő. Szennyezés bekövetkezése esetén az
illetékes hatóság intézkedik a szennyezés megszüntetéséről. A szennyezés okozója köteles a szennyezett területet
megtisztítani (megtisztíttatni). Az intézkedő hatóság az eseményt haladéktalanul bejelenti környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.
21. § (5) bek.: A technológiaminősítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezőnek az 1. számú mellékletben
meghatározott minősítési díjat kell fizetnie.
24. §: A környezet szennyeződésének és károsodásának elhárítása, illetve a szennyeződés továbbterjedésének
megakadályozása érdekében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség intézkedhet - az okozó terhére
és költségén - a környezetet veszélyeztető veszélyes hulladékok engedéllyel és elegendő szabad kapacitással rendelkező
kezelőknek történő átadásáról és náluk történő kezeléséről.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
25. § (1) bek.: Hulladékkezelést az a gazdálkodó szervezet vagy külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett
fióktelepe végezhet, aki/amely Engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenység annak a gazdálkodó szervezetnek a vagy
külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepének engedélyezhető, amely
a) érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói engedéllyel rendelkezik,
c) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi és más hatósági engedélyekkel;
26. § (1) bek.: A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, statisztikai azonosító jelét, telephelyének címét, helyrajzi számát, tevékenysége műszaki és
környezetvédelmi szempontból lényeges leírását;
26. § (3) bek.: A szállításra csak az (1) bekezdés a), b) és j) pontjai vonatkoznak, azzal, hogy a kérelemhez a közúti
árufuvarozói engedélyt vagy a közúti árufuvarozói engedély azonosítására alkalmas adatokat is csatolni kell.
27. § (1) bek.: Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és statisztikai azonosító jelét;
g) az engedély érvényességi idejét területi és időbeli hatályát (a környezetvédelmi érdekből történő visszavonhatóság
feltételével) és érvényességi területét.
32. § (1) bek.: A veszélyeshulladék-kezelés ellenőrzésére jogosult eljáró hatóságnak jogában áll:
a) belépni olyan területre, létesítménybe, ahol hulladékkezelés folyik;
c) a hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, göngyöleget felnyitni;
e) a tapasztaltakat képi adatrögzítőn rögzíteni.
(3) bek: Az ellenőrzés során tapasztaltakról az ellenőrzésre jogosult hatóság a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel. A
jegyzőkönyvet az ellenőrzött termelő vagy kezelő helyszínen tartózkodó képviselője, alkalmazottja aláírja. A jegyzőkönyv
egy példányát az ellenőrzöttnek a helyszínen át kell adni.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
A 213/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosítása
8. § (1) bek.: A forgalmazó - az általa forgalmazott termékből származó települési szilárd hulladék átvételére - a forgalmazás
helyén elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényt a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül helyezhet el. a
forgalmazás helyén elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényt – az általa forgalmazott termékből származó
települési szilárd hulladék átvételére – hulladékkezelési engedély nélkül helyezhet el.
21. § (1) bek.: A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) az engedélyt kérő nevét, KSH azonosító kódját;
f) a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó terveket;
(2) A hulladékkezelés engedélyezése iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői
tevékenységről szóló jogszabály alapján a hulladékgazdálkodás részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező
szakértő is elkésztheti.
25. § (2) bek.:
Az (1) bekezdésben meghatározott (engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkre vonatkozó) nyilvántartásba
bárki szabadon betekinthet és a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. Az (1) bekezdésben meghatározott
nyilvántartásnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott adattartalmát a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az interneten bárki számára
ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi.
16. § (3) bek.: Az illetékes vízügyi hatóság környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség - a jegyző
véleményének kikérésével, valamint az üzemeltetővel történt egyeztetés lefolytatását a rendelkezésre álló szennyvíztisztító
telepek üzemeltetőinek nyilatkozattételre való felhívását követően - határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék
elhelyezésére, az üzemeltető rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
17. § (1) bek.: Települési hulladékkezelést a hulladékkezelő gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet, ha
a) érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik;
b) tevékenységi körében szerepel a hulladékkezelés (TEÁOR számmal) rendelkezik a környezetbiztonságra, illetőleg az
esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel;
c) biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és
közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;
d) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel;
e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja.
17. § (2) bek.:
A termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot annak
termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja, valamint a 12. § (2)
bekezdése szerinti előkezelést végezheti.
20. § (3) bek.: Az ártalmatlanításra (égetés, lerakás) vonatkozó engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóságnak
a külön jogszabály előírásait is alkalmazni kell.
