Transcript az állam általános jellemzõi

A modern állam jellemzői
Az állam létrejötte
• A Föld különböző részein időben és térben is
eltérő a fejlődés
• Amikor a társadalom fejlődése miatt szükséges
volt az emberek együttműködését központilag
irányítani, a környezeti kihívásokra egyre
bonyolultabb szervezetek jöttek létre
• 2 ismertetőjegy:
– a polgárok területi alapon való felosztása,politikai
intézményekbe szervezése
– a néptől elkülönült közhatalom (fegyveres hatalom)
megléte
Az állam fogalma
• olyan szervezet, amely főhatalmat*
gyakorol
• egy meghatározott területen
• élő népesség felett
*Rendelkezik a kényszer monopóliumával:
– Legitim erőszakot alkalmazhat lakosságával
szemben
Az állam kritériuma
• Saját lakosság
• Önálló terület
• Államszervezet: a közügyek intézésére
létrehozott speciális intézményrendszer
Az állam szuverenitása
szuverenitás= az államhatalom politikai és jogi kifejeződése
•
2 részből áll:
–
–
Belső szuverenitás: az állam azon joga, hogy önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét
+ az a hatalom, amelyet a területén tartózkodó dolgok és személyek felett gyakorol (pl. törvényes erőszak)
Külső szuverenitás: az állam a nemzetközi jogi életben, mint jogalany jelenik meg (szerződést köthet,
háborúzhat, nemzetközi bírósághoz fordulhat stb.)
•
A szuverenitás korlátai: az államok vállalják, hogy együttműködnek a béke és biztonság
érdekében (pl. ENSZ), szövetségre lépnek egymással (pl.:NATO), föderációt alkotnak és közös
szerveken keresztül gyakorolják jogaikat (pl.:USA és tagállamai)
•
Nemzeti szuverenitás= a nemzet önrendelkezési joga (Wilson-elv): minden nemzetnek joga
van eldönteni, hogy egy adott államalakulatból kilépjen-e vagy ilyenhez csatlakozzon, esetleg
önálló államot hozzon létre (állami és nemzeti szuverenitás csak nemzetállamban esik egybe)
Népszuverenitás= a népnek azon joga, hogy maga döntse el, saját sorsát, azokat a kérdéseket,
amelyek államát érintik:
•
–
–
–
–
Az állama politikai irányvonalát (monarchia, népköztársaság stb.)
Államhatalom szerveinek összetételét
Ellenőrizhesse az állam szerveit
Részt vehessen az állami feladatok megvalósításában
Az állam funkciói
• = az állam társadalmi rendeltetése, az állami tevékenység fő iránya
•
•
•
•
•
•
A társadalom és a természet viszonyának befolyásolása
Gazdasági funkciók
Politikai-igazgatási funkciók
Ideológiai-kulturális funkciók
Külpolitikai funkciók
Nemzetközi együttműködési funkciók
• Modern társadalmakban az emberek létszükséglete szerint:
(általában az alkotmányokban, nemzetközi egyezményekben és
szerződésekben is szerepelnek)
– Jogbiztonság garantálása: emberi jogok védelme, diszkrimináció
tilalma, az állam nem él vissza hatalmával stb.
– Gazdasági és szociális rend kialakítása: gazdasági feltételek
biztosítása, jövedelmek igazságos elosztásáróll gondoskodás, javak és
szolgáltatások igazságos elosztása
– Kulturális fejlődés előmozdítása: művészet, tudomány, vallás, oktatás
és erkölcs védelme, támogatása
– Környezetvédelem:emberi környezet kialakítása és biztonsága a
természet használatának korlátait
Államtípusok
Főbb államtípusok:
• a.) Monarchia, arisztokrácia, demokrácia
• b.) Abszolút állam
• c.) Totális állam
• d.) Liberális állam
• e.) Jóléti állam:
– liberális jóléti állam
– korporatista-etatista hagyományokra
épülő modell
– skandináv országok
• f.) Jogállam
Monarchia, arisztokrácia,
demokrácia
• Az államok mai alapvető felosztása Hérodotoszra,
Platónra és Arisztotelészre vezethető vissza. Eszerint
van:
•
Monarchia: (olyan egyeduralom, amely a közjóra irányul. Elfajult alakzata a tyrannis (egyedi
haszon, zsarnokság és önkényuralom).
=Az állam kormányzásának az a formája, amikor az állam élén korlátlan, életfogytiglani és
rendszerint öröklődő hatalmú személy áll.
