Transcript Dr. Sziklai István

Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek
foglalkoztatásának Európai Uniós kérdései
Sziklai István
Jelenlegi helyzet
●
●
●
●
●
Az Európai Unióban minden hatodik ember fogyatékossággal él (a
fogyatékosság az enyhétől a súlyosig terjedhet),mintegy 80 millió embert
érint, akik (gyakran) nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalom
és a gazdaság életében a környezet és viselkedésbeli akadályok miatt.
A fogyatékos személyek esetében a szegénységi ráta 70 %-kal magasabb az
átlagnál, ami részben a foglalkoztatáshoz való korlátozott hozzáférésnek
tulajdonítható.
A fogyatékos személyek foglalkoztatási rátája azonban mindössze 50 % körül
van a saját csoportjukon belül, s mindössze 12,3 % a teljes népességen belül.
A 75 év felettiek több mint egyharmadát sújtja olyan fogyatékosság, amely
valamilyen mértékben korlátozza őket, 20 %-uk életvitelét pedig jelentős
mértékben korlátozza a fogyatékosság.
A fogyatékosok aránya az EU lakosságának idősödésével nőni fog.
Az EU átvette az ENSZ-egyezmény definícióját: eszerint fogyatékossággal
élő minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy
érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt
korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő
társadalmi szerepvállalását.
Foglalkoztatási és oktatási,
képzettségi helyzet
A fogyatékosság miatt korábban és
az átlagtól lényegesen nagyobb
arányban maradnak ki az iskolából
a
jelentősen
vagy
bizonyos
mértékig korlátozottak. (Az EUban a 16-19 évesek körében 37%,
illetve 25% marad ki, míg az átlag
17%.)
Magyarországon
az
alapfokú végzettséget nem sikerül
megszereznie
mintegy
29%uknak,
a
legfeljebb
alapfokú
végzettséggel rendelkezők aránya
mintegy 40%.
Legfontosabb Uniós
jogszabályok
●
●
●
●
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (1997. évi módosítása)
értelmében az Unió politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása
során küzd mindenfajta fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen (10.
cikk), és a Szerződés felhatalmazza arra, hogy jogszabályt fogadjon el az
ilyen megkülönböztetés leküzdésére (19. cikk).
2000/78/EK irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott
egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról
Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2000)
●
1. cikk: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és
védelmezni kell.”
●
26. cikk: „Az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékos személyek
jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint
a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre.”
●
21. cikk tiltja a fogyatékosság alapján történő bármely
megkülönböztetést.
A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt (2007) az EU és
tagállamai is ratifikálták (Magyarország az elsők közt: 2010-ben). Ez arra
kötelezi a részes államokat, hogy védelmezzenek minden emberi jogot és a
fogyatékos személyek alapvető szabadságait.
Európai fogyatékosságügyi
stratégia 2010–2020
●
●
Azonos időtáv az EU 2020 stratégiával, ahhoz való
kapcsolódás
Intézkedési területek:
●
●
●
●
●
●
●
●
(Komplex) akadálymentesítés
Egyenlő mértékű társadalmi részvétel a jogaik gyakorlásában
Egyenlőség (egyenlő bánásmód, diszkrimináció-mentesség)
Foglalkoztatás
Oktatás és képzés
Szociális védelem (támogató rendszerek minősége és
fenntarthatósága)
Egészség (egyenlő hozzáférés)
Külső fellépés (EU bővítés, humanitárius programok során
tudatosítás)
EU-i fogyatékosságügyi stratégia
foglalkoztatási és képzési
intézkedésének területei
●
●
a fogyatékos személyek munkaerő-piaci helyzetének elemzése;
fellépés azon ellátási gyakorlatok és csapdák ellen, amelyek eltérítik
a fogyatékos személyeket a munkaerő-piaci belépéstől; az Európai
Szociális Alap (ESZA) igénybe vételével a fogyatékos személyek
munkaerő-piaci integrációjának elősegítése; aktív munkaerő-piaci
politikák kidolgozása; a munkahelyek jobb akadálymentesítése; a
munkaközvetítés, a támogatási struktúrák és a munkahelyi képzés
számára szolgáltatások kidolgozása
a fogyatékos személyeknek az általános oktatási és az egész életen
át tartó tanulási rendszerekhez való hozzáférését nehezítő jogi és
adminisztratív akadályok lebontása; az inkluzív oktatás és a
személyre szabott tanulás kellő időben nyújtott támogatása, valamint
a speciális szükségletek korai felismerése; megfelelő képzés és
támogatás biztosítása az oktatás bármely szintjén dolgozóknak,
valamint jelentéstétel a részvételi arányokról és eredményekről
Uniós ajánlások
Magyarországnak
„Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például ifjúsági garancia
segítségével. Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és
javítsa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét.
Csökkentse
a
közmunkaprogram
dominanciáját
a
foglalkoztatási
intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. Erősítse meg
a képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel
növelése érdekében. A nők részvételének ösztönzése érdekében folytassa a
gyermekgondozási létesítmények bővítését. A szegénység csökkentése
érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében – biztosítsa, hogy a
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai
területen megjelenjen.” (Az Európai Tanács országspecifikus ajánlása
Magyarországnak, 2013)
Az elemzések, ajánlások nem térnek ki nevesítetten a fogyatékossággal élőkre,
megváltozott munkaképességűekre (nőkre, romákra, gyerekekre, fiatalokra
igen).
A nem is oly távoli jövő…
Európa radikálisan meg fog változni 2020-ra
●
●
●
●
Több mint 23 millió munka nélküli, s nem csökken
Az aktív korú munkavállalók száma évi 1 millió fővel csökken
A közösen kitűzött 75%-os foglalkoztatási ráta eléréséhez a
foglalkoztatást minden évben legalább 1 %-kal emelni kellene
2010 és 2020 között
12 millió, alacsonyan képzetteket foglalkoztató munkahely el
fog tűnni (miközben 16 millió új, magasan képzetteket igénylő
munkahely jön létre)
Kiemelt figyelem a fiatalokra – „elveszett generáció” (?)
Összességében
●
●
●
●
●
●
●
●
●
A válság nagyon jelentős hatással van Európára – súlyos vitákat generál(t)
(szociális Európa kérdése mintha a foglalkoztatás kérdésére szűkült)
A fogyatékossággal élők foglalkoztatásának, rehabilitációjának témája
alulexponált
Partnerség kulcsfontosságú, ami nem csak formalitás, vállalatok (munkaadók
egyre fontosabbak) és helyi közösség (szomszédok) bevonása intenzívebb
mint korábban. Az állam szerepe változóban van (kérdéses, hogy ez
feladatmegosztás és hatékonyságnövekedés-e, vagy kivonulás)
Kulcsfontosságú a 2014-2020-as időszakban az EU források (kiemelten az
ESZA) szerepe (több jelentős civil szervezet kampányol, hogy a pénzek 20%
pl. szegénységcsökkentésre fordítódjon (EAPN, EDF), az előző és jelenlegi
periódusban ugyanis kevés jutott a fogyatékkal élők személyek számára
Problémaorientált, tényalapú szakmapolitizálás (evidence-based policy)
Eredményorientáltság a bemenet- a folyamatszabályozás helyett
Különféle szolgáltatók, érintettek összehangolása – kiszámíthatóság növelése
Nem költség a szociálpolitika, a rehabilitáció, hanem befektetés
Ami a rehabilitációban sikeres, azt nagyon sok más probléma esetében jól
használható példát, megoldást tudna mutatni
Köszönöm a figyelmet!