22. § (1) bek.: A hulladékkezelési engedélynek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - tartalmaznia kell a következőket:
a) az engedélyes nevét, KSH azonosító kódját;
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
23/A. § (2) A környezetvédelmi hatóság, amennyiben az engedély megadásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
az engedély érvényességi időtartamának meghosszabbítását megtagadja.
26. § A hulladékkezelési tevékenységek engedélyezése során az elsőfokú hatósági jogkört a felügyelőség, illetve a Hgt. 41.
§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben a Főfelügyelőség gyakorolja.
27. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésére jogosult környezetvédelmi hatóság képviselője jogosult:
a) belépni olyan területre, létesítménybe, ahol hulladékkezelés folyik;
c) a hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, göngyöleget felnyitni;
d) a hulladékból az ellenőrzés érdekében anyagmintákat venni.
(3) Az ellenőrzés során tapasztaltakról a környezetvédelmi hatóság a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet az
érintett - vagy annak az ellenőrzés során a helyszínen tartózkodó képviselője, alkalmazottja - aláírja. A jegyzőkönyv egy
példányát a környezetvédelmi hatóság az ellenőrzöttnek a helyszínen átadja.
A 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása
2. § (5) bek.: A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve nyilvántartásba vételi
(bejelentkezési) bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének
elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot 200 000
Ft-ban állapítja meg.
2. § (7) bek.: A környezetvédelmi hatóság által kiszabandó bírság, alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül, az
elemek és akkumulátorok visszavételéről, illetve kezeléséről szóló külön jogszabály előírásai nem vagy nem megfelelő
teljesítése esetén:
d) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a nyilvántartásba vételi a bejelentési kötelességét nem teljesíti: 1 000 000 forint,
5. § (2) bek.: Az (1) bekezdés szerinti (részletfizetési) kérelmet a környezetvédelmi hatóság 30 napon 22 munkanapon belül
köteles elbírálni.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
5. § (1) A bírság megfizetésére az eljáró környezetvédelmi hatóság - kérelemre - legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetést
engedélyezhet. Részletfizetés engedélyezése esetén a bírság összege a részletfizetést engedélyező határozat napján
érvényes jegybanki alapkamat időarányosan meghatározott összegével nő. A kamatot, a bírságot kiszabó határozat jogerőre
emelkedésének napjától kell számítani. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg azonnal esedékessé
válik.
5. § (3) A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően a környezetvédelmi hatóság a behajtás végett
megkeresi az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása
13. § (2) bek.: A hatósági engedélyhez kötött tevékenység vizsgálata, illetve a kérelem elbírálása során a más
jogszabályban meghatározott eljárásban és az e rendelet szerinti követelményekre figyelemmel kell eljárni. Amennyiben az
(1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem tartozik más hatóság hatáskörébe, akkor a tevékenység
engedélyezésére a felügyelőség jogosult.
13. § (7) bek.: A 4. számú mellékletben meghatározott feladatokat a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezők
végezhetnek. Az (5) bekezdés szerinti elővizsgálatot az végezhet, aki a vízgazdálkodási szakértői tevékenységről szóló
jogszabály szerint vízföldtani szakterületre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, vagy a környezetvédelmi,
természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály környezetvédelem szakterületen víz- és földtani
közeg védelem részterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkezik.
15. § (1) bek.: A felügyelőség a Kvt. 66. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti környezetvédelmi engedélyt, valamint az Kvt.
66. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egységes környezethasználati engedélyt, illetve az engedélyező hatóság a 12. §
(1) és a 13. § (1) bekezdésben foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), - ha a felügyelőség a 13. § (1) bekezdése
szerinti engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt - a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását, továbbá a Kvt.
66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti működési engedélyt akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység
ellenőrzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt
kötelezettségek betartása biztosított.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
19. § (15)
A felügyelőség a (1) bekezdés szerinti határozatát közli a közegészségügyi hatósággal, az eljárásban résztvevő
más érdekelt hatósággal , önkormányzattal, továbbá a terület tulajdonosával is.
21. § (13)
A kármentestés (4) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (7) bekezdés szerint összevont
határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez csatolt dokumentációt, továbbá a
kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést (zárójelentést) a szakértők is elkészthetik.
31. § (3) A kármentesítés során szakértői és tervezési feladatokat a kármentesítés típusától függő külön jogszabályok
szerinti környezetvédelmi szakértői és tervezői jogosultsággal rendelkező szakemberek végezhetnek. feladatok elvégzésére
a Kvt. 92. §-a szerinti – az adott szakterület, illetve résszakterületnek megfelelő – szakértőt vagy tervezői jogosultsággal
rendelkező szakembert kell igénybe venni. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a
kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük.