•
Arisztokrácia: a legjobb elit uralma, ahol a legjobbak a népért a legjobbat akarják. Ellentéte az
oligarchia, ahol egy tetszés szerinti (gyakran értéktelen) csoport a legjobbat önmagának akarja
elérni.
=a nemesség főleg a főnemesség uralma, valamely osztály vagy társadalmi csoport
kiváltságokat élvező felső rétege.
•
Demokrácia: a nép uralma. Eltorzult változata a törvény és féknélküli "csőcselékuralom" vagy
ochlokrácia, ahol önkényes kedvezmények dominálnak ahelyett, hogy törvény és jog szerint a
közös jóért kormányoznának.
= a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében
Abszolút állam
(jellemzően a XVIII. századi Európában)
•
•
„Az állam én vagyok.” (XIV. Lajos francia király)=Az uralkodó szuverenitásában az állam
szuverenitása nyilvánul meg, s fordítva: az állam szuverenitása az uralkodó szuverenitásaként
fejeződik ki. Az uralkodó hatalma korlátlan
Szükséges hozzá a hatalom gazdasági és intézményi alapjainak kiépítése: l
–
–
•
•
•
•
•
•
•
a királyi pénzügyek megszervezése
a reguláris hadsereg megteremtése
Az új feladatok ellátására a modern bürokrácia létrehozása, vagyis a szakképzett, fizetett és az
uralkodótól függő hivatalnoki kar kiépítése
Az állam megszerzi a legális fizikai erőszak alkalmazásának monopóliumát
A rendszer elősegítette a gazdasági növekedést, az iparosodást és a kereskedelem térhódítását
(védővámok, kereskedelmi monopóliumok stb.)
Az állam és az egyház elkezd szétválni (szekularizáció), az egyház fokozatosan háttérbe szorul
Egységes jogrendszer kiépítése:partikuláris jog felszámolása( tartományi jogok) jogszabályi
hierarchia (törvény, rendelet egymáshoz való viszony), racionális szabályrendszer (egymással
összhangban lévő, kiszámítható szabályok) létrehozása.
A törvényhozás súlya elkezdett
nőni.
nyugati abszolutizmusok viszonylag rövid ideig (50-150 évig) álltak fenn, míg a keletiek mintegy
négy és fél évszázadon keresztül.
Ma is vannak még abszolút monarchiák: pl. Bhután, Katar, Brunei, Omán, Szváziföld, Egyesült
Arab Emírségek, Szaúd-Arábia
Totális állam
•
„mindent az államért, semmit az állam ellen, semmit az államon kívül” (Mussolini)
•
Lényegében egypártrendszer(ha vannak más pártok az csak a látszatot szolgálja,az uralkodó párt van monopol
szerepben)
Totális állam= korlátlan hatalmon alapuló államrendszer, amely nem ismer különbséget állam és társadalom
között: részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat
•
–
Megszűnik:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
a személyes szabadság
a gazdasági önállóság
a társadalmi pluralizmus (emberi kapcsolatrendszerek, szubkultúrák, baráti közösségek)
Átpolitizálják a gazdasági életet (pl. korporatív alapú állam)
elnyomják az önkéntes egyesüléseket, (minden szerveződés a hatalom eszközévé válik, folyamatos felügyelet
alatt állnak)
mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni (szellemi- és ideológiai kényszer –pl. fajelmélet,
marxizmus)
Lelki és fizikai terror alkalmazása a rendszer ellenségeivel, és a „gyanúsakkal” szemben, könyörtelen
állambiztonsági rendszer (pl.:Gestapo, ÁVH) és széles besúgóhálózat segít ebben
A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) mellőzik vagy háttérbe szorítják
a törvényesség egyoldalú, a törvényeket a párt szájíze szerint magyarázzák, koncepciós perek (pl.: Mindszentyper)
minden hatalmi ágban (törvényhozás, igazságszolgáltatás, végrehajtás) a párttagok kulcsszerepet játszanak
•
Pártállam alakul ki = az állam egyetlen párt uralma alatt áll, a párt és az
állam közötti határok elmosódnak, szinte összeolvad a kettő
•
Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus, nácizmus és a baloldali bolsevizmus
Liberális állam
•
•
•
egyrészt a modern polgári állam egyik történeti alakzata,
másrészt annak egy önálló típusa, amely a mai állami gyakorlatban is érvényesül.
lassú történelmi fejlődés eredményeként jött létre, s az egyes államok a nyugati féltekén is
különböző korban (jellegzetesen a XIX. században) és különböző mértékben váltak liberális
jellegűvé (a legteljesebben Anglia, Hollandia, USA).