(4) A műszaki beavatkozáshoz a 21. § (2) bekezdés szerinti felelős műszaki ellenőrt alkalmaz. az építési műszaki ellenőri,
valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló, külön jogszabály szerint.
Műszaki ellenőr az lehet, aki a vízgazdálkodási szakértői tevékenységről szóló jogszabály szerint vízföldtani szakterületre
vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről
szóló jogszabály környezetvédelem szakterületen víz- és földtani közeg védelem részterületre vonatkozó szakértői
jogosultsággal rendelkezik. Építési tevékenységnek minősülő műszaki beavatkozás esetén a műszaki ellenőr
alkalmazásának meg kell felelni az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási
jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabály előírásainak.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
36. § (1) bek.: A tevékenységet folytató
a) a 10. § és a 11. § szerinti tilalmak és korlátozások megszegése,
b) jogerős kármentesítési beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása,
c) az e rendeletben, illetve hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének
elmulasztása,
d) a 10. § és a 11. § szerinti előírások megszegése miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles
fizetni.
47. § (1) bek.: E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata
esetén az érvényes szabványban elfogadott eljárások szerint kell eljárni. A földtani közeg és a felszín alatti víz
szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló rendelet szerint kell
eljárni.
7. sz. melléklet - A tényfeltárási záródokumentáció tartalma
1. Alapadatok
a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi
szám(ok) és az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat
megadásával valamint az érintett területre vonatkozóan a település nevét, az ingatlan fekvését, a belterületen lévő
ingatlannál az utca nevét és a házszámot, a területnagyságát, a művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését.
c) Az érintett terület tulajdonosainak, használóinak adatai neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefonos
elérhetősége.
d) A szennyeződésterjedés miatt veszélyeztetett terület (a továbbiakban: veszélyeztetett terület) pontos lehatárolása,
sarokponti EOV koordináták, helyrajzi számok, tulajdoni lap másolat a veszélyeztetett területre vonatkozóan a település
neve, az ingatlan fekvése, a belterületen lévő ingatlannál az utca neve és a házszám, a területnagyság, a művelési ága és a
művelés alól kivett terület elnevezése, ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép
megadásával.
e) A tényfeltárásra kötelezett adatai neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefonos elérhetősége.
.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
8. sz. melléklet - A beavatkozási terv tartalma (9. sz. melléklet, 10. sz. melléklet hasonlóan)
1. Alapadatok
a) A beavatkozás helyszíne (károsodott terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az
ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával valamint a
beavatkozás helyszínére vonatkozóan a település nevét, az ingatlan fekvését, a belterületen lévő ingatlannál az utca nevét
és a házszámot, a területnagyságát, a művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését.
b) A károsodott terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai.
c) A beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi
szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási és 1:10 000 méretarányú áttekintő térképek, valamint a földrészletekre vonatkozóan a
település nevét, az ingatlan fekvését, a belterületen lévő ingatlannál az utca nevét és a házszámot, a területnagyságát, a
művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését megadásával.
d) A c) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus
levélcíme, telefonos elérhetősége.
e) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelentős a területről fellelhető legrégebbi,
illetve a vizsgált területről két évnél nem régebben készített légifotó (lehetőleg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági
határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1:4000 m.a térkép.
f) A beavatkozásra kötelezett adatai neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefonos elérhetősége.
g) A beavatkozás tervezőjének neve, a dokumentáció készítőjének adatai, működési, szakértői engedélyek száma,
érvényessége, jogosultsága hatálya.
h) A beavatkozás végzőjének neve, (amennyiben ismert).
14. § (4) bek.: A 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői,
illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól - a változást követő 15 napon 10
munkanapon belül - tájékoztatni kell a felügyelőséget.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
23. § (1) bek.: A tényfeltárási munkák megkezdését a megkezdés előtt 8 nappal 5 munkanappal, a tényfeltárás során észlelt
bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek.
27. § (1) bek.: A beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek, és biztosítani kell az
ellenőrző mintavétel lehetőségét.
28. § (1) bek.: A 9. számú melléklet szerinti tartalmú beavatkozási záródokumentációt a beavatkozási munkák befejezését
követő 30 napon 22 munkanapon belül kell benyújtani a felügyelőséghez.