A liberális állam jellemző vonásai:
•
az egyéni szabadság politikai és jogi elismerése, az egyén szabadságát az állammal szemben is
garantálja,
•
a szabadpiaci verseny híve,
•
az emberi és polgári jogok egyetemességét vallja,
•
"minimális állam" eszméje, azaz a "legkevesebb kormányzás a legjobb" elvnek a hangsúlyozása
(bakterállam eszme: csak akkor avatkozik be, ha gond van)
•
Jellemzően negatív funkciókat tölt be az állam (közrend védelme, igazságszolgáltatás) csak ritkán
vállal pozitív funkciókat (pl.:közoktatás kiépítése)
•
a hatalmi ágak kölcsönös korlátozásának elve (később kiegészül közigazgatási- és
alkotmánybíráskodással, helyi önkormányzatokkal)
•
kiemelkedő a jog, a törvényesség, valamint az alkotmányos biztosítékok szerepe, ezért
jogállamnak is leírható, (törvény előtti egyenlőség, eljárásjogi garanciák, fellebbezés)
•
a politikai érdekképviselet legszembetűnőbb formája a modern parlamentek megjelenése, a
parlamentarizmus gyakorlata,
•
a nyilvánosság elve és az információk szabadsága a liberális államok fontos komponensei.
Jóléti állam
•
•
•
•
•
A kifejezést 1945 után kezdték használni a munkáspárti Anglia
jellemzésére.
A jóléti állam egyfelől a fogyasztói társadalmat létrehozó és az ahhoz
szükséges gazdaságot állami (s ekként politikai) eszközökkel vezérlő,
másfelől a piacgazdaságban keletkezett jövedelmeket szociális
szempontok szerint újraelosztó államot jelent.
Olyan államkonstrukció, amelyben a kormányzat a társadalom tagjainak
biztosítékot nyújt a piacgazdaság bizonytalanságai és a "szociális kockázat"
ellen, s állampolgári jogon mindenki számára biztosítja a minimális szinten
való megélhetést.
Elismeri a szociális jogokat pl. a létminimumhoz, a gazdasági
biztonsághoz, a társadalombiztosítási szolgáltatáshoz, az oktatás
valamilyen mértékének állami biztosításához, esetleg a lakáshoz való jogot.
Legelterjedtebb osztályozás szerint három fő típusa létezik:
– a liberális,
– a korporatista-etatista és
– az un. skandináv országok
Jóléti állam
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Liberális jóléti államok
A piac logikája uralja (pl. USA, Kanada). A jövedelemigazolásokhoz kötött segélyezés, valamint a szerény
társadalombiztosítási programok jellemzik, s univerzális ellátások csak egészen szűk körben, alacsony
színvonalon működnek.
Az állam ösztönzi a magánjellegű piaci ellátási formákat (magánbiztosítási, munkahelyi jóléti szolgáltatások).
A korporatista-etatista hagyományokra épülő modell
E típushoz tartozó országokban (Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria) konzervatív
hagyományokra épülő, többnyire erős egyházi hatásokkal átszőtt szociálpolitika alakult ki. A hangsúly a
státuszdifferenciák, hagyományos hierarchiák megőrzésén van. Ennek érdekében szívesen elfogadják az állam
domináns szerepét pl. - rétegenként differenciált - társadalombiztosításban.
A család és a kisközösségek önerejének fontossága miatt erőteljesen érvényesül a szubszidiaritás elve, vagyis
hogy az állam csak akkor avatkozik be, ha a családtagok vagy kisebb természetes közösségek segítőkészsége és
képessége kimerült.
Skandináv országok
A legkevésbé elterjedt típusban az univerzális elveket és a szociális jogokat a középosztályokra is kiterjesztették,
azaz a piaci szabályozás a középosztályoknak is kedvez.
Az állam fenntartásának költségei hatalmasok, magas adókulcsok
A cél a jó színvonalú, a középosztály igényeit is kielégítő, azaz a társadalom egészét integrálni képes ellátás.
(pl.:zeneoktatás, internet stb.)
Az államot nem másodlagos vagy végső segélyforrásnak, - eltérően a többi típustól - hanem az összes
állampolgár szociális jogainak érvényesülését biztosító alapvető eszköznek tekintik.