(2) bek.: A felügyelőség a beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon két hónapon belül határoz:
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása
3 § (2) bek.: Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalommal elkészített
előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a
környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői
jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet a melléklettel együtt a felügyelőségnek nyolc nyomtatott
példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. kell benyújtani, emellett a dokumentáció
elektronikus adathordozón is benyújtható. Amennyiben az eljárásban résztvevők száma, illetőleg a 12-15. §-ok szerinti
rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentáció további
példányainak benyújtását írja elő, amennyiben azt a környezethasználó elektronikus adathordozón nem nyújtotta be.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
3. § (4) bek.: A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a
tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) és a feltételezetten
érintett települések jegyzőjének, aki haladéktalanul, de legkésőbb öt napon 3 munkanapon belül gondoskodik a közlemény
közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is,
hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő 3
munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a kérelembe és mellékleteibe
való betekintési lehetőség módjáról.
5. § (2) dc) alpont: ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem
tartozik, megállapítja tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. §-ának (1) bekezdése d) pontja szerinti
egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat,
illetve feltételeket;
5. § (6) bek.: A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti határozatról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett
önkormányzatok jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak annak közterületen, és a
helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről. határozatot közli az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőivel,
akik a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A
felügyelőség a közzétételre a határozat megküldésétől számított ötödik munkanapnál korábbi időpontot nem határozhat
meg. A jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel
időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.
5/A. § (3) bek.: Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez a 4. számú melléklet szerinti tartalommal készített
dokumentációt kell csatolni (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem). csatolni
kell a 4. sz. melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a
dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő
részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály
alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a felügyelőségnek nyolc
nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
7. § (2) bek.: A kérelmet és annak mellékleteit - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott
példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus
adathordozón is benyújtható.
(3) bek.: A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A környezeti
hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi,
természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal
rendelkező szakértő készíti el. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell
meghatározni.
8. § (2) bek.: A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, továbbá
a) a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település,
b) a kérelmet, és a mellékletek közül a közérthető összefoglalót a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik
haladéktalanul, de legkésőbb öt napon 3 munkanapon belül gondoskodnak a közlemény közterületen, és a helyben
szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogyan lehet helyben
betekinteni a kérelembe és mellékleteibe. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő 3 munkanapon belül tájékoztatja
a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a kérelembe és mellékleteibe való betekintési lehetőség
módjáról. (8. § (1) bek. mód)
9. § (6) bek.: A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat - ha azok a 8. § (1) bekezdés szerint még nem
voltak megadva – hirdetményi úton és legalább egy helyi lapban vagy napilapban vagy országos napilapban is
közzéteszi, valamint közterületen való közzétételre közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok
jegyzőinek. A jegyző közhírré tételt követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közlemény közhírré
tételének időpontjáról és helyéről.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
9. § (9) bek.: A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvről a felügyelőség 10 munkanapon belül másolatot küld a
kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. jegyzőkönyvet készít és arról a közmeghallgatást követő
tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek
tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is.
12. § (5) Az (1) – (4) bekezdés, valamint a 13-15. § szerinti eljárás az e rendelet szerinti eljárások ügyintézési határidejébe
nem számít bele.
18. §: A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó az előzetes vizsgálat végén kiadott határozat vagy előzetes konzultáció végén adott vélemény szerint vagy a környezeti
hatásvizsgálati eljárást lezáró végzés szerint, valamint a 8. melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmére indítja meg.
A kérelem egyes részeit a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken –
a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői
jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott
példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani., emellett a dokumentáció elektronikus
adathordozón is benyújtható.
20. § (8) bek.: Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az
engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó
szabályok szerint, valamint figyelemmel a 19. § (2) bekezdésében foglaltakra felül kell vizsgálni. Ennek a felülvizsgálatnak
az ügyintézési határideje a felülvizsgálati dokumentáció felügyelőséghez történő benyújtásától számított hatvan nap két
hónap.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
21. § (4) bek.: A hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl
tartalmaznia kell a telepítés helyét, továbbá azt, hogy a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol
kapható, valamint felhívást arra, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a
felügyelőségnél a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni. A jegyző a hirdetmény közzétételét követő
3 munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a kérelembe és mellékleteibe,
illetve a felülvizsgálati dokumentációba való betekintési lehetőség módjáról.
21. § (8) bek.: Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot hirdetményt a felügyelőség az eljárásban
részt vett települési önkormányzat jegyzője részére megküldi, aki a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodik
annak közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a közlemény megküldésétől számított ötödik munkanapnál korábbi
időpontot nem határozhat meg. a határozat kiadmányozását, az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője
annak kézhezvételét követően tizenöt napon át közszemlére teszi.
20. § (11) bek.: Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje kilencven nap 3 hónap,
amely egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.
21. § (3) bek.: A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott települési önkormányzat jegyzője az iratok megérkezését követő
öt napon három munkanapon belül, tizenöt munkanapig kifüggesztéssel vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a
helyben szokásos egyéb módon hirdetményt tesz közzé.
24. § (13) bek.: Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárásban az ügyintézés határideje százhúsz nap négy hónap. Az
eljárást a felügyelőség a 12-15. §-okban foglalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra
felfüggesztheti.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
25. § (1) bek.: Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolt eljárás időtartama eljárási szakaszonként kilencven nap három hónap.
Az eljárást a felügyelőség a 12-15. §-okban foglalt és a (10) bekezdés szerinti nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt
legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti.
A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
módosítása
Szakértői tevékenységet az folytathat, aki a következő feltételeknek megfelel:
a) a 4. §-ban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkezik,
b) a 5. §-ban meghatározott szakmai gyakorlatot igazol.
c) büntetlen előéletű,
d) környezetvédelmi szakértő esetén mérnöki kamarai tagsággal rendelkezik, és
e) magyar állampolgár vagy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
és az eljáró hatóság - a 6. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel - a szakértői névjegyzékbe a bejegyezte.
2/A. § A Kormány az e rendelet szerinti szakértői tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének
és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként
a) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői terület, illetve részterületei vonatkozásában a
területi kamarát,
b) az 1. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület
vonatkozásában a főfelügyelőséget jelöli ki.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
8. § (1) bek.: A főfelügyelőség a hatáskörébe tartozó szakértőkről szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre
bontott, nyilvános névjegyzéket vezet. A 6. § (6) bekezdésében meghatározott szakértőt a főfelügyelőség kérelemre jegyzi
be a névjegyzékbe. Az eljáró hatóság által a hatáskörébe tartozó szakterületen engedéllyel rendelkező szakértőkről vezetett,
szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott nyilvántartás – a Kvt. 92. § (4) bekezdésében meghatározott
adatokon (a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott adatok mellett a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatai,
értesítési címe, szakirányú végzettsége és szakértői szakterülete, illetve részszakterülete) túl - tartalmazza a szakértő
nyilvántartási számát.
8/A. § Az eljáró hatóság visszavonja annak a személynek az engedélyét, és az érintett személyt ezzel egyidejűleg törli a
névjegyzékből
a) aki azt maga kérte,
b) aki elhalálozott,
c) akivel kapcsolatban az engedély megadását követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység
folytatására való jogosultság engedélyezését nem tette volna lehetővé.
A környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet
módosítása
4. § (2) Az e rendeletben meghatározott költségeken felül a kötelezett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. §-a (2) bekezdésének 1-14. pontjában meghatározott költségeket is
viselni köteles.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása
5. § (2) bek.: Amennyiben a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett szervezet alkalmazásában nem áll az (1)
bekezdésben meghatározott szakértő, úgy az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő természetes személyt,
illetőleg gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt kell megbíznia a stratégiai zajtérkép készítésével. A stratégiai
zajtérképen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatit végző szakértő nevét, a szakértői engedélye számát.
9. § (2) bek.: Amennyiben az intézkedési terv készítésére kötelezett szervezet alkalmazásában nem áll az (1) bekezdésben
meghatározott szakértő, úgy az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő természetes személyt, illetőleg gazdálkodó
szervezetet vagy más jogi személyt kell megbíznia az intézkedési terv készítésével. Az intézkedési terven fel kell tüntetni a
szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélye számát.
A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása
12. § (4) bek.: A megküldött hulladékgazdálkodási tervet a felügyelőség határozatban hagyja jóvá, és határozatát közli a
gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjével, illetve több telephelyre együttesen késztett
terv esetén, amennyiben azok több felügyelőség illetékességi területén fekszenek, a telephelyek szerint illetékes
felügyelőségekkel, valamint helyi önkormányzatok jegyzőivel. A jóváhagyott tervet a gazdálkodó szervezetnek meg kell
küldenie a telephely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, illetve több telephelyre együttesen készített terv
esetén, amennyiben azok több felügyelőség illetékességi területén fekszenek, a telephelyek szerint illetékes
felügyelőségeknek, valamint helyi önkormányzati jegyzőknek.