Jogállam
• =korlátozott állam, az állami szerveket és tevékenységüket
korlátozzák különböző jogelvek, eljárásjogi garanciák, intézmények
=közhatalom jognak alávetettsége
• Lényege: a TÖRVÉNY URALMA AZ ÁLLAM FELETT!
•
•
•
A történelmi fejlődés során a jogállamiságnak két válfaja alakult ki
a közigazgatás jogszabályok szerint működik:XIX. század második felében német jogterületen és bizonyos
fokig Kelet-Közép Európában jelent meg, a jog az, amit a törvény tartalmaz
lehetővé teszi a jogi szabályozás tartalmi felülvizsgálatát: második világháborút követően terjedt el a bírói
revízió bevezetésével ( a bíró „felülírhatja” a jogszabályt) az angolszász jogrendszerekre jellemző
• A jogállamnak három fejlődési szakasza:
– a liberális,
– a szociális és
– az alkotmányos jogállam
Jogállam
• A liberális jogállam jellemzői közül az állam
önkorlátozásának keretében kiemelkedik a
közigazgatás törvényhez kötöttsége.
• A szociális jogállam törvényalkotása a
társadalmi, gazdasági és kulturális élet
mindegyik szférájában enyhíteni törekszik a
szociális feszültséget és serkenti a társadalmi
csoportok és polgárok közötti szolidaritást és
együttműködést.
• Az alkotmányos jogállam hasznosítja és
meghaladja az előbbi kettő értékeit
Az alkotmányos jogállam főbb alapelvei:
•
Közvetlenül kötik a törvényhozót és a többi hatalmi ágaknak is el kell fogadniuk, be kell tartaniuk
•
1.)a hatalom megosztásának, a hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elve,
•
2.)a hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának tilalma,
•
3.)a többpártrendszerű szabad választásokon nyugvó népképviselet,
•
4.)a közvetlen népképviseleti formák (népszavazás, petíciós tevékenység ) gyarapodása,
•
5.)az alkotmányban foglalt elvek, alapjogok és egyéb rendelkezések érvényesülésén őrködő,
megsértésüket megszüntető alkotmánybíráskodás,
•
6.)a közigazgatás törvényes működését garantáló közigazgatási bíráskodás,
•
7.)a bírói függetlenség,
•
8.)az önkormányzatiság,
•
9.)a nemzetközi egyezményekben is rögzített emberi és állampolgári jogok.
Vicc
•
A világ politikai-társadalmi berendezkedéseit és néhány idegen kifejezést viszonylag könnyű megérteni, íme néhány kézzelfogható példa:
•
1. FEUDALIZMUS: Van két tehened. A földesúr a tej egy részét megtartja magának.
•
2. FASIZMUS: Van két tehened. A kormány mindkettőt elveszi tőled, felbérel, hogy vigyázz rájuk, majd eladja neked a tejet.
•
3. VALÓDI KOMMUNIZMUS: Van két tehened. A szomszédaid segítenek az őrzésben és megosztoztok a tejen.
•
4. ALKALMAZOTT KOMMUNIZMUS: Van két tehened. Neked kell rájuk vigyázni, de a tejet elveszi a kormány.
•
5. DIKTATÚRA: Van két tehened. A kormány mindkettőt elveszi, téged meg lelövet.
•
•
6. NIGERI DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A kormány mindkettőt elveszi, téged lelövet, a teheneket pedig Svájcba küldi.
•
8. VALÓDI DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A szomszédaid eldöntik, kié lesz a tej.
•
9. REPREZENTATÍV (MEGBÍZOTTI, KÉPVISELETI) DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A szomszédaid kijelölnek valakit, aki megmondja neked, hogy kié lesz a tej.
•
10. AMERIKAI DEMOKRÁCIA: A kormány ígér neked két tehenet, ha rájuk szavazol. A választások után az elnököt bíróság elé állítják, mert tehenek jövőjével spekulált.
A sajtó Tehén-gate néven ír az ügyről, a tehén pedig beperel szerződésszegés miatt.
•
11. BRIT DEMOKRÁCIA: Van két tehened. Valamivel megeteted őket és megkergülnek. A kormány semmit nem tesz.
•
12. EURÓPAI DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A kormány szabályozza, hogy mivel etesd és mikor fejd meg őket. Később fizet azért, hogy ne fejd meg őket. Majd
elveszi tőled mindkettőt, az egyiket lelövi, a másikat megfeji, a tejet pedig a csatornába önti. Végül arra kötelez, hogy űrlapokat töltögess ki az eltűnt tehenek ügyében.