12. § (6) A felügyelőség az egyedi hulladékgazdálkodási tervek érvényesülését, végrehajtását hatósági ellenőrzés keretében
vizsgálja.
Környezetvédelmi jogszabályi
változások
A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása
8. § (1) bek.: A környezeti értékelés a terv, illetve programdokumentáció önálló része, illetve munkarésze. A környezeti
értékelés egyes részeit a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken –
a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői
jogosultsággal rendelkező szakértő készti el. a terv-, illetve programdokumentáció más részeinek kidolgozóival
együttműködő felelős szakértő(k) készíti(k) el.
A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása
7. § (3) bek.: Az e rendelet szerinti üzemi tervet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői
tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező
szakértő készti el. csak a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői
jogosultság szabályairól szóló külön jogszabály szerinti szakértői jogosultsággal rendelkezők végezhetnek. A jogosultságot
igazolni kell.
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása
33. § Környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személyt, illetve ilyen
személyt foglalkoztató szervezetet kötelező megbízni vagy alkalmazni a külön jogszabályban előírtakon túl:
b) előzetes vizsgálati dokumentáció, előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolt dokumentáció és környezeti
hatástanulmány zajvédelmi munkarészének elkészítéséhez,
Vízügyi jogszabályi változások
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása
1/A. §
A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa,
vagyonkezelője, továbbá az építtető – a közigazgatási hatósági eljárás áltlalános szabályairól szóló törvényben az ügyféli
jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül – ügyfélnek minősül.
27. § (1) bek.: E rendelet 2-14. §-ában meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem előterjesztésétől
számított hatvan napon 2 hónapon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő
harminc napon 22 munkanapon belül adják meg állásfoglalásukat. A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelőség
az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon 10 munkanapon belül hívja fel hiánypótlásra.
27. § (4) A védőidomot, védőterületet, védősávot, szükségtározót kijelölő, valamint partvonalat, vagy a parti sáv méretét
megállapító határozat - ha az eljárás nagyszámú ügyfelet érint - közszemlére (közhírré) tétel útján is közölhető. A
közszemlére (közhírré) tétel módjáról és annak időtartamáról - a határozat közlésére vonatkozó általános szabályok
figyelembevételével - a határozatban rendelkezni kell.
A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm.
rendelet módosítása
15. § (2) bek.: A védőterületen belül új, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján megengedhető és e rendeletben
tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti
hatásvizsgálat alá, akkor a felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg
a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a
környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani
közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik.
Vízügyi jogszabályi változások
A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
2. § (5) Ha a bányavállalkozó a kérelemhez a bányatóval érintett földrészletekről a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap
hiteles másolatát nem csatolja, a vízügyi hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi az ingatan-nyilvántartást vezető szervet.
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása
25. § (4) bek.: (szennyvízkibocsátás engedélyezése) Ha a kibocsátó az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti
kérelmében a 3. sz. melléklet 1.7. e) pontjában szereplő telep nyilvántartási számát nem igazolja, a felügyelőség
adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatról nyilvántartást vezető jegyzőhöz.
(5) A szennyvízkibocsátás engedélyezése iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői
tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező
szakértő (a továbbiakban: szakértő) is elkészítheti.
28. § (2) bek.: Az önellenőrzési tervet első alkalommal a tárgyévet megelőző év október 31-éig kell benyújtani, melyet
legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az önellenőrzési tervet szakértő is elkészítheti, és a felügyelőség hagyja jóvá. Az
önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-áig be kell jelenteni a
felügyelőségnek, mely bejelentés nem minősül az önellenőrzési terv módosításának. Az önellenőrzési tervben rögzített
ellenőrzések száma - az időszakos üzemek kivételével - egy naptári évben 2 alkalomnál kevesebb nem lehet.
39. § (1) A kibocsátási határérték évi kétszeri vagy ennél többszöri 20%-os túllépése esetén, továbbá a települési
szennyvíztisztító telepeknél a 2. számú melléklet 2/I. 2.7.2. a) pontja szerinti követelmények meg nem tartása esetén a
felügyelőség a szennyezést okozó kibocsátót, a közcsatorna és közös üzemi tisztító esetén annak tulajdonosát szakértő
által is elkészíthető szennyezéscsökkentési ütemterv benyújtására és jóváhagyatására és az abban foglaltak
megvalósítására kötelezi.
Vízügyi jogszabályi változások
39/B. § (10) A kármentesítés (2) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (4) bekezdés szerint összevont
határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez csatolt dokumentációt, továbbá a
kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést (zárójelentést) szakértők is elkészíthetik.