•
13. KAPITALIZMUS: Van két tehened. Az egyiket eladod, és veszel helyette egy bikát.
•
14. HONG-KONGI KAPITALIZMUS: Van két tehened. Hármat eladsz belőle a saját cégednek, és azokkal a hitellevelekkel fizetsz, amelyeket a sógorod váltott a bankban.
Ezután végrehajtasz egy kötvényadósság/méltányossági részesedés csereberét, minek következtében mind a négy tehenet visszakapod, vagy adóvisszatérítéssel, vagy
úgy, hogy megtarthatod az ötödiket is. A hat tehén tejelési jogait egy panamai közvetítőn keresztül átengeded egy Kajmán-szigeteki cégnek, amelynek titokban a
főrészvényes a tulajdonosa, aki mind a hét tehén tejelési jogát eladja a tőzsdén jegyzett cégednek. Az éves jelentésben megtalálható, hogy a cégnek nyolc tehene van,
és még egyre opciója. Eközben megölöd a két tehenet, mert a feng-shui szempontjából károsak.
•
15. TOTALITARIANIZMUS: Van két tehened. A kormány elveszi midkettőt, és letagadja, hogy valaha is léteztek. A tej tiltólistára kerül.
•
16. POLITIKAILAG KORREKT: Kapcsolatban állsz ( a 'tulajdonjog' és 'birtok' eszméje a fallokrata, uszító, intoleráns múlté) két korosabb ( de a társadalom számára nem
kevéssé hasznos), meghatározatlan nemű szarvasmarhával.
7. MILITARIZMUS: Van két tehened. A kormány mindkettőt elveszi, téged meg besoroz.
Államformák
• Alapvetően 2 forma terjedt el, mellékessé vált
mára, inkább a politikai berendezkedésből lehet
következtetéseket levonni: demokratikus v.
diktatórikus-e az állam
• =az államhatalom gyakorlásának módja,
szervezetek, intézmények és kormányzási
módszerek rendszere, melyen belül az egyes
szervek sajátos együtthatása az állam fő
funkcióinak ellátását eredményezi
Az államforma összetevői
• Az államforma 2 összetevője a kormányforma és az
államszerkezet
• Kormányforma= a legfelsőbb állami szervek rendszere,
ezek egymáshoz való és a lakossághoz való viszonya
• Államszerkezet=az állam, mint egész részei, valamint az
állam egyes részei közötti viszonyok rendszere
(törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás, helyi-,
központi szervek)
• Az államszervezet felépítésének és irányításának elvei:
– Centralizáció (egységes, központi irányítást biztosító elv)
– Decentralizáció (az állami hatalom megosztása az állam
központi szervei és az alárendelt helyi szervek között)
Az államformák felosztása
•
Világnézeti alapon
•
Kormányforma
•
Szerkezete szerint
1. Világnézeti-politikai szempontú
felosztás
• A felosztás alapja az állam azon képessége,
tulajdonsága, hogy képes-e és milyen
mértékben biztosítani az állampolgárai
részvételét az államügyek intézésében
(közvetlenül, közvetetten), ellenőrizhetik-e az
állam és szerveinek működését
• Példák:
–
–
–
–
Szocialista népköztársaság (Kuba, Észak-Korea)
Teokratikus köztársaság (Irán)
Abszolút monarchia (Egyesült Arab Emírségek )
Prezidenciális köztársaság (USA)
2. Kormányforma szerinti felosztás
• Monarchia: ha az államfői tisztséget
– egy személy (király, császár, sah stb.)
– öröklés vagy választással kombinált öröklés útján,
– élethosszig terjedő időtartamra tölti be
• A monarcha (király, cár stb.)jogköre jellegétől és
terjedelmétől függően az államforma lehet:
– Abszolút
– Alkotmányos
– Parlamentáris monarchia
Monarchiák csoportosítása
• Abszolút monarchia: az uralkodó teljhatalommal rendelkezik pl.