(11) A kármentesítés során tervezési feladatokat szakértők is végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai
megkövetelik, a szakértők jogosultságának a tervezési feladatokkal érintett valamennyi szakterületre vagy részterületre ki
kell terjednie.
3. sz. melléklet 1.7. pont e) alpont kapcsolódó engedélyek másolatai (alkalmazási-, környezetvédelmi-, vízjogi-, ÁNTSZ stb.)
a felügyelőség hatáskörébe nem tartozó alkalmazási, működési és használatbavételi engedélyek, valamint a
közegészségügyi hatóság által kiadott engedély másolatai és a telep nyilvántartási száma,
28. § (3) bek.: Az önellenőrzésre kötelezett az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét - azok tartalmától
függetlenül - az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő 20 napon 15 munkanapon
belül:
a) közcsatornába bocsátott szennyvíz vizsgálata esetén a szolgáltatónak,
b) közös üzemi (ipari) csatornába bocsátás esetén a közös üzemi tisztító üzemeltetőjének,
c) közvetlen felszíni vízbe vezetés esetén az illetékes felügyelőségnek
köteles megküldeni.
Vízügyi jogszabályi változások
28. § (4) bek.: Amennyiben az önellenőrzés eredménye vagy a szolgáltató által lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredménye
azt bizonyítja, hogy a kibocsátó vízszennyezést, vagy a közcsatorna károsító szennyezését követte el, a szennyezés
megállapítására vonatkozó valamennyi iratot és egyéb vizsgálati adatot meg kell küldeni a felügyelőségnek, a kibocsátó
adatszolgáltatásától, illetve a szolgáltató ellenőrzése esetében a helyszíni ellenőrzés időpontjától számított 30 napon 22
munkanapon belül.
A vízvédelmi bírságot az erről rendelkező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon 22 munkanapon belül kell a
határozatban megjelölt számlára a felügyelőség részére befizetni.
39/A. § (1) bek.: A felügyelőség a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotának valószínűségéről birtokába került adat,
információ alapján vizsgálatot folytat le. A kivizsgálást a felügyelőség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb az adat,
információ beérkezésétől számított 90 napon három hónapon belül hajtja végre.
39/C. § (6) bek.: A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon 5 munkanapon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen
rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(7) bek.: A tényfeltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére indokolt esetben, a
felügyelőség 8 napon 5 munkanapon belül dönt a tényfeltárási terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról.
39/D. § (11) bek.: A felügyelőség a beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon két hónapon belül dönt:
a) a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy
c) a beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
d) a kármentesítési monitoringról, illetve
e) a kármentesítés befejezéséről.
Vízügyi jogszabályi változások
A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és
hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006.
(I. 31.) Korm. rendelet módosítása
6. § (2) bek.: A nyári gát megszüntetésének vagy védőképessége mérséklésének szükségességét, valamint a kártalanítás
mértékét a felügyelőség állapítja meg a védekezésért felelős kérelme alapján. A kártalanítás mértékének megállapítását az
érintett földrészlet tulajdonosa is kérheti. A kártalanítás, mint egyszeri térítés egy összegben, a jogosult nevére és címére
vagy az általa megnevezett hitelintézet számlaszámára történő kifizetéséről a határozat jogerőre emelkedését követő 60
napon 2 hónapon belül a védekezésért felelős gondoskodik.
Természetvédelmi jogszabályi
változások
A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása
8. § A természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban az érdemi határozatot az eljárás megindításától
számított 90 napon belül kell meghozni ügyintézési határidő három hónap.
6. § A természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), valamint a Tvt. eljárásjogi rendelkezéseit kell
alkalmazni.
10. § A jogerősen kiszabott bírság részletekben történő megfizetésének engedélyezésére az első fokon eljárt
természetvédelmi hatóság jogosult, kizárólag abban az esetben, ha ez a bírság megfizetését nem veszélyezteti.
Részletfizetés esetén a hátralékos összeget a jegybanki alapkamat terheli.
A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.)
Korm. rendelet módosítása
6. § (8) A kármentesítés (1) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (3) bekezdés szerint összevont
határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez csatolt dokumentációt, továbbá a
kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést (zárójelentést) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi
szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői
jogosultsággal rendelkező szakértők készíthetik.
Természetvédelmi jogszabályi
változások
8. § (1) bek.: A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon 5 munkanapon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen
rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(2) bek.: A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelőség,
a szakhatóság utólagos értesítésével, 8 napon 5 munkanapon belül dönt a tényfeltárási terv módosításának elfogadásáról
vagy elutasításáról.
9. § (4) bek.: A beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző 10 nappal 8 munkanappal be kell jelenteni a
felügyelőségnek. A felügyelőség a munkálatokat köteles ellenőrizni. A beavatkozási munkákat dokumentálni kell.
10. § (1) bek.: A beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek.
A felügyelőség a beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon két hónapon belül dönt:
a) a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy
c) a beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
d) a kármentesítési monitoringról, illetve
e) a kármentesítés befejezéséről.
Természetvédelmi jogszabályi
változások
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása
10. § (3) bek.: A (Natura 2000 területre vonatkozó) terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek
megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelőség végzi. A hatásbecslési
dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a
természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti.
A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004.
(X. 8.) Korm. rendelet módosítása
8. § (4) bek.: A kártalanítási igényt a természetvédelmi hatóság a bejelentéstől számított 30 napon 22 munkanapon belül
bírálja el. A szakértő igénybevételéről a természetvédelmi hatóság a kártalanításra jogosultat az igénybevétellel egyidejűleg
értesíti.
9. § (1) bek.: A részben vagy egészben elismert kártalanítási összeget az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől
számított 30 napon 22 munkanapon belül a természetvédelmi hatóság a kártalanításra jogosult részére - a 7. § (3)
bekezdésének b) pontjára is figyelemmel - folyósítja.
8. § (1) A kártalanítási igényt a természetvédelmi hatósághoz kell bejelenteni.
(2) A természetvédelmi hatóság a kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről határozatban dönt.
Az előzetes konzultáció
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet, hatályos 2009. 08. 01-től)
5/A. § (1) A felügyelőség előzetes vizsgálat helyett előzetes konzultációt folytat le, ha a környezethasználó olyan
tevékenység megvalósítását tervezi, amely az 1. számú mellékletben szerepel; az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt
szerepel; vagy a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek
közé.
(2) Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti
kérelem tartalmi követelményeiről a felügyelőség véleményt, a 12. számú mellékletben meghatározott közigazgatási szervek
és a nyilvánosság észrevételt adjon.
(3) Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi
követelményeknek megfelelő dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő
részszakterületeken - a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály
alapján - szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a felügyelőségnek nyolc
nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.
(4) A felügyelőség a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15
napon belül észrevételt tehetnek.
(5) A konzultáció kezdeményezését követően a felügyelőség - ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé…
(6) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a konzultációs kérelmet és a közleményt megküldi a tevékenység
telepítési helye szerinti település (a fővárosban a kerület), valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik
haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos módon történő
közzétételéről.
Az előzetes konzultáció
(7) A felügyelőség - az (5)-(6) bekezdéstől eltérően - katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén csak a telepítés helye
szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja a konzultációs kérelemről.
5/B. § (1) A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően - a vélemény tartalmának kialakítása
érdekében - szóbeli konzultációt tarthat, illetve a környezethasználó vagy az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerv
kérelmére szóbeli konzultációt tart, amelyre meghívja az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveket és a
környezethasználót.
(2) A felügyelőség a konzultációs kérelembe, az (1) bekezdés szerinti szóbeli konzultációról készült összefoglalóba, valamint
a közigazgatási szervek észrevételeibe a betekintést - a rendelkezésre állásukat, illetve a szóbeli konzultációt követő öt
munkanapon belül - lehetővé teszi.
(3) A felügyelőség az előzetes konzultáció keretében
a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi
követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével;
b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati
engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével;
c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet
figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes
környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről;
d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan megfelelő körülmények között - a létesítést lehetségesnek tartja;
e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll
fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét;
f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi
rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások
figyelembevételével ad véleményt a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti
kérelem tartalmi követelményeiről.
Az előzetes konzultáció
(4) A felügyelőség véleményét a konzultációs kérelem benyújtásától számított 45 napon belül adja meg. E határidőbe az
5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szervek észrevételezési határideje beszámít.
(6) A közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a felügyelőség véleményével együtt a környezethasználó
részére megküldi.
(7) A felügyelőség a (3) bekezdés szerinti véleményének közzétételéről honlapján gondoskodik. A felügyelőség a
véleményről közleményt készít, amelyet megküld az érintett önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők haladéktalanul, de
legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.
(8) A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély
vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a felügyelőség határidőben véleményt nem ad, a
környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes
környezethasználati engedély iránt.
Köszönöm a figyelmüket!