XIV.Lajos francia király (ma: Brunei Szultánság)
• Alkotmányos monarchia: a monarcha és az irányítása alatt álló
végrehajtó hatalom hatáskörét az alkotmány korlátozza, az
állampolgárok jogai (formálisan)biztosítottak pl. XVI.Lajos francia
király, aki nem örült hatalmának ilyetén való korlátozásának (ma:
Jordánia)
• Parlamentáris monarchia: a végrehajtó hatalom a legfelsőbb
törvényhozó népképviseleti szervnek (a parlamentnek) felelős,
annak alárendelve működik, s annak ellenőrzése alatt áll. A
parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó hatalom feje a
király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag
nem felel tevékenységéért. pl. Egyesült Királyság
Köztársaság
• Köztársaság = ha az államfői tisztséget
– meghatározott időre szóló
– választással töltik be
• Típusai:
– Prezidenciális (elnöki)
– Félprezidenciális
– Parlamentáris
Prezidenciális köztársaság
jellemzői
•
•
•
•
•
A végrehajtó hatalom csúcsszerve az elnök, ami ötvözi a miniszterelnöki és a
köztársasági elnöki funkciót.
A kongresszus (parlament) előtt politikai felelősséggel nem tartozik, a kongresszus
nem vonhatja meg tőle a bizalmat.
A törvényhozó hatalom elsőbbsége csak annyiban érvényesül, hogy a végrehajtó
hatalom szervei kötelesek a törvényeket betartani és végrehajtani. Alkotmány- és
jogsértés esetén a szenátus megfoszthatja tisztségétől.
Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, ők sem
felelősek a kongresszusnak, csak az elnöknek. Az elnök nem feltétlenül a kabineten
keresztül gyakorolja hatalmát, hanem széleskörű tanácsadó testülettel rendelkezik.
Az elnök jogosítványai:
–
–
–
–
–
•
•
a hadsereg főparancsnoka,
ő nevezi ki az Legfelsőbb Bíróság bíráit,
nemzetközi szerződéseket köt,
vétójog illeti meg,
törvényt kezdeményezhet.
Alkotmánysértésért felelősségre vonható, ez esetben az Legfelsőbb Bíróság jár el. Az
Legfelsőbb Bíróság alkotmánybíróságként is működik, nagy befolyása van a
törvényekre, alakítja az Alkotmány tartalmát.
Legismertebb példája :USA
Félprezidenciális köztársaság
• Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a
prezidenciális köztársaság között.
• A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van,
– a köztársasági elnök
– és a kormány.
• A parlamentnek felelősséggel csak a kormány tartozik.
• A köztársasági elnököt közvetlenül választják, politikai
felelőssége van.
• Elnök jogkörei:
– Vezetheti a kormány üléseit: ilyenkor minisztertanácsnak hívják
a gyűlést. Ha nem ő vezeti, kabinet a neve.
Parlamentáris köztársaságok
jellemzői
• A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány,
amely a parlamentnek politikailag felelős
• A köztársasági elnök csak formálisan feje a
végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem,
politikai felelősségre nem vonható.
• A köztársasági elnök nevezi ki a
miniszterelnököt, aki általában a többségi párt
vezetőjét vagy a koalíció által megjelölt
személyt.
3. Az állam szerkezete szerint
•
•
•
•
Unitárius: ebben az államban nincsenek különálló részek (pl. tartományok,
tagállamok), melyek az önálló államiság jegyeivel rendelkeznek (önálló
parlament, kormány) Pl: Magyarország
Föderatív: több állam egyesüléséből létrejött új állam, a tagállamok
szuverenitásuk egy részéről lemondanak a központi irányítás javára (pl.
pénzügyek), más részét viszont megtartják (pl. saját tagállami parlament)
Pl: USA
Konföderáció: államszövetség, melyben a tagállamok megőrzik
szuverenitásukat, csak meghatározott kérdésekben kötelezik magukat
együttműködésre (pl.:kereskedelem, postaügy, hadügy stb.). Nem jön létre
új állam! A közös szervek csak koordinálnak, kötelező döntéseket nem
hozhatnak! Pl: Brit Nemzetközösség
+ Történelmi típusok:
– Perszonálunió: 2 vagy több államnak közös az államfője. Az államok megőrzik
szuverenitásukat, az államok között csak nemzetközi viszony lehet, pl. ha egyik
háborúzik, a másik maradhat semleges stb.
– Reálunió: 2 vagy több államnak közös az államfője volt és közös szerveket
hoztak létre Pl: hadügy, külügy, pénzügy
Felhasznált irodalom
• Visegrády Antal: Jogi alaptan, JPTE, Pécs
1996
• Társadalmi és állampolgári ismeretek
középiskolásoknak, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 